Mezőkövesd Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete

Mezőkövesd város településképének védelméről

Hatályos: 2017. 12. 15- 2018. 01. 04


Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének  21/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete


Mezőkövesd város településképének védelméről


Mezőkövesd Város Önkormányzatának képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 2-6. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága,

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 24/2013 (X.31.) önkormányzati rendelete 3. melléklet IV./p. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság, Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 24/2013 (X.31.) önkormányzati rendelete 4. melléklet IV./c. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§


  1. E rendelet célja Mezőkövesd épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

 2.§

  1. A helyi védelem célja Mezőkövesd város történelme, városszerkezete és városképe szempontjából jellegzetes, a hatályos régészeti, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályokkal nem védett építészeti örökség elemeinek megóvása az utókor számára, a védett értékek fenntartása és helyreállítása.
  2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

3.§



4.§

  1. rendelet hatálya kiterjed Mezőkövesd Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére.

5.§


  1. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;


2. címtábla: költségvetési szerv, nem állami és nem önkormányzati fenntartású köznevelési vagy szociális intézmény, vállalkozás nevét, elérhetőségeit, nyilvántartási adatait feltüntető tábla;


3. világító tábla: hirdetések elhelyezésére alkalmas világító hirdető berendezés;


4. egyedi címfestett tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt;


5. hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít;


6. Hirdető-berendezés, hirdetőtábla: minden olyan a közúti közlekedés szabalyairó1 szó1ó 1/1975. (II.5.)  KPM-BM  együttes rendeletben vagy ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a közterületen közlekedők figyelmet felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, stb.


7. információs vagy más célú berendezés: világító tábla, útbaigazító táblarendszer;


8. közérdekű helyi információ: hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, valamint megemlékezés jellegű tájékoztatást, különösen közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti;


9. Önálló hirdető-berendezés: minden olyan hirdető-berendezés, amely nem építményen vagy nem építményhez rögzítetten kialakított.


10. transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó;


11. útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi, valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer.



  1. Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakértelmezése a 2016. évi LXXIV Törvény (a továbbikban: Tvtv.), a 104/2017 (IV.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban Rr.) és a településfejlesztésikoncepcióró1, az integrált településfejlesztési stratégiáró1 és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szó1ó 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet meghatározásai alapján értelmezendő.











II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


  1. A Helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

Általános rendelkezések

6. §






  1. Az országos örökségvédelmi jelentőségű területek listája a rendelet függelékében található.


7. §




  1. Az di hi védm” kt fokotú lht:

    2. z épület vagy építmény valamely – a védelem kimondásakor megállapított  – részértékére vonatkozik (H2)




A helyi védettség kezdeményezése

8.§.



  3. A jvslatnk trtlmnia kll zpítmée(rletr) votkoó dtot (h, utc,hjism,tuljdonos,klő,hsnó),rnlttéskssnlatnk módjt, valmint rövid indoklást.

A védetté nyilvánítás és megszüntetés

9.§.




  4. A vdttéilvnítsrólsavdm msüntetsről rsítni kell:

a.)      az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját

b.)     a védetté nyilvánításra, illetve megszüntetésre javaslattevőt

c.)      a városi főépítészt

d.)     az elsőfokú építési hatóságot

e.)      a járási hivatal földhivatali osztályát



A védett épületek megjelölése

10.§




A védett építmények és területek hasznosítása, fenntartása, átalakítása,

bővítése, bontása

11.§
















  15. A védett területen a közterületek burkolatát és berendezését (utcaburkolat, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.), ezek módosítását és az utcákon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.


Előírások és eljárási szabályok

12.§






Településképi eljárást követően végezhető munkák

13.§.





  4. A területet érintő pítsi hatósái eljrásbn ki kell kéni a vároi főpítszskhtósáivlemt.

Vegyes rendelkezések

14.§.


15.§.


  2. Az önkormányzat a helyi védettségű egyedi értékekről kormányrendeletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.mezokovesd.hu honlapon is biztosítja.


                                              3.A területi védelem meghatározása


16. §


  1. A helyi védettségű területi értékeket az 1. sz. melléklet 1. fejezete tartalmazza.


4.    Az egyedi védelem meghatározása

17. §


  1. A helyi védettségű egyedi értékeket a 1.sz melléklet 2. fejezete tartalmazza.


5.   Helyi védettségű egyedi érték védelméhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

18. §


  1. A helyi védettségű egyedi érték jókarbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.


  1. A helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.


  1. A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.


  1. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.


III. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


6.   Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

19. §


(1) A településképi szempontból meghatározó területeket a 2. melléklet tartalmazza.


IV. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


7.   Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

20. §


  1. Nem megengedett az épületek átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén ezen építési tevékenységeket a több rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetén nem egy időben, az épület egészét nem egységes anyaghasználat és megjelenés szerint megvalósítani. Ide kell érteni az épületek utólagos színezését, hőszigetelését, a tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását.


8.  Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények

21. §


  1. Épületet úgy kell elhelyezni, hogy az
    1. a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és
    2. a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.


  1. Több ütemben történő építkezés esetén a telket a környezete adottságaihoz illeszkedően, a helyes beépítési sorrend és a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartása követelményének betartásával kell beépíteni.


  1. Az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.


  1. Magas tetős épület tetőterének beépítése esetén azt egy szintként kell beépíteni, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele.


22. §


  1. A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen, valamint annak a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása ne legyen kedvezőtlen.


  1. Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy

a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárók kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és

b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe.


  1. Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységes terv alapján lehet kialakítani.


  1. Épületet úgy lehet kialakítani, hogy

a) a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezete adottságaihoz illeszkedjen,

b) a takaratlanul maradó tűzfalak, túlnyúló épületrészek településképi szempontból ne alkossanak aránytalan felületeket, épülettömegeket, és

c) az épületornamentika, anyaghasználat településképi szempontból környezetbe illeszkedjen.


  1. Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.


  1. Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára kell telepíteni.


  1. Síktáblás napelemet, napkollektort az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve lehet elhelyezni. Más építményen vagy terepszintre fektetve a közterületről nem látható módon kell elhelyezni.


  1. A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet keresztező, a közútkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében – ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében – létesíthető burkolt felület.


  1. A közterületek anyaghasználatát, burkolt és nem burkolt felületeinek arányát úgy kell meghatározni, hogy azok használhatósága beépítés okozta gépjármű-terhelés fokozódása ellenére biztosított legyen.


  1. A közterületek anyaghasználatát úgy kell meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.


  1. Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a városképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni.


  1. Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.


  1. A (12) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.


  1. Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 1,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.


9.   Helyi védettségű területekre vonatkozó településképi követelmények

23. §


A helyi védettségű területi értékek vonatkozásában az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:


  1. Műemlékek, műemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület:
  1. A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések (trafóházak, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.) építési engedélyezési eljárása során a városi főépítész állásfoglalását ki kell kérni. A műemléki környezetben és helyi védelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.
  2. A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen.

Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben.

  1. A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton).
  2. Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a városi főépítész egyeztetni kell.
  3. Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások, stb.)

Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában.

A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.

  1. A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az építési anyaghasználat szempontjából az alábbiakat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
  1. Lábazatképzés tekintetében:
  • kő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
  • lehetőleg hagyományos kő.
  1. Falfelületek tekintetében:
  • vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint;
  • nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
  1. Tetőfedés tekintetében:
  • a tetőfedés anyaga cserép, pala vagy nád legyen;
  • nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.


  1. A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) a homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme szempontjából az alábbiakat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
    1. Térarányok, utcaképek tekintetében:
  • A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
  • Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
  • Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
  • A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
    1. Homlokzati arányrendszer védelme tekintetében:
  • A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek (szalagablak, erkélysor, stb.) nem jelenhetnek meg.
  • A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
  • A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet.
  • A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
    1. Tetőformák szabályozása
      1. Zártsorú beépítésű, összetett tetőidomú magastető építendő utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
      2. Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással.

A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épüljön.

  1. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.

Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.


10.  Helyi védettségű egyedi értékekre vonatkozó további településképi követelmények

24. §


A helyi védettségű egyedi értékek vonatkozásában a 18.§-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:


  1. Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében az országos védelem alatt álló épületekre az örökségvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
  2. A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén).
  3. A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
  4. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
  5. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.



11. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

25. §


  1. A helyi védettségű épületek telke, a helyi területi védelem alá eső területek, valamint a településképi szempontból kiemelt jelentőségű területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.


  1. Védett területen a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.


12. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

26. §


  1. A város közigazgatási területén reklámot, reklámhordozót, cégért kialakítani és elhelyezni vagy közzétenni kizárólag
  • a településkép védelméről szó1ó 2016. évi LXXIV. törvény
  • a településkép védelméről szó1ó törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV. 28.)Korm. rendelet
  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12.§ és
  • a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet előírásainak figyelembe vételével, a külön jogszabály szerinti településképi bejelentési eljárás alapján lehetséges.


  1. Mezőkövesd város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet 1. melléklete szerinti helyi védelem alatt álló területén, és a településképi szempontból meghatározóterületeken reklámot,reklámhordozót, cégért kialakítani és elhelyezni vagy közzétenni az (1) bekezdés előírásain túl, jelen rendelet szerint lehetséges.

  3. Településképileg meghatározó területen, helyi egyedi védett épületen, helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant haszná1ó vállalkozások  számára,  rendeltetési egységenként  vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az adott épülethez megtervezett és elkészített, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású cégér elhelyezhető.
  4. Helyi egyedi védelem alatt álló épület
  • tetőfelületén, vagy közterületről látható homlokzatán hirdető-berendezés, hirdetőtábla,plakát, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés, nem helyezhető el;
  • elő-, vagy oldalkertjében, vagy a kerítésen (épületközben) reklám-, illetve hirdető berendezés nem helyezhető el.


  1. A reklámhordozó folyamatos karbantartása, tisztántartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét az önkormányzat ellenőrzi. Amennyiben a karbantartást, tisztántartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításrasem tesznekeleget, az önkormányzat a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.


27.§


  1. Helyi területi védelem alatt álló városépítészeti térben közterületen hirdetőtábla, plakát, reklámhordozó csak a főépítészi véleményezését követően helyezhető el, melynek során minden esetben vizsgálni kell az elhelyezhető reklámhordozók épülethez, környezethez va1ó illeszkedését, az alkalmazott anyag és színhasználatot.


  1. Helyi egyedi védelem alatt álló épületen cégér LED-kijelzővelvagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.


28.§


  1. A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében évente összesen és legfeljebb tizenkét naptári  hét időszakra eltérés engedélyezhető a Tvtv. 11/B. § (1) és (2) bekezdése, továbbá  az Rr.-ben meghatározott tilalmak és követelmények a1ó1.
  2. reklámhá1ó kihelyezésének engedélyezési kérelme esetén, az építési tevékenységnek az építési hálóval történő indokolt védelme idejére eltérés engedélyezhető, amennyiben az érintettek vállalják, hogy épitésinapló-bejegyzéssel igazolják a felújítás megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését, és ezzel igazoljak a felújítás megkezdését.
  3. pítési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni.



V. FEJEZET


SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

29. §


  1. Ha a 23felsorolt esetekben településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás nem folytatható le, akkor kötelező a szakmai konzultáció az építési tevékenység megkezdését megelőzően.


  1. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a városi főépítészhez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.



VI. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


14. Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenységek köre

30. §


  1. A polgármester – ha annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően.


(1) A településképi vélemény az önkormányzati főépítész állásfoglalásán alapul

  • helyi védett területen minden ügyben,

  • Mátyás király út ingatlanait érintő ügyekben,
  • 200 m2-nél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  • 600 m2-nél nagyobb ipari, gazdasági épület,
  • telken közterületről látható vagy épület közterületről látható felületén, beleértve a nyílászárón (üvegfelületen, redőnyön) elhelyezett reklám, cégfelirat

(2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó építési tevékenységek esetében városképi okok miatt a polgármester vagy a főépítész kezdeményezésére a főépítész szakmai álláspontja alapján településképi vélemény ad a Polgármester.



15. Településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

31. §


  1. A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: Kérelmező) által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul.
  2. A Polgármester településképi véleményét a Főépítész szakmai állásfoglalásával készíti elő.
  3. A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja, illetve

c) nem javasolja.

  1. A településképi véleményt és a benyújtott kérelmi dokumentáció egy záradékolt példányát – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül meg kell küldeni a kérelmezőnek.


32. §


(1)       A 31. § (1) bekezdése szerinti kérelem dokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – értelemszerűen az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

  • műszaki leírást,
  • tető-felülnézeti helyszínrajzot
    • a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
    • a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
  • az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát, metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
  • valamennyi homlokzatot,
  • A benyújtásra kerülő dokumentációban meg kell határozni az épületen esetlegesen elhelyezendő cégtáblák/cégfeliratok méretét, és az épületen történő elhelyezkedését.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a benyújtott dokumentáció PDF formátumú, elektronikus másolati példányát, melyet aláírásokkal nem szükséges ellátni.


(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

  • megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
  • ha volt akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során írásba foglalt – a településképi illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, véleményt.


(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

  • a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
  • megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
  • nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit.
  • több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
    • biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
    • a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

  • a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
  • az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

  • azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
  • a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  • a terv településképi szempontból megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
  • a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
  • a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

  • a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
    • korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
    • korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
    • megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően ad)a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
  • az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel, a térfigyelő kamera rendszerre, a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.


VII. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS


16. Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek, rendeltetésmódosítások köre

33. §


(1) A településképi bejelentési eljárás célja, hogy Mezőkövesd Város területén megvalósítani szándékolt, az épített környezet alakítását és védelmét érintő egyes építési-műszaki beavatkozások szakszerűségét és magas színvonalát elősegítése, valamint az ezzel kapcsolatos követelményeket érvényre juttassa.


34. §


(1) Településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek













17. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

35. §


(1) A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységet az önkormányzathoz be kell jelenteni. A bejelentést és mellékleteit papíralapon kell benyújtani.


(2) A településképi bejelentési eljárásban kiállítandó igazolást a Mezőkövesd Város polgármestere Mezőkövesd Város Önkormányzata főépítészének szakmai álláspontja figyelembevételével adja ki.


(3) Az Eljárás során a 314/2012. (XI.8.) számú kormányrendelet 21. § (3) bekezdésében foglaltak mellett vizsgálni kell, hogy az építmény, épület, terület, műtárgy, építési tevékenység


  • településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e,
  • megfelel-e a telepítés, a környezetbe illeszkedés, a beépítés követelményeinek,
  • a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság;
  • az esztétikus megjelenés (tömegalakítás, színezés, anyaghasználati) követelményeinek, továbbá a tervezet;
  • hogyan elégíti ki a környezetbe illeszkedés, a beépítés, a rálátás és látványvédelem követelményeit;
  • kielégíti-e a környezetvédelemmel és az épített környezet védelmével kapcsolatos elvárásokat;
  • megfelel-e a vonatkozó településrendezési tervben és helyi építési előírásokban foglaltaknak.


(4) A 34. § (1) bekezdésében felsorolt építési tevékenységek esetében a Polgármester csak akkor ad településképi igazolást, ha a főépítész a bejelentés alapján úgy ítéli meg, hogy a tervezett építmény a környezetére jelentős hatást gyakorol. Ha a Polgármester nem tiltja meg vagy nem ad igazolást határidőn belül, a bejelentést tudomásul vettnek kell tekinteni.


(5) A polgármester döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő- testületéhez lehet fellebbezni.


(6) Az igazolás megkérése nélkül, vagy annak érvényességi ideje lejárta után megkezdett építési tevékenység szabálytalan építési tevékenységnek minősül.



VIII. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS


18. Településképi kötelezési eljárás szabályai


36. §


  1. A polgármester – településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 11. § (1) bek. szerint kötelezi.


  1. A településképi kötelezés iránti kérelmet az e célra rendszeresített űrlapon az önkormányzathoz kell benyújtani.


19. Településkép-védelmi bírság mértéke

37. §


A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 150.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.


20. Településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

38. §


A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára. Indokolt esetben a bírság ismételhető.










IX. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


21. Hatálybalépés

39. §


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A 21-22. §-ok 2018. január 1. napján lépnek hatályba.


22. Hatályon kívül helyező rendelkezések

40. §


Hatályát veszti:

a) Mezőkövesd Város Önkormányzata képviselő-testületének a hirdetmények, hirdető berendezések elhelyezéséről szóló 15/2007 (III. 29.) ŐK számú rendelete

b.) Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Mezőkövesd város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló 33/2007. (VI.28.) ÖK számú rendelete

c) Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a városkép alakításáról és védelméről szóló 21/2013 (VIII.29.) önkormányzati rendelete,



1. sz. melléklet a 21/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelethez



A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke



1. fejezet

A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása


  • Kis Jankó Bori utca és környéke – A Kis Jankó Bori útra, a Mogyoró közre, valamint a Patkó köz egy részére néző ingatlanok
  • volt Dohánybeváltó területéből kialakult ingatlanok (5371/1; 5371/2; 5371/3; 5371/11; 5371/12)
  • Kavicsos tó területe (5403/6 hrsz.)
  • Rk. temető területe (3065 hrsz.)
  • Izraelita temető területe (6252 hrsz.)


2. fejezet

A.) Egyedi értékvédelem alá tartozó épületek

  • Alkotóház, Mátyás király út 50. (953, 954 hrsz.)
  • Matyó Múzeum teljes épülete (Matyó Háziipari Szövetkezet: volt Korona Szálló délkeleti homlokzata és kapuja), Szent László tér 8. (1581/11 hrsz.)
  • Mezőgazdasági Gépmúzeum területe, Eötvös 32. (4605 és 4607 hrsz.)
  • Szenti István Katolikus Általános Iskola épülete, Jezsuiták tere 3. (5406 hrsz.)
  • Ügyészség épülete, Morvay János út 1. (1508 hrsz.)
  • Bíróság épülete, Mátyás király út 110. (1509 hrsz.)
  • Áruház épület, Mátyás király 163. (1577/1 hrsz.)
  • Városi Galéria épülete, Szent László tér 24. (4146 hrsz.)
  • Üzlet épület, Nefelejcs 1. (3835 hrsz.)
  • Szent László Gimnázium, Mátyás király 146. ( 2736/18 hrsz. )
  • Szent Imre Általános Iskola épülete, Mátyás király 225. (3345/2 hrsz.)
  • Szent Imre Általános Iskola melletti lakóépület, Rozmaring 2. (3345/1 lakóház)
  • Jézus szíve templom épülete, Jezsuiták tere 2. (5403/3 hrsz.)
  • Kőképek építménye (Júlia úton és a temető területén)


B.)  Egyes védett épületekre vonatkozó különleges előírások:


I. A mezőkövesdi "Dohánybeváltó" (5371 hrsz.) épületei

Mezőkövesd Város képviselő-testülete az építészeti örökség részét képző mezőkövesdi „Dohánybeváltó” épületeinek és növényzetének helyi építészeti jelleget magában hordozó hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében részletesen szabályozza az épületre vonatkozó előírásokat.




A „Dohánybeváltó” rendeltetése

(1)     „Dohánybeváltó” fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetés-          nek megfelelő használat.

(2)       A „Dohánybeváltó” rendeltetése:

Az épület a Mezőkövesden a vasút mellett található, több épületet tartalmazó együttes, melyben raktárak, kereskedelmi és szociális intézmények, valamint lakás található.

A épület helyi védelem alá helyezését az indokolja, hogy az épület Mezőkövesd korábbi jellegzetes mezőgazdasági feldolgozó iparának egyik magas színvonalú építészeti emléke.

(3)       Az épület belső korszerűsítését, esetleges bővítését, a kor követelményeinek megfelelő          funkcionális kiegészítését a védettség nem akadályozza, de az épület tömegformája,    arányrendszere, anyaghasználata védendő, megőrzendő.


A „Dohánybeváltó” épületére vonatkozó  előírások

A védelem célja az utókor számára megőrizni épületek jellegzetes stílusának karakterét.


(1)       Ennek biztosítására a területet érintő bármely építési tevékenység végzéséhez, valamint az épületek rendeltetésének megváltoztatásához főépítészi állásfoglalás szükséges. A DK-ÉNY irányú szerviz-út és az északkeleti telekhatár közötti területen, a Dohány utcától mért 70 m-en belül új épület nem helyezhető el

(2)       A területen bármely 10 cm-nél vastagabb törzsű fa kivágására engedélyt kell kérni.

(3)      Az épületek állagának megóvásáról, a növényzet gondozásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(4)       A területen az épületeket vagy a növényzetet veszélyeztető tevékenységet folytatni ti los.

(5)       Az Épületen minden külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát,            amely építési engedélyhez kötött a felújítási, átalakítási terv alapján, csak az építési        hatóság előzetes engedélyével és az Főépítész véleménye alapján szabad végezni.

(6)       Az Épületet úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi           szerepe ne változzon. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anya-  gaival összhangban kell lennie.

(7)       Az Épületben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti          szerkezet sajátosságainak figyelembevételével és a belső értékek tiszteletben tartásá- val.

(8)       Az Épület bontására a helyi védettség megszüntetését követően csak a teljes műszaki          és erkölcsi avultság beálltával hatósági engedéllyel kerülhet sor.


II. a mezőkövesdi Tájház (Mezőkövesd, Mogyoró köz 6. sz. hrsz.) épületének helyi egyedi védelem alá helyezéséről

Mezőkövesd Város képviselő-testülete az építészeti örökség részét képző mezőkövesdi Tájház helyi építészeti jelleget magában hordozó hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében részletesen szabályozza az épületre vonatkozó előírásokat.


A Tájház védetté nyilvánítása





A Tájház rendeltetése

(1)       A Tájház fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2)       A Tájház rendeltetése:

Az épület a mezőkövesdi Hadas városrészben található, műemlékileg védett, népi építészeti emlékekkel analóg kialakítású, háromosztatú parasztház. A földszintes, vályogfalú, fa nyílászárókkal, látszó borított fagerendás födémmel rendelkező nádtetős épület megjelenése, tömegformája és részletképzése hozzátartozik a Hadas városrész arculatához.

A épület helyi védelem alá helyezését az indokolja, hogy az épület a Hadas városrész műemlékileg védett tájházainak sorában helyezkedik el, hagyományőrző feladatokat lát el, megjelenésével hozzájárul a térség építészeti karakteréhez.



A Tájház épületére vonatkozó előírások

A védelem célja az utókor számára megőrizni az épület eredeti funkcióját, megjelenését, ezért:

az Épületet eredeti formájában változtatás nélkül, hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a tetőformát, a homlokzati jelleget, anyaghasználatot a következőkben részletezettek szerint:

(1)       Az Épület tetőformája megtartandó.

  1. A homloktokon a ílsrndt és aílsok ostást mgkll őrizni.






III. a mezőkövesdi Városi Galéria (Mezőkövesd, Szent László tér 23. sz 4146 hrsz) épületének helyi egyedi védelem alá helyezéséről


Mezőkövesd Város képviselő-testülete az építészeti örökség részét képző mezőkövesdi Városi Galéria helyi építészeti jelleget magában hordozó hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében részletesen szabályozza az épületre vonatkozó előírásokat.


A Városi Galéria védetté nyilvánítása





A Városi Galéria rendeltetése


  2. A rosi Griadltés:

Mezőkövesd város központjában lévő alápincézett földszint + 1 emeletes hagyományos épületszerkezeteket tartalmazó épület funkciója (házasságkötő terem, kiállítótermek) mint építészeti megjelenése kapcsán fontos szerepet játszik a mezőkövesdi belvárosban. A Szent László tér déli oldalának heterogén beépítésében egy jelentős építészeti értékekkel bíró, a város főterének léptékéhez jól igazodó épület. Feltétlenül fontos a kisvárosi hangulat megőrzése szempontjából az épület tömegének, anyaghasználatának, építészeti részleteinek megőrzése.

A helyi értékvédelmet indokolja az épület funkciója és a főtér arculatában betöltött jelentős szerepe.



A Városi Galéria épületére vonatkozó előírások


A védelem célja az utókor számára megőrizni az épület eredeti megjelenését, ezért:

Meg kell őrizni az épület tömegét, homlokzati arányrendszerét, anyaghasználatát, tetőformáját a következőkben részletezettek szerint:

  1. Az Épület tetőormja mrtndó.
  2. A homloktokon a ílsrndt és aílok ostást mgkll őrizni.






IV. a mezőkövesdi „volt kistemplom” (Mezőkövesd, Jezsuiták tere 1. sz.  5394 hrsz.) épületének helyi egyedi védelem alá helyezéséről

Mezőkövesd Város képviselő-testülete az építészeti örökség részét képző mezőkövesdi „volt kistemplom” épületét a benne található Takács freskók megőrzése érdekében részletesen szabályozza az épületre vonatkozó előírásokat.


A „volt kistemplom” védetté nyilvánítása

(1)       Mezőkövesd Város képviselő-testülete a Mezőkövesd, Jezsuiták tere 1. sz.     (5394 hrsz) alatt található, „volt kistemplom” épületét (továbbiakban: az Épület) helyi       egyedi védelem alá helyezi.

(2)       A helyi egyedi védelem az Épületben található Takács István által készített freskók         ra terjed ki (H2 jelű védettségi fokozat).

(3)       A helyi védelem tényét az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell je   gyeztetnie.

A „volt kistemplom” épülete



Az önkormányzat 2004-ben építési engedélyezési tervet készíttetett, a tervezett fejlesztés biztosíthatja a freskók megőrzését.



A „volt kistemplom” épületére vonatkozó előírások

A védelem célja az utókor számára megőrizni az épületben található Takács István freskókat, ezért az Épületet átépítése, funkció változása során:



  2. Az pület talkítsason afrskókt trlmó flakt mgll őrizni.




























2. sz. melléklet a 21/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelethez



A településképi szempontból meghatározó területek


A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása




A településképi szempontból jelentős területek a térképen narancssárga színnel vannak jelölve





















1. sz. függelék a 21/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelethez




















Mellékletek