Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete
a követelések elengedésének és részletfizetés engedélyezésének szabályairól
Hatályos: 2025. 01. 01Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete
a követelések elengedésének és részletfizetés engedélyezésének szabályairól
Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (III.29.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1. pontjának 1.1. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Ellenőrző, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tiszaújváros Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) és valamennyi, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv által nyilvántartott követelésre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adókra és az adók módjára behajtható követelésekre vagy más közhatalmi bevételekkel kapcsolatosan behajtandó követelésekre.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. követelés: jogszerű, elismert, pénzben kifejezhető fizetési igény. Követelés a tőke, a költség és a kamat összege.
2. lejárt követelés: az esedékessé vált azon követelés, amely tekintetében lejárt az a határidő, ami alatt hátrányos jogkövetkezmény nélkül fizethette volna meg a kötelezett a tartozást.
3. § Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzatot és a fenntartásában működő költségvetési szerveket illető követelésekről történő lemondás eseteit a következők szerint határozza meg:
a) a követelés – a számviteli jogszabályoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül,
b) az adós ellen vezetett végrehajtás eredményeként a követelésre 10 év alatt sincs fedezet, és eredmény a további végrehajtási cselekményektől nem várható,
c) az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmény merült fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen, ha az adós egészségi állapota, szociális helyzete miatt lehetetlen vagy túlzott nehézségbe ütközik a követelés teljesítése, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,
d) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
e) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondás közérdekű cél megvalósítását szolgálja,
f) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követelés esetén, ha a követelés megfizetése a társaság működését veszélyezteti.
4. § (1) Az Önkormányzat tőke, költség, ügyleti kamat követeléseiről való lemondásról
a) 1.000.000,-Ft egyedi értékhatárig a polgármester,
b) 1.000.000,-Ft egyedi értékhatárt meghaladó esetekben a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület
jogosult dönteni.
(2) Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek tőke, költség, ügyleti kamat követeléseiről való lemondásról
a) 100.000,-Ft egyedi értékhatárig a költségvetési szerv vezetője,
b) 100.001,-Ft-tól 1.000.000,-Ft egyedi értékhatárig a polgármester,
c) 1.000.000,-Ft egyedi értékhatárt meghaladó esetekben a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület
jogosult dönteni.
(3) Államigazgatási, valamint önkormányzati hatósági jogkörben a pénzügyi vezető javaslata alapján a jegyző 1.000.000,-Ft egyedi értékhatárig, írásba foglalt, megalapozott döntésével mondhat le követelésről.
(4) A hatáskör gyakorlójának meghatározása során a tőke, költség, ügyleti kamat együttes összegét kell figyelembe venni.
(5) Késedelmi kamat részben, vagy egészben történő lemondásáról értékhatártól függetlenül a polgármester dönt.
A követelésekről való lemondás, a követelések elengedése
5. § (1) A követelés elengedésére jogosult eljárása során alaposan mérlegelni kell az adós (kötelezett) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal és a költségvetési szervvel fenntartott üzleti kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás betartásával és a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyét, valamint hátrányát. A követelés jellegével és az adós (kötelezett) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot beszerezni, így különösen: jövedelemigazolást, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapokat, együtt élő személyek, valamint az ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók számát megalapozó dokumentumokat.
(2) Ha a követelésről való lemondás alapja kérelem, a kérelemről a költségvetési szerv vezetője és a polgármester 30 napon belül, a Képviselő-testület pedig a soron következő rendes ülésén dönt. Abban az esetben, ha a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben a soron következő rendes ülést megelőző 15 napon belül érkezik a jelen rendelet hatálya alá tartozó kérelem, a kérelem elbírálásának határideje a soron következő ülést követő rendes képviselő-testületi ülés.
(3) A követelés elengedésére jogosultak a követelés összegét legfeljebb 50 %-kal csökkenthetik, amennyiben a kérelmező körülményeiben méltányolható változás következett be és a követelés fennmaradó összege egyösszegben megfizetésre kerül.
(4) A követelés elengedésére jogosult a követelés elengedése vagy a követelés összegének mérséklése tárgyában hozott döntését minden esetben indokolni köteles.
(5) A követelésekről történő lemondás elbírálására jogosult megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az Önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésének módjában is, azaz a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is köthető, így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés.
(6) A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt az Önkormányzat és valamennyi, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. A követelés elengedése tárgyában a döntési hatáskör címzettje – egyedi kérelem alapján – ettől eltérő időpontban is határozhat.
(7) Az Önkormányzat a fenntartásában működő költségvetési szervei javára, valamint az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek az Önkormányzat javára ellenszolgáltatás nélkül, ingyenesen átruházhatják, engedményezhetik követeléseiket.
Részletfizetés
6. § (1) Jogszabályban nem szabályozott esetekben a követelés részletekben történő teljesítésének engedélyezésére a polgármester jogosult.
(2) A részletfizetés
a) természetes személyek esetében legfeljebb 10 évre, legalább 5.000,- Ft havi részletekben,
b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében legfeljebb 3 évre, legalább 50.000,-Ft havi részletekben
engedélyezhető, azzal a feltétellel, hogy egy részlet megfizetésének elmulasztása esetén a kötelezett a részletfizetési kedvezményt elveszti, és az egész hátralévő tartozása egy összegben válik esedékessé.
(3) Részletfizetés a végrehajtási eljárásban indított peres és nem peres eljárásban is engedélyezhető, mely során intézkedni kell a végrehajtási eljárás szüneteltetéséről.
Záró rendelkezések
7. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.