Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Tiszaújváros Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 16/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §
   

A településkép védelméről szóló 27/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) bevezető részének helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Tiszaújváros Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 16/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”

2. §
   

A R. 9. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g)       a tájképvédelmi terület,”

3. §
   

1. A R. 28. § af) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„af) Nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó, de legalább 25 m³ térfogatot és 1 m gerincmagasságot elérő méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése.”

2. A R. 28. § al) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„al) Napenergia-kollektor, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.”

4. §
   

A R. 31. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság).”

5. §
   

A R 29. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság

32. §

A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

1. településképi kötelezés,
2. településkép-védelmi bírság.”

6. §
   

A R 31. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. A településkép-védelmi bírság

34. §

(1)    Településkép-védelmi bírság a következő esetekben szabható ki:

a)      településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b)      a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c)      a településképi követelmények be nem tartása,

d)      döntés végre nem hajtása.

(2)    A településkép-védelmi bírság összege természetes személyek esetén 200.000 Ft-ig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000 Ft-ig terjedhet.

(3)    A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a)      a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)      a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)      a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)      a jogsértő állapot időtartamát,

e)      a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)       a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,

g)      a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(4)      A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni.

(5)      A településkép-védelmi bírságot közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára kell befizetni a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül.

(6)    A bírság befizetésének elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.”

7. §

A rendelet 2020. március 1-jén lép hatályba és 2020. március 2-án hatályát veszti.

        Dr. Juhos Szabolcs s.k.                                                                   Dr. Fülöp György s.k.                                                                       jegyző                                                                                           polgármester