1. § A rendelet célja, hogy a Lakástv. szabályozásával összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse és szabályozza az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérbeadásának és azokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

2. § (1) A rendelet hatálya Sárospatak Város Önkormányzata (továbbiakban: bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra, valamint az azokhoz tartozó közös használatra szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Lakástv. és a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

3. § (1) A Képviselő testület hatáskörébe tartozik a lakások szolgálati jelleggel, illetve városérdekből történő bérbeadása.

(2)¹ A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartozik:

(3) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik:

(4)² A Képviselő-testület – a Lakástv. 9 § (1) bekezdés 10 § (2) bekezdés 15 §-a, 17 § (2) bekezdés 18 § (1) bekezdés, illetve jelen rendelet előírásainak alkalmazása mellett - felhatalmazza a polgármestert a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó és a bérlő egyéb jellegű megállapodásai tartalmának meghatározására.

4. § (1) A bérbeadás és a hasznosítás módjának meghatározását az önkormányzati bérlakások fejlesztési koncepciójának figyelembe vételével kell végrehajtani.

(2) A lakásokat:

5. § (1) A lakások

(2) Az (1) bekezdés a) pontja kizárólag a Lakástv. 85/F. § (3) bekezdése értelmében megvásárolt, majd ezt követően bérbe adott lakások esetén alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a bérleti jogviszony tartama

6. § (1) Szociális helyzet alapján a lakást csak határozott időre lehet bérbe adni.

(2) A megüresedett lakások új bérlő részére szociális alapon történő bérbeadása pályáztatás útján történik.

(3) A pályázatok meghirdetése a helyben szokásos módon történik. A pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a kiírás minimum 15 napon keresztül megjelenjen.

(4) A pályázati felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(5) Pályázatot benyújtani csak előzetesen meghirdetett lakásra, a 4. és 5. sz. mellékletben lévő adatlapon lehet. Az írásban benyújtott pályázatnak tartalmaznia, illetve ahhoz mellékelni kell:

7. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adandó lakás bérlője az a legalább 2 éve sárospataki állandó lakóhellyel vagy 2 éves sárospataki munkaviszonnyal rendelkező pályázó lehet,

(2) A pályázó részére csak olyan szobaszámú lakás adható bérbe, amely a lakásigénye mértékét nem haladja meg.

(3) A lakásigény maximális mértéke – az együtt költöző személyek számától függően:

8. § (1) Lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadására pályázatot kell kiírni. A pályázaton bármely személy részt vehet.

(2) A pályázatok meghirdetése a helyben szokásos módon történik. A pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a kiírás minimum 15 napon keresztül megjelenjen.

(3) A pályázati felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4) Az írásban benyújtott pályázatnak tartalmaznia, illetve ahhoz mellékelni kell:

(5) Piaci jelleggel bérbe adott lakás bérleti szerződésének meghosszabbítására vonatkozó feltételek:

9. § (1) Lakást szolgálati jelleggel a Polgármesteri Hivatalnál vagy az Önkormányzat költségvetési intézményeinél köztisztviselő, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottak, valamint közfeladatot ellátó személy részére városérdekből kizárólag a foglalkoztatási jogviszony időtartamára lehet bérbe adni.

(2) A bérbeadás iránti kérelemhez mellékelni kell a munkáltató véleményét.

(3) Szolgálati jelleggel, illetve városérdekből bérbe adott lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, bérleti jogra nem cserélhető, illetve albérletbe nem adható.

(4) A szolgálati jelleggel, illetve városérdekből bérbe adott lakások bérleti díja megegyezik a piaci jelleggel bérbe adott lakások bérleti díjával.

(5) A bérlő legkésőbb a szerződés megszűnése napján köteles a lakást üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni.

10. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások a településen belüli elhelyezkedésük szerint területi kategóriákba sorolandók, mely besorolást a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások alap bérleti díját, illetve a területi kategóriákra vonatkozó szorzókat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Bérlő írásbeli kérelmére a szociális alapon bérbe adott lakások bérleti díjából bérbeadó 20%-os kedvezményt adhat – a bérleti szerződés időtartamára –, amennyiben bérlő az igénylés pillanatában nem rendelkezik lakbérhátralékkal, továbbá a bérleti szerződésének kezdete és a kedvezmény igénylése között legalább 90 nap eltelt.

(4) Amennyiben bérlő a kedvezmény odaítélését követően legalább 30 napot meghaladó lejárt lakbérhátralékot halmoz fel, úgy a kedvezmény megszűnik.

(5) A (4) pontban foglaltak szerint megszűnt kedvezmény csak akkor igényelhető újra, ha a megszűnéstől az újabb igénylésig legalább 180 nap eltelt.

(6) A piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások alap bérleti díját, illetve a területi kategóriákra vonatkozó szorzókat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(7) Piaci alapon bérbe adott bérlakások esetében lakbér kedvezmény nem adható.

(8) Szolgálati jelleggel, illetve városérdekből bérbe adott bérlakások bérleti díjából a Képviselő-testület eseti döntése alapján adható kedvezmény.

(9) A fizetendő lakbér mértéke az alap bérleti díj, az alapterület és a területi kategóriára vonatkozó szorzó szorzatával egyenlő, de nem lehet kevesebb 3.000,- Ft/hó összegnél.

11. § (1) Házastársak (élettársak) részére írásbeli kérelmükre bérlőtársi jogviszony keretében kell a lakást bérbe adni, kivéve a szolgálati jelleggel, ill. városérdekből bérbeadott lakást.

(2) Ha a házastársi (élettársi) életközösség a bérbeadás után keletkezik, a bérlőtársi jogviszony a szerződés módosításával az (1) bekezdésben meghatározott esetben jöhet létre.

(3) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

12. § (1) Amennyiben a bérlő a szerződést neki felróható okból a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül nem köti meg, úgy kell tekinteni, hogy a lakásra nem tart igényt. Ezen tényről az illetékes bizottságokat, illetve a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

13. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használattól számított harmadik hónap 1. napjától a lakbér 100 %-ával emelt összeg.

14. § (1) A bérlakás további albérletbe nem adható.

(2) A bérlakás bérleti joga másra át nem ruházható.

15. § (1) A lakás bérlője a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezt a feltételt a lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni a bérbeadónak.

(2) Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül – kivéve a rendkívüli káreseményt, valamint a vészhelyzet fennállását – két alkalommal, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni.

16. § (1) A bérlő (bérlőtárs) a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával a Lakástv. 21 § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott személyeken túl

(2) A bérbeadó a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásbeli nyilatkozatában vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül kiköltözik.

17. § (1) A bérbeadó és a bérlő az önkormányzati lakásra kötött határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek

(2) Ha a bérlő másik lakásként kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a két lakás éves lakbére közötti különbözettel megegyező összegre jogosult.

(3) Ha a bérlő másik lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy annak mértéke a lakás éves bérleti díjának hatszorosa.

(4) A bérbeadó és a bérlő az önkormányzati lakásra kötött határozott idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel városérdekből úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek a szerződés hátralévő időtartamára

18. § (1) A 17. §-ban meghatározott pénzbeli térítést a szerződés megszűnését követően attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére kifizetni, amikor a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta és a bérbeadóval (és annak szervezeteivel), valamint a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozását kiegyenlítette.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartozás, illetve a nem rendeltetésszerű állapot bérbeadó általi helyreállításának költsége a pénzbeli térítésből is levonható.

19. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után indult és folyamatban levő, de el nem bírált eljárásokra kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/2006. (VIII.29.) rendelet, és az azt módosító 23/2006. (XII. 18.), 9/2007. (II. 26.), 29/2007. (XI. 30.), 3/2008. (II. 29.) rendeletek, és a 32/2007. (XI. 30.) rendelet 2. § (2) bekezdése.

(3) Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.