Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Sárospatak Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (III.30.) önkormányzati rendelet 5. mellékletének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörben eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével, továbbá a 29/A. §-ában meghatározott társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények figyelembe vételével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Sárospatak város közigazgatási területén, Sárospatak Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában és kezelésében álló vízterületen valamennyi – meglévő és létesítendő – víziállásra.

(2) A rendelet személyi hatálya az (1) bekezdésben meghatározott víziállások tulajdonosaira terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. bejáróval kapcsolódó víziállás: olyan víziállás, amely a vízpartról közvetlenül megközelíthető;

2. felépítmény nélküli víziállás: olyan víziállás, amelyen a cölöpökre rögzített padozaton – a tartósan rögzített korlát és ülőpad, valamint az ideiglenesen eső ellen védő ernyő és sátor kivételével – más elem nem található;

3. felépítményes víziállás: olyan víziállás, amelyen a 2. pontban meghatározottakon túl további elemek – különösen rögzített oldalfal és tetőzet – találhatók;

4. gazdátlan víziállás: olyan víziállás, amelynek nincs nyilvántartott tulajdonosa, és fennmaradási engedélyt iránta nem terjesztettek elő;

5. jogellenesen létesített víziállás: olyan víziállás, amelynek tulajdonosa felszólítás ellenére sem kérte meg a lejárt létesítési/fennmaradási engedély megújítását;

6. közhasználatú víziállás: az önkormányzat által közcélra létesített víziállás;

7. magán víziállás: olyan víziállás, amely a tulajdonos engedélye nélkül mások számára nem vehető igénybe;

8. parthoz nem kapcsolódó víziállás: olyan víziállás, amely minden oldalról vízzel határolt és csak vízi járművel közelíthető meg;

9. telepítési vonal: a víziállás partéltől számított legtávolabbi pontja;

10. tulajdonos: a víziállás nyilvántartott létesítője, amennyiben a tulajdonos személye nem állapítható meg, a víziállás tényleges használóját kell tulajdonosnak tekinteni;

11. úszó víziállás: olyan víziállás, amely tartósan sem a parthoz, sem a meder talajához nem rögzített, és e rögzítési mód lehetővé teszi a helyváltoztatást;

12. víziállás: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 2. § 38. pontjában meghatározott létesítmény.

3. Víziállások létesítése

3. §

(1) Víziállást létesítése, átalakítása, bővítése kizárólag az Önkormányzat jóváhagyásával lehetséges.

(2) A jóváhagyáshoz előterjesztett kérelemhez csatolni szükséges a tervezett víziállást is tartalmazó pontos helyszínrajzot, fotót, valamint a víziállás méreteit, a szerkezeti elemeknél használt anyagok megnevezését, az csatlakozó ingatlanra vonatkozóan a tulajdonjogot igazoló okirat másolatát, továbbá a tulajdonos személyi és lakcímadatait.

(3) Víziállások terveinek jóváhagyására a polgármester jogosult.

(4) A mederhasználatról az Önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a víziállás tulajdonos(ai)nak adatait, a víziállás nyilvántartási számát, helyét, méretét, típusát, létesítésének időpontját, a mederhasználati díj mértékét, a befizetésre vonatkozó egyéb adatokat, valamint a víziállás besorolását (magán vagy közhasználatú).

(5) A Berek-holtág víziállásokkal még be nem telepített, szabad partjai mentén víziállás nem létesíthető.

(6) Víziállás telepítésére, fennmaradására kizárólag a Berek-holtág partvonalához közvetlenül csatlakozó ingatlan tulajdonosa kérhet jóváhagyást.

(7) Víziállás telepítése, fennmaradása kizárólag a Berek-holtág partvonalán lévő ingatlanhoz csatlakozóan engedélyezhető.

(8) Magán víziállás – bejáró nélkül számított – mérete legfeljebb 10 m2 lehet, a telepítési vonal a 5 métert nem haladhatja meg.

4. §

(1) A víziálláson a vízfelületről – jól láthatóan – fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, címét, a nyilvántartási számot, és a víziállás jellegét (közhasználatú, magán).

(2) A magán víziállásra felépítmény csak jóváhagyással építhető. A felépítmény területe nem haladhatja meg a víziállás – bejáró nélkül számított – területének 30 %-át. A felépítmény csak olyan anyagokból készülhet, amely nem szennyezi a környezetét, használata során káros, veszélyes anyag nem kerül a környezetbe.

(3) A víziállások tulajdoni viszonyaiban bekövetkező változásokat az Önkormányzatnak a változást követő 30 napon belül be kell jelenteni.

(4) A víziállások és a hozzájuk tartozó bejárók műszaki állapotáért, biztonságáért a tulajdonos tartozik teljes felelősséggel.

(5) A víziállások műszaki állapotát a vízterület tulajdonosa/kezelője ellenőrzi. Balesetveszélyes állapot esetén, amennyiben a víziállás tulajdonosa a felszólítás ellenére a balesetveszélyt nem hárítja el, a víziállás bontását kell elrendelni. Ebben az esetben a jogellenesen telepített vízállásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Úszó víziállás, továbbá parthoz nem kapcsolódó víziállás az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő vizeken nem létesíthető.

4. A meglévő víziállások fennmaradásának jóváhagyása

5. §

(1) A meglévő víziállások fennmaradásának jóváhagyása az Önkormányzat, mint tulajdonos hatáskörébe tartozik.

(2) Azoknak a tulajdonosoknak, akik e rendelet hatályba lépése előtt víziállást létesítettek az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló vízterületen 2015. július 31-ig fennmaradás iránt jóváhagyási kérelmet kell az Önkormányzathoz előterjeszteni. A kérelem mellé csatolni kell a víziállás pontos helyét tartalmazó helyszínrajzot, fotót, valamint a víziállás méreteit, a szerkezeti elemeknél használt anyagok megnevezését, továbbá a tulajdonos személyi és lakcímadatait. 

(3) Az Önkormányzat a fennmaradás jóváhagyása iránti kérelem elbírálása során a 3. §-ban foglaltak alapján határoz.

(4) A víziállások fennmaradásának jóváhagyására a polgármester jogosult.

(5) A fennmaradás nem hagyható jóvá:

a) nyilvánvalóan elhanyagolt, rossz állapotú, balesetveszélyes, használatra alkalmatlan víziállásokra, valamint az ugyanilyen állapotú, felépítményes víziállásokra

b) úszó víziállásra, parthoz nem kapcsolódó vízállásra, valamint olyan állásra, mely nem rögzül a mederhez.

(6) A rendelet hatálybalépése előtt létesített víziállások esetén, amennyiben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a tulajdonos nem tesz eleget, úgy a 7. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(7) A rendelet hatálybalépése után, az engedélytől eltérően létesített, vagy időközben jóváhagyás nélkül átalakított, megnagyobbított víziállás tulajdonosának (új) fennmaradási kérelmet kell beadnia, melyet a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével kell elbírálni.

5. Mederhasználati díj

6. §

(1) A mederhasználati díjat egész évre kell kiszámítani, és annak a tulajdonosnak kell megfizetni, akinek adott év január elsején a víziállás a tulajdonában volt.

(2) A tárgyévi díjat egy összegben, legkésőbb minden év március 15-ig kell teljesíteni. A befizetés elmaradása a jogszerű mederhasználat, valamint a fennmaradás jóváhagyásának megszűnését, és a jogellenesen létesített víziállásra vonatkozó szabályok alkalmazását vonja maga után.

(3) A víziállások mederhasználati díja 1.935 Ft/m2/év + ÁFA.

(4) A mederhasználati díjból kedvezmény nem adható.

(5) A befizetést:

a) készpénzben, az Önkormányzat pénztárába;

b) az Önkormányzat által kiadott átutalási postautalványon;

c) átutalással az Önkormányzat 11734169-15350095 számú átutalási számlájára

kell teljesíteni.

(6) A rendeletben megállapított mederhasználati díjat létesítés esetén a létesítés időpontjától, fennmaradás jóváhagyása esetén a jóváhagyás napjától kell megfizetni

6. Eljárás jogellenesen létesített víziállások esetén

7. §

(1) A jogellenesen létesített víziállás bontására a tulajdonost fel kell szólítani, a felszólítás eredménytelensége esetén a bontást el kell végezni.

(2) A bontás költsége a víziállás tulajdonosát terheli. Gazdátlan víziállás esetén a bontást az Önkormányzat végezteti el.

(3) A bontott anyagok a tulajdonost illetik meg. Az Önkormányzat által elvégzett bontás esetén az anyagokat 60 napig tárolni kell, a tulajdonos egyidejű értesítése mellett. A határidő letelte után a bontott anyagot az Önkormányzat értékesíti, az összeggel – a felmerült költségek levonása után – elszámol a tulajdonos felé. Sikertelen értékesítés esetén a bontott anyagokat az Önkormányzat jogszerűen megsemmisítheti.

(4) Az Önkormányzat a bontás során a víziállás anyagában keletkezett károkért nem vállal felelősséget.

(5) A tárolás, bontás költségeit az építőipari kisipari normák alapján kell megállapítani.

7. Záró rendelkezések

8. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.