Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről

Hatályos: 2007. 11. 30

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről

2007.11.30.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban Tszt.) 6. § (2) és az 52. § (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján és a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet (továbbiakban Tszt. Vhr.) előírásainak is megfelelve Sárospatak Város Képviselő-testülete Sárospatak közigazgatási területére érvényesülő hatállyal a távhőszolgáltatással kapcsolatban az alábbi rendeletet alkotja.

Az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében és a Tszt. 47. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Tszt. Vhr. 3. sz. mellékletében szereplő a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban TKSz) végrehajtására Sárospatak Város közigazgatási területére érvényesülő hatállyal a távhő termelésére, távhőszolgáltatás végzésére és felhasználására kiterjedően a távhőszolgáltatási díjakkal kapcsolatosan a Képviselő-testület a következők szerint rendelkezik:
I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sárospatak város közigazgatási területén a távhőtermelőkre, szolgáltatókra és a szolgáltatást igénybe vevőkre annak érdekében, hogy a távhőellátás folyamatos, biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos, továbbá az érintettek érdekeinek kölcsönös érvényesülése és a fogyasztóvédelem biztosítva legyen. A Sárospatak területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket (a továbbiakban együtt: épület) távhővel ellátó gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban: szolgáltató) és az ellátást igénybevevő távhőfogyasztókra (a továbbiakban: díjfizető, vagy felhasználó) e rendelet előírásai vonatkoznak.

(2) A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és új felhasználó írásban köteles a távhőszolgáltatónak a változástól számított 15 napon belül bejelenteni. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 15 napon belül köteles az új felhasználó részére közüzemi szerződés megkötésére írásban ajánlatot tenni. A távhőszolgáltatás díját a bejelentett és igazolt napjáig a régi, azt követően az új díjfizető terhére kell számlázni.

(3) A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető – a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett – írásban köteles a távhőszolgáltatónak a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni.

(4) Amennyiben a felhasználó vagy a díjfizető személyében bekövetkezett változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem a jelen rendeletben szabályozott módon tesz eleget, a szolgáltató a távhőszolgáltatás díját a nyilvántartásában szereplő tulajdonossal szemben jogosult érvényesíteni.

Alapfogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa;

(2) Díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

(3) Engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező;

7(4) Hatályon kívül helyezve
(5) Épületrész: e törvény alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);
(6) Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közüzemi szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető;
(7) Felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:
a) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;
b) egyéb felhasználó: az a) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;
(8) Felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;
(9) Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;
(10) Hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;
(11) Hőhordozó közeg átalakítása: a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása;
(12) Hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont:
a) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés;
b) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül - közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása;
c) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;
(13) Megújuló energiaforrás: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája);
(14) Szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése;
(15) Szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;
(16) Távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;
(17) Távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;
(18) Távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;
(19) Távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott;
(20) Távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés;
(21) távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték;
5(22) Üzletszabályzat: a működési engedélyt kiadó közigazgatási szerv által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság által véleményezett szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.
(23) Lakóépület az, amelyben az épület összes alapterületének felét meghaladó mértékben lakás van.
(24) Vegyes célra használt épület az, amelyben a lakások alapterülete az épület összes alapterületének felét nem haladja meg.
(25) Nem lakás céljára szolgáló épület az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, raktározási, szolgáltatási, igazgatási, honvédségi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál, tekintet nélkül a benne levő munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra.
(26) Közös használatra szolgáló helyiség általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince, illetve padlástérség.
(27) Közös használatra szolgáló terület a kapualj, a lépcsőház, a zárt folyosó.
(28) Nem lakás céljára szolgáló helyiség általában az üzlet, műhely, rendelő, iroda, továbbá a klubszoba a hozzátartozó helyiségekkel, a gépkocsitároló, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség.
(29) A rendelet alkalmazásában fűtött az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy egyéb hőleadó berendezés, vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja A központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI.23.) Korm. rendelet 15. §-ában meghatározott hőmérsékletet. Fűtött alapterületnek, illetőleg légtérnek e helyiségek 30. pont szerinti alapterületét, illetve légterét kell tekinteni.
5(30) fűtött légtérfogat: a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűthető térfogatát a fűtőtesttel – takaréklégfűtő berendezés esetében a légbefúvó nyílásokkal, illetőleg légcsatornával – ellátott összes helyiség alapterületének és magasságának szorzata, köbméterben kifejezve. A helyiség alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok közötti méreteket, továbbá a beépített szekrény alapterületét kell figyelembe venni, nem lehet azonban számításba venni a falsíkon kívül eső területét és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt alapterületet.
7(31) Külön kezelt intézmény: egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.

3. § Jelen rendelet alkalmazása során:

1(1) Hatályon kívül helyezve
1(2) Hatályon kívül helyezve
II. Fejezet

A közüzemi szerződés

Szerződéskötés

4. § (1) A szolgáltatót a lakossági felhasználóval a távhő mérés szerinti szolgáltatásának megkezdése előtt általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) Amennyiben a felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést az átadástól számított 15 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybeveszi, az általános közüzemi szerződést az igénybevétel megkezdésétől létrejöttnek kell tekinteni. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait - mint általános szerződési feltételeket - kell elfogadottnak tekinteni. A ráutaló magatartással létrejött szerződés alapján a szolgáltató a jelen rendelet 11–12. §. szerinti szankcionálást alkalmazhatja, ha a felhasználó díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének megfizetésére kötelezett.

(4) A szolgáltatót és a közületi felhasználót a távhő mérés szerinti szolgáltatásának megkezdése előtt egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyedi közüzemi szerződés megkötésénél a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

Ha a felek az egyedi közüzemi szerződés tartalmában a felhasználó hibájából - a szerződésnek a közületi felhasználó részére történt átadásától számított 30 napon belül - nem tudnak megállapodni, az általános közüzemi szerződést kell alkalmazni, amelyet automatikusan létrejöttnek kell tekinteni, ha a felhasználó a szolgáltatást a szerződés aláírása nélkül igénybe vette. Ebben az esetben jelen rendelet előírásait - mint általános szerződési feltételeket - kell elfogadottnak tekinteni.
(5) A szolgáltató és a felhasználó között írásban létrejött közüzemi szerződésnek tartalmaznia kell a TKSz 9. pontjában foglaltakat, az egyedi közüzemi szerződésnek ezen túlmenően a TKSz 10. pontjában foglaltakat is.

5. § (1) Az általános közüzemi szerződés határozatlan, az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól, amelyet a felek a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig történő bejelentéssel, közös megegyezéssel, írásban módosíthatnak.

Felmondás

6. § (1) A közüzemi szerződéseket csak írásban lehet felmondani.

a) Az egyedi közüzemi szerződést a közületi felhasználó a szerződésben rögzített felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.
1b) Az általános közüzemi szerződést a felhasználó vagy a felhasználó közössége a fűtésidény végére mondhatja fel 30 napos felmondási idővel, ha együttes feltételként:
ba) az épületben, épületrészben - az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával - a távhőszolgáltatással azonos komfort- és környezetvédelmi (emissziós) értékű más hőellátást valósít meg,
bb) a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait,
5bc) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói és szolgáltatói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel.
A szolgáltatói berendezések szükséges műszaki átalakításának költségeiről a távhőszolgáltató előzetesen, írásban, díjmentesen ad tájékoztatást.
bd) a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak döntésébe.

7. § (1) A szerződést a szolgáltató azonnali hatállyal, hátrányos jogkövetkezmény nélkül a következő esetekben mondhatja fel:

a) tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a vételezést bejelentés nélkül megszüntette,

b) ha hitelt érdemlően tudomására jut, hogy a felhasználó vételezése más felhasználó távhő vételezését, illetve a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti, vagy akadályozza, valamint a felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget, vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti,

c) a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló mérőberendezéseket szándékos vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, vagy az elszámoló mérő ellenőrzését, leolvasását szándékosan meghiúsítja,

d) a felhasználó a díjfizetési kötelezettségének rendszeresen késedelmesen, vagy három egymást követő hónapon át folyamatosan nem tesz eleget.

(2) A közüzemi szerződés felmondását írásban kell közölni. Ennek következményeként az épületben, épületrészben esetlegesen bekövetkező teljes kár a felhasználót terheli.

Szerződésszegés

8. § 1(1) A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a.) a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
b.) a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
c.) a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi,
d.) a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti,
e.) felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik vagy azt a Tszt. 40-41.paragrafusaiban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza,
f.) a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

9. § (1) A szerződésszegéssel a szolgáltató által okozott - a felhasználó által minden kétséget kizáróan bizonyított - kárt, ha arra a díjvisszafizetés nem nyújt fedezetet, a szolgáltató köteles megtéríteni.

(2) A távhőszolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a hibás teljesítést a berendezések előre nem látható olyan hibája okozta, amely nem áll okozati összefüggésben karbantartási és üzemeltetési hiányossággal, illetőleg a szolgáltató karbantartási és szakszerű üzemeltetési feladatainak elmulasztásával,

b) az üzemzavar harmadik személy hibájából történt (pl. előre be nem jelentett energiahordozó hiány, vagy korlátozás),

c) az üzemzavart a szolgáltatótól és a felhasználótól függetlenül bekövetkező külső körülmény okozta (pl. természeti csapás),

d) a berendezések leállítása a szolgáltató hibáján kívüli szükséghelyzet, balesetveszély elhárítás, vagy sürgős hibaelhárítás miatt vált szükségessé.

10. § 1(1) A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a.) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,
b.) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhő vételezését zavarja vagy veszélyezteti,
c.) a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja, vagy – amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelyben a fogyasztó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított – ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be,
d.) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével – ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is – távhőt vételez,
e.) a távhő díját nem, vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
f.) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget,
g.) a távhő vételezését nem a Tszt. 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.

11. § (1) Abban az esetben, ha a távhőszolgáltatás díját a felhasználó írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg, a szolgáltató jogosult a felhasználó tulajdonában levő lakásnak nyújtott szolgáltatást korlátozni a hátralék megfizetéséig.

(2) A korlátozás fokozatai a következők:

a) Lakásoknál

aa) a használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése, illetőleg

ab)fűtéscsökkentés +12 oC hőmérsékletig (az épület belső átlaghőmérséklete vonatkozásában)

b) Nem lakóépület esetében

ba) a távhőszolgáltatás korlátozása

bb) a távhő és használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése

(3) A szolgáltató jogosult a felhasználónál a használati melegvíz szolgáltatás megszüntetésére és a fűtési szolgáltatás +12 oC hőmérsékletig történő korlátozására, ha

a) a díjfizető a tárgyidőszakot megelőző fűtési idény összes fűtési költségének felét meghaladó díjhátralékkal rendelkezik, vagy

b) 3 hónapot meghaladó időtartamban fizetési készséget nem mutatott.

(4) A fűtési korlátozás lakások esetében úgy történik, hogy a szolgáltató a felhasználó hőleadó berendezéseit leszereli, és helyére csökkentett hőleadó felületű átkötőcsövet szerel, melynek csatlakozásait ólomzárral látja el. A járulékos hőnyereség miatt a felhasználó az alapdíjat továbbra is köteles megfizetni. A fűtés korlátozása, vagy használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése miatt esetlegesen bekövetkező bármilyen kár megtérítése a díjfizetőt terheli, mint a korlátozás közvetlen okozóját, a szolgáltatót kártérítési felelősség nem terheli, a korlátozással összefüggően jelentkező fűtési panaszok orvoslására és díjmérséklésre a szolgáltató nem kötelezhető.

(5) A díjtartozás megszűnésekor a szolgáltató 24 órán belül köteles a díjfizető költségére az eredeti állapotot visszaállítani. A korlátozás végrehajtása során felmerült költségeket a szolgáltató a szolgáltatás helyreállításakor jogosult a díjfizetőnek leszámlázni.

(6) A korlátozás alatt álló felhasználó köteles a szolgáltató képviselőjét az ólomzárak ellenőrzése céljából lakásába beengedni. Amennyiben az ólomzárak megsérültek, vagy a felhasználó a fűtést a szolgáltató beleegyezése nélkül visszaállította, a szolgáltató jogosult a korlátozás kezdetétől a teljes fűtési díjat visszamenőlegesen leszámlázni.

12. § (1) A szerződésszegéssel okozott - a szolgáltató által hitelt érdemlően bizonyított - kárt a felhasználó köteles megtéríteni.

(2) A távhőszolgáltató jogosult a felhasználó rendeltetésszerű vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználói helyen ellenőrizni. Az ellenőrzést a lakás, helyiség használó, illetőleg a lakossági felhasználó lakásában, helyiségeiben, személyes érdekeinek figyelembevételével kell végezni. Az ellenőrzést 8 és 20 óra között, munkanapokon kell elvégezni. Az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés, illetőleg a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata érdekében a felhasználó köteles a távhőszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetővé tenni.

A szolgáltatás teljesítése

13. § (1) A szolgáltató a felhasználó részére

a) fűtési célra hőt

b) használati melegvizet

szolgáltat.

(2) A szolgáltatás elszámolása történhet

a) hőmennyiségmérés, illetőleg

b) használati melegvíz esetében vízmennyiségmérés, vagy e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott átalány fogyasztás útján.

(3) A szolgáltatás teljesítésének helye

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elszámolási mérő.

b) egyéb esetben a távhőszolgáltatásra szolgáló berendezések szolgáltató és felhasználó közötti csatlakozási pontja (tulajdonjogi határ), kivéve, ha a szolgáltató és a felhasználó ettől eltérő módon állapodik meg.

(4) A szolgáltató a felhasználói hőközpontban, a szolgáltatói hőközpontban és az épület távhőellátását szolgáló hőfogadó állomáson (a továbbiakban együtt: átvevő állomás) a szolgáltatott távhő mennyiségét mérni és a mérések szerint elszámolni köteles. A szolgáltató által vásárolt és saját költségén beépített elszámolásra szolgáló mérő a szolgáltató tulajdona.

(5) Az átvevő állomásról ellátott épületrészek (lépcsőházak) tulajdonosai a mért távhőmennyiség elosztására, az ellátott épületrészek (lépcsőházak) hőfelhasználási arányának megállapítására, az ellátott épületrész (lépcsőház) csatlakozási pontjánál saját költségükre mellékmérőt szereltethetnek fel. A mellékmérő tulajdonosa az épülettulajdonos.

(6) Abban az esetben, ha az épülettulajdonos az ellátott épületrészre mellékmérőt nem szereltet fel, az átvevő állomáson mért távhőmennyiségből az ellátott épületrészre jutó távhőmennyiséget- más megállapodás hiányában- a fűtött térfogatok arányában a távhőszolgáltató állapítja meg.

14. § (1) A szolgáltatás akkor tekinthető teljesítettnek, amennyiben

a) a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a méretezési külső léghőmérséklethez tartozó, műszakilag előírt és szükséges hőmennyiségnek, illetve a szolgáltatási szerződésben lekötött maximális hőteljesítménynek a tényleges külső léghőmérséklethez tartozó arányos része a mért egység (épület, épületrész) felhasználóinak rendelkezésére áll,

b) a 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 40 oC-os kifolyócsapon mért hőmérséklethez műszakilag szükséges hőmérsékletű melegvíz a szolgáltatási egység (épület, épületrész) csatlakozási pontján (tulajdonjogi határ) rendelkezésére áll,

c) az (a), (b) bekezdésekben foglaltak a felhasználói berendezések hibájából, vagy alkalmatlanságából származó okok miatt nem teljesülnek.

Fűtési idény, pótfűtés

15. § (1) A fűtési idény minden év október 15. napjától a következő év április 15. napjáig terjedő időszak.

(2) A fűtési idényen kívül a szolgáltató csak az önálló hőmennyiségmérővel rendelkező épület, épületrész felhasználói közösségének előzetes írásos megrendelése alapján köteles pótfűtést teljesíteni. A felhasználói közösség pótfűtés megrendelésére feljogosított képviselője a pótfűtés kért időpontja előtt minimálisan 12 órával köteles a megrendelést a szolgáltatóhoz eljuttatni.

5(3) A megrendelt pótfűtés időtartama 72 óránál nem lehet rövidebb.
5(4) Hatályon kívül helyezve
(5) Költségmegosztóval felszerelt épületek esetén, ha a felhasználók többsége a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint igényli a pótfűtést, a szolgáltató elfogadhatja a megrendelést, mivel a felhasználók saját igényeik szerint szabályozzák lakásuk hőmérsékletét és hőfogyasztását.
(6) Önálló hőmennyiségmérővel rendelkező közületi felhasználók részére is csak írásos megrendelő esetén jogosult a szolgáltató pótfűtést biztosítani.
(7) A pótfűtés elszámolási rendje és díjának mértéke megegyezik a fűtési idényben alkalmazott elszámolással és díjjal.
5(8) A szolgáltató csak akkor köteles a pótfűtést beindítani egy szolgáltatói hőközpont ellátási körzetében, ha az ellátási körzetbe tartozó felhasználók legalább 67 %-a írásban megrendelte a pótfűtést.
(9) A szolgáltató köteles a pótfűtést beindítani, amennyiben az ellátási körzetbe tartozó olyan közületi felhasználó rendelte meg írásban az ellátást, amelynek fenntartása az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik (pl. óvoda, iskola), és az intézmény önálló hőmennyiségmérővel rendelkezik.
5(10) A TKSZ 2.1.7. pontja alapján a fűtési idényt megelőző és azt követő 30 napon belül, ha 3 egymást követő napon keresztül, a napi négy mérés átlagából (minden nap 1, 7, 13, 19 órakor (az Október 23. téri kazánházban mérve) számított napi átlaghőmérséklet nem éri el a 12 oC-ot, a szolgáltató minden előzetes megrendelés nélkül jogosult a fűtést megindítani és a havi fűtésszámlával együtt a díjfizetőknek számlázni.
III. Fejezet

A távhőszolgáltatási díjak

A távhőszolgáltatási díjak tartalma

16. § (1) A felhasználó a szolgáltatásért díjat köteles fizetni, amely minden esetben:

a) alapdíjból

b) hődíjból

c) melegvízdíjból tevődik össze

(2) Az alapdíj a távfűtés állandó költségeit tartalmazó éves díj, amelyet a lakossági és a közületi felhasználó az általa használt helyiségek fűtött légtérfogata (Ft/lm3/év) után fizet.

A lakossági és a közületi felhasználó távhővel ellátott épületeiben, ha
a) csak fűtési szolgáltatást vesz igénybe, csak a fűtésre vonatkozó,
b) csak használati melegvizet vesz igénybe, csak a használati melegvízre vonatkozó,
c) fűtés és melegvíz szolgáltatást egyaránt igénybe vesz, az együttes alapdíjat kell alkalmazni.
(3) Az együttes alapdíj alkalmazása szempontjából az épületen belül az egyes helyiségek fűtési és melegvíz ellátottsága tekintetében különbség nem tehető.
(4) A távfűtés hődíja a fűtési idényre vonatkozik, amelyet a lakossági és közületi felhasználónak az épület, (épületrész) hőmennyiségmérőjével meghatározott, elhasznált hőmennyiségért kell fizetnie. A hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a méretlen időszakra eső hődíj mértékéről, meghatározásának módjáról a közüzemi szerződésben kell megállapodni. Ennek hiányában az előző 2 év hasonló mért időszakának átlagos hőmennyiségét kell a díjszámlázás alapjául venni.
(5) A használati melegvíz díját a méréssel vételezett, vagy e rendelet 3. számú melléklete alapján meghatározott vízmennyiség (m3) után kell fizetnie.
(6) A használati melegvíz díja a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz, valamint a csatornahasználat díját is tartalmazza.
(7) A lakossági felhasználó, felhasználói közösség közös helyiségei és területei vonatkozásában, továbbá a közületi felhasználó használati melegvizet csak hitelesített vízmérőn keresztül vételezhet.
(8) Az elszámolásra kerülő alapdíj
a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének energiaköltségek nélküli üzemeltetési és karbantartási költségeiből,
b) a távhőszolgáltató által a szolgáltatás végzéséhez szükséges, bérelt létesítmények, eszközök bérleti díjából,
c) a távhőszolgáltató egyéb létesítményeinek, eszközeinek (pl. távhővezetékének) és tartozékainak, az általa üzemeltetett átvevő állomásoknak, üzemi és egyéb épületeinek az üzemeltetési, karbantartási és fenntartási költségeiből, illetőleg
d) az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerűen felhasznált víz díjából
áll össze.
(9) Az elszámolásra kerülő hődíj
a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményeinek közvetlen és közvetett energiaköltségeiből,
b) a távhőszolgáltató által vásárolt energia és energiahordozó költségeiből, valamint
c) a távhőellátó rendszer üzemi hőveszteségéből és szükségszerűen felmerülő víz (hőhordozó) veszteségéből
áll össze.

7A távhőszolgáltatás díjtételei

17 § (1) A rendelet hatálya nem terjed ki a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árára, valamint a lakossági és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díjára.

(2) Sárospatak város területén a lakossági célú távhőszolgáltatásért az e rendelet 2. sz. mellékletében feltüntetett –legmagasabb hatósági árnak minősülő-díjakat köteles fizetni a végfelhasználó a távhőszolgáltatásért.

18. § 1(1) A 17. § szerinti díjak számlázása során figyelembe veendő a lakosság energia-felhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI.22.) Kormányrendelet háztartási fogyasztókra vonatkozó előírásai.

(2) A 17. § szerinti díjak alkalmazásánál a távhőszolgáltató érvényesíti az energiaadóról szóló, hatályos 2003. évi LXXXVIII. törvény távhőtermelőkre, távhőszolgáltatókra vonatkozó előírásait. A távhőszolgáltató a törvényben meghatározott adó mértékét a mindenkori fogyasztási számlákban érvényesíti.

(3) Abban az esetben, ha a lakossági, vagy a közületi felhasználó maga üzemelteti és tartja fenn a távhővel ellátott épületének felhasználói hőközpontját, a 17. §-ban meghatározott díj összegét a felhasználói hőközpont üzemeltetési és karbantartási költségeivel csökkenteni kell.

(4) A vegyes célra használt épület azon részeiben, ahol a rendeltetésszerűen használt gépkocsi tároló, valamint a közös használatban lévő helyiségek és területek nincsenek mérővel, költségmegosztókkal felszerelve, de a lakóépület hőmennyiség mérésében ezek a részek is, mint fűtött helyiségek szerepelnek, a lakóközösség állapodik meg a használt hőmennyiség elszámolásában, amelyről a távhőszolgáltatót írásban értesíti. Megállapodás hiányában az összes költséget a szolgáltató a lakóközösségnek számlázza. A javasolt irányelv a költségek fenti esetre történő megosztására az alábbi:

a) fűtési díjtételek egy napra jutó arányos részét javasolt alkalmazni a pótfűtési időszak fűtött napjaira,

b) a lakossági díjtétel 75 %-át javasolt alkalmazni a lakóépületek és vegyes célra használt épületek közös használatára szolgáló helyiségei és területei,

c) a lakossági díjtételek 65 %-át a garázsok

vonatkozásában.

(5) A 17. § szerinti díjak megállapítására a távhőszolgáltató tesz javaslatot az 1. sz. melléklet szerinti díjképzési előírásoknak megfelelően. Az energiahordozók miniszter által megállapított legmagasabb hatósági árának változásakor a távhőszolgáltatás megváltozó díját az energiahordozók hatósági árváltozásával egyidejűleg kell megállapítani és az Önkormányzat Képviselő–testülete elé terjeszteni.

A távhőszolgáltatási díjak elszámolása

19. § (1) A felhasználónak, illetőleg a díjfizetőnek az éves alapdíj havonta 12 egyenlő részletben kerül kiszámlázásra. A tárgyhavi alapdíjat a tárgyhónapban, a hó első napját követően, a számlán feltüntetett határidőre kell megfizetnie a távhőszolgáltatónak.

(2) Ha a felhasználó tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie.

(3) Ha a felhasználó év közben köt, vagy mond fel általános közüzemi szerződést, a szerződéskötés, illetőleg felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.

20. § (1) A hődíjak

a.) A fűtési hődíj: a felhasználó által vételezett (felhasznált) méréssel meghatározott (átvett), Gigajoulban (GJ-ban) meghatározott hőmennyiség és e rendelet szerint megállapított egységár szorzata.
aa.) A hőmennyiségmérők leolvasására és az elszámoló számla benyújtására évente egy alkalommal kerül sor. A közbenső időszakban a távhőszolgáltató részszámlázásos módszert alkalmaz. Az épületrészek felhasználói részfizetésként havonta, a felhasználói közösség tervezett (az előző felhasználási időszakon alapuló) hőfelhasználásnak megfelelő éves hőmennyiség hődíjának arányos részét fizetik 10 részletben, az első részlet a fűtés kezdete előtt augusztus hónapban esedékes. A fűtési szezon befejzése után június-július hónapban történik az elszámolás. Az elszámoló számla a számla készítés időpontjában érvényes díjfizetö ( tulajdonos) nevére kerül kiállításra ill. vele történik az elszámolás.
ab.) A hődíjat az egyéb felhasználó az egyedi közüzemi szerződése szerint fizeti.
b.) A használati melegvíz felmelegítés hődíja: a felhasználó által vételezett (felhasznált) méréssel meghatározott (átvett), vízköbméterben (m3)-ben meghatározott, felmelegített víz mennyisége, és ezen rendelet szerint megállapított egységár szorzata.
ba.) A felhasználó által felhasznált használati melegvíz mennyiségének mérése történhet épületrészenkénti hiteles vízmennyiség mérésével. Ebben az esetben a használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiséget az épületrészben beépített hiteles vízmennyiség mérőn mért használati melegvíz mennyiség és a hőhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hőmennyiségszorzata adja.
bb.) A használati melegvíz felmelegítési díja csak mérés alapján számlázható, így azon felhasználók, díjfizetők, akik vízmérővel nem rendelkeznek, illetve a vízmérő nem hiteles, saját költségükre kötelesek hiteles vízmérőt beszereltetni, illetve hitelesítettni. Ennek hiányában a felhasználók a rendelet 3. sz. melléklete szerinti szabálytalan vételezés szerinti normativ vízmennyiségek után kötelesek a felmelegítési díjat megfizetni.
bc.) A vízmennyiség mérők leolvasására és az elszámoló számla benyújtására évente két alkalommal kerül sor. A közbenső időszakban a távhőszolgltató részszámlázos módszert alkalmaz. Az épületrészek felhasználói részfizetésként havonta, a tervezett (az előző felhasználási időszakon alapuló) hőfelhasználásnak megfelelő éves hőmennyiség hődíjának arányos részét fizetik.
(2) Ha a felhasználói közösség a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem kéri, a hőközpontban mért felhasználás hődíját egy összegben fizeti.
(3) Ha a felhasználói közösség a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását kéri, a mért felhasználás hődíját a felhasználó (megbízottja) és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően, megállapodás hiányában az épületben lévő épületrészeknek az alapdíj számításánál figyelembe vett légtérfogata (lm3) arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.
(4) A (3) bekezdés esetén a felhasználói közösség megbízottja kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, ez esetben a távhőszolgáltató részére dokumentáltan gondoskodik az új szétosztási arányokhoz szükséges adatszolgáltatásról. A távhőszolgáltató a módosított (új) arányok szerinti szétosztást legkésőbb az adatszolgáltatást követő hónaptól kezdődően teljesíti.
(5) A távhőszolgáltató a mért hőmennyiségből a (6) bekezdésben foglaltak szerint külön-külön határozza meg, és elkülönítve számlázza a fűtési célra és a használati melegvíz-szolgáltatási célra felhasznált hőmennyiséget. Az így meghatározott hőmennyiségeket a távhőszolgáltató a felhasználó igényének megfelelően a (2) vagy a (3) bekezdés alapján számolja el.
(6) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget külön –külön állapítja meg úgy, hogy a használati melegvíz melegítéséhez szükséges hőmennyiséget a felhasználási helyen 0,261 GJ/ vm³ és a mért vízmennyiség szorzata adja.
(7) Az elszámoló számla alapját képező időszakban történt árváltozás esetén a távhőszolgáltató a hőfelhasználást és annak díját a számlán elszámoló árral számolja.

21. § (1) Késedelmes fizetés esetén a díjfizető köteles megfizetni a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint számított késedelmi kamatot, valamint a szolgáltatónak a hátralék behajtásával kapcsolatban felmerült egyéb költségeit (postaköltség, ügyvédi díj, bírósági illeték, végrehajtási előleg, végrehajtónak járó munkadíj).

(2) Külön fizetési megállapodás esetén az abban foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Amennyiben a szolgáltató a 16. § (5) bekezdése szerint számlázza és beszedi a víz- és csatornadíjat, az Önkormányzat által megállapított víz- és csatornadíjat előzetes bejelentési kötelezettség mellett, külön árjóváhagyás mellőzésével jogosult érvényesíteni.

22. § (1) A felhasználó, vagy felhasználói közösség úgy is dönthet, hogy az átvevő állomáson, illetőleg a mellékmérőn mért hőmennyiség díját a hőleadó berendezésekre szerelt költségmegosztók alkalmazásával és a vegyes használatra szolgáló helyiségekre vonatkozó közösségi megállapodás szerint ossza szét a távhőszolgáltató.

(2) A költségmegosztók felszerelésével és a szükséges egyéb átalakításokkal kapcsolatos költségek a felhasználót terhelik, a TKSz 19.4. pontjában foglaltak szerint. A költségmegosztók adatait a felhasználó köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(3) A költségmegosztókat évenként egyszer kell leolvasni és a mért távhő mennyiségét évenként egyszer kell elszámolni. Két leolvasási időpont között díjfizetők részfizetést teljesítenek első évben az általuk használt lakás, helyiség fűtött légtérfogata alapulvételével, majd azt követően - egyéb megállapodás hiányában - az előző évek tényleges fogyasztásainak átlaga alapján.

(4) A díjfizető a 20. § szerinti, vagy a költségmegosztók leolvasását követő elszámoláskor mutatkozó különbözetet az elszámolást követő hónapban fizeti be vagy kapja vissza a távhőszolgáltatótól. Az elszámolási díjkülönbözet után a szolgáltató, illetőleg a díjfizető késedelmi kamatot csak akkor igényelhet, ha ennek befizetése, vagy jóváírása az elszámolás átvételét követő 60 napon belül nem történik meg.

(5) Abban az esetben, ha a felhasználó a lakás, helyiség valamennyi melegvízcsapját megelőző vezetékszakaszon hitelesített vízmennyiségmérőt szereltet fel, a melegvízdíjat a lakás, helyiség használójára a vízmérőkön ténylegesen mért melegvíz mennyisége alapján kell számlázni.

(6) Az épület, épületrész közös használatra szolgáló helyiségeire, területeire jutó távhőszolgáltatási díj a felhasználókra áthárítható, ha a felhasználói közösség ezt írásban kéri a szolgáltatótól.

(7) Távhővel ellátott épületek vonatkozásában az épület tulajdonosát terheli az a díj, amely az általa nem hasznosított lakás, helyiség légtérfogatával arányos.

IV. Fejezet

A szolgáltatás korlátozása és szüneteltetése

23. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.

24. § A távhőszolgáltató az alábbi esetekben jogosult a szolgáltatást korlátozni:

a) Az országos tüzelőanyag hiány miatt nála vagy a vele szerződéses viszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termelés kiesés esetén, vagy

b) környezetvédelmi érdekből.

25. § (1) A távhőszolgáltatás korlátozásának sorrendje és az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportok:

I. kategória: egyéb felhasználók [kivéve a korlátozási fokozatba sorolás megállapításakor meghatározott létesítményeket] felhasználói hőközpontjaiban és hőfogadóiban
II. kategória: egyéb felhasználók szolgáltatói hőközponton és hőfogadókon [kivéve a korlátozási fokozatba sorolás megállapításakor meghatározott létesítményeket]
III. kategória: I-II. ketegória + teljes használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése
IV. kategoria: III. ketegória+ a lakossági fűtés szolgáltatás 50 % csökkentése
V. kategória: távhőszolgáltatás teljes beszüntetése
(4) A távhőszolgáltató a korlátozási sorrend tervezetet úgy köteles elkészíteni, hogy a korlátozással elérhető legyen a közüzemi szerződések teljesítéséhez szükséges hőmennyiség legalább 50%-os csökkentése.
(5) A távhőszolgáltatás korlátozási sorrendjét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A rendelet által megállapított korlátozási sorrend szerinti fokozatba sorolásról a felhasználókat a távhőszolgáltató tájékoztatja
(6) A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.
(7) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul, lehetőleg 24 órán belül meg kell szüntetni.
(8) A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles
(9) Lakossági felhasználó korlátozására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges. A korlátozás sorrendjére és fokozataira vonatkozó szabályokat e rendelet 5 sz. melléklete képezi.

26. § (1) A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatás szüneteltetését, ha kérelmet nyújt be a szolgáltatóhoz, amelyben adatainak pontos rögzítése mellett feltünteti a szüneteltetés kért időtartamát és vállalja az alábbi feltételek teljesítését:

a) az alapdíjat továbbra is megfizeti,

b) csatolja a kérelemhez a közvetlenül érintett felhasználók és a fűtési rendszer tulajdonosának, vagy meghatalmazottjának (közös képviselő) írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát,

c) vállalja, hogy a szüneteltetéssel járó összes (szerelés, ürítés, töltés, csőszigetelés, stb.) költséget előre megfizeti,

d) írásbeli nyilatkozatban vállalja a szüneteltetésből eredő károk megtérítését.

(2) A szüneteltetéssel érintett szomszédos tulajdonosoknak nyilatkozniuk kell annak tudomásulvételéről, hogy:

a) a tulajdonukban levő helyiségek belső hőmérséklete bizonytalanná válhat,

b) a szüneteltetéssel összefüggésben jelentkező fűtési panaszok orvoslására és díjmérséklésre a szolgáltató nem kötelezhető, valamint a fűtés szüneteltetéséből adódóan az épületben keletkezett károkért a szolgáltatóval szemben kárigény nem érvényesíthető,

c) a szüneteltetett helyiségekben üzem alatt levő fűtési rendszer elemeinek meghibásodása esetén a tulajdonos a hozzáférhetőségről köteles gondoskodni, ezen esetekben a meghibásodásból eredő károkért a szolgáltatóval szemben kárigény nem érvényesíthető.

27. § A távhőszolgáltatás szüneteltetése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szüneteltetésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 26. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 24. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

Csatlakozási díj

28. § 7(1) Új vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igények kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató, az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározza a távhőszolgáltatási csatlakozási díjat, a távhőszolgáltatási csatlakozási díj fizetési feltételeit, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásra vonatkozó, az Tszt. 57/D. § (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket kell alkalmaznia.

7(2) Hatályon kívül helyezve
7(3) Hatályon kívül helyezve
(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.
(5) A csatlakozási díj mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

7A díjtételek megváltoztatása

29. § (1) A távhőszolgáltatónak értékesített távhőárát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat-, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

Díjvisszatérítés és pótdíjfizetés

30. § (1) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve a közüzemi szerződésben meghatározott éves alapdíj – a szüneteltetés időtartamával arányos részének – a kétszeresét köteles visszafizetni.

(2) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke – a szabálytalan vételezés időtartamára – a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj kétszerese.

(3) Szabálytalan vételezés esetén felemelt díjként köteles a felhasználó megfizetni a vonatkozó elszámolási időszakra megállapított vélelmezett felhasználás kétszeresének megfelelő fogyasztást, fűtés esetén a hődíjat, használati melegvíz szolgáltatás esetén mind a hődíjat, mind a készítéséhez felhasznált hidegvíz víz- és csatorna használati díját.

(4) Hőelvonásnak minősülő szabálytalan vételezés esetén a hőelvonást megvalósító épületrészre megállapított alapdíj és az elszámolási időszak átlagos külső hőmérsékletéből számított hődíj 60%-ának megfelelő mérsékelt díjat kell elszámolni.

(5) A vélelmezett felhasználást a távhőszolgáltató számítással köteles meghatározni, fűtés esetén a felhasználónál beépített hőteljesítmény és a tényleges átlagos hőmérséklet alapján, használati melegvíz szolgáltatás esetén pedig jelen rendelet 3. számú mellékletében meghatározott vízmennyiségek alapján.

Egyéb rendelkezések

31. § (1) A Tszt. 6. § (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében az 5. számú mellékletben meghatározott területeket kijelöli, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő- tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás megtartása és fejlesztése.

(2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét.

7(3) A (2) bekezdés szerinti körzetekben új létesítmények kialakításakor vagy meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, megújuló energiát, geotermikus energiát hasznosító berendezéséket) kell alkalmazni.
5(4) A (2) – (3) bekezdésekben foglaltak mellett figyelemmel kell lenni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet, és az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet, továbbá az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet előírásaira is.
(5) A (1)-(4) bekezdésben meghatározott követelményeket az építésre, fennmaradásra, használati-mód változtatásra, használatbavételi engedélyezésre irányuló építésügyi hatósági eljárás során az engedélyező hatóságoknak, környezetvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörében egyaránt érvényesíteniük kell.
7(6) Hatályon kívül helyezve
7(7) Hatályon kívül helyezve
A kezdeményezést és a hivatal határozatát az önkormányzat Képviselő-testülete az ármegállapítás előtt 5 nappal köteles honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé tenni.
7(8) Az önkormányzat a nemzeti fejlesztési miniszter által meghatározott legmagasabb hatósági ártól alacsonyabb ár megállapításáról rendelkezhet.

Záró rendelkezések

Sárospatak Város Képviselő-testülete Sárospatak közigazgatási területére érvényesülő hatállyal a távhő termelésével, távhőszolgáltatással a Patakhő Energiaszolgáltató Nonprofit Kft-t bízza meg és felhatalmazza jelen rendelet szerint a szolgáltatás ellátására.

32. § 6Sárospatak Város Képviselő-testülete Sárospatak közigazgatási területére érvényesülő hatállyal a távhő termelésével, távhőszolgáltatással a Patakhő Energiaszolgáltató Nonprofit Kft-t bízza meg és felhatalmazza jelen rendelet szerint a szolgáltatás ellátására.

33. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

1(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Sárospatak Város Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 29/1999. (XII.23.) rendelete és Sárospatak Város Képviselő-testületének a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 30/1999. (XII.23.) rendelete és az ezt módosító 20/2006. (XII.18.) rendelet hatályát veszti.
4(3) Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.
1Módosította a 9/2008. (IV.02.) rendelet, mely kihirdetése napján lép hatályba.
2Módosította a 26/2008. (X.31.) rendelet, mely 2008. november 1. napján lép hatályba.
3Módosította a 18/2009. (VI. 30.) rendelet, mely 2009. július 1-én lép hatályba.
4Módosította a 22/2009. (IX. 11.) rendelet, mely kihirdetése napján lép hatályba.
5Módosította a 30/2009. (XII.1.) rendelet, mely 2009. december 15-én lép hatályba.
6Módosította a 17/2010. (VI. 29.) önkormányzati rendelet, mely 2010. július 1-én lép hatályba.
7Módosította a 23/2011. (XI. 2.) önkormányzati rendelet, mely 2011. november 2-án lép hatályba.
8Módosította a 13/2014. (VII. 15.) önkormányzati rendelet, mely 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 27/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezve