Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete 22/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről
Hatályos: 2010. 12. 02- 2011. 05. 08Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete 22/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről
Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben (a továbbiakban: SzCsM rendelet) és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben foglaltakra – a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sárospatak Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó intézmények ellátásaira.
(2) E rendelet hatálya az (1) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében kiterjed a szolgáltatást végző intézmény ellátási területén élő, valamennyi bejelentett lakóhellyel rendelkező
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
e) az Szt. 3. § (2) – (3) bekezdésében meghatározott személyekre, továbbá
f) az Szt. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre.
2. Az ellátások igénybevételének módja
2. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére történik.
(2) A kérelmet – a családsegítés iránti igény kivételével – az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani az SzCsM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon.
(3) A kérelmező a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához köteles saját maga, valamint együtt élő családtagjai jövedelmi, vagyoni viszonyiról nyilatkozni és a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelemigazolásokat becsatolni.
(4) A támogató szolgáltatásra irányuló kérelemhez mellékelni kell az SzCsM rendelet 22. § (2) bekezdésében meghatározott, a szociális rászorultságot igazoló iratokat, illetve azok másolatát.
(5) A fogyatékkal élők nappali intézményében történő felvétel iránti kérelemhez a (3) bekezdésben foglaltakon kívül a házi orvos (kezelő orvos) szakvéleményét is csatolni kell.
(6) Az ellátások iránti kérelmekről az intézményvezető saját hatáskörben dönt, döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.
(7) Az intézményvezető a családsegítés kivételével az intézményi ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénybevevővel megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza:
a) az intézményi ellátás megkezdésének időpontját,
b) az ellátás időtartamát,
c) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,
d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,
e) a megállapodás módosításának szabályait,
f) a szociális ellátások megszüntetésének módját,
g) a panasztételi lehetőséget, annak kivizsgálási módját.
(9) A megállapodásban foglalt intézményi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladata.
(10) Az intézményvezető bárminemű intézkedése ellen az ellátást igénybevevő jogorvoslati kérelemmel élhet, melynek elbírálását a képviselő-testület az Egészségügyi és Szociális Bizottságra ruházza.
3. Az ellátás megszűnése és megszüntetése
3. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a jogosult halálával,
c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával.
(kivéve, ha az Szt. rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható)
(2) Az intézményi jogviszonyt az intézményvezető megszünteti az Szt. 101. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.
(3) Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult illetve a törvényes képviselője is kezdeményezheti, melynek alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint megszünteti.
(4) Az intézményi jogviszony megszüntetése esetén az intézményvezető írásban értesíti a kérelmezőt:
a) az ellátás megszüntetéséről,
b) annak okáról, időpontjáról,
c) a jogorvoslati lehetőségről.
4. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái
4. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosít az alábbiak szerint (alapszolgáltatások):
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d) támogató szolgáltatás
e) nappali ellátás
ea) Idősek Klubja
eb) Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye
(2) Az önkormányzat az alapszolgáltatásokat
a) az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás valamint a nappali ellátás tekintetében a Gondozási Központ,
b) a családsegítés tekintetében a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat
útján biztosítja.
(3) Étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani.
(4) Az étkezés igénybevétele szempontjából szociális rászorult, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud,
a) 65. életévét betöltötte, vagy
b) korhatárra tekintet nélkül, akinek
ba) egészségi állapota, vagy
bb) fogyatékossága, vagy
bc) pszichiátriai betegsége, vagy
bd) szenvedélybetegsége, vagy
be) hajléktalansága indokolja.
(5) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
(6) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
(7) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg- gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(8) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.
(9) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:
a) a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,
b) a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítást igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,
c) a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiátriai vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,
d) a (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.
5. Záró rendelkezések
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről szóló 8/2000. (III. 30.) rendelet.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körébe tartozó szolgáltatásokért – a családsegítés kivételével – térítési díjat kell fizetni, melyet a képviselő-testület rendeletben szabályoz.