Mezőkövesd Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete

Mezőkövesd város Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzatról

Mezőkövesd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szomszédos települések önkormányzata, nevezetesen:

Szomolya község Önkormányzata,

Bogács község Önkormányzata,

Tard község Önkormányzata,

Mezőnyárád község Önkormányzata,

Mezőkeresztes város Önkormányzata,

Szentistván nagyközség Önkormányzata,

Egerlövő község Önkormányzata,

Egerfarmos község Önkormányzata,

Mezőszemere község Önkormányzata,

Szihalom község Önkormányzata,

Novaj község Önkormányzata,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró ÁNTSZ Edelényi, Mezőkövesdi, Ózdi Kistérségi Intézete,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 4. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 5. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Igazgatósága,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 6. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 7. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Iroda,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 8. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bükki Nemzeti Park Igazgatóság,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 9. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 10. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 12. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 13. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 14. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országos Rendőr-főkapitányság,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 15. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolci Bányakapitányság,

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 16. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala – Miskolci Igazgatóság,

az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Mezőkövesd Város Önkormányzat Jegyzője véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

(1) E rendelet hatálya Mezőkövesd város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény^[1], az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított törvény^[2], valamint az e törvény alapján meghatározott, Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított kormányrendelet^[3] (továbbiakban OTÉK előírásai), illetve a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: „HÉSZ”) előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. Egyedi telek: Az egyedi telek egy, esetenként több főépület önálló elhelyezésére szolgál.

2. Tömbtelek: A tömbtelek több azonos, vagy egymást kiegészítő rendeltetésű főépület együttes elhelyezésére szolgál.

3. Úszótelek: A tömbtelek területén külön tulajdonban álló épület részére kialakított földrészlet.

4. Közös udvar: A közös udvar olyan kialakult telek, melyen belül az egyes rendeltetési egységek külön tulajdonban álló épület részére kialakított önálló ingatlan nyilvántartási, helyrajzi számmal rendelkező földrészletet tartalmaznak, és az önálló, külön nyilvántartott rendeltetési egységek csak a közös udvaron keresztül közelíthetőek meg.

5. Melléképület: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.

6. Főépület: Az építmények azon csoportja, mely a területfelhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.

7. Kismélységű telek: A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter

8. Átmenő telek: Az átmenő telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, melynek megközelítési lehetősége a tömbön belüli elhelyezkedéséből adódóan két közútról is biztosítható.

9. Közlekedési területek szabályozása külterületen

a) Az út szabályozási szélessége: A Szabályozási Terven megadott meglévő, vagy tervezett közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal.

b) Az út építési területe:A jelenlegi jogi telekhatárok által határolt útterület

c) Az út védőtávolsága: A magasabb rendű jogszabályban^[4] megadott távolság

(1) A szabályozás a belterület határvonalait és nagyságát a T – 2 és T – 3 jelű Szabályozási Terven jelöli ki.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja.

(3) A lakóterületeket és a településközpont vegyes és üdülőterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni. Amennyiben az egyes területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.

(1) Beépítésre szánt területek

1. lakóterület, ezen belül

a) kisvárosias lakóterület Lk

b) kertvárosias lakóterület Lke

c) falusias lakóterület Lf

2. vegyes terület, ezen belül településközpont vegyes terület Vt

3. gazdasági terület, ezen belül

a) kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz

b) egyéb iparterület Gip

4. üdülőterület, ezen belül

a) hétvégiházas üdülőterület Üh

b) üdülőházas üdülőterület Üü

5. különleges terület K, ezen belül

a) nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek

b) vásártér

c) városi idegenforgalmi és szabadidő centrum

d) egészségügyi központ

e) sport és rekreációs területek

f) nagykiterjedésű közmű területek

g) temető területek

h) bánya területek

i) különleges településüzemeltetési és igazgatási területek

j) hulladékkezelők területei

k) különleges közlekedési területek

l) mezőgazdasági üzemi terület

m) közterületi játszótér

n) kutatás-fejlesztés, illetve megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló terület.

o) oktatási intézmény tangazdasággal

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

(2) Beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési és közműterületek, ezen belül

a) kötöttpályás közlekedési területek Kök

b) közutak Köu

2. zöldterületek, ezen belül közpark Kp

3. erdőterület, ezen belül

a) védőerdő Ev

b) gazdasági erdő Eg

c) korlátozott használatú gazdasági erdő Egk

4. mezőgazdasági területek, ezen belül

a) kertes mezőgazdasági terület Mk

b) általános mezőgazdasági terület Má

c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák

5. vízgazdálkodási terület V

6. természetközeli terület Tk

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeinek jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza

(2) Kötelező szabályozási elemek:

1. A közterületek és egyéb funkciójú területek határa, szabályozási vonal ;

2. Szabályozási szélesség;

3. Övezeti határ;

4. A területfelhasználási és övezeti besorolás;

5. Funkcionális korlátozások

6. Övezeti előírások, ezen belül:

a) beépítési mód,

b) megengedett legnagyobb beépítettség,

c) a telekre vonatkozó legkisebb, telekterület, szélesség, mélység, zöldterület

d) a megengedett építménymagasság

7. A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;

8. Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely;

9. Kötelező építési vonal;

10. Lakótelkek zónái;

11. A közművesítés előírásai;

12. Környezetvédelmi előírások.

(3) Irányadó elemek:

1. A másodrendű szabályozási vonal, mely olyan közterületeket jelöl ki, melyek a részletes szabályozás és a rehabilitációs tervek szerint kapják meg végleges szabályozásukat. A végleges besorolás szerint ezek a területek lehetnek:

a) közterületek,

b) közforgalom számára megnyitott magánutak,

c) magánutak,

d) területegységen belüli közhasználatú övezetek.

Ezeknek a területeknek a közhasználati jellegét meg kell őrizni.

2. Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

1. Kötelező szabályozási elemek módosítása esetén a szabályozási terv módosítása szükséges.

2. Az övezeti előírások és a telekalakítás szabályainak megtartása mellett módosulhat az építési övezet és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, ha az nem eredményezi az érintett övezetek ellehetetlenülését, és nem haladják meg az érintett ingatlan, vagy övezet területének 20%-át.

3. Az irányadó szabályozási elemek módosítása - a rendezési terv módosítása nélkül akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesítésre kerül.

4. A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, vagy övezeti határ és engedélyezett módosításai nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

5. Telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód, kötelező építési vonal).

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(3) Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

(4) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni, és vízzáróságát jegyzőkönyvvel igazolni kell.

(5) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.

(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

Régészeti értékű területről régészeti emlékek csak feltárás keretében mozdíthatóak el.

A területen 30 centimétert meghaladó földmunkával járó beruházások csak állapotfelmérését követően végezhetőek.

(7) A csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó előírások:

1. A már beépített területeken a meglévő csapadékvíz elvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig a jelenlegi elvezetési rendszer fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy az út soron következő rekonstrukciójával egyidejűleg kell a felszíni vízelvezetést a csapadékvíz elvezetési koncepcióban szereplő módon, hidraulikailag méretezett elvezetési rendszerrel ki-, illetve átépíteni.

2. Az új beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak a csapadékvíz elvezetési koncepcióban szereplő módon, hidraulikailag méretezett elvezetési rendszer kiépítését követően szabad.

3. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartásával kell biztosítani.

4. A repülőtér területén a csapadékvíz-elvezetést a beépítésekkel összhangban kell megtervezni és kiépíteni.

(8) A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges a külön rendeletben^[5] meghatározott mértékű gépjármű várakozó helykialakítása, illetve a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.

(9) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építésügyi hatóság az építést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett beépítéstől legfeljebb 500 méteres távolságon belül a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak és magánterületek területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja a helyi parkolási rendeletben meghatározott feltételekkel.

(1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek körét az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló magasabb rendű jogszabály^[6] tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt álló építmény, helyi értékvédelmi terület, helyi védett közterület, ill. műemléki terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében a magasabb rendű jogszabályok^[7] alapján kell eljárni.

(3) Állattartó épület engedélyezési eljárása során a vonatkozó külön önkormányzati rendeletben ^[8]megfogalmazott feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

(4) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(5) Energiatermelési célú szélerőmű, szélturbina csak külterületen, ezen belül csak mezőgazdasági területen vagy birtokközpontokon illetve ipari rendeltetési zónában helyezhető el, az alábbi feltételekkel:

1. A belterülettől és az országos természeti védettségű területektől legalább 500 méter, beépítésre szánt területtől, lakóépülettől és a közigazgatási határtól legalább 500 méter, országos út és közforgalmú vasút telekhatárától legalább 150 m távolságra helyezhetők el.

2. Az építmények magassága legfeljebb 100 m lehet.

(6) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.

(7) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen, magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra).

(8) A szabályozási terven lehatárolt, a település belterületétől keletre lévő, az M3 autópálya és a 3. sz. forgalmi út közötti külterületen a 7,5 m-nél magasabb épületek, építmények építési engedélyezési eljárásába a légügyi hatóságot be kell vonni. Engedély csak a légügyi hatóság hozzájárulásával adható ki.

(9) A település külterületén a zajgátló, illetve a tervezett zajgátló védőövezetekben:

1. Figyelembe kell venni „az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről” szóló Korm. rendelet^[9] egyes övezetekre előírt korlátozásait, tekintet nélkül arra, hogy ezek jóváhagyott, vagy tervezett övezetek.

2. Új állattartó épület zajgátló védőövezetben és tervezett zajgátló védőövezetben nem helyezhető el.

(1) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.

(2) Nyúlványos telek belterületen újonnan nem alakítható ki.

(3) A szabályozási terven jelölt kötelező telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.

(4) Az építési engedélyezési eljárás során az építési telek utcai határvonala ütemezetten is kialakítható, amennyiben a tervezett szabályozási vonal meglévő, megtartani kívánt épületen halad át. Az épületen áthaladó szabályozási vonal szakasszal érintett telekalakítást és út céljára történő lejegyzést csak az épület elbontásakor kell végrehajtani amennyiben ez közérdeket nem sért, illetve konkrét városi fejlesztést nem akadályoz.

(5) Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket.

(6) Azon telkek esetében, melyek több tulajdoni albetétet tartalmaznak - különös tekintettel az egy úszótelken, illetve közös udvarban lévő ingatlanokra - a telekegyesítés, az albetétek összevonása akkor is engedélyezhető, ha az övezeti előírások megvalósításának irányába hat, de nem éri el az ott meghatározott értéket

(7) Telekmegosztás esetén kialakított ingatlan közterületről történő akadálymentes megközelítését vizsgálni kell. Ha a megosztásra kerülő ingatlan közterületi homlokvonalában korábban közlekedési, közmű, egyéb létesítmény került beépítésre, a kérelmező saját költségen történő átépítésre vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni.

(8) A város területén kialakult tömbtelkes, úszótelkes területek telekalakításának szabályai:

Az úszótelkek területe az egyes épületrekonstrukciókhoz kapcsolódóan bővíthető a közterületek, vagy más területek rovására. Az úszótelkek bővítése, amennyiben közterületet érint, külön Képviselő-testületi határozattal kerül megállapításra.

(1) Terepszint alatti építmény – a közművek és melléképítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(2) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve), egyébként több épület létesítése is megengedett.

(3) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. Eltérés kivételesen, a városi főépítész hozzájárulásával engedélyezhető, az illeszkedés szabályait betartva.

(4) A kisvárosias, kertvárosias és falusias és lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

1. jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló;

2. a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

a) nyári konyha, mosókonyha, szárító

b) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

c) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

d) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

e) a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)

f) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

g) pince, pince felépítménye

h) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(5) Az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértékébe a burkolt felületek (utak, parkolók, zöldbeton, műanyag gyeprács) területe nem vehető figyelembe.

(6) Zártsorú beépítési módnál, saroktelkek estében az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 50 % - kal csökkenthető.

(1) Előkertek

1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölés használatos:

EK = kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.

2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

3. Ahol a terv nem jelöl előkerti méretet, vagy az előkert eltér a szabályozott értéktől, ott a kialakult állapotot és az illeszkedés szabályait kell figyelembe venni.

4. Az építési hatóság abban az esetben, ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt az 5 méteres előkertnél nagyobb előkertet is engedélyezhet, ha erre műszaki, vagy egyéb indok okot ad.

(2) Oldalkertek

Az oldalkertek megállapítása általában az OTÉK^[10] szerint történik az alábbi eltérésekkel:

1. Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület az OTÉK szerinti oldalkerti méret betartása esetén nem építhető be racionálisan (legalább 7 méter széles épület) és az OTÉK - ban előírt építmények közötti legkisebb telepítési távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.

2. A szomszédos telek felé megtartott minimális (legalább 4 méteres) oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet.

3. Amennyiben a tényleges építménymagasság nagyobb, mint 4 méter, úgy a szomszéd telek felőli falat nyílás nélküli tömör (tűzgátló) falként kell megépíteni, átalakítani.

4. Amennyiben a kialakult állapot kisebb oldalkerti méretű, mint 4 méter, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni felújítás esetén.

(3) Hátsókertek

A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK^[11] szerint történik az alábbi eltérésekkel:

1. A kertvárosias és falusias lakóterületek:

2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani.

HK  minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel

3. A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások:

a) Ha a meglévő kialakult kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építés oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

b) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

c) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

(4) Építési vonal

1. Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni

2. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

ÉV = - kötelező építési vonal az utcai telekhatártól

 ÉV  - építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva

ÉV  - építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól

ÉV = K - kialakult építési vonal

(5) A kötelező építési vonal használatának értelmezése:

1. Amennyiben kötelező építési vonal kerül meghatározásra, úgy a létesíteni kívánt épületnek 2/3 részben a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.

2. Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javító kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet.

3. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a kialakult „szabálytalan telek” szélessége a kötelező építési vonal mentén nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség mértékét, de a kijelölt építési helyen belül épület elhelyezhető az egyéb általános övezeti előírásoknak megfelelően.

(6) Kialakult előkert, oldalkert és hátsókert megtartható, amennyiben a telken lévő épület megtartásra kerül.

(1) Oldalhatáron álló beépítési mód

1. Főépületek esetében:

a) Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló épületelhelyezés 0-1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.

b) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadon álló épületelhelyezés is lehetséges.

c) A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.

d) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni, Utcai vízelvezetés kiépítésének hiányában vissza kell vezetni az ereszcsatornával összegyűjtött vizet telken belülre. A terepszint feletti, közterületre nyúló ereszcsatorna átvezetéseket le kell bontani.

e) A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni.

f) Amennyiben a kialakult építési rend és a telekszélességek indokolják, az oldalhatáron álló beépítésnél a saroktelek utcai telekhatára a beépítési oldallá válhat, ez esetben előkertet nem kell tartani.

g) Ha az oldalhatáron álló beépítésű övezetekbe sorolt tömbökben a beépítés részben ikres, részben szabadonálló, az építési hatóság a magasabb rendű jogszabályban^[12] foglaltak betartásával az oldalhatáron álló beépítéstől eltérő beépítést is engedélyezhet a telekszélesség függvényében, amennyiben a terület nem áll településszerkezeti védelem alatt, és a tűztávolságok betarthatóak. Ez 12 méter telekszélesség alatt zártsorú, 14 méter telekszélesség alatt ikres, 18 méter telekszélesség fölött szabadonálló beépítés lehet.

2. Melléképületek esetében a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadon állóan is létesíthető.

(2) Szabadonálló beépítési mód

Ha a szabadonálló beépítésű övezetekben a telekszélesség 16 méternél kisebb, oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető a tűztávolságok betarthatósága esetén, akkor, ha a terület nem áll településszerkezeti és egyéb védelem alatt.

(3) Zártsorú beépítési mód

1. A védelemmel nem érintett területeken a teljes zártsorúsítás (telekhatártól telekhatárig való építés) nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló beépítési mód sajátos formáját a hajlított ház típust, a hézagosan zártsorú beépítési módot, vagy a csoportos (sorházas) beépítési módot is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás is megengedett, azonban teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését.

2. A zártsorú jelleget legalább 2 m magas kapuzattal, vagy falkerítéssel biztosítani kell (hézagosan zártsorú beépítés). Az épületek közötti „hézag” (a kapuzat, vagy falkerítés hossza) nem lehet nagyobb sem a telek homlokvonalának 1/3-ánál, sem pedig 6 m-nél.

3. Amennyiben a teljes zártsorúsítás nem igény, úgy az oldalhatáron álló épület elhelyezést kell alkalmazni, azonban a szomszédos telek felőli homlokzatszakasz utcai oldaltól számított 10 méter hosszú szakaszon tűzfalas kialakítású legyen és ezeken a szakaszokon újonnan nyílászáró elhelyezését nem lehet engedélyezni.

4. A teljes zártsorúsítás is megengedett, azonban teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését.

5. Amennyiben a teljes zártsorúsítást a szomszédos épület oldalhatárra nyíló kialakult ablakai akadályozzák, úgy az oldalhatáron álló épület elhelyezést kell alkalmazni.

6. Az udvari szárny esetében legalább 3 méteres oldalkerti méretet kell tartani.

(1) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK^[13], valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.

(3) Ha az övezetbe eső, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzői az övezeti szabályozási előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni:

1. ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a beépítettség nem növelhető, és az épület(ek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a tetőtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az övezeti szabályozás előírásait kell alkalmazni.

2. ha a telek méretei nem felelnek meg az övezeti szabályozási előírásoknak, akkor a telekméretek – a Szabályozási Terv alapján történő közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetők, a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

3. ha az építmény magassága meghaladja a megengedettet, a meglévő építmények megtarthatók és bővíthetők, de a bővítmény magassága nem haladhatja meg az övezeti szabályozásban előírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az övezeti szabályozás előírásait kell alkalmazni.

4. ha az övezetben előírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult beépítettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a „túlépítettség” mértékével csökkenthető.

(4) Kisvárosias és kertvárosias valamint falusias lakó-, valamint településközpont vegyes zónában az átmenő telek akkor is megosztható, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m² területű, valamint közterületről vagy magánútról megközelíthető. Építési engedély csak az előírt közművesítettség megléte esetén adható.

Amennyiben a kialakult telek megosztására igény merül föl és az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m² területű, akkor a HÉSZ övezeti szabályozásában megadott alakítható telekszélességi méretet a kialakult állapot szerint kell figyelembe venni.

(1) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik:

1. Előkertek megállapítása

2. Hátsókertek megállapítása

3. Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározása

4. Építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül

5. Épület elhelyezés az építési helyen belül

6. Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára.

7. A megengedett legkisebb építménymagasság értékének megállapítása.

8. Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.

9. Megengedett legkisebb építménymagasság értékének megállapítása.

10. Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási Terv nem ad egyértelmű szabályozást

(1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kisvárosias lakóterületek.

(2) A kisvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók magasabb rendű jogszabály szerint^[14], kivéve a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari építményt, amely nem helyezhető el.

(3) A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen elhelyezhető funkciók magasabb rendű jogszabály szerint^[15], kivéve a termelő kertészeti építményt és az üzemanyagtöltő állomást, melyek nem helyezhetőek el.

(4) A kisvárosias lakóterület kiegészítő funkcionális szabályozása:

a) Egy telken csak egy lakóépület építhető.

b) A többlakásos épületek építése, átalakítása csak az egész épületre kiterjedően, egységes építészeti tervek alapján, egy ütemezhető építési akció keretében engedélyezhető

c) A többlakásos épületek tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás esetében (egyedi telkek kialakítása az osztatlan közös tulajdon helyett) is érvényesíteni szükséges az előírást.

(1) Beépíthető területek:

(2) Nem beépíthető, illetve korlátozottan beépíthető területek:

1. A meglévő lakótelep lakóövezetei által elfoglalt területek és tervezett kiegészítésük.

2. A beépítési mód kialakult, részben szabadon álló, részben típusépületek szekcióiból összeállított, részben keretes beépítésű, mely a határoló utcák felé viszonylag zártan jelenik meg, védett tömbbelsőket közrefogva.

3. A megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a kialakult állapotok szerint kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel:

a) A lakóövezeten az építési határvonallal jelölt építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 10%-kal növelhető egységes épületrekonstrukció esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a liftelhelyezés, bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése.

b) Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan.

4. Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, maximum 1,2 méter magasságú parapetfallal növelhető. Emeletráépítés nem engedélyezhető.

a) Magastető építés egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet. Önálló álló tetőablak nem építhető, helyette a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét.

b) Magas tető ráépítés esetén garzonlakás nem építhető. A tetőtereket az alattuk lévő szintekkel egybe lehet kapcsolni.

c) Tetőtér beépítés esetén szekciónként maximum 2 önálló rendeltetési egység építhető.

5. A lakóépületekben a lakások eltérő használata az érvényes jogszabályok szerint lehetséges. Nem helyezhető el azonban vendéglátó funkció és termelő jellegű gazdasági funkció.

1. Az övezet a telekigényes oktatási, nevelési-művelődési, egészségügyi, szociális, egyházi és sport funkciójú, valamint a helyi lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó funkciók számára szolgál alacsony intenzitással.

2. Beépítési mód kialakult, szabadon álló, vagy épületegyüttes része.

3. A megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a kialakult állapotok szerint kell figyelembe venni, azonban az építési határvonallal jelölt építési helyen belül a beépítettség mértéke az épület alapterületének 15%-ával növelhető egyszeri alkalommal.

4. Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben - maximum 1,20 méter - növelhető. Emeletráépítés nem engedélyezhető.

5.

Magastető építés lehetséges, de csak egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon. Önálló álló tetőablak nem építhető, helyette a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmények létesíthetőek, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét.

1. A kisvárosias lakóterületen belüli közpark az állandóan növényzettel fedett közterület, közpark.

2. Növényzettel való fedettsége legalább 60%.

3. A területen belül elhelyezhetők a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, kalandjátszótér és más pihenést és sportolást, rekreációt szolgáló építmények).

4. A területen belül épület nem építhető.

1. A tömbtelkes (azon belül úszótelkes) beépítéssel megvalósult lakóterületek részére fönntartott meglévő közkertek.

2. A közkertek legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, kivéve a meglévő sportpályák területét.

3. A közkerteken belül épület nem létesíthető.

4. A meglévő zöldterületek felújítását a meglévő növényállomány részletes vizsgálata után kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani.

(10) A lakóövezeten belüli közlekedési és zöldterületeket a közhasználat elől tartósan elzárni nem lehet. Az ideiglenes elzárás csak épületek felújítása, közmű illetve utak felújítása céljából lehetséges külön engedély alapján.

(1) A keretszabályozás kötelező jelleggel az alábbi elemeket tartalmazza, melyeket a részletes szabályozásba és HÉSZ-be át kell emelni:

1. Területegységek meghatározása,

2. Területegységek funkcionális szabályozása,

3. Közterületek szabályozása és hierarchiája,

4. A beépítési mód,

5. A beépítettség mértéke,

6. A megengedett legnagyobb építménymagasság értéke,

7. Minimálisan alakítható telekterület.

(2) A megengedett legnagyobb építménymagasság értéke övezetenként:

(3) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke a teleknagyságtól függően, ha a telekterület

1. 250 m², a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 60%-a,

2. 250-300 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 35%-a, max. 167,5 m²

3. 300-350 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 30%-a, max. 180 m²

4. 350-400 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 25%-a, max. 187,5 m²

5. 400-450 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 20%-a, max. 190,0 m²

6. 450-500 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 17,5%-a, max. 193,75 m²

7. 500-560 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 15%-a, max. 196,5 m²

8. nagyobb mint 560 m², a beépítettség legnagyobb mértéke 40%.

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a.

(5) Megengedett épületszélesség mértéke utcai és egyéb közterületi telekhatáron elhelyezkedő épületszárny esetében maximum 12 méter, oldalszárnyak esetében maximum 8 méter.

(6) Oldalszárnyak építése

1. Egy egyedi telken csak egy oldalszárny építhető

2. Tömbrehabilitáció vagy tömbtelek esetén több oldalszárny is építhető, de a minimális telekszélességnek ez esetben el kell érnie a 30 métert.

3. Keretes beépítés esetén a telekszélesség minimum 40 méter, telekmélység 50 méter.

(1) A keretszabályozás kötelező jelleggel az alábbi elemeket tartalmazza, melyeket a részletes szabályozásba és HÉSZ-be át kell emelni:

1. Területegységek meghatározása

2. Területegységek funkcionális szabályozása

3. Közterületek szabályozása és hierarchiája

4. A beépítési mód

5. A beépítettség mértéke

6. A megengedett legnagyobb építménymagasság értéke

7. Minimálisan alakítható telekterület

(2) A megengedett legnagyobb építménymagasság értéke övezetenként:

A műemléki környezetbe tartozó

(4) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke a teleknagyságtól függően a *-gal jelölt esetekben, ha a telekterület:

1. 250 m², a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 60%-a, max. 150 m²

2. 250-300 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 35%-a, max. 167,5 m²

3. 300-350 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 30%-a, max. 180,0 m²

4. 350-400 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 25%-a, max. 187,5 m²

5. 400-450 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 20%-a, max. 190 m²

6. 450-500 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 17,5%-a, max. 193,75 m²

7. 500-560 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 15%-a, max. 196,5 m²

8. nagyobb, mint 560 m², a beépítettség legnagyobb mértéke 40%

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50%-a.

(5) Megengedett épületszélesség mértéke maximum 6,0 méter

(6) Egy telken legfeljebb egy főépület és egy melléképület építhető.

(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.

(2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók magasabb rendű jogszabály szerint^[16], az alábbi kiegészítő szabályok betartásával.

1. Lakó és gazdasági udvar zónája

a) Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

b) Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető.

c) Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

2. Gazdasági és kertzóna

a) Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna.

b) A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

c) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

d) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

3. Kertzóna

Nem beépíthető.

(4) Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 9. § (4) bekezdés szerint. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.

2. Melléképület csak a főépülettel egybe építve létesíthető.

3. A melléképületek elhelyezése a HÉSZ 9. § (4) bekezdés szerint.

4. Az övezeten belül nagy haszonállat nem tartható.

A lakóépületek számát a beépítettség mértékét, a szabályozott építési hely, és az épületek között kötelezően megtartandó épületek közötti távolság határozza meg.

2. Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek (lakópark) kialakítható.

3. Az övezeten belül az egyes lakóterületek csak feltételhez kötötten alakíthatóak ki, az alábbiak szerint, melyeket a szabályozási terv feltüntet:

a) csak telekalakítási terv készítése után kialakítható terület, melyet építészeti alátámasztó munkarész egészítsen ki,

b) csak a nagyfeszültségű elektromos kábel kiváltása, áthelyezése után beépíthető terület,

c) csak talajmechanikai szakvélemény függvényében beépíthető terület.

(4) Az övezetekben alkalmazott eltérő szabályozások a táblázatban jelölt helyeken:

1. A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke a *-gal jelölt esetben a telekméretek függvényében az alábbiak szerint engedélyezhető, ha a telekterület:

a) 250 m², a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 60%-a, max. 150 m²

b) 250-300 m² között, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 35%-a, max. 167,5 m²

c) 300-350 m² között, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 30%-a, max. 180,0 m²

d) 350-400 m² között, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 25%-a, max. 187,5 m²

e) 400-450 m² között, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 20%-a, max. 190,0 m²

f) 450-500 m² között, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 17,5%-a, max. 193,75 m²

g) 500-560 m² között, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 15%-a, max. 196,5 m²

h) nagyobb, mint 560 m², a beépítettség legnagyobb mértéke 40%.

2. A tömbtelek kialakításánál a telekre vonatkozó legkisebb szélesség, mélység, telekterület mértékét a *-gal jelölt esetekben nem kell figyelembe venni, azonban a tömbtelek minimális területe nem lehet kevesebb 10.000 m²-nél.

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók magasabb rendű jogszabály szerint^[17], kivéve az üzemanyagtöltő állomást, ami nem helyezhető el.

(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú egyedi építési telek alakítható ki.

(4) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.

(5) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

(6) A lakótelkek az alábbi funkcionális zónákra tagozódnak:

1. Lakó és gazdasági udvar zónája

a) Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

b) Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.

c) Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

2. Gazdasági és kert zóna

a) Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna.

b) A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

c) Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

d) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva

3. Kertzóna

Nem beépíthető.

(1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.

(2) A településközpont vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók magasabb rendű jogszabály szerint^[18], kivéve a parkolóházat és az üzemanyagtöltő állomást, melyek nem helyezhetőek el.

(3) A településközpont vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetőek el a magasabb rendű jogszabályban^[19] felsorolt létesítmények.

(4) A településközpont vegyes területek funkcionális övezetei:

a) Az övezeten belül csak önálló helyrajzi számú, egyedi telek alakítható ki.

b) A földszinten az utca felőli oldalon lakófunkció nem alakítható ki. A meglévő lakófunkció megtartható.

a) Az övezeten belül mind önálló helyrajzi számú egyedi, mind tömbtelek is kialakítható.

b) A végleges szabályozás elkészültéig és a HÉSZ kiegészítéséig az építési engedélyezési eljárás a keretszabályozás alapján, az illeszkedés szabályai szerint.

3. A Vt/2… jelű övezetekben alkalmazott kertszabályozás kötelező jelleggel az alábbi elemeket tartalmazza, melyeket a részletes szabályozásba és a HÉSZ-be át kell emelni:

a) Területegységek meghatározása

b) Területegységek funkcionális szabályozása

c) Közterületek szabályozása és hierarchiája

d) Beépítési mód

e) A beépítettség mértéke.

f) Megengedett legnagyobb építménymagasság értéke

g) Minimális alakítható telekterület mértéke

a) Az övezeten belül csak önálló helyrajzi számú, egyedi telek alakítható ki.

b) Az övezetben belül kivételesen elhelyezhető az OTÉK 16. § (3) bekezdés 1. pontjában meghatározott létesítmény.

c) A földszinten lakófunkció csak udvari szárnyban alakítható ki. A meglévő lakófunkció megtartható.

a) Az övezet kötelező önkormányzati feladatokat ellátó közösségi intézmények elhelyezésére szolgál.

b) Az övezeten belül lakófunkció csak szolgálati lakás formájában valósulhat meg.

a) Az övezet elsősorban idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére szolgál.

b) Minimális telekterület esetén az üdülési vendéglátó funkcióval beépített területek aránya legalább 50% legyen.

c) A minimális telekterületnél nagyobb ingatlanok esetében az üdülési idegenforgalmi vendéglátó funkcióval beépített területek aránya legalább 80% legyen.

az OTÉK szerint szükséges parkolószám legalább 30%-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkolószám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A közterületi parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele. Önkormányzati intézmények esetében a szükséges parkolószám 100%-a közterületen biztosítható.

Lakófunkció esetében az OTÉK szerint szükséges parkolószám vagy garázs 50%-át telken belül kell biztosítani.

(7) A megengedett legnagyobb építménymagasság értéke övezetenként:

a) Amennyiben az építési telek és az építési oldallal szomszédos telek telekszélessége kisebb, mint 18 méter az oldalszárnyak homlokzatmagassága maximum 6,0 méter lehet a szabályozott épületszélesség megtartása mellett.

b) 18 és 20 méter telekszélesség között a megengedett homlokzatmagasság 6,5 méter lehet a szabályozott épületszélesség megtartása mellett.

c) 20 méter telekszélesség fölött az oldalszárny homlokzatmagassága 7,5 méter lehet a szabályozott épületszélesség megtartása mellett.

d) A műemléki környezettel szomszédos övezetek műemléki környezethatár felé eső homlokzatszakaszain a megengedett homlokzatmagasság értéke maximum 6,0 méter lehet.

3. a) A Vt/5.1 és Vt/5.2 övezetekben az Üh jelű övezetek felé néző építési vonalaktól

számított 10 méteren belül legfeljebb 6,0 m homlokzatmagasságú épületrészek

építhetőek.

b) A Vt/5.1 övezetben 6,0 m maximális építménymagasságú épületek építhetőek

azokon a telkeken, amelyek mérete nem éri el az övezetre előírt minimális terület-
nagyságot”

ha a telekterület

1. 250 m², a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 60%-a, max. 150 m²

2. 250-300 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 35%-a, max. 167,5 m²

3. 300-350 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 30%-a, max. 180,0 m²

4. 350-400 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 25%-a, max. 187,5 m²

5. 400-450 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 20%-a, max. 190,0 m²

6. 450-500 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 17,5%-a, max. 193,75 m²

7. 500-560 m² közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m² 60%-a + a 250 m² feletti telekrész 15%-a, max. 196,5 m²

8. nagyobb mint 560 m², a beépítettség legnagyobb mértéke 40%.

(9) A legkisebb zöldfelület mértéke a táblázatban megadott érték. A *-gal jelölt érték a be nem épített terület 50%-a.

(10) Megengedett épületszélesség mértéke:

1. Utcai és egyéb közterületi telekhatáron elhelyezkedő épületszárny esetében maximum 15 méter.

2. Oldalszárnyak esetében maximum 10 méter.

3. Amennyiben a telekszélesség nagyobb, mint 22 méter, úgy az oldalszárny épületszélessége 12 méter is lehet.

(11) Oldalszárnyak építése

1. Egy egyedi telken csak egy oldalszárny építhető.

2. Tömbrehabilitáció, vagy tömbtelek esetén több oldalszárny is építhető, de a maximális telekszélességnek el kell érnie a 35 métert.

3. Keretes beépítés esetében a telekszélesség minimális mérete 45 méter, telekmélysége 50 méter.

(1) A város gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip).

(2) Az ipari gazdasági övezetekben (Gip) az állattartás nem megengedett.

Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen az állattartás fenntartható.

1. Az övezetben elhelyezhető létesítmények magasabb rendű jogszabály szerint^[20], kivéve a sportépítményt, mely az övezetben nem létesíthető.

2. Az övezetben kivételesen elhelyezhető létesítmények magasabb rendű jogszabály szerint^[21], kivéve az egyházi épületeket, melyek az övezetben nem létesíthetők.

Az övezeten belül elsősorban a lakosság ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épületek helyezhetőek el.

(5) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni, melyet a városi főépítésszel egyeztetni szükséges.

(6) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető.

1. Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.

2. Az övezetben elhelyezhető létesítmények magasabb rendű jogszabály szerint^[22] kivéve egyházi épületeket, melyek az övezetben nem létesíthetők

a) Igény esetén több önálló, legalább 0,5 ha területű telephelyre osztható.

b) Részletes szabályozási terv készítendő, melyet jóváhagyás után a HÉSZ-be be kell emelni.

c) Fölosztás esetén telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni, melyen belül a belső úthálózati rendszert is ki kell alakítani, mely lehet közterület, de lehet iparterületen belüli magánút is. Amennyiben magánúttal történik a területek kiszolgálása, úgy azokat a közforgalom számára meg kell nyitni. Csak részletes szabályozási terv jóváhagyása után építhető be.

* technológiai szükségszerűség esetén

(1) A terv üdülőterületei sajátos használatuk szerint üdülőházas üdülőterületek (Üü) és hétvégiházas üdülőterületek (Üh).

(2) Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető létesítmények magasabb rendű jogszabály szerint.^[23].

(3) A hétvégiházas üdülőterületen elhelyezhető létesítmények magasabb rendű jogszabály szerint^[24]

(4) A hétvégiházas üdülőterületen elhelyezhetőek azok a létesítmények melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, azt szolgálják, valamint sportolási célokra létesülnek.

(5) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke hétvégiházas üdülőterületeken belül amennyiben a telek területe meghaladja a 600 négyzetmétert: 15%.

(6) Az kialakult üdülőterületek sajátos előírásai:

1. Az általában 200 m²-es telkek mind a kialakult, mind a javasolt (a kialakult viszonyokhoz igazodó) telekalakítások esetében is beépíthetőek.

2. A meglévő hétvégiházas üdülőterületen belül a korábbi helyi építészi szabályozással kialakított és jelen tervben igazodóan tervezett területek esetében a meglévő oldalhatáron álló beépítést kell alkalmazni. Amennyiben a meglévő épület és a tervezett új épület közötti tűztávolság nem tartható (legalább 3 méter), úgy a Katasztrófavédelmi Hivatal eseti hozzájárulását kell kérni. Meglévő épület a szabályosan építendő új épület elhelyezését nem akadályozhatja.

3. Amennyiben telekösszevonás nem történik, úgy az oldalkertek mérete minimum 3 méter

4. Amennyiben telekösszevonás történik és a telekszélesség megnövekszik legalább 14 méter szélességre, oldalhatáron álló beépítést kell alkalmazni legalább 6 méter oldalkerti méret betartásával.

5. Amennyiben telekösszevonás történik és a telekszélesség megnövekszik legalább 18 méter szélességre szabadonálló beépítést kell alkalmazni legalább 3 és 6 méter oldalkerti méret betartásával. A 6 méter oldalkerti méretet abban az esetben kell csak betartani, amennyiben a csatlakozó szomszédos telek oldalhatáron álló beépítésű.

6. Amennyiben telekösszevonás történik és a telekmélység megnövekszik, úgy továbbra is az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazandó.

7. A hátsókertek mérete minimum a tényleges építménymagasság értéke, azonban nem lehet kevesebb, mint 3 méter.

(7) Előkertek, oldalkertek és hátsókertek szabályozása:

1. Előkertek szabályozása: szabályozási terv szerint.

2. Oldalkertek szabályozása: és övezetekben a tényleges építmény-

magasság értékének fele, de legalább 3 méter.

3. Hátsókertek szabályozása: övezetekben minimum 6 méter.

4. Hátsókertek szabályozása: övezetekben minimum 10 méter.

(8) Megengedett tetőforma:

1. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében: nyeregtető.

2. Szabadonálló beépítési mód esetében: összetett tetőidom körbefutó ereszvonallal.

3. Lapostető csak az épület alapterületének 1/3 részét meg nem haladó mértékben jelenhet meg.

4. Önálló álló tetőablak nem építhető. Helyette a homlokzattal egybeépített tetőfelépítményt lehet alkalmazni, legfeljebb két homlokzat esetében a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben, mellyel az ereszvonalat meg lehet szakítani. Szabadonálló beépítés esetében minden homlokzatszakaszra érvényes ez az előírás.

(1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek

(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

kereskedelmi központok elhelyezésére szolgál.

2. Az övezetben a 10.000 m² összes szintterületet meghaladó létesítményeket csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet létesíteni.

3. A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 8 parkoló állásonként fásítottan kell megvalósítani. A parkoló területet legalább 20%-a összefüggő zöldterülettel legyen kialakítva.

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg:

a) Az övezet nagyvásárok, állatvásárok, kirakodó vásárok megtartására szolgál.

b) A vásártéri övezeten belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és vásárteret kiszolgáló egészségügyi, vásárgondnoksági, piacfelügyelőségi és egyéb kiszolgáló funkciók jelenhetnek meg. A beépítést koncentráltan a szabályozási terven jelölt építési helyen belül kell megvalósítani.

c) A növényzettel való fedettség legalább 30%, melyet fásítással, fasorok telepítésével kell megoldani.

d) Az OTÉK szerinti normatív parkolási előírás legalább 50%-át telken belül kell megvalósítani.

Többszintes parkoló lemez is építhető. A szintbeli parkolókat fásítva kell kialakítani (legalább 4 parkoló állásonként).

a) Az övezet városi piac céljára és kisvásárok megtartására szolgál.

A piac övezeten belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, piacfelügyeleti és egyéb, a piac funkcióját kiegészítő, azt nem zavaró funkciók jelenhetnek meg.

b) A városi piac területének legalább 20%-át növényzettel fedetten, fásítva kell megvalósítani. A városi piac árusítóterületének legalább 40%-át fedetten (de lehet nyitottan).

d) az OTÉK szerinti normatív parkolási előírás legalább 50%-át telken belül kell megvalósítani. Többszintes parkoló lemez is építhető. A szintbeli parkolókat fásítva kell kialakítani (legalább 4 parkoló állásonként).

e) Az övezeten belül a lakófunkció megtartható, új lakófunkció csak kereskedelmi funkcióval együtt létesíthető.

a) Az övezet nagy bevásárló központok, vegyes funkciójú kereskedelmi, szolgáltató funkciók, plaza típusú kereskedelmi létesítmények elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben a 10000 m² összes szintterületet meghaladó létesítményeket csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet létesíteni.

c) A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy ezt legalább 8 parkoló állásonként fásítottan kell megvalósítani.

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg:

a) Az övezet a városi strand és gyógyfürdő területe. Egyedi telek az övezeten belül nem alakítható ki.

b) Fejlesztési tanulmányterv alapján, beépíthető. A beépítettség mértékébe a medencéket nem kell beszámítani.

c) Parkolás közterületen, illetve a kijelölt parkoló övezetben. Növényrekonstrukciós terv alapján a terület növényállományát meg kell újítani.

a) A városi strand és gyógyfürdő kiszolgáló intézményi zónája. Az övezet lehet a tömbtelek része, illetve egyedi és úszótelek is.

b) Csak a városi strandokat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, üzemeltetési és sport célú funkciók helyezhetőek el.

b) A gazdasági (üzemi) funkció elhelyezése nem megengedett.

d) Parkolás közterületesen, illetve a kijelölt parkoló övezetben.

a) Az övezetben kemping, illetve szálláshely szolgáltató (szálloda, üdülők) és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

b) Parkolás telken belül, OTÉK szerint.

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg:

a) Kizárólag egészségügyi, vagy az egészségügyi funkciókat kiszolgáló és az ellátást elősegítő funkciók számára.

b) A kórház területének növényzettel való fedettségét legalább 40%-ban biztosítani kell. Ennek érdekében a parkosítási munkákat kertészeti kiviteli tervek alapján folyamatosan el kell készíteni.

a) Kizárólag egészségügyi, vagy az egészségügyi funkciókat kiszolgáló és az ellátást elősegítő funkciók számára.

b) Kiskereskedelmi funkciók megengedhetőek, melyek a létesítmény, kiszolgálásában vesznek részt (élelmiszer, szolgáltatás, stb.).

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg:

a) Az övezet sport, rekreációs, horgászsport és idegenforgalmi,
a sport, rekreációs funkciókat kiszolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál. Az övezetben önálló szociális funkció is elhelyezhető.

b) Parkolás telken belül OTÉK szerint.

a) Az övezet sport és szabadidős létesítmények elhelyezésére szolgál.

b) Az övezet sportterületeit és zöldterületeit a közforgalom számára meg kell nyitni.

c) A területeket elkeríteni nem lehet.

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg:

a) Kialakítása magasabb rendű ágazati szabványok szerint.

b) Kizárólag csak kiszolgáló épület építhető melyen belül a személyzet szociális ellátását is biztosítani lehet.

a) Az övezetben csak az elektromos vezetékek építményei helyezhetőek el.

b) A terület művelése, hasznosítása, kezelése magasabb rendű ágazati előírások szerint.

a) Kizárólag csak kiszolgáló, illetve irodai funkciójú épület építhető, melyen belül legfeljebb 2 szolgálati lakás létesíthető.

b) A kutak védőtávolságát meg kell tartani.

a) Kialakítása magasabb rendű ágazati előírások szerint.

b) Csak üzemi funkció helyezető el.

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg:

Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védősávot kell kialakítani.

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg:

A szabályozási terven bányatelek határvonalakkal kijelölt bányatelek művelés alá vonása csak a magasabb rendű jogszabályokban előírt feltételrendszer megtartása mellett lehet. A művelésbe vonásig a bányatelek határvonallal érintett területeken a szabályozási terven jelölt övezeti szabályozást kell alkalmazni, azonban ezeken a területeken építési engedélyt kiadni nem lehet, csak a bányászati hatóság hozzájárulásával.

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg:

a) A rekultiváció után véderdő funkcióval.

c) Védőtávolsága rekultiváció után 300 méter.

d) A repülőtér területére a védőtávolság nem terjed ki, az beépíthető, annak használatát nem korlátozza.

e) Rekultiváció utáni kötelező terület felhasználási kategóriája: Eg

a) Védőtávolsága 500 méter.

b) A szennyvíztelep rekonstrukció elvégzése után külön hatósági engedélyekben kell rögzíteni a védőtávolság mértékét, mely azonban nem lehet kevesebb, mint 300 méter.

d) 300 méteren belül építeni nem lehet.

e) 300 és 500 méter között külön szakhatósági egyeztetés szükséges.

f) Az övezeten belül csak kiszolgáló épület építhető.

a) Az övezetben csak konténeres állati tetem tárolása lehetséges.

b) Az állati tetemek elhelyezésére szolgáló területet az építési törmelék lerakóhelytől kerítéssel kell elválasztani.

c) Az övezetben az építési törmelék lerakóhely önálló telekként kialakítható.

d) Kialakítása magasabb rendű ágazati szabványok szerint.

e) Védőtávolsága 100 méter.

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg:

Az övezetben elhelyezhető épületek, funkciók:

a) A repülőtér üzemeléséhez és üzemeltetéséhez szükséges épületek;

b) Mindenfajta – a repülőtér üzemelésével összeegyeztethető – gazdasági tevékenységi célú épületek, amely sem önmagában, sem összességében a környezetére nem gyakorol jogszabályban meghatározott határérték feletti terhelést;

c) Szolgálati lakások;

d) Parkolóház, üzemanyagtöltő állomás;

e) A repülőtérhez kapcsolódó oktatási épületek;

f) A repülőtér üzemeltetéséhez kapcsolódó egészségügyi funkciók elhelyezésére szolgáló épületek.

Az övezetben nem helyezhető el:

a) Lakások;

b) Üdülők és hétégi házak;

c) Állattartó épületek – a terület és a repülés biztonságát szolgáló állatok elhelyezésének kivételével;

d) A reptérhez nem kapcsolódó egészségügyi, nevelési, oktatási intézmények;

e) Szociális otthon, pihenő, alkotó célú intézmények

A területen belüli közlekedési hálózatot közforgalom elől el nem zártnak kell minősíteni. Telekalakítás és építési engedélyezési eljárás során a közlekedési hálózathoz kapcsolódó telek vagy telekrész közterületi kapcsolatnak minősíthető.

Az építménymagasságot a terület egyes részein a légügyi hatóság korlátozhatja.

Az övezetben kivételesen elhelyezhetők az egyéb közösségi szórakoztató épületek.

Az épületeket egységesen lapos tetővel, vagy legfeljebb 20°-os nyeregtetővel, ill. félnyereg tetővel kell fedni.

Az egyes épületekhez tartozó előírt parkoló számot az épület 200 m-es környezetében kell biztosítani.

A buszpályaudvar övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció megjelenhet.

1. Az övezetben elhelyezhetőek a mezőgazdasági üzemi funkciók, és állattartó telephelyek

2. Az ökológiai hálózat magterületén és puffer területén, illetve más természetvédelem alatt álló területen az épületek, építmények kialakításánál a tájba illő, természetes hatást keltő kialakítást és hagyományos tömegformálást és anyaghasználatot kell alkalmazni.

1. Az övezetben elhelyezhetők a kutatás-fejlesztéshez és a megújuló energia-termeléshez szükséges építmények és műtárgyak

1. Az övezetben elhelyezhetők az alap- és középfokú oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek, valamint a mezőgazdasági képzéshez, illetve a lovagláshoz kapcsolódó állattartó és gazdasági épületek és műtárgyak

(17) A különleges területeken belüli alövezetek

a) Az övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú épületek helyezhetők el.

b) A köztér gyalogos forgalom számára fenntartott közhasználati jelleget biztosítani kell.

Az övezeten belül parkolók csak fásítottan létesíthetők, maximum 4 egységenként egy fa ültetendő.

(30) *technológiai szükségszerűség esetén

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról vagy magánútról kell megoldani.

(5) A közterületen az akadálymentesítés érdekében minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)

(6) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

(7) A másodrendű szabályozási vonallal meghatározott közterületek sajátos előírásait a részletes szabályozási tervek véglegesítik, addig keretszabályozás jellegűek. A végleges besorolásig közterületi jellegük megtartandó.

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott Köú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak, valamint a Kök jelzésű kötöttpályás közlekedési területek (vasútterületek).

(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

Külterületen az út szabályozási szélessége a meglévő jogi határokkal

a) az út építési területe min. 60 méter

b) az út védőtávolsága 100 méter

a) belterületen: min. 40 méter, illetve szabályozási terv szerint

b) külterületen: az út szabályozási szélessége a meglévő jogi határokkal, új főút kiépítése esetén 40 méter. Az út építési területe min. 40 méter, a védőtávolsága 100 méter.

a) belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint

b) külterületen: az út szabályozási szélessége a meglévő jogi határokkal. Az út építési területe min. 30 méter, az út védőtávolsága 100 méter.

Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

Méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

A Hadas városrészek kelet-nyugati közterületi összeköttetésének sajátos kiszolgáló útjai, védett közterületként. Kialakításuk ütemezetten, a területek rekonstrukciójával és rehabilitációjával párhuzamosan történjen.

A kiszolgáló gépkocsi forgalom biztosításán túl a közterületek köztér funkciót is betöltenek.

A forgalomtechnikai eszközökkel csillapított gépjármű forgalmon túl parkolási, zöldterületi funkciókat is betöltő szerepkörrel.

Az út megvalósításáig a közterületté minősített építési területeken csak állagmegóvási munkákra adható ki építési engedély.

Szabályozása belterületen min. 22 méter.

Méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

a) Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter.

b) Az út építési területe minimum 12 méter.

c) Az út védőtávolsága 25 méter.

Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

a) Korlátozott kiszolgáló gépjárműforgalom lehetséges

b) Szabályozása jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint, védőtávolsága 50 méter

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges fogalom meghatározásokat a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:

1. Kisvárosias és kertvárosias lakóterület: teljes közművesítés.

2. Falusias lakóterület

a) belterületen teljes közművesítés,

b) külterületen legalább részleges közművesítés.

3. Településközpont vegyes terület: teljes közművesítés.

4. Gazdasági területek, azon belül a kereskedelmi szolgáltató és az egyéb ipari gazdasági területek:

a) Belterületen: teljes közművesítés,

b) Külterületen legalább részleges közművesítés.

5. Különleges területek: teljes közművesítés

6. Országos kereskedelmi repülőtér övezete (K/11.1)

A repülőtér területén a vízellátást közüzemi vezetékes, vagy helyi vízbázissal, a szennyvízkezelést közüzemi vezetékes elvezetéssel, vagy egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, az energiaellátást közüzemi, vagy azzal környezetvédelmi szempontból legalább egyenértékű módon kell megoldani. A területen alkalmazott technológiák kiválasztásánál a repülőtér üzemeltetési technológiáját kell prioritásként figyelembe venni.

(3) Az egyes területfelhasználási egységekben a vízi közmű kiépítés mértéke:

1. A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

2. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

3. A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

4. A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(4) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető.

Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(1) A szabályozási terven Kp jellel jelölt területek a település közterületi zöldterületei, önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg.

(1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

(3) Az erdőterületek beépíthetősége magasabbrendű jogszabályok szerint.

a) A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten, az illetékes államigazgatási szerv bevonásával helyezhető el a következőek szerint:

b) a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,

c) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhető,

d) a beépítési mód szabadonálló. Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni,

e) a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.

f) az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

a) Az övezet erdőterületei tájképvédelmi térségi övezetben helyezkednek el, ezért az övezeten belül építmények elhelyezése kizárólag tájba illő módon történhet.

b) A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten az illetékes államigazgatási szerv bevonásával helyezhető el a következőek szerint a megengedett

c) a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,

d) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhető,

e) a beépítési mód szabadonálló. Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni,

f) a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.

g) az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

(1) Mezőgazdasági területek besorolása:

(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m² fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 10.000 m² alatti terület nem beépíthető, állattartó telepek (új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével). Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítésére. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.

A korlátozás oka: természetvédelmi, természeti területi érintettség, védett területek puffer zónájának érintettsége.

(1) A szabályozási terven V jellel jelölt vízgazdálkodással összefüggő területek.

(2) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

(4) Mezőkövesd közigazgatási területén a termálvíz kivétele a felszín alatti vízbázis érzékenysége miatt csakis az Önkormányzat, és az általa működtetett Termálvíz kivételt hasznosító és üzemeltető mindenkori gazdasági társaság engedélyével és hozzájárulásával lehetséges. Ezen hozzájárulás a kutató fúrásokra is vonatkozik. Ugyanezen védelem illeti meg a kiszáradt, felhagyott kutakat, melyek visszatöltésre, tárolásra nem használhatók.

(5) A Termálfürdő elfolyó vizének hőhasznosítási joga a tulajdonos Önkormányzatot, és az általa létrehozott működtető gazdasági társaságot illeti meg.

(6) A megújuló energiák közül a talajhő hasznosítás vízbázis csökkentő vízelvétellel nem járhat.

(7) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmény helyezhető el.

(8) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges, a 83/2014 (III.14.) Kormányrendelet patakok parti sávjára vonatkozó előírásait be kell tartani.

(1) A természet közeli Tk jelű területeken építmény nem helyezhető el.

(1) Az igazgatási terület térségi besorolásai:^[25]:

1. Mezőgazdasági térség,

2. Vegyes területfelhasználású térség,

3. Városias települési térség

(2) Az egyes térségek területi lehatárolását a Szabályozási Terv jelöli ki.

(1) Az igazgatási területet érintő egyéb építményekkel igénybevett területe, hálózati és infrastruktúra elemek:

1. kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető,

2. térségi jelentőségű logisztikai központ,

3. térségi jelentőségű szennyvíztisztító telep,

4. gyorsforgalmi út,

5. főút,

6. térségi jelentőségű mellékút,

7. meglévő különszintű csomópont,

8. transzeurópai vasútvonal,

9. országos kerékpárút törzshálózat,

10. térségi jelentőségű kerékpárút,

11. 120 kV-os elektromos elosztó távvezeték hálózat elemei,

12. 220 kV-os elektromos elosztó távvezeték hálózat elemei,

13. 400 kV-os elektromos elosztó távvezeték hálózat elemei,

14. nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték.

(2) A térségi jelentőségű építményekkel igénybevett területeket és hálózati infrastruktúra elemeket a Szabályozási Terv jelöli.

(1) Az igazgatási területet érintő térségi övezetek:

1. ökológiai folyosó és pufferzóna övezete,

2. kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete,

3. térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,

4. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete.

(2) A város teljes közigazgatási területét lefedő térségi övezetek:

1. történeti települési terület övezete,

2. szélnek kitett terület által érintett település övezete.

(3) A város igazgatási területének térségi övezeteit a Szabályozási terv jelöli.

(4) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

1. Ökológiai folyosó és puffer zóna övezete

a) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

b) Az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 46. § (8) bekezdése tartalmazza.

c) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

2. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete:

a) Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 46. § (8) bekezdése tartalmazza.

b) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

c) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

3. Történeti települési terület övezete:

A településen belül az értékvédelemmel érintett területek kijelölését és a vonatkozó építési előírásokat a HÉSZ VIII. fejezete tartalmazza

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

2. megelőzze a környezetszennyezést,

3. kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

(1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a működés/tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.

(3) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) A zajtól védendő helyiségekben, ill. a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesítendő zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok ^[26]tartalmazzák.

(5) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni.

(6) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(7) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(8) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok^[27] tartalmazzák.

(9) A területen csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg az előírt kibocsátási határértékeket.

(10) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben szabályozott zajvédelmi határértékeket nem haladja meg.

(11) Kommunális hulladék, állati hulla, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.

(12) A (3) bekezdés szerinti létesítmények körül az illetékes hatóságok által meghatározott védőtávolság biztosítandó. A védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, továbbá üzemi méretű állattartótelep nem létesíthető.

(13) Veszélyes hulladék az üzemek területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(14) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(15) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szűntetni.

(16) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül.

(17) A gépkocsi parkolókat, a gazdasági területeken belül a rakodók és a szabadtéri tárolás területeit vízzáró burkolattal kell kialakítani, a csapadékvizek a csak olajfogón keresztül, ill. előkezelés után vezethetők a közcsatornába.

(18) A gyalogos felületek, sétányok burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.

(19) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

(20) A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell valósítani, annak hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. A növénytelepítés legalább 50 %-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, maximum két vegetációs időszak alatt pótolni kell.

(21) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező átmérőjű fa telepítése. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő.)

(22) A nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején) létesített zöldfelület a zöldfelületi fedettségbe csak csökkentett mértékben számítható be. Amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága 20‑50 cm vastagságú, a felület 25%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe, 50-100 cm vastagság esetén 50%, 75 %-os értékű zöldfelületként csak az 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén vehető figyelembe. Az előírt minimális zöldfelület legalább 50 %-ának termett talajon, összefüggő zöldfelületen kell lennie.

(23) Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.

(24) A védő zöldsávokat legalább 80 % borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell kialakítani.

(25) Mezőkövesd város közigazgatási területe a felszín alatti vizek védelme szempont jából „érzékeny” területen helyezkedik el, a 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet előírásait a településrendezési eszközök alkalmazása során be kell tartani.

(26) A 225/2015. (VIII.7.) Kormányrendelet előírásait a településrendezési eszközök alkalmazása során be kell tartani.

(1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. függeléke tartalmazza.

Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.

(4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.

(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(1) Országos védelem alatt álló műemlékek: jegyzékét a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.

(2) Műemléki környezet: jegyzékét a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.

(3) Régészeti területek: jegyzékét a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.

(4) Helyi értékvédelmi terület kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter védelmére is. Területi határait a HÉSZ 4. melléklete tartalmazza.

(5) Helyi építészeti védelem alá vont épületek: jegyzékét a HÉSZ 4. melléklete tartalmazza.

(6) Védett közterületeket, köztereket a szabályozási terv jelöli.

(7) Műemlékek, műemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület:

1. A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések (trafóházak, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.) építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. A műemléki környezetben és helyi védelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.

2. A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen.

Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben.

3. A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton).

4. Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.

5. Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások, stb.)

Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában.

A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.

(8) A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az építési anyaghasználat szempontjából az alábbiakat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

1. Lábazatképzés tekintetében:

a) kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

b) lehetőleg hagyományos kő.

2. Falfelületek tekintetében:

a) vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint;

b) nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3. Tetőfedés tekintetében:

a) a tetőfedés anyaga cserép, pala vagy nád legyen;

b) nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

(9) A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) a homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme szempontjából az alábbiakat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

1. Térarányok, utcaképek tekintetében:

a) A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.

b) Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

c) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

d) A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.

2. Homlokzati arányrendszer védelme tekintetében:

a) A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek (szalagablak, erkélysor, stb.) nem jelenhetnek meg.

b) A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

c) A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet.

d) A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

3. Tetőformák szabályozása

a) Zártsorú beépítésű, összetett tetőidomú magastető építendő utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.

b) Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással.

A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épüljön.

c) Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.

Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.

(10) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

1. Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.

2. A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén).

3. A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.

4. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.

5. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.

(1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy, írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. egyedi építmények és természeti értékek esetén:

a) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

d) a kezdeményezés indoklását.

2. településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

a) az együttes megnevezését,

b) körülhatárolását,

c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

d) a kezdeményezés indoklását.

(4) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítésről a megbízott Településfejlesztési Bizottság gondoskodik.

(5) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a képviselő-testület gondoskodik.

(6) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja.

(7) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

1. az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell

2. nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel

3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik

4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni

(8) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(9) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

(10) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(11) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

(12) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

(1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

(2) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

1. A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

2. A támogatás ingatlanra eső mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között - az önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg.

(1) A helyi védettségről magasabb rendű jogszabályok alapján^[28]nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védelem szakszerű, rövid indoklását,

2. fotódokumentációt,

3. a védettségi kategóriát magasabb rendű jogszabályok alapján^[29],

4. a helyrajzi számot.

(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

1. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

2. helyszínrajzot,

3. a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(4) Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

(5) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni.

A tábla szövege: „Mezőkövesd város Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította” „évszám”.

(6) Védett növényzet esetén az (5) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.

(7) A tábla elhelyezéséről - esetleges pótlásáról - a polgármester gondoskodik.

(1) A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza. Területi lehatárolásukat a szabályozási tervlap jelöli ki.

(2) Régészeti területen a meglévő terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó minden tevékenység csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhető.

(3) A terven jelölt, régészeti területeket érintő területfelhasználások esetében a terület tényleges igénybevétele, felhasználása előtt régészeti munkarészt kell készíttetni.

(1) Ez a rendelet és a vele együtt alkalmazandó Szabályozási Terv a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A hatálybalépést megelőzően érkeztetett és jogerősen még el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz.

(3) Az e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 7/2004.(IV.21.) sz. önkormányzati rendelet Helyi Építési Szabályzata, valamint a 23/2007.(IV.26.), a 13/2008.(III.27.), a 4/2010.(II.17.), és a 25/2010.(IX.30.) módosítások a hatályukat vesztik.

Dr. Kovács András sk. Dr. Fekete Zoltán sk.

aljegyző polgármester

Malatinszky Károly sk. Molnár Istvánné sk.

települési képviselő települési képviselő

Kiadmány hiteléül:

A rendelet kihirdetésre került.

2015. december 17.

Dr. Kovács András sk

aljegyző