E Rendelettervezet elsősorban olyan módosításokat tartalmaz a Tiszaújváros Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 10/2017. (IV.28.) önkormányzati rendelethez (a továbbiakban: Régi vagyonrendelet) képest, amelyek a magasabb szintű jogszabályok változása, valamint a helyi rendeletek megfelelő összhangja érdekében, illetve a Régi vagyonrendelet szövege pontosításának szükségessége miatt merültek fel. Ezek közül a legfontosabb érdemi változások az alábbiak:

A vagyonrendelet fontos eleme a vagyon besorolása, mely során a vagyonelemek forgalomképesség szerint történő felülvizsgálata megtörtént. A forgalomképtelen törzsvagyoni kör nagyrészt nem önkormányzati döntés kérdése, hanem azt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) rögzíti, mint kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyont (közutak, terek, parkok stb.), illetve mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó önkormányzati vagyonelemeket, melynek köre önkormányzati döntéssel bővíthető. Az erre vonatkozó javaslatot a Rendelettervezet 1. melléklete tartalmazza.

A törzsvagyon másik nagy köre a korlátozottan forgalomképes vagyon, amelynek vagyonelemeit az Nvtv. ugyancsak tartalmazza, de az kiegészíthető, amelyre a Rendelettervezet 11. § (1) bekezdésében található javaslat.

A Régi vagyonrendeletben pontosítani kellett bizonyos fogalmak meghatározását, azok egységes alkalmazását és a már nem aktuális fogalmak cseréjére is szükség volt (pl.: nyilvántartási érték helyett könyvszerinti érték). A 3. §-ba értelmező rendelkezéseket épültek be.

A Rendelettervezetben a vagyonnyilvántartás és versenyeztetés szabályaiban nem történtek lényegi változtatások, mivel a jogszabályi háttérnek megfelelnek és a gyakorlati alkalmazás során lényegi változtatást igénylő probléma soha nem merült fel. Ezen a területen csak fogalmi pontosítások, illetve jogszabályszerkesztési változtatások történtek.

A Rendelettervezetben tulajdonosi jog gyakorlásának szabályai elsősorban a jogosultsági értékhatár és a kötelezettségvállalás időtartamában változtak. Az előbbi esetében 200.000 Ft-ról 500.000 Ft-ra nőtt a polgármesteri jogosultság döntési határa, míg a bérleti időszakok esetében – forgalomképességtől függően – 3, illetve 4 évre nőtt a polgármester (bizonyos esetekben az intézményvezető) jogosultsága.

A polgármester – elsősorban az ügyek egyszerű és gyors intézése érdekében – a Régi vagyonrendeletben is egyes ügyekben felhatalmazást kapott a tulajdonosi jog gyakorlására. Az itt megfogalmazott jogkörök pontosítását és kiegészítését tartalmazza a rendelet, például a meg nem valósult fejlesztések műszaki terveinek selejtezési jogosultságával.

A Rendelettervezetbe beépítésre került az önkormányzati ingó vagyon ingyenes átruházásának szabályozása, mely szerint az ingyenes átruházásáról 1 millió Ft könyvszerinti értékhatárt el nem érő ingó vagyon esetén a polgármester, e fölött Képviselő-testület dönthetne.

A vagyonkezelésbe adható vagyonelemek meghatározása is megtörtént – az iskolák működtetésének állam részére történő átadásával már megkötésre kerültek a vagyonkezelési szerződések –, az önkormányzati intézményi vagyon esetén a Rendelettervezetbe most került be azok vagyonkezelési jellege. Ez alapján az intézményekkel a vagyonkezelési szerződéseket a hatályba lépést követően meg kell kötni.