Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont 3. alpontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Engedélyes: a közútkezelői hozzájárulás és a bontási engedély jogosultja.

b) Építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint meghatározott fogalom.

c) Építtető: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek érdekében és pénzügyi tehervállalásával történik a közterület, közút bontása és helyreállítása.

d) Kivitelező: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a közterületen (mely lehet helyi közút is) építési, bontási tevékenységet végez.

e) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

f)   Közút: az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő, a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, valamint csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület.

g) Közútkezelő: Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felhatalmazása alapján a polgármester.

2. A helyi közutakkal kapcsolatos igazgatás jellegű feladatok

2. §

(1) A Polgármester átruházott feladatkörébe tartozó, a helyi közút kezelésével kapcsolatos feladatok:

a) közútkezelői hozzájárulások kiadása, melybe beletartozik

aa) a közút állagát érintő beavatkozások engedélyezése,

ab) a közút nem közlekedés célú igénybevételének engedélyezése,

ac) a közút közlekedési célú rendkívüli igénybevételének engedélyezése,

ad) a közút melletti ingatlanok használatával összefüggő hozzájárulások kiadása és nyilatkozatok megtétele,

ae) helyreállítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése.

b) rendkívüli esemény, elemi csapás, tömeges közlekedési baleset esetén saját hatáskörben gondoskodik intézkedés megtételéről,

c) útkezelők közötti egyeztetési kötelezettségek,

d) más eljárásokban az útügyi érdekek érvényesítése.

(2) A helyi közúthálózatba tartozó belterületi közutak útkategóriába sorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. Közút nem közlekedési célú igénybevétele

3. §

(1) Közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, nem közlekedési célú igénybevételéhez írásbeli hozzájárulás szükséges. A közút kezelője hozzájárulásában feltételeket írhat elő.

(2) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a közút kezelőjénél a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy azzal megegyező tartalommal írásban – személyesen vagy postai úton -, vagy az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott elektronikus úton lehet benyújtani. A kérelemhez az alábbi mellékleteket kell csatolni:

1. az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajz, vázrajz, műszaki leírás),
2. a közút érintett szakaszának hossz-, keresztszelvényének rajzát, és
3. az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét.

(3) A közút kezelője a (2) bekezdésben meghatározott mellékletek valamelyikének csatolásától az igénybevétel formájától és módjától függően eltekinthet, valamint szükség esetén egyéb dokumentáció becsatolását is kérheti.

(4) A közútkezelői hozzájárulást annak kell kérelmeznie, aki a helyi közutat igénybe kívánja venni.

4. §

1. A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért az ahhoz szükséges munkaterület után igénybevételi díjat kell fizetni.
2. Az igénybevételi díjat előre, a kivitelezés megkezdéséig kell megfizetni Tiszaújváros Város Önkormányzata számlájára történő utalással, vagy postai befizetési feladóvevényen történő befizetéssel. Mértékét a tervezett igénybevétel időtartama alapján, de legalább egy napra kell megállapítani. Az igénybevételi díj megfizetéséig az igénybevétel nem kezdhető meg.
3. Az igénybevételi díj megállapítása során minden megkezdett nap egésznek számít.
4. A fizetendő díjak mértékét a 3. melléklet határozza meg, melynek alapján az engedély nélküli igénybevétel esetén emelt összegű díj fizetendő.
5. Nem kell igénybevételi díjat fizetni:

1. az Önkormányzat megbízásából végzett fenntartási és fejlesztési munkák esetében,
2. közmű üzemzavarának elhárítása esetében,
3. felbontással nem járó használat esetén, amennyiben az sport- és kulturális rendezvények, kirakodóvásár és közcélú jótékonysági rendezvények megtartását célozza.

6. A díjfizetési mentesség nem mentesít a közútkezelői hozzájárulás, valamint a közterület bontási engedély beszerzésétől.

4. Közterület bontásának szabályai

5. §

(1) A közterület burkolatát megbontani, valamint - függetlenül annak üzemeltetőjétől - az alatt vagy felett bármely létesítményt elhelyezni, áthelyezni, közúthoz csatlakozást létesíteni vagy áthelyezni csak érvényes közterület-bontási engedély birtokában lehet.

(2) A közterület-bontási eljárás kérelemre indul, amelyet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban - személyesen vagy postai úton -, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell benyújtania, a tervezett használat megkezdése előtt legalább 21 nappal. A kérelemhez az alábbi mellékleteket kell csatolni:

1. az igénybevételt feltüntető tervet (kiviteli terv, helyszínrajz, vázrajz, műszaki leírás),
2. az építési engedélyt, vagy létesítési hozzájárulást, vagy az illetékes közmű-üzemeltető tervjóváhagyását,
3. közműegyeztetésekről szóló dokumentumokat,
4. a közút érintett szakaszának hossz-, keresztszelvényének rajzát; feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását,
5. az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét,
6. részletes fotódokumentációt a bontással érintett közterület eredeti állapotáról.

(3) Az engedélyező a (2) bekezdésben meghatározott mellékletek valamelyikének csatolásától az igénybevétel formájától és módjától függően eltekinthet, valamint szükség esetén egyéb dokumentáció becsatolását is kérheti.

(4) A kérelem benyújtása a közterület bontásának megkezdésére nem jogosít.

(5) Az 5 éven belül épített, felújított vagy korszerűsített közterület bontása - függetlenül annak üzemeltetőjétől - csak rendkívül indokolt esetben és az eredeti burkolati anyaggal, az úttest nyomvonal jellegű bontása esetén az érintett szakaszon teljes szélességben történő helyreállításával engedélyezhető. Keresztirányú munkaároknál az árok szélétől útburkolat esetén 2-2 m, járda esetén 1-1 m hosszúságban és a burkolat teljes szélességében kell a helyreállítást elvégezni. Tér, teresedés esetén a helyreállítandó felületet egyedileg kell megállapítani.

(6) A város lakott területén zajjal járó bontási munkálatok 20 órától másnap reggel 07 óráig nem végezhetők. Kivételt képeznek azok a hibaelhárításból eredő rendkívüli munkák, amelyek végzését közérdekből a nappali órákig elhalasztani nem lehet.

(7) A közterület-bontási engedély kiadása megtagadható, ha valószínűsíthető, hogy a burkolat megfelelő helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható.

(8) Az idegenforgalmi szempontból jelentős közterületek burkolatának felbontása rendezvények időszakában csak különösen indokolt esetben engedélyezhető.

(9) Újabb közterület-bontási engedély kiadása megtagadható:

a)   ha a kivitelező nem megfelelő ütemben végzi munkáját, mindaddig, míg a folyamatban lévő munkák üteme a kívánt mértéket el nem éri,

b)   ha a kivitelező a Polgármesteri Hivatal részéről felszólítást kapott valamely korábbi, vagy folyamatban lévő kivitelezési munkája helyreállítására, ismételt javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, míg a felszólításban előírtakat maradéktalanul nem teljesíti,

c)   ha a kivitelező engedély nélkül veszi igénybe a közterületet, mindaddig, míg az engedély nélküli közterület használat fennáll.

(10) A közútkezelő, valamint a közterület tulajdonosa forgalombiztonsági okokból, vagy balesetveszély elhárítása érdekében előírhatja a közút, valamint a közterület azonnali helyreállítását is.

(11) A burkolatbontásokat úgy kell elvégezni, hogy a bontással nem érintett részek károsodást ne szenvedjenek.

(12) Amennyiben az igénybe vevő olyan mértékű közterület bontásához nyújt be kérelmet, amely munkát valamilyen okból szakaszolni kell, a hozzájárulást szakaszolva kell kérni, valamint megadni. Ilyen esetben:

a) az ideiglenes helyreállítás határidejét,

b) a végleges helyreállítás határidejét külön-külön kell megállapítani.

(13) Szilárd burkolatú utakat közművezeték építésénél – fő szabályként – csak átfúrással (sajtolással) lehet keresztezni. A közútkezelő műszaki vagy biztonsági indokok esetében az építést kivételesen átvágással is engedélyezheti.

5. A hibaelhárítás

6. §

(1) Előzetes hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak halasztást nem tűrő, olyan azonnali intézkedést igénylő esetben lehet, ha élet- vagy balesetveszély, vagy üzemzavar elhárítása áll fenn. Ilyen esetekben:

a)  a bontást folyamatosan, lehetőség szerint többműszakos munkavégzéssel kell elvégezni,

b)  1,0 x 0,5 méter méretű, a kivitelező nevét feltüntető "üzemzavar elhárítás" szövegű táblát kell a helyszínen elhelyezni,

c)  az építtető, valamint a munka kivitelezője köteles a közterület felbontását legkésőbb 24 órán belül a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnak bejelenteni, ezt követően három napon belül azt írásban részletesen is közölni a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon.

(2) A hibaelhárítás kivitelezési munkálatai megkezdése előtt a területről fotódokumentációt kell készíteni dátum feltüntetésével, amelyet csatolni kell a bejelentéshez.

(3)    A hibaelhárítás keretében felbontott közterületek esetében is fennáll a helyreállítás utáni garanciális, jótállási kötelezettség.

6. Közterületek helyreállítása

7. §

(1) A helyreállítást a kérelmezőnek kell elvégeznie, vagy elvégeztetnie az alábbiak szerint:

a) Zöldterület esetén végzett bontásoknál a visszatöltés során a felső rétegben 30 cm mélységig talajcserét kell végezni, majd a területet eredeti állapotnak (humuszterítéssel, füvesítéssel) megfelelően kell helyreállítani.

b) Szilárd burkolatú út átvágása esetén, az átvágás utáni helyreállítás során, a talaj tömörítésére kiemelt figyelmet kell fordítani a későbbi süllyedésekből eredő hibák elkerülése érdekében.

c) Útpálya (járművek által használt terület) esetén:

ca) Forgalmi sávban csak egy munkahézag - élvágás - lehet. A meglévő kopóréteget a kiemelt szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől. A burkolatot a munkaárok szélétől 0,3 m távolságig átlapolással kell biztosítani.

cb) Amennyiben a szükséges helyreállítás szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50 %-át, akkor a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.

cc) Teljes forgalmi sáv helyreállítása szükséges az 5 éven belül épített utak megbontása esetében.

cd) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, valamint az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni. Keresztirányú munkaároknál az árok szélétől 0,3 - 0,3 m hosszúságban átlapolással történő helyreállítást kell végezni.

ce) Azokon a területeken, ahol a burkolatban megnyitott „ablakok” egymástól 10,0 m távolságon belül helyezkednek el, összefüggő félpályás (1 forgalmi sávos) aszfaltozás szükséges.

d) Járda, gyalogút (gyalogosok által használt terület) esetén:

da) Járda felbontása esetén, a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően a járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal, vagy az Önkormányzat hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, térkő burkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel – a járda teljes szélességében – szakszerűen helyre kell állítani.

db) Amennyiben a járda szélessége nem több mint 1,5 méter, a kopóréteget teljes szélességben fel kell szedni, és új kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.

dc) Amennyiben a járda 1,5 méternél szélesebb, úgy a kopóréteg cseréjét a munkahézag +0,3 m-től a járda széléig kell elvégezni.

dd) Amennyiben a szükséges helyreállítás szélessége a 1,5 méternél szélesebb járda szélességének az 50%-át meghaladja, a teljes felületet új kopóréteggel kell ellátni.

de) Keresztirányú munkaároknál az árok szélétől járda esetén 0,3-0,3 m hosszúságban a burkolat teljes szélességében átlapolással történő helyreállítást kell végezni. Járdaburkolat keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, valamint az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni.

df) A felbontott kis- és nagy kőburkolatokat a meglévő és megmaradó burkolattal azonos anyagú és azonos méretű kövekből, azonos sor- és hézagkiosztással, valamint a környező ívszeleteket és hullámvonalakat megtartva kell helyreállítani úgy, hogy a helyreállított felületek a környezetükhöz illeszkedjenek.

dg) Járda, gyalogút gyalogos átkelőhelynél történő bontása esetén a járda akadálymentesítéséről is gondoskodni kell.

(2) Kiemelt szegéllyel határolt út, valamint járda esetén a helyreállítás a szegélyig történik, a szegély átépítését a közútkezelői hozzájárulásban rögzítetteknek megfelelően indokolt esetben átépíteni szükséges.

(3) A helyreállítás után a garanciális, jótállási kötelezettség a kérelmezőt terheli, melynek időtartama 3 év.

(4) Az újjáépítés esetén a teljes pályaszerkezetet minősíteni kell.

(5) Ideiglenes helyreállításra akkor kerülhet sor, ha az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a technológiai előírásoknak megfelelő helyreállítást. Az engedélyesnek az ideiglenesen helyreállított burkolatot a végleges helyreállításig közlekedésre alkalmas, biztonságos állapotban kell tartania. A végleges helyreállításra a bontási engedély lejáratát követő 30 nap áll rendelkezésre, valamint az időjárás függvényében kell azt elvégezni.

(6) Az ideiglenes helyreállítás módja:

a) belterületi másodrendű főutak és gyűjtőutak esetén a végleges helyreállításig szendvicsbeton,

b) belterületi kiszolgáló és lakóutak esetén felső rétegként a felépítmény helyett bányameddő vagy mészkőmurva alkalmazható.

(7) A helyreállított burkolatot, zöldterületet átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni a tulajdonosnak, valamint a közútkezelőnek.

(8) A kivitelezés után a megvalósult állapotról készült rajzot nyomtatott és digitális (Autocad.dwg) formátumban át kell adni a Polgármesteri Hivatalnak.

7. A kivitelezőre vonatkozó előírások

8. §

1. A kivitelező a közterület bontását csak a tulajdonos által kiadott közterület-bontási engedély kiadása után kezdheti meg, és a munkákat az abban foglaltak szerint végezheti el.

(2) A kivitelező köteles:

a) a közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt (a végleges helyreállításig) gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról,

b) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről,

c) a munkahelyet és a felvonulási területet tisztán tartani,

d)  a munka során a növényzet, valamint a területen található geodéziai jelek védelméről gondoskodni,

e) a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan elszállítani az engedélyezett lerakó helyre,

f) az érintett területen a lakók bejárását, valamint a hulladékszállító jármű munkájának zavartalanságát biztosítani, vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni,

g) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a keletkező süllyedéseket folyamatosan szintbe feltölteni. A nem megfelelő helyreállításból adódó károkért, balesetekért a felelősség az engedélyest terheli.

h) A munka befejezése után gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,

i)   a műszaki átadás-átvételi eljárás során – amelyre meg kell hívni a közútkezelőt – a földmű és a pályaszerkezet minősítési vizsgálatáról szóló méréseket (jegyzőkönyvet) bemutatni, valamint átadni.

(3) A munka átadás-átvételét követő 3 éven belül bekövetkező károkért, balesetekért az engedélyes a felelős, kivéve, ha bizonyítható, hogy a balesetet kiváltó ok nincs összefüggésben a kivitelezéssel.

8. A közterület, közút bontási munkáinak ellenőrzése

9. §

1. A közterület-bontási engedélyt a helyszínen kell tartani, és azt az ellenőrzést végző szerv (személy) kérésére fel kell mutatni.

(2) Ellenőrzésre jogosultak:

a) a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal megbízólevéllel rendelkező   munkatársai,

b)   a közterület-felügyelők.

9. Jogsértés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények

10. §

(1) A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő (mely adódhat a határidő be nem tartásából is), nem közlekedési célú igénybevétele esetén a közútkezelő figyelmezteti az igénybe vevőt a jogsértésre és kötelezi annak megszüntetésére, valamint határidő tűzésével az eredeti állapot helyreállítására.

(2) Amennyiben az igénybe vevő az (1) bekezdésben meghatározott figyelmeztetést követő 8 napon belül nem szünteti meg a jogsértést, a közútkezelő megkeresi a közlekedési hatóságot.

(3) A közlekedési hatóság – a közútkezelő kérelmére – az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, valamint a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében a szükséges intézkedések megtételére, továbbá az igénybevételi díj megfizetése mellett pótdíj fizetésére is kötelezheti.

(4) Amennyiben a közút ideiglenes vagy végleges helyreállítása során balesetveszélyes helyzet alakul ki a közúton, a közútkezelő a balesetveszélyt köteles megszüntetni, az elvégzett munka költségét a közút kezelője a kivitelezőre terheli.

(5) Aki közútnak nem minősülő közterületen engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően bontási munkát végez, valamint nem megfelelően állítja azt helyre, azt az ellenőrzésre jogosult figyelmezteti a jogsértésre és egyben kötelezi annak megszüntetésére, valamint határidő tűzésével az eredeti állapot helyreállításra.

(6) Amennyiben az igénybe vevő (5) bekezdésben meghatározott figyelmeztetést és kötelezést követő 8 napon belül nem szünteti meg a jogsértést, a közterület tulajdonosa a helyreállítási munkálatokat a kivitelezést végző terhére elvégezteti.

10. Záró rendelkezések

11. §

1. Ez a rendelet 2019. március 1-jén lép hatályba.
2. Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek felbontásáról és a közúton folyó munkákról szóló 18/2013. (VII.05.) önkormányzati rendelete.

dr. Juhos Szabolcs s. k.                                                                   Bráz György s. k.

           jegyző                                                                                         polgármester