Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Alapvető rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Tiszaújváros Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), székhelye 3580 Tiszaújváros, Bethlen Gábor út 7.

(2) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

(3) A várost címer és zászló jelképezi.

2. Az önkormányzat alaptevékenysége és önként vállalt feladatai

2. § (1) Az önkormányzat alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet függeléke tartalmazza.

(2)^[2] Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület tagjai és ülései

3. §^[3] A képviselő-testület tagjainak száma: 11 fő, amelyből 1 fő polgármester, 10 fő önkormányzati képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.

4. § A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

5. § A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább 10 alkalommal kötelező ülést tart (rendes ülés).

6. § A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt esetekben összehívja, ezentúl a munkatervtől eltérő időpontban összehívhatja a képviselő-testület ülését (rendkívüli ülés).

4. A képviselő-testület ülése összehívásának rendje

7. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontok^[4] tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb meg kell küldeni.

 (3) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) az önkormányzati képviselőket,

b) a jegyzőt és az aljegyzőt,

c) Tiszaújvárost magába foglaló egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a megyei közgyűlés azon tagjait, akik tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkeznek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Tiszaújvárosi Járási Hivatalának vezetőjét,

e) a bizottságok nem képviselő-testületi tagjait,

f) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,

g) az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetőit és önkormányzati intézmények vezetőit,

h) a Tiszaújvárosban működő Tisza Televízió és a Tiszaújvárosi Krónika képviselőit,

i) a Tiszaújvárosban megválasztott nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

j) akinek a jelenlétét a polgármester a napirendre tekintettel indokoltnak tartja.

 (4)^[5] A meghívókat elektronikus formában kell megküldeni, melynek tartalmaznia kell az előterjesztések elektronikus elérhetőségét. Az anyagokat – kivéve a rendkívüli ülés esetét – legalább a testületi ülésre szóló meghívóval egy időben elérhetővé kell tenni nem szerkeszthető (pdf vagy kép formátum) formátumban. Ettől eltérni csak a polgármester engedélye alapján lehet.

 (5)^[6] A képviselő-testület üléseit követően a döntésekről – zárt ülés kivételével – a hozzájuk tartozó írásbeli előterjesztésekkel együtt a Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtárat tájékoztatni kell.

5. Az ülések nyilvánossága

8. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nyilvánosságot az alábbiak szerint kell értesíteni:

a) a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a 7. § (2) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével és

b) amennyiben lehetőség van rá, a Tiszaújvárosi Krónikában sajtóközlemény közzététele útján.

(2) A meghívót a városi képújságban a 7. § (2) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével meg kell hirdetni.

(3) A napirendeket és az ülések időpontját a meghívó kiküldésével egyidejűleg a városi honlapon meg kell jeleníteni.

(4) Valamennyi előterjesztést, melyet a Képviselő-testület nyilvános ülésen tárgyal, a városi honlapon közzé kell tenni (www.tiszaujvaros.hu) a 7. §-ban foglalt határidők figyelembevételével.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője a rendzavarókat az ülésről kiutasíthatja.

 (6) A képviselő-testület a levezető elnök javaslatára - vita nélkül - dönt arról, hogy a megjelenteknek felszólalási jogot ad.

(7) A felszólalás időtartamát a levezető elnök határozza meg.

9. § A képviselő-testület zárt ülésén hozott döntéseiről nyilvános ülésen az ülés vezetője szóban tájékoztatást ad.

6. A munkaterv

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülését munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) az önkormányzati képviselőktől,

b) a képviselő-testület állandó bizottságaitól,

c) a jegyzőtől.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait,

b) a napirendi pontokat^[7], azok előadóját, előkészítőjét, előkészítő tisztségviselőjét és azon állandó bizottságokat, melyeknek meg kell tárgyalniuk az adott napirendi pontot,

c) a napirendi pont^[8] tárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

d) a közmeghallgatások időpontját.

(4) A munkaterv elfogadásáról a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteket a munkaterv elfogadását követően a polgármesteri hivatalnak tájékoztatni kell.

7. Az ülések napirendje

 11. § (1) A képviselő-testület üléseinek napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A polgármester a napirendi pontok megtárgyalása előtt a várost érintő közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat.

(2) A kérdések ismertetésére és a válaszadásokra valamennyi napirend megtárgyalását követően, az ülés bezárása előtt kerül sor.

12. § (1) A polgármester köteles a napirendi pontok^[9] közé felvenni

a) a munkatervben elfogadott előterjesztéseket,

b) az állandó bizottság által megtárgyalt és javasolt előterjesztéseket,

c) a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen elbírált, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó lakossági és egyéb beadványokat.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a következő:

a) rendeleti javaslatok,

b) egyéb döntést igénylő javaslatok,

c) beszámolók,

d) tájékoztatók,

e) kérdések.

(3) Indokolt esetben a napirendek a (2) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapíthatóak.

(4) Az ülés meghívójának kiküldése után a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a napirendet kiegészítheti.

8. Testületi előterjesztések

13. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a jegyző,

d) az önkormányzat bizottságai,

e) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés előkészítésére felkér, illetve kötelez.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendeleti javaslat,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

(3) A munkatervbe felvett napirendi pontok ^[10]előterjesztésének elkészítési határideje legkésőbb a 7. § (2) bekezdésében megjelölt időpont, egyéb esetekben a képviselő-testület által meghatározott határidő.

(4) A 12. § (1) bekezdésében foglaltakat a polgármester akkor alkalmazza, ha az előterjesztés határidőre, határozati javaslattal, rendelettervezettel és a kötelezően előírt mellékletekkel együtt került elkészítésre.

14. § (1) Az előterjesztések írásban terjeszthetők elő a jegyző törvényességi vizsgálatát követően. A tanácsnok a feladatkörébe tartozó és a bizottsága által nem tárgyalt valamennyi előterjesztést írásban véleményezheti.

(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) I. rész:

aa) a tárgy és a tényállás pontos meghatározását,

ab) az esetleges korábbi testületi döntéseket,

ac) a lehetséges döntési alternatívákat,

 ad) a meghozandó döntés indokait és jogszabályi alapját.

b) II. rész:

ba) határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,

bb) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, a végrehajtási határidő megjelölését,

bc) mellékleteket.

 (3) A 13. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt előkészítő által benyújtott előterjesztéseket a polgármesteri hivatal készíti elő. Az előterjesztés előkészítője felelős az anyag elkészítéséért, annak szakmai megalapozottságáért, jogszabályi követelményeknek való megfeleléséért, a korábbi döntésekkel való összhang megteremtéséért, valamint a vonatkozó belső szabályzatban foglalt tartalmi és formai követelmények betartásáért. Az előkészítő részt vesz az általa készített előterjesztés bizottsági és képviselő-testületi tárgyalásán, ahol válaszol a felmerülő szakmai kérdésekre.

 (4) A 13. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt előterjesztő által benyújtott előterjesztéseket a képviselő-testület által felkért, illetve kötelezett készíti elő, melyet a polgármesteri hivatal törvényességi és - amennyiben a javaslat az önkormányzat költségvetését is érinti - pénzügyi, gazdasági szempontból is véleményezi.

(5) A testület elé kerülő valamennyi előterjesztést még az anyag kiküldése előtt valamelyik tisztségviselőnek (polgármester, alpolgármester) ellenjegyeznie kell. E nélkül nem lehet az anyagokat kiküldeni.

(6) Amennyiben az előterjesztés határidőben nem készül el, vagy az a törvényességi követelményeknek mindenben nem felel meg, úgy az nem tárgyalható a testület soron következő ülésén – azzal, hogy ez az önkormányzat számára hátrányt nem okozhat –, csak a következő ülésen, vagy akkor, ha annak tartalma tekintetében már törvényességi aggályok nem merülnek fel.

(7) Az előterjesztésekhez (határozati javaslat, rendelettervezet) kapcsolódó módosító javaslatokat a javaslattevő írásban az ülést megelőző nap 12:00 óráig nyújthatja be a polgármesterhez indokolással ellátva.

9. Önálló indítványok

15. §^[11] (1) A 13. § (1) bekezdésében felsorolt előterjesztőkön túl az önkormányzati képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.

(2) Az önkormányzati képviselő az önálló indítványát a képviselő-testület állandó bizottságánál, valamint a polgármesternél írásban terjesztheti elő legalább 30 nappal annak testületi tárgyalása előtt.

(3) Az önálló indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. Az önkormányzati képviselő önálló indítványa törvényességi felülvizsgálatot követően vehető fel a napirendre.

(4) Amennyiben az önálló indítványban foglaltak nem felelnek meg a törvényességi követelményeknek, azt a jegyző a törvényességi észrevételeivel együtt a benyújtásától számított 30 napon belül megküldi az önálló indítványt tevő önkormányzati képviselőnek.

(5) A jegyző az ismételten benyújtott önálló indítvány törvényességi ellenőrzését a benyújtását követő 15 napon belül végzi el.

(6) Az önálló indítvány képviselő-testület elé történő beterjesztésére vonatkozóan a 14. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

 (7) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány:

a) rendeleti vagy

b) határozati

javaslat lehet.

10. Kérdés

16. §^[12] (1) A kérdést írásban az ülést megelőzően legalább 15 nappal a jegyzőnél kell benyújtani.

(2) Az írásban határidőre benyújtott kérdésekre a képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni. Amennyiben az önkormányzati képviselő határidőn túl nyújtja be kérdését, vagy a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb 30 napon belül a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ kell adni.

(3) A kérdés, illetve a válasz időtartama:

a) a kérdés ismertetésére   3 perc,

b) válaszadásra                  3 perc.

11. Az ülés vezetése

17. §^[13] (1) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az alábbi sorrend szerinti állandó bizottságok elnökei hívják össze, vezetik:

a) Pénzügyi Ellenőrző, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság,

b) Oktatási, Művelődési, Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság,

c) Városüzemeltetési, Rendészeti és Városmarketing Bizottság.

(2) A levezető elnök feladatai:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) előterjeszti a javasolt napirendet,

c)^[14] napirendi pontonként megnyitja a tárgyalást, felkéri az előterjesztőt az előterjesztésben foglaltak rövid ismertetésére, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

d)^[15] az előterjesztésben szereplő és a módosító javaslatokat szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, napirendi pontonként^[16] kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja a képviselők kérdés feltevési jogának gyakorlását,

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

h) berekeszti az ülést.

 (3) Az önkormányzati képviselő az ülés bármely szakában az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozóan ügyrendi javaslatot tehet.

(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,

b) rendre utasítja és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

13. Az előterjesztések vitája

19. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, amelynek során

a) az előterjesztést annak előkészítője röviden ismerteti,

b) a levezető elnök^[17] vagy az érintett állandó bizottság elnöke vagy alelnöke ismerteti a bizottság véleményét,

c) az előterjesztésekkel kapcsolatban az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, melyekre válaszolni kell,

d) a válaszadások után az önkormányzati képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak és a képviselő csoport által kijelölt vezérszónok(ok) véleményüket, javaslataikat ismertethetik,

e) amennyiben a tárgyalt napirendi ponthoz^[18] a levezető elnök képviselőként kíván hozzászólni, úgy azt a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint teheti meg.

(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirendi pont^[19] tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt.

(3) A hozzászólások időtartama:

a) a  napirendi pont^[20] előterjesztője esetén

aa) vita előtti indokolás, kiegészítés 5 perc,

ab) kérdésekre, észrevételekre adott válasz esetén 2 perc,

b) a bizottsági vélemény ismertetése esetén 2 perc,

c) a felszólaló, hozzászóló képviselő esetén a vita során

ca) első alkalommal 5 perc,

cb) második alkalommal 2 perc,

d)^[21] az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettség miatti felszólalás esetén 2 perc.

(4) Időtúllépés esetén a levezető elnök a hozzászólót előbb figyelmezteti, majd megvonja tőle a szót.

(5) A hozzászólásokra adott válaszokat követően a levezető elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

(6)^[22] A levezető elnök, bármelyik képviselő, vagy a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt, és lehetőség szerint meghatározza a napirendi pont tárgyalásának ismételt időpontját. Amennyiben az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megtárgyalással kapcsolatos indokait ismertesse.

(7) Valamely napirendi pont tárgyalása során a levezető elnök az előterjesztő, a képviselő csoport által kijelölt vezérszónok, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

14. A szavazás rendje

20. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2)^[23] A levezető elnök az előterjesztett, írásban is meglévő konkrét rendelettervezeteket, határozati javaslatokat szavazásra bocsátja.

21. § (1) A határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv.-ben, valamint a (2) bekezdésben, az 55. § (6) bekezdésében és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben.

(2) Minősített többség szükséges az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) fegyelmi ügyekben,

b) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

c) kitüntetések adományozásához,

d) helyi népszavazás kiírásához,

e) településrendezési terv jóváhagyásához,

f) gazdasági társaságok alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

g) gazdasági társaságok alapító okiratának elfogadásához, módosításához,

h) alaptőke, törzstőke felemeléséhez, leszállításához,

i) ügyvezetők, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgálók elleni kártérítési igény érvényesítéséhez szükséges döntéshez,

j) ügyvezetők ellen indított perekben a társaság képviseletének érdekében történő intézkedés megtételéhez,

k) hitelfelvételhez, kötvény-kibocsátáshoz, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,

l) az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadásához,

m) a költségvetés előirányzatai közül az általános tartalék és a céltartalékok előirányzatának módosulását eredményező döntésekhez.

(3) Határozati javaslat és rendelettervezet esetében a módosító és kiegészítő javaslatokról szavazni kell.

22. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelnyújtással vagy szavazatszámláló géppel történik, a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

(3) A szavazógéppel rögzített nyílt szavazás képviselőnként leadott szavazatai nyilvánosak, ezért hozzáférhetőségüket biztosítani kell.

(4) A titkos szavazás írásban történik, lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

 (5)^[24] A névszerinti szavazás szavazógéppel történik, amelyről a jegyzőkönyv mellékletét képező névsort a szavazógéppel rögzített adatok alapján el kell készíteni.

(6)^[25] Amennyiben a szavazógéppel történő szavazás technikai ok miatt nem lehetséges, a névszerinti szavazás elrendelése esetén a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

23. § Az Mötv. 68. § (1) bekezdésében rögzített ismételt tárgyalás kezdeményezését a polgármester a Pénzügyi Ellenőrző, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottságnál nyújthatja be.

15. Jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) az ülésről távolmaradó önkormányzati képviselők, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek esetén a távolmaradó bizottsági tagok nevét,

b) a tárgyalt napirendi pontok előadóinak nevét,

c) az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) írásos előterjesztések, indítványok, kérdések,

d) írásban benyújtott hozzászólások,

e) jegyző írásos észrevételei,

f) névszerinti szavazásról készült névsor.

25. § (1) A nyilvános ülések jegyzőkönyveit a városi honlapon közzé kell tenni az aláírásokat követő 15 napon belül.

(2) A képviselő-testület és a bizottságok ülésén készült jegyzőkönyvről és jegyzőkönyvből - az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével - másolat készíthető.

26. § A képviselő-testület és a bizottságok ülésének jegyzőkönyvét folyamatos számmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával és Ökt., illetve Ökb. megjelöléssel.

27. § A képviselő-testület és a bizottságok ülésének jegyzőkönyveit a közhitelesség biztosítása érdekében az üléseket követően be kell köttetni, valamint az egyes köteteket a jegyző által aláírt záradékkal hitelesíteni kell.

16. A rendeletek és határozatok végrehajtása

28. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól, valamint a bizottságok határozatairól nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a rendelet, határozat számát, 

b) a rendelet, határozat tárgyát,

c) a rendelet, határozat meghozatalának idejét,

d) a rendelet hatályba lépésének idejét,

e) a rendelet kihirdetés céljából történő kifüggesztésének konkrét időpontját,

f) a rendelet, határozat végrehajtására utaló megjegyzést,

g) a határozat végrehajtásáért felelős nevét,

h) a határozat végrehajtásának határidejét.

29. § (1) A rendeletek és határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős ad számot. Ha a végrehajtásért önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, illetve önkormányzati intézmény a felelős, a jelentés elkészítéséért a vezető a felelős.

(2) A rendeletben, határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásról a kötelezett a polgármesternek jelentést ad.

(3) A végrehajtásról szóló jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a végrehajtás érdekében tett intézkedést,

b) a végrehajtás eredményét,

c) esetleges akadályozó tényezőket és azok hatását,

d) a végrehajtás elmaradásának okát,

e) esetleges módosításra vagy további szükséges intézkedésre vonatkozó javaslatot,

f) az intézkedésért felelős személyt, a felelősségre vonásra tett javaslatot, illetve intézkedést.

(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a képviselő-testületet negyedévenként tájékoztatja.

17. Lakossági fórumok

30. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a lakossági fórum intézménye biztosítja.

(2) A képviselő-testület és a bizottság a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt.

(3) A lakossági fórum összehívására a polgármester – távollétében az alpolgármester –, a jegyző – távollétében az aljegyző – jogosult. Megszervezését a polgármesteri hivatal szakterületnek megfelelő osztálya végzi. A lakossági fórumot előre meg kell hirdetni a helyi médiában (Tiszaújvárosi Krónika, Tisza TV Képújsága), a városi honlapon, valamint hirdetmény útján minden városrészben. A meghirdetésről a lakossági fórum időpontja előtt legalább 5 nappal korábban gondoskodni kell.

18. Közmeghallgatás

31. § (1)^[26] A képviselő-testület - az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét kivéve - évente legalább két alkalommal a Polgármesteri Hivatalban, két alkalommal Tiszaszederkény városrészben és két alkalommal Tiszapart városrészben előre meghirdetett közmeghallgatást tart. Az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban, Tiszaszederkény és Tiszapart városrészben egy-egy alkalommal tart előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről, az esetleges javasolt témákról a lakosságot legalább egy héttel előtte tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghívóját minden városrészben hirdetmény útján közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatásokra e fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. Fejezet

Önkormányzati rendelet, önkormányzat gazdálkodása

19. Önkormányzati rendeletalkotás

32. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) önkormányzati képviselő,

c) képviselő-testület állandó bizottsága,

d) jegyző.

33. § Biztosítani kell, hogy a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, valamint szervezetek közreműködjenek az életviszonyaikat érintő rendeletek előkészítésében és megalkotásában.

20. Társadalmi egyeztetés

34. § (1)^[27] Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: rendelettervezet) a 35. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kivétellel.

35. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

b) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezetet,

c) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetet,

d) a helyi adókról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

e) a szervezeti és működési szabályzatról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

f) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival, valamint annak módosításával kapcsolatos rendelettervezetet,

g) a közüzemi szolgáltatások díjmegállapításáról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

h) a hatályon kívül helyező rendelettervezetet.

(2) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelettervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat különösen fontos pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi érdekeinek védelmét sértené vagy veszélyeztetné.

(3) A rendeletek előkészítéséért, társadalmi egyeztetésre bocsátásáért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző felelős.

36. § (1) A társadalmi egyeztetést

a) a városi honlapon lévő fórumon keresztül és

b) a hirdetőtáblán való közzététel útján kell lefolytatni.

(2) A fórumon keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelettervezetről. Véleményt, javaslatot a fórumon kizárólag regisztrált felhasználók küldhetnek.

(3) A hirdetőtáblán társadalmi egyeztetés céljából közzétett rendelettervezettel kapcsolatos véleményét, javaslatát bárki eljuttathatja írásban, postai úton a polgármesteri hivatal részére.

(4) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név és lakcím nélküli.

(5) A rendelettervezetet úgy kell közzétenni, hogy a rendelettervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a rendelettervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, valamint a rendelettervezet előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. A véleményezésre legalább 5 munkanapot kell biztosítani, amennyiben ezen időtartam betartását magasabb szintű jogszabály lehetővé teszi.

37. § (1) A rendelet előkészítéséért felelős szervezeti egység összegzi a beérkezett véleményeket, javaslatokat. A rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése során nem áll fenn egyedi válaszadási kötelezettség.

(2) A rendelettervezettel kapcsolatban beérkezett véleményekről, javaslatokról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közzétett rendelettervezeteket a közzétételtől számított 1 évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

21. Önkormányzati rendeletek hatálybalépése, közzététele

38. § A helyi rendeletek hatályba lépése legalább a rendes testületi ülést követő 1. hónap 15. napjával történhet meg. Ettől korábbi időpontot megjelölni csak indokolt esetben lehet.

39. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a város honlapján kell kihirdetni a hatálybalépést megelőzően, és legalább a hatálybalépést követő 10. napig kinn kell tartani.

(2) A rendeleteket egységes szerkezetben a városi honlapon közzé kell tenni az aláírásokat követő 15 munkanapon belül.

22. Önkormányzat gazdálkodása

40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői testületeibe a tulajdonosi érdekek biztosítása céljából – az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével – tagokat delegál.

IV. Fejezet

Az önkormányzati képviselő

23. Jogai és kötelezettségei

41. § (1) Az önkormányzati képviselőt megilletik a jogszabályokban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.

 (2) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, úgy csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.

(3) Az önkormányzati képviselőt fényképes személy azonosítására alkalmas igazolvánnyal kell ellátni, melyet a képviselői megbízás megszűnését követően köteles leadni.

 42. § (1) A képviselőt a polgármester, az alpolgármesterek,^[28] a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal osztályvezetője munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott képviselői munkája ellátásához szükséges önkormányzati ügyben érdemi választ adni.

(2) A képviselő írásban vagy szóban az ülést megelőzően köteles bejelenteni az ülés összehívójának, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve a polgármesternek jelezni, ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.

 (3)^[29] A képviselő a képviselő-testület ülésén, a bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(4) A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Ellenőrző, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság végzi, és egyúttal gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. A képviselői vagyonnyilatkozatok a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata kezelésének ügyrendjében foglaltak szerint nyilvánosságra hozatalra kerülnek.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. szerinti személyes érintettséget nem jelenti be, a képviselő-testület a tudomásra jutást követően dönt a 44. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények valamelyikének alkalmazásával.

43. § A képviselő kiesett jövedelmét a képviselő-testület a képviselő munkahelyének írásos igazolása alapján megtéríti. A kiesett jövedelem kifizetéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik.

44. § (1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 20%-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkenti, valamint^[30] természetbeni juttatásait ugyanilyen időtartamra megvonja.

(2) A saját jogcímen kapott tiszteletdíj csökkentésénél a képviselő, a bizottság elnöke, illetve a bizottság tagja részére megállapított tiszteletdíjat külön-külön kell figyelembe venni.

(3) A hiányzás igazolására a képviselő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja a hiányzást követő 8 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a képviselő és a bizottság elnöke tekintetében a polgármester, a bizottság tagja tekintetében a bizottság elnöke dönt.

 (4) A tiszteletdíj csökkentésére a képviselő-testület tagjait, a tanácsnokokat és a bizottság elnökeit érintően a polgármester, a bizottság tagjai vonatkozásában a bizottság elnöke tesz javaslatot a képviselő-testület felé.

24. Fogadóóra

45. §^[31] (1) A polgármester, valamint az alpolgármesterek fogadóóráikat havonta egyszer, előre meghirdetett időpontban 2 óra időtartamban tartják.

(2) Az önkormányzati képviselők fogadóóráikat folyamatos beosztással, hetente egy alkalommal, szerdai napon 16:00-18:00 óra között tartják.

(3) A fogadóórák helye a Polgármesteri Hivatal. A Tiszaszederkény városrészben és a Tiszapart városrészben megválasztott képviselő fogadóóráját havonta egy alkalommal Tiszaszederkény városrészben, valamint havonta egy alkalommal Tiszapart városrészben tartja.

(4) A fogadóórán elhangzott felvetések lényegét az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon rögzíteni kell, melyet a polgármester és a jegyző részére a fogadóórát követően le kell adni.

25. Képviselő-csoport

 46. § (1) A képviselő-testület ugyanazon jelölő szervezethez tartozó minimum 3 tagja képviselő-csoportot (frakciót) hozhat létre. Egy jelölő szervezet csak egy képviselő-csoportot hozhat létre, továbbá egy képviselő csak egy képviselő-csoportnak lehet tagja.

(2) A képviselő-csoport vezetőjét és a képviselő-csoporthoz tartozó képviselőket, valamint az időközben bekövetkezett módosításokat, a megalakulást, illetve a módosítást követő 15 napon belül a polgármesternek írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselő-csoport megnevezését, vezetőjének és tagjainak névsorát.

 (3) A képviselő-csoport megnevezését, vezetőjének és tagjainak névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai, a tanácsnokok, a tiszteletdíjak,

a bizottsági elnöki ülések

26. A bizottságok működése

47. § (1) A bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a polgármesteri hivatal részére nem adhat.

 (2) Az állandó bizottságok feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

 (3)^[32] A bizottság köteles megtárgyalni a munkatervbe felvett azon napirendi pontokat, amelyek előterjesztője a bizottság, valamint amit a képviselő-testület a számára a munkatervben meghatározott. Valamennyi bizottság köteles megtárgyalni a költségvetési, a zárszámadási és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetet, azok módosításait, továbbá a képviselő-testület munkatervére vonatkozó javaslatot. A bizottságok kötelesek megtárgyalni azokat az előterjesztéseket, amelyek megtárgyalására a polgármester a bizottságot felkéri.

 48. §^[33] (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Ellenőrző, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság: 7 fő,

b) Oktatási, Művelődési, Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság: 11 fő,

c) Városüzemeltetési, Rendészeti és Városmarketing Bizottság: 10 fő.

 (2) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.

49. § (1) A bizottságok elnökből, alelnökből és tagokból állnak.

(2) A bizottság elnöke, alelnöke csak önkormányzati képviselő lehet.

(3) A bizottság elnökét távollétében az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

50. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökének feladata:

a) a bizottság munkatervének elkészítése és végrehajtása,

b) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,

c) a bizottság képviselete,

d) a jegyzőkönyv elkészítésének ellenőrzése.

 (3) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a bizottság tagjait, a polgármestert, az alpolgármestereket,^[34] az önkormányzati képviselőket, a jegyzőt és az aljegyzőt legalább 3 nappal korábban értesíteni kell, melyből legalább 1 nap munkanap kell, hogy legyen. A bizottságok által tárgyalandó zárt üléses előterjesztéseket a bizottságok nem képviselő tagjai részére az általuk megadott önálló e-mail címre kell eljuttatni.

51. § (1)^[35] A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Munkatervüket a testületi munkaterv elfogadását követő hónapban az abban foglaltak figyelembevételével fogadják el.

 (2)^[36] A bizottságok munkatervük, illetve szükség szerint tartanak ülést. A közösen jelentkező feladatok végrehajtására a bizottságok együttes ülést is tarthatnak. A bizottsági ülések vezetésére a 17. § (2) bekezdésében foglaltakat, az előterjesztések vitájára a 19. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a bizottsági ülés határozatképtelenség miatt elmarad, úgy egy héten belül a bizottságot újra össze kell hívni.

(4) Amennyiben a bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el, a döntéshez minősített többség szükséges.

(5) A bizottságok ülésein a polgármester és az alpolgármesterek^[37] tanácskozási joggal vesznek részt. Ezen túl a bizottságok ülésein részt vevő nem bizottsági tag képviselő tanácskozási joga az adott bizottsági ülésen az alábbiakra terjed ki:

a) egy napirendi ponttal kapcsolatban egy alkalommal fejthetik ki véleményüket, vagy tehetnek fel kérdéseket, a továbbiakban csak akkor szólhatnak hozzá az adott napirendi ponthoz^[38], ha a bizottság egyszerű szótöbbséggel erre lehetőséget biztosít,

b) javaslataikat a bizottság elnöke nem köteles szavazásra bocsátani.

52. § (1) A bizottságok a képviselő-testületnek évente egy alkalommal beszámolnak tevékenységükről. A beszámoló tartalmazza a bizottság feladatkörében végzett tevékenységének jellemzőit, valamint az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről szóló részletes tájékoztatót, a bizottsági munka értékelését, részvételi statisztikát, a tárgyalt napirendi pontokat^[39] saját előterjesztések, véleményezések vonatkozásában, a törvényességi észrevételeket és az együttes ülések jellemzőit.

(2) A polgármesteri hivatal a bizottságok munkáját a személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti. A bizottsági üléseken a polgármesteri hivatal részéről valamennyi napirendhez felkészült, a jegyző által kijelölt szakember jelenik meg.

(3) Az állandó bizottságok munkáját a polgármesteri hivatal ezen feladattal megbízott szervezeti egységének munkatársai segítik, akik koordinálják a bizottságok munkáját, előkészítik a bizottsági napirendeket és elkészítik a bizottság előterjesztéseit, jegyzőkönyveit, valamint közreműködnek a bizottsági határozatok végrehajtásában.

(4) A bizottság elnöke kérésének megfelelően a polgármester, illetve a jegyző biztosítja:

a) a tájékoztatást a polgármesteri hivatal vagy annak szervezeti egységei munkájáról, időszerű feladatairól,

b) a bizottság munkájához szükséges információt, kért felvilágosítást.

53. §^[40] A bizottságok nem helyi önkormányzati képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek.

54. § A bizottságok nem helyi önkormányzati képviselő tagjaira a 44. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

27. A tanácsnokok

 55. § (1) A kiemelt fontosságú feladatkörökben a képviselő-testület tagjai tanácsnoki feladatokat is elláthatnak.

 (2)^[41] Az e bekezdésben foglalt kiemelt fontosságú feladatkörök ellátásának felügyeletét a tanácsnokok látják el. Kiemelt fontosságú feladatkörök:

a) rendészeti feladatok,

b) szociális feladatok.

(3) A tanácsnokok névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.

(4) A tanácsnokok feladatkörükben:

a) a polgármester megbízása alapján képviselhetik az önkormányzatot,

b) nevük mellett használhatják a feladatkörüknek megfelelő elnevezést,

c) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörükbe tartozóan felvilágosítást és közreműködést kérhetnek,

d) véleményezhetik a feladatkörükbe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést készíthetnek,

e) figyelemmel kísérik a feladatkörükkel összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.

(5) A tanácsnoki megbízás megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) visszavonással,

d) a képviselő halálával.

(6) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást - amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával - visszavonhatja.

28. Az önkormányzati képviselők, az állandó bizottságok elnökei, tagjai és a tanácsnokok tiszteletdíja

56. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselők, az állandó bizottságok elnökei, az állandó bizottságok tagjai, a tanácsnokok részére havi tiszteletdíjat állapít meg.

 (2) A tiszteletdíj mértéke

a) önkormányzati képviselő részére 110.000 Ft (a továbbiakban: alapdíj)

b) állandó bizottságok elnökei részére az alapdíjon felül az alapdíj 100%-a,

c) állandó bizottságok tagjainak részére az alapdíjon felül az alapdíj 50%-a,

d) állandó bizottságok nem képviselő tagjainak részére az önkormányzati képviselői alapdíj 50%-a,

e) tanácsnokok részére az alapdíjon felül az alapdíj 80%-a.

(3) Az állandó bizottságok nem képviselő-tagjainak, valamint az ideiglenes bizottság tagjainak a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(4) A költségek (a tiszteletdíj és egyéb költségek) fedezetét az éves költségvetésben biztosítani kell.

(5) A tiszteletdíjak és a költségek kifizetése havonként a 44. §-ban foglaltak figyelembevételével történik.

 (6) A bizottság elnökét, illetve a tanácsnokot az állandó bizottsági tagságért külön tiszteletdíj nem illeti meg.

(7) A bizottsági tagot csak egy bizottsági tagságért illeti meg tiszteletdíj.

57. §^[42] (1) A polgármestert a hivatali gépjármű tekintetében személyi használati jog (üzleti és magáncélú használat) illeti meg, ennek hiányában saját gépjárműhasználat biztosítására kerül sor, melynek részletes szabályairól a képviselő-testület határozatban dönt.

(2) Az alpolgármestereket a hivatali gépjármű vonatkozásában személyi használati jog (ideértve az üzleti és magáncélú használatot) nem illeti meg. Feladatuk ellátásához a Polgármesteri Hivatal tulajdonában lévő gépjárműveket vehetik igénybe polgármesteri engedély alapján. Ennek hiányában - külön polgármesteri engedély alapján - kerülhet sor saját gépjárműhasználat biztosítására.

29. Bizottság elnöki ülések

58. § (1) A bizottságok elnökeit a polgármester minden hónapban egy alkalommal az általa megjelölt időpontban összehívja.

(2) A bizottságok elnökei az üléseiken elsősorban:

a) egyeztetik a bizottságok feladatát érintő kérdéseket,

b) egyeztetik a bizottsági ülések időpontjait,

c) egyeztetik a következő testületi ülések napirendjeit,

d) egyeztetik a bizottságok működésével kapcsolatos vitás kérdéseket.

(3) A bizottságok elnökei ülésének önálló döntési jogköre nincs.

(4) Az ülésen elhangzottakat írásban kell rögzíteni.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati tanácsadó, főtanácsadó,

a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal, a társulás

30. A polgármester

59. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

 (2) A polgármester távolléte (szabadság, tartós kiküldetés, betegség) esetén erről köteles a Pénzügyi Ellenőrző, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság elnökét tájékoztatni.

 60. § (1) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az Mötv. rendelkezésein túl a polgármester felelős:

a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,

b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezéséért,

c) a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,

d) az önkormányzati intézményekkel és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal való kapcsolattartásért,

e) a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért,

f) a jogszabály által előírt egyetértési jogának gyakorlásáért.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a testületnek a végrehajtásról történő tájékoztatásáért.

31. Az alpolgármesterek^[43]

61. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül két alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek nevét a rendelet függeléke tartalmazza.

(2) Az alpolgármesterek feladatukat társadalmi megbízatásban látják el.

32. Önkormányzati tanácsadó, főtanácsadó

 62. § (1) A képviselő-testület a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátása érdekében önkormányzati tanácsadói, főtanácsadói munkaköröket hoz létre, melynek létszáma nem haladhatja meg a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők létszámának 8%-át.

(2) Az önkormányzati tanácsadói, főtanácsadói létszámot az e rendelettel jóváhagyott hivatali létszámkereten felül kell érteni.

33. A jegyző, az aljegyző

63. § A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

64. § (1) A polgármester irányításával a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – az Mötv. 82. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról – a munkáltatói jogok kivételével – a Jogi és Igazgatási Osztály vezetője, az ő akadályoztatása esetén a helyettese gondoskodik.

34. A polgármesteri hivatal

 65. §^[44] A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását a 4. melléklet tartalmazza.

66. § (1) A hivatal munkarendje:

hétfőn                   8.00 – 16.00 óráig,

kedden                 8.00 – 16.00 óráig,

szerdán                8.00 – 18.00 óráig,

csütörtökön          8.00 – 16.00 óráig,

pénteken              8.00 – 14.00 óráig

tart.

(2) A hivatal ügyfélfogadása:

hétfőn               13.00 - 16.00 óráig,

szerdán              8.00 - 12.00 óráig,

                         13.00 – 18.00 óráig,

pénteken            8.00 - 12.00 óráig tart.

(3) Ügyfélfogadást tartanak a polgármesteri hivatal lakossági ügyintézést végző belső szervezeti egységei, önálló ügyintézői.

(4) Az ügyféltájékoztató ügyfélfogadása:

hétfőn                8.00 – 12.00 óráig,

           13.00 – 16.00 óráig,

kedden              8.00 – 12.00 óráig,

           13.00 – 16.00 óráig,

szerdán             8.00 – 12.00 óráig,

           13.00 – 18.00 óráig,

csütörtökön       8.00 – 12.00 óráig,

          13.00 – 16.00 óráig,

pénteken           8.00 – 12.00 óráig tart.

(5) Ügyfélfogadási időben az ügyfélfogadást végző csak rendkívül indokolt esetben végezhet távolléttel végezhető feladatot, helyettesítéséről ebben az esetben is gondoskodni kell.

35. Társulás

67. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2)^[45]  A társulások feladatait, jogállását az 6. melléklet tartalmazza.

VII. Fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzatok és azok működésével kapcsolatos szabályok

36. A települési nemzetiségi önkormányzatok

 68. § Tiszaújvárosban az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:

a) Tiszaújvárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat,

b) Tiszaújvárosi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat.

37. A települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása

69. § (1) A polgármesteri hivatal gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzatok bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Az önkormányzat és az érintett települési nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.^[46]) szerinti hatósági szerződésben^[47] rendezik.

(2) A polgármesteri hivatal a számviteli jogszabályoknak megfelelő elkülönített nyilvántartást vezet minden települési nemzetiségi önkormányzat vagyonáról és azokat a számviteli előírásoknak megfelelően leltározza.

(3) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához hatósági szerződés^[48] alapján ingyenesen helyiséget biztosít a helyben működő nemzetiségi önkormányzatok részére. Hatósági szerződés^[49] alapján biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti működési feltételeket, a polgármesteri hivatal útján ellátja a testületi ülések és a döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási, nyilvántartási, iratkezelési feladatokat és az ezzel járó költségeket a polgármesteri hivatal költségvetésében biztosítja.

(4) Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(5) A polgármester az Nektv.-ben^[50] előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(6) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Nektv.^[51] alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(7) A (6) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos határidő áll rendelkezésre. A határidő jogvesztő, kivéve az Nektv.-ben^[52] meghatározott tárgykörökre vonatkozó határidőt.

(8) A települési nemzetiségi önkormányzatnak az Nektv.-ben^[53] rögzített egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntését, a kialakított és írásba foglalt véleményét a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.  

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

38. Hatályba léptető rendelkezések

70. §  Ez a rendelet 2018. április 15-én lép hatályba.

39. Hatályon kívül helyező rendelkezések

71. § Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (VI.05.) rendelete.

    Dr. Juhos Szabolcs s. k.                                                            Dr. Fülöp György s. k.

                 jegyző                                                                                 polgármester