A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 115. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékét, azaz az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az ágazati jogszabályok értelmében az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség mértékéig szabadon meghatározható. Fentiekre tekintettel a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ és a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ szolgáltatásonként kiszámította a 2025. évi szolgáltatási önköltséget. A számítások alapján megállapítható, hogy a 2024. évi adatokkal összehasonlításban egyes szolgáltatástípusokat érintően mérsékelt növekedés, míg más esetekben csökkenés érvényesül.

Összességében megállapítható, hogy – a személyi költségek emelkedése következtében – a díjköteles ellátások tekintetében a szolgáltatási önköltség a 2024. évhez viszonyítva átlagosan 3 %-kal növekedett.

Tiszaújváros Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást a teljes lakosság részére lehetővé teszi, ugyanakkor igyekszik érvényesíteni azt a szociális alapelvet, hogy a legnehezebb élethelyzetben lévők a lehető legkedvezőbb térítési díj ellenében vehessék igénybe a létfenntartásukhoz nélkülözhetetlen ellátásokat. Az intézményi térítési díj önköltséghez közelítő, folyamatos emelése indokolt annak érdekében, hogy egy későbbi, szükségszerű emelés ne eredményezzen drasztikus intézményi térítési díj, illetve ennek eredményeként személyi térítési díj növekedést.

Tekintettel arra, hogy a díjköteles ellátások körében a szolgáltatási önköltség átlagosan 3%-kal növekedett, továbbá 2025. január 1-jétől 3,2%-kal emelkedtek a nyugellátások, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások vonatkozásában javasolt az intézményi térítési díjak 3,2%-kal történő megemelése.

Kivételt képez e tekintetben

· az idősek nappali ellátása, melynek esetében javasolt, hogy az intézményi térítési díj a korábbi gyakorlathoz igazodva a legalacsonyabb önköltséggel megegyezően (2025-ben 2.445 Ft/fő/ellátási nap) kerüljön meghatározásra,

· a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, ahol javasolt, hogy az intézményi térítési díj továbbra is az önköltség szintjén (2025. évben 255 Ft/Fő/ellátási nap) kerüljön megállapításra,

· a Hajléktalanok Átmeneti Szállása, mely esetben az önköltség csökkenésére, illetve az ellátotti kör szociális helyzetére tekintettel az intézményi térítési díj emelése nem javasolt,

· az étkeztetés házhoz szállítással szolgáltatás esetén együttesen kell, hogy érvényesüljön az a jogszabályi követelmény, miszerint az intézményi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget, ugyanakkor a szolgáltatást igénybe vevő által fizetendő személyi térítési nem haladhatja meg az intézményi térítési díjat, így annak összege a fentiekre tekintettel 1.105 Ft/fő/ellátási nap+ÁFA összegben kerülhet meghatározásra.

Az intézményi térítési díj emelés következtében személyi térítési díj változással érintett ellátások körében - szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás - az alábbi módosítások javasoltak a személyi térítési díj megállapításához alkalmazott térítési díjkedvezmény rendszerét érintően:

· A legrászorultabbak, nevezetesen a szociális vetítési alapot (28.500 Ft/fő/hó) el nem érő jövedelemmel rendelkezők 100% térítési díjkedvezményben részesülhessenek.

· A 2025. évi nettó átlagbér (483.900 Ft) fölötti jövedelemmel rendelkezők az intézményi térítési díj megfizetése mellett vehessék igénybe a szolgáltatást, melynek mértéke még mindig nem közelíti meg az önköltséget, illetve az aktuális piaci árakat.

· A szociális vetítési alap és a Központi Statisztikai Hivatal által a 2025. évre megállapított átlagnyugdíj (242.327 Ft) közötti jövedelemmel rendelkezők esetében úgy kerültek meghatározásra a jövedelem sávok és a hozzájuk tartozó kedvezmények, hogy jövedelem sávonként fokozatosan emelkedjen a térítési díj mértéke, törekedve az igénybevevők jövedelemarányos terhelésére.

Az arányos teherviselés és a rászorultság elvének érvényesítése érdekében további javaslatok kerültek megfogalmazásra.

· A kedvezmények rendszerében az „egyedül élő” kategória módosítása „egyedül élő/egyedülálló”-ra, a rászorultsági elv érvényesülése érdekében.

· Az egységes szemlélet megvalósítása érdekében a fogyatékkal élők nappali ellátása esetén is javasolt a szociális vetítési alapot el nem érő jövedelemmel rendelkezők részére a térítésmentesség megállapítása az ellátás vonatkozásában, a szociális vetítési alapot meghaladó jövedelemmel rendelkezők esetében a napi térítési díj 3,2%-kal történő megemelése mellett.

· Az idősek nappali ellátása vonatkozásában továbbra sem javasolt a napi térítési díj bevezetése.

Az intézményi térítési díj 3,2%-os emelkedése a gondozóházi ellátás igénybevevőire nem ró aránytalan terhet, tekintettel arra, hogy a Szoctv. 117. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a személyi térítési díj az ellátott jövedelmének maximum 60%-áig terjedhet.

Az idősotthoni ellátás esetében az ellátott által fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, de maximum az ellátott havi jövedelmének a 80%-a. Amennyiben az ellátott jövedelmének a 80%-a nem éri el az intézményi térítési díj mértékét, a hozzátartozó vállalhatja a 80%-os jövedelemhányad intézményi térítési díj mértékéig történő kiegészítését, mellyel az intézmény tájékoztatása szerint 2025. évben 4 fő ellátott érintett.

Továbbá kisebb pontosítás javasolt a rendelet normaszövegét érintően, tekintettel arra, hogy a helyi jogalkotás során az önkormányzati rendeleteknek illeszkedniük kell a jogrendszerbe, valamint összhangban kell, hogy álljanak a magasabb szintű jogszabályokkal.