1. § (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmet a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A benyújtott kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a kérelmező milyen egyéb szociális ellátásra vagy mentális gondozásra szorul, és szükség esetén kezdeményezni kell az ellátási formák kiterjesztését.

2. § (1) A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához felhívhatja a kérelmezőt arra, hogy a maga, valamint a vele egy családban, illetve a vele egy háztartásban élő személyek azonosításához szükséges adatairól, vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, és az adatokra vonatkozó igazolásokat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – csatolja.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az alábbi igazolások szükségesek:

• a) havi rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a munkáltató által kifizetett mindennemű juttatással növelt, a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó keresetéről kiállított munkáltatói igazolás,
• b) társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló irat,
• c) nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások folyósítása esetén a nyugdíjfolyósító igazgatóság által év elején kiadott, az ellátás összegét tartalmazó irat, valamint a kérelem beadását megelőző hónap jövedelmét igazoló irat,
• d) járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátás esetén az ellátás véglegessé válásának megállapítását igazoló irat, valamint a kérelem beadását megelőző hónap nettó jövedelmét igazoló irat,
• e) társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagának kiszámításához: adóbevallással már lezárt időszakról jövedelemigazolás, a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző, még nem lezárt adóévi jövedelemről nyilatkozat,
• f) gyermektartásdíj esetén a jogerős bírósági határozat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat mellett a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó havi átvételét bizonyító bankszámla kivonat vagy postai feladóvevény, ezek hiányában a törvényes képviselő által tett nyilatkozat,
• g) egyéb, havi rendszerességgel nem mérhető jövedelem esetén nyilatkozat a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap nettó átlagjövedelméről,
• h) felsőoktatási intézményben tanulók esetén az intézmény igazolása a kérelem benyújtását megelőző havi ösztöndíjról.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 10. § (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ha a kérelmező életkörülményei alapján a benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága vitatható, a 13. melléklet szerinti környezettanulmány készítése indokolt. A támogatások elbírálásához egy évnél nem régebbi környezettanulmány használható fel.

3. § (1) A rendelet alapján megállapított támogatások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén az igénybevevőt visszafizetésre kell kötelezni a Szoctv. 17. §-ában foglaltak szerint.

(2) Ha az önkormányzat képviselő-testületének szociális hatáskört gyakorló szerve – a hatáskörébe tartozó szociális ellátások esetén – megtérítést rendel el, a pénzbeli szociális ellátás és a kamat összegét, illetve a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolgot, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenértéket és a kamat összegét, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné méltányosságból

• a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának vagy háztartásának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
• b) legfeljebb 12 havi részletben fizettetheti meg.

4. § A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálása során méltánylást érdemlő körülmények különösen:

• a) elemi kár,
• b) kórházi kezelés,
• c) táppénzes állomány,
• d) krónikus betegség,
• e) hiteltartozás törlesztése,
• f) kiskorú gyermek nevelése,
• g) haláleset,
• h) munkanélküliség,
• i) rokkantság, vagy súlyos fogyatékosság,
• j) közszolgáltatók, társasházak, lakásszövetkezetek felé fennálló díjtartozás,
• k) lakáshasználat jogának veszélybe kerülése, vagy elvesztése, hajléktalanná válás,
• l) alkalmanként jelentkező, nem várt eseményekhez kapcsolódó többletkiadások.

5. § (1) A havi rendszerességgel adott települési támogatás folyósítására a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. A havi rendszerességgel nyújtott egyéb szociális támogatásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást december 30-áig kell folyósítani.

(2) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális támogatásokat a megállapítást követő 8 munkanapon belül a kedvezményezett részére ki kell utalni. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén a támogatás házipénztárból a döntést követően kifizethető.

(3) A rendelet alapján megállapított ellátások a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz, a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központhoz, illetve közszolgáltatókhoz, társasházakhoz, lakásszövetkezetekhez is utalhatók.

6. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Adós: a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy.
• 2. Adósság: a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék, amely tőketartozásból és kamatból áll.
• 3. Adósságkezelés: a lakhatási kiadásokkal kapcsolatos hátralék rendezése.
• 4. Adósságkezelési tanácsadó: a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyt segítő szakember.
• 5. Életvitelszerűség: az a lakcím, ahol az egyén ténylegesen tartózkodik, rendszerint elérhető, ahonnan dolgozni vagy iskolába jár, ahol leggyakrabban tölti éjszakai pihenését.
• 6. Tartósan beteg: az a személy, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

7. § (1) A Szoctv. 45. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a polgármester átruházott hatáskörben a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás formái:

• 1. pénzbeli rendkívüli települési támogatás:
  • a) eseti jelleggel megállapított,
  • b) havi rendszerességgel nyújtott,
• 2. természetbeni rendkívüli települési támogatás:
  • a) eseti jelleggel megállapított,
  • b) havi rendszerességgel nyújtott.

(4) A tárgyévben nyújtott rendkívüli települési támogatás együttes összege – a tüzifára biztosított települési támogatás, valamint a 11–13. §-ban szabályozottak kivételével – egy család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át nem haladhatja meg.

(5) A rendkívüli települési támogatásról, a méltányossági jogkörben nyújtott támogatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni.

(6) Amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 880%-át, a 8. § (1) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételektől a döntést hozó a 4. §-ban meghatározott méltánylást érdemlő körülmények esetén eltérhet. Támogatásként a 7. § (4) bekezdésében, valamint 11. § (2) bekezdésében foglalt támogatási értékhatár legfeljebb 100%-át állapíthatja meg.

(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott elektronikus úton a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani.

8. § (1) Eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220%-át, egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén a 250%-át.

(2) Az eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatás minimális összege – a 13. § (3) bekezdésben szabályozottak kivételével – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-a.

9. § (1) Legfeljebb hat hónap időtartamra, havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át, egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén a 170%-át.

(2) A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás havi összege nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-ánál, de nem haladhatja meg annak 50%-át.

(3) Aktív korú, havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetén a havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás további feltétele, hogy a kérelmező a munkaügyi kirendeltséggel együttműködjön.

(4) Az egy családban élők közül rendkívüli települési támogatás havi rendszerességgel csak egy személy részére állapítható meg.

(5) A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás folyósításának megszűnésétől számított hat hónapon belül újabb támogatás havi rendszerességgel sem a kérelmező, sem a családjában élő más személy részére nem állapítható meg. A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(6) A rendkívüli települési támogatás időtartama alatt ugyanazon személy részére rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nem állapítható meg. A döntést hozó a 4. §-ban meghatározott méltánylást érdemlő körülmények esetén ettől eltérhet.

(7) A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot és a támogatás folyósítását a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni, ha azt a havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatásban részesülő személy kéri.

10. § (1) Az eseti jelleggel és a meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátás formájában különösen a tüzelősegély, a közszolgáltatási díjak, illetve az intézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtható.

(2) Természetbeni ellátási forma megállapítása esetén a támogatás összegét a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz, a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központhoz, a közszolgáltatókhoz, társasházakhoz, illetve lakásszövetkezetekhez kell utalni. A Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központhoz utalt támogatás esetén az intézmény gondoskodik a támogatás természetbeni ellátás formájában történő biztosításáról és annak felhasználásáról a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ vezetője a határozat meghozatalát követő 60 napon belül tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

11. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez, valamint gyógyászati segédeszköz beszerzése miatt eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 230%-át, egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén a 260%-át nem haladja meg, és

• a) a havi gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a család egy főre jutó havi jövedelmének a 10%-át, vagy
• b) gyógyászati segédeszköz költsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 50%-át.

(2) A tárgyévben a gyógyszerkiadások viseléséhez, valamint gyógyászati segédeszköz beszerzése céljából nyújtott rendkívüli települési támogatás együttes összege egy család esetében személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át.

(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

• a) az orvos által kiállított, a kérelmező egyhavi gyógyszerszükségletét tartalmazó 2. melléklet szerinti gyógyszerköltség igazolást,
• b) gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez igényelt támogatás esetén 60 napnál nem régebbi dokumentumot a költségekről.

(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás egyszeri összege az orvos által leigazolt havi gyógyszerköltség legfeljebb 50%-a, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-át. Gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén a támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

12. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át és, aki

• a) a hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy arra nem volt köteles, vagy
• b) aki az eltemettetésre köteles volt ugyan, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési költségekre tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet legkésőbb a temetés költségeit tartalmazó – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő hozzátartozója nevére szóló – számla kiállításának napjától számított 60 napon belül kell benyújtani.

(3) A temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás összege:

• a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-a, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén 200%-át,
• b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150-300%-a között, egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén a 200-300%-a között van.

13. § (1) Gyermekvédelmi támogatásként eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásra jogosult az a kiskorú gyermeket nevelő személy, vagy a (2) bekezdésben meghatározott nagykorú gyermek, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220%-át, gyermekét egyedül nevelő vagy nagykorú gyermek esetén a 250%-át.

(2) Rendkívüli települési támogatás gyermekvédelmi támogatásként a gyermek nagykorúvá válása után akkor kerül megállapításra, ha középfokú köznevelési intézmény, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, tanulói, hallgatói jogviszonyának fennállása idején, de legfeljebb 25. életévének betöltéséig.

(3) A gyermekvédelmi támogatásként megállapított rendkívüli települési támogatás egyszeri összege gyermekenként nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Rendkívüli települési támogatás gyermekvédelmi támogatásként történő nyújtására tárgyévben gyermekenként legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor.

14. § (1) A Szoctv. 45. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a polgármester átruházott hatáskörben települési támogatást nyújthat különösen

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
• b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
• c) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

(2) A települési támogatás formái:

• 1. havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli települési támogatás:
  • a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
  • b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére.
• 2. természetbeni települési támogatás:
  • a) eseti jelleggel a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére,
  • b) havi rendszerességgel a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

(3) A települési támogatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni.

15. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A hozzájárulás a villanyáram, a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a víz- és csatornahasználat díj, a lakbér, illetve a közös költség rendezéséhez kerül megállapításra.

(2) A települési lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, az (1) bekezdésben felsorolt kiadások közül annak a viseléséhez kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A települési lakhatási támogatás akkor kerül megállapításra

• a) ha a havi nettó jövedelem nem haladja meg
  • aa) egyszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, fogyatékossági támogatás esetén a 300%-át,
  • ab) kétszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át,
  • ac) háromszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át,
  • ad) négy- vagy többszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700%-át, és
• b) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és
• c) a kérelmező életvitelszerűen a támogatással érintett ingatlanban lakik.

(4) A települési lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmezőt a települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A támogatás havi összege 4.500 Ft.

16. § A települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

17. § (1) A települési lakhatási támogatásra jogosult a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója, bérlője.

(2) A települési lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(3) A 2. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a kérelem elbírálásához az alábbi iratok szükségesek:

• a) a 12. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat,
• b) ha a kérelmező az ingatlannak nem tulajdonosa
  • ba) lakásbérleti szerződés, vagy
  • bb) szívességi lakáshasználat esetén nyilatkozat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséről,
• c) a Szoctv. 18. § l) pont la) alpontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat.

18. § (1) Ha a települési lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatás megszüntetésre kerül. A változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a hatóság még teljes összegben folyósítja.

(2) A települési lakhatási támogatásra való jogosultságot és a támogatás folyósítását a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni, ha azt a települési lakhatási támogatásban részesülő személy kéri.

19. § (1) Eseti jelleggel természetbeni települési támogatásra jogosult az a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó kérelmező,

• a) aki életvitelszerűen a támogatással érintett ingatlanban lakik,
• b) a hátraléka meghaladja az ötvenezer forintot és a (7) bekezdésben meghatározott adósság típusok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy
• c) a közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és
• d) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyedülálló esetében a 220%-át, egyedül élő személy esetében a 250%-át, és
• e) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, feltéve, hogy
• f) vállalja
  • fa) az adósságkezelésbe bevont hátralék és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (a továbbiakban: önrész) egy összegben történő megfizetését, továbbá
  • fb) az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést, továbbá
  • fc) az adósságkezelés igénybevételének időtartama alatt a lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadásokkal összefüggő fizetési kötelezettségeinek teljesítését és
• g) aki, illetve akinek a háztartás tagjai a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapon belül nem részesültek adósságcsökkentési települési támogatásban.

(2) Az adósság rendezéséhez nyújtott adósságcsökkentési települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) Adósságkezelés esetén a jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési települési támogatásban részesül.

(4) Adósságcsökkentési települési támogatásra jogosult a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója, bérlője.

(5) Az adósságcsökkentési települési támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani.

(6) A 2. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a kérelem elbírálásához az alábbi iratok szükségesek:

• a) a 12. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat,
• b) az 5. melléklet szerinti, a követelés jogosultja által kiállított igazolás az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről,
• c) ha a kérelmező az ingatlannak nem tulajdonosa
  • ca) lakásbérleti szerződés, vagy
  • cb) szívességi lakáshasználat esetén nyilatkozat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséről,
• d) az adósságkezelésbe bevont közszolgáltató által kiállított utolsó havi közüzemi számla.

(7) Az adósságkezelésbe bevonható adósságok típusai:

• a) távhőszolgáltatási, valamint melegvíz- és csatornahasználati díjtartozás,
• b) víz- és csatornahasználati díjtartozás,
• c) vezetékes gázszolgáltatási díjtartozás,
• d) áramszolgáltatási díjtartozás,
• e) közös költség hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,
• f) lakbérhátralék.

(8) Az adósságcsökkentési települési támogatás nyújtásánál a kezelendő adósságok összegének felső határa 320.000 Ft. A települési támogatás mértéke a kezelésbe vont adósságok 75%-a, legfeljebb 240.000 Ft. Az adós köteles az adósságkezelésbe bevont tartozásainak 25%-át (önrész) a követelés jogosultja részére egy összegben megfizetni.

(9) Az adósságcsökkentési települési támogatásnak a követelés jogosultja részére egy összegben történő folyósítására csak az önrész egy összegű megfizetése esetén kerülhet sor.

(10) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

(11) Az adósságkezelésben részesülő személy az adósságcsökkentési települési támogatást megállapító végleges határozat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a követelés jogosultjával szerződést kötni a tartozása megfizetéséről.

20. § (1) Az adósságkezelés megszűnik és az adósságcsökkentési települési támogatás folyósítására nem kerül sor, ha a jogosult

• a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
• b) az önrésznek a követelés jogosultja felé határidőben történő teljesítését a határozatban foglalt záró időpontig nem igazolja,
• c) az adósságkezelés igénybevételének időtartama alatt a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokkal összefüggő fizetési kötelezettség határidőben történő teljesítését a határozatban foglalt záró időpontig nem igazolja.

(2) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelés lezárásától, illetve az adósságkezelés 20. § (1) bekezdés szerinti megszűnésétől számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési települési támogatásban. A 24 hónapos időtartamot az adósságkezelés záró időpontjaként megjelölt naptól, illetve az adósságkezelés megszűnésének napjától kell számítani.

(3) Az adósságcsökkentési települési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha

• a) a támogatásban részesülő az adósságkezelés időtartama alatt meghal, vagy
• b) lakóhelye megváltozik, vagy
• c) a lakást elidegeníti.

21. § (1) Az adósságkezelési tanácsadó (a továbbiakban: tanácsadó) a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálata keretében működik. A tanácsadó feladata:

• a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
• b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását, készségét, és ezek alapján a Polgármesteri Hivatal megkeresésére véleményt ad az adós lakás- és életkörülményeiről, melyet a megkeresés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a Polgármesteri Hivatal részére megküld,
• c) az adósságcsökkentési települési támogatást megállapító végleges határozat kézhezvételét követő 15 napon belül egyénre szabott adósságkezelési megállapodást köt az adóssal, mely tartalmazza az adós hozzájárulását az adósságával kapcsolatos adatainak az adósságkezelés folyamatában való felhasználásra, előírja a bevételek és a kiadások nyomon követését szolgáló háztartási napló vezetését, amely akkor indokolt, ha az adósság keletkezése a háztartási költségvetés hibás tervezésének a következménye,
• d) a megállapodás egy példányát a Polgármesteri Hivatal részére megküldi,
• e) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozó útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és haladéktalanul jelzi a Polgármesteri Hivatalnak az adós fizetési képességének megváltozását,
• f) tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt az adós együttműködési és fizetési kötelezettségeinek teljesítéséről,
• g) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési települési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, megszüntetését,
• h) figyelemmel kíséri az adós és a követelés jogosultjai között kötendő megállapodásokat, melyek egy-egy másolati példányát a Polgármesteri Hivatalnak megküld,
• i) kezeli az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) alapján az adós által rendelkezésre bocsátott adatokat és információkat,
• j) kezeli és nyilvántartja a rendeletben meghatározott adatokat, nyilatkozatokat és igazolásokat.

(2) Az adósságkezelés igénybevétele alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles:

• a) írásban hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez,
• b) az adósságcsökkentési települési támogatást megállapító végleges határozat kézhezvételét követő 15 napon belül megállapodást kötni az adósságkezelési tanácsadóval,
• c) közreműködni az adósságkezelési megállapodások kidolgozásában, és a követelés jogosultjaival kötött megállapodások egy-egy példányát a tanácsadó rendelkezésére bocsátani,
• d) az önrész és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokkal összefüggő fizetési kötelezettségeinek határozatban foglalt időpontig történő teljesítését legkésőbb a záró időpontig igazolni,
• e) havonta legalább egy alkalommal egyéni tanácsadáson részt venni, és személyesen találkozni a tanácsadóval, illetve ha a tanácsadó szükségesnek ítéli – a megállapodás alapján – a tanácsadásba az adós háztartásának tagjai is bevonhatók,
• f) a tanácsadót folyamatosan tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,
• g) a tanácsadásról való távolmaradását és annak okát 5 nappal a tanácsadás előtt jelezni, új időpontot egyeztetni.

22. § (1) Az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatásra jogosult az a nagykorú személy, aki életvitelszerűen tiszaújvárosi lakó- vagy tartózkodási helyén él és, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozóját {Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont)} ápolja, gondozza, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220%-át.

(2) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos 7. melléklet szerinti igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg.

(3) Az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni.

(4) Az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmezőt a támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a. Az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatás összegének változásáról nem kell határozatot hozni, ha a támogatás összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg emelkedése miatt változik.

(6) Nem jogosult az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatásra a hozzátartozó, ha

• a) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
• b) rendszeres pénzellátásban részesül,
• c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

(7) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alapján megállapított települési támogatást a polgármester megszünteti, ha

• a) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
• b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
• c) az ápolt személy meghal,
• d) a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot kizáró körülmény következik be,
• e) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
• f) azt az ápolást végző személy kérte.

(8) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

(9) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez a Polgármesteri Hivatal – írásos felkérés alapján – bevonhatja a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központot, mely a felkérést követő 8 napon belül a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

(10) A (7) bekezdés a), b), d) és e) pontjai szerinti esetekben az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatásra való jogosultságot és a támogatás folyósítását a jogosultság megszűnéséről való tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(11) A (7) bekezdés f) pontja szerinti esetben a települési támogatásra való jogosultságot és a támogatás folyósítását a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(12) A (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben a települési támogatásra való jogosultság megszüntetésre kerül. A támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

23. § (1) A jegyző átruházott hatáskörben a Szoctv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével gondoskodik az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Tiszaújvárosban a köztemetés helye a Tiszaújvárosi Városi Köztemető és a Tiszaszederkényi Református Temető.

(3) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb test-temetés rendelhető el.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó többletköltséget az önkormányzat nem vállalja fel.

(5) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségének megtérítésétől részben vagy egészben eltekinthet, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

24. § (1) Eseti jelleggel egyszeri év végi támogatásra jogosultak azok a szociálisan rászorult személyek, akik életvitelszerűen tiszaújvárosi lakó- vagy tartózkodási helyükön élnek, valamint

• a) az öregségi nyugdíjkorhatárt tárgyév október 31. napjáig betöltötték, vagy
• b) saját jogon nyugellátásban, vagy
• c) rokkantsági ellátásban, vagy
• d) rehabilitációs ellátásban, vagy
• e) korhatár előtti ellátásban, vagy
• f) rokkantsági járadékban, vagy
• g) szolgálati járandóságban

részesülnek.

(2) Nem jogosultak a támogatásra azok a személyek, akik keresőtevékenységet folytatnak.

(3) Egyszeri év végi támogatásra az az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 460%-át, egyedül élők vagy egyedülállók esetén az 560%-át.

(4) A támogatás mértéke családosok esetén jogosultanként 17.000 Ft, egyedül élők vagy egyedülállók esetén 20.000 Ft.

(5) A támogatás pénzbeli juttatás formájában kerül nyújtásra. A támogatás összegének jogosult részére történő kifizetése postai úton történik.

(6) A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(7) Az egyszeri év végi támogatás iránti kérelmet a 10. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani. A kérelmek benyújtási határideje: minden év október 1. és október 31. közötti időszak.

(8) Az egyszeri év végi támogatás és a gyermekes családok év végi támogatása együttesen nem állapítható meg.

25. § (1) Eseti jelleggel egyszeri támogatásra jogosultak azok a szociálisan rászorult kiskorú gyermeket nevelő személyek, akik életvitelszerűen tiszaújvárosi lakó- vagy tartózkodási helyükön élnek, és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 450%-át.

(2) A támogatás mértéke egy kiskorú gyermeket nevelő család esetén 22.000 Ft, két kiskorú gyermeket nevelő család esetén 33.000 Ft, három vagy több kiskorú gyermeket nevelő család esetén 44.000 Ft.

(3) A támogatás pénzbeli juttatás formájában kerül nyújtásra. A támogatás összegének jogosult részére történő kifizetése postai úton történik.

(4) A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(5) A gyermekes családok év végi támogatása iránti kérelmet a 11. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani. A kérelmek benyújtási határideje: minden év október 1. és október 31. közötti időszak.

(6) A gyermekes családok év végi támogatása és az egyszeri év végi támogatás együttesen nem állapítható meg.

26. § (1) Hulladékszállítási díjtámogatásra jogosult az a 65. életévét betöltött kérelmező, aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy év folyamatos tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a támogatással érintett ingatlanban lakik, melynek saját maga, vagy házastársa/élettársa az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, társtulajdonosa, haszonélvezője, vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérlője, bérlőtársa.

(2) A hulladékszállítási díjtámogatás mértéke havi 1.820 Ft.

(3) A hulladékszállítási díjtámogatás iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani.

(4) A kérelmező ingatlan- és népesség-nyilvántartásba bejegyzett adatait, valamint az önkormányzati lakásbérleti jogviszonyát a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.

(5) A díjtámogatásra való jogosultságot a döntés napját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(6) A hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultság megszűnik, ha az igénybe vevő

• a) elhunyt,
• b) Tiszaújvárosból elköltözött,
• c) vagy a házastársa/élettársa lakóingatlanon fennálló tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, bérleti joga megszűnt.

(7) A hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultságot és támogatás folyósítását a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni, ha azt a hulladékszállítási díjtámogatásban részesülő személy kéri.

(8) A hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultság megszűnését a jogosult vagy közeli hozzátartozója köteles a jogosultság megszűnésétől számított 15 napon belül a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni, ellenkező esetben az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell a jogosulatlanul igénybevett támogatást visszafizetni. A hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultságot és a támogatás folyósítását a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(9) A hulladékszállítási díjtámogatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

(10) Társasházban élők esetében a hulladékszállítási díjtámogatást igénybevevőkről a Polgármesteri Hivatal a határozat egy példányával köteles értesíteni a közös képviselőt a jogosultság megállapításáról, illetve annak megszűnéséről.

(11) A társasházban élő személyek részére megállapított hulladékszállítási díjtámogatás összegének folyósítása utólag, minden hónap 5. napjáig, a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátás december 30-áig a társasház számlájára történő utalással történik. A társasház köteles a támogatás összegét a hulladékszállítási díj kiegyenlítése érdekében a hulladékgazdálkodási díjra jogosult részére megfizetni, a kedvezményezett közös költségét a hulladékgazdálkodási díj összegével csökkenteni.

(12) Családi házban élő személyek részére megállapított hulladékszállítási díjtámogatás összegének jogosult részére történő utalása negyedévente utólag történik, az alábbi időpontokig:

• a) április 5.,
• b) július 5.,
• c) október 5.,
• d) január 5.

(13) A családi házban élő kedvezményezett köteles a támogatás összegét a hulladékszállítási díj kiegyenlítése érdekében a hulladékgazdálkodási díjra jogosult részére megfizetni. Amennyiben a Polgármesteri Hivatal tudomására jut, hogy a családi házban élő kedvezményezett a hulladékszállítási díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és 3 havi hulladékszállítási díjhátraléka keletkezik, úgy a (8) bekezdésben foglaltak szerint a támogatás összegét vissza kell fizetni, valamint a kedvezményezett hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultságát a hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.

(14) Az a kérelmező, akinek a hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultsága a (13) bekezdésben foglaltak megszegése miatt került megszüntetésre, hulladékszállítási díjtámogatás iránti újabb kérelmet a támogatásra való jogosultsága megszüntetésének évében, de minimum 6 hónapig nem nyújthat be.

27. § (1) Kábel TV előfizetési díjtámogatásra jogosult az a 65. életévét betöltött kérelmező, aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy év folyamatos tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a támogatással érintett ingatlanban lakik, melynek saját maga, vagy házastársa/élettársa az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, társtulajdonosa, haszonélvezője, vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérlője, bérlőtársa.

(2) A kábel TV előfizetési díjtámogatás iránti kérelmet a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani.

(3) A kérelmező ingatlan- és népesség-nyilvántartásba bejegyzett adatait, valamint az önkormányzati lakásbérleti jogviszonyát a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.

(4) A támogatásra való jogosultságot a döntés napját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(5) A támogatás mértéke a kábeltévé előfizetési díja, de legfeljebb havi 1.800 Ft. A kérelemhez csatolni kell a szolgáltatóval kötött – a kérelmező, vagy a házastársa/élettársa nevére szóló – előfizetői szerződés másolatát.

(6) A támogatás összegének jogosult részére történő utalása negyedévente utólag történik az alábbi időpontokig:

• a) április 5.,
• b) július 5.,
• c) október 5.,
• d) január 5.

(7) A támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az igénybe vevő

• a) vagy a házastársa/élettársa a szolgáltatóval az előfizetői szerződést megszüntette, és a szolgáltatás igénybevételét megszakította,
• b) elhunyt,
• c) Tiszaújvárosból elköltözött,
• d) vagy a házastársa/élettársa lakóingatlanon fennálló tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, bérleti joga megszűnt.

(8) A kábel TV előfizetési díjtámogatásra való jogosultságot és támogatás folyósítását a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni, ha azt a kábel TV előfizetési díjtámogatásban részesülő személy kéri.

(9) A támogatásra való jogosultság megszűnését a jogosult vagy közeli hozzátartozója köteles a jogosultság megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban, ellenkező esetben az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell a jogosulatlanul igénybevett támogatást visszafizetni. A támogatást a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(10) A támogatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

28. § (1) Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

29. § Hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/2015 (II.27.) önkormányzati rendelet.