Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V. 20.) önkormányzati rendelete
a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról
Hatályos: 2011. 05. 21- 2011. 12. 31Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V. 20.) önkormányzati rendelete
a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról
Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bek ezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az Ózd Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklete 2.6 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Ózd város jelképei
1. § Ózd város jelképei a város címere és zászlója, melyek az egykori Ózd faluval egyesült Bolyok és Sajóvárkony, majd a városhoz csatolt Center, Hódoscsépány, Uraj, Susa, Szentsimon községek összetartozására, hagyományaik tiszteletben tartására utalnak.
2. Ózd város címere és használata
2. § (1) Ózd város címere álló, kerek talpú pajzs. Vörös mezejében zöld hármashalom közepéből kinövő arany törzsű, zöld koronás fa, felette arany nyelű, ezüst fejű, egymást keresztező két kalapács. A pajzs jobb felső részében élével kifelé fordult ezüst csoroszlya, bal felső részében befelé fordult ezüst ekevas, a pajzs alján, a középső halom előtt ezüst őskohó. A pajzsbeli hármashalom az Ózdot alkotó három település jelképe. (1. melléklet)
(2) A város címere a rendeletben szabályozott módon, a városra utaló jelképként és díszítő elemként használható, kizárólag hiteles alakban, méretarányosan,
a) a címer színeinek megtartása mellett, vagy
b) nyomdai előállítás esetén fekete-fehér változatban, szegélyvonalas kivitelben, vagy
c) egyes esetekben a tárgy anyagának (fém, fa, bőr) színében.
(3) A város címere alkalmazható:
a) a Képviselő-testület által alapított kitüntető- és emlékérmeken, díszokleveleken, emléklapokon és emléktárgyakon,
b) a polgármester, az alpolgármester és a jegyző számára készített levélpapíron, illetőleg borítékon,
c) a város kiemelkedő rendezvényein és a városhoz kötődő események helyszínein,
d) az Önkormányzat és intézményeinek hazai és nemzetközi kapcsolataiban, ünnepségein, kiállításain és egyéb eseményein,
e) a honismereti, helytörténeti jellegű és a várost bemutató kiadványokon, valamint a városra utaló emléktárgyakon,
f) az önkormányzati intézmények és az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok kiadványain,
g) az Önkormányzat által alapított sajtótermékeken,
h) a városi tisztségviselők és a Képviselő-testület tagjainak, valamint a város köztisztviselőinek és közalkalmazottainak névjegykártyáin.
(4) A város címere nem alkalmazható:
a) a közerkölcsöt sértő kiadványokon,
b) mások jogait, közérdeket vagy nyomós magánérdeket sértő módon,
c) az államigazgatási eljárás során.
3. § (1) A város címere nem önkormányzati intézmények által, valamint a 2. § (3) bekezdésében nem nevesített esetekben csak engedéllyel használható.
(2) A város címerének használatát nem önkormányzati szerv részére a 2. § (3) bekezdésében nem nevesített esetekben – kérelemre – esetenkénti felhasználásra vagy huzamosabb időtartamra a polgármester engedélyezi.
(3) Amennyiben a város címerét ipari, kereskedelmi vagy reklám célra kívánják felhasználni, a felhasználás csak díjazás ellenében történhet. A díj mértékét a használat jellegétől, gyakoriságától és a várható gazdasági előnyöktől függően a polgármester állapítja meg, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság által kialakított szakmai állásfoglalás figyelembevételével. A díj a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájára fizetendő be.
(4) A polgármester, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság előzetes szakmai állásfoglalását figyelembe véve, térítésmentesen is engedélyezheti a címerhasználatot.
(5) A város címerének használatára vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) a címer előállításának módját, használatának célját,
c) az előállítani kívánt mennyiséget,
d) a terjesztés, a forgalomba hozatal módját,
e) a címer használatának tervezett időtartamát, gyakoriságát,
f) a címer használatáért felelős személy nevét és címét,
g) a címerrel díszített tárgy rajzát, fényképét, műszaki dokumentációját.
(6) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell a 3. § (5) bekezdésében foglaltakra vonatkozó döntést. Az engedélyben a használattal és forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb kikötések is rögzíthetők.
(7) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.
3. Ózd város zászlója és használata
4. § (1) Ózd város zászlója 2:1 (hosszúság : szélesség) méretarányú, téglalap alakú, függőleges elhelyezésű. Ezüstszürke színű, közepén a város címere helyezkedik el.
(2) A zászlóból egy darabot meg kell őrizni a Városháza épületében. Az őrzésre került zászló 120 x 60 cm-es, selyem anyagú és kézi hímzésű.
(3) A zászló a 4. § (1) bekezdésében leírtakkal azonos színben, a méretarányok megtartásával, hiteles alakban, más anyagból és nagyságban is előállítható.
(4) A város zászlója az alábbi esetekben használható:
a) állami és nemzeti ünnepek alkalmával,
b) a Képviselő-testület ülésein és más jelentős városi események, rendezvények alkalmával, beleértve az önkormányzati intézmények rendezvényeit,
c) több település részvételével tartott rendezvényeken,
d) a város bel- és külföldi kapcsolataiban emlék- és cserezászlóként,
e) a polgármester döntése alapján egyéb eseményeken és helyszíneken.
(5) A városi zászló használata a köztársasági zászló használatát nem helyettesítheti.
5. § A város zászlója a 4. § (4) bekezdésében nem nevesített esetekben csak engedéllyel használható. Az engedélyezési eljárás a 3. § (2) – (6) bekezdésekben foglaltakkal azonos módon történik.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
7. § Hatályát veszti Ózd Város Önkormányzatának a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról szóló 1993. évi 3. rendelete.