Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról
Hatályos: 2021. 01. 01- 2021. 09. 30Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról
Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. évi törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésének, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, a 134/E. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Sárospatak Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelet 5. melléklet 4.1. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban az Szt.) alapján, a helyi sajátosságoknak megfelelően, az önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével szabályozza a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat.
2. A rendelet hatálya
2. §1 E rendelet hatálya a Sárospatak Város közigazgatási területén bejelentett állandó lakcímmel rendelkező, és ott életvitelszerűen élő
a) magyar állampolgárra,
b) bevándoroltra és letelepedettre,
c) hontalanra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyre
terjed ki.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
a) a jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedül élő, a háztartás, a keresőtevékenység, az aktív korú fogalmának meghatározására az Szt. ide vonatkozó rendelkezései az irányadók;
b) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú;
c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki 25. évét még nem töltött be;
d) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével nyújt segítséget;
e) elemi kár: kizárólag életvitelszerűen lakott ingatlant érintő tűz, elemi csapás, így különösen jégeső, árvíz, belvíz, fagy, hó, szél, vihar, villámcsapás, földrengés okozta kár;
f) közszolgáltató: energiaellátást (villamos energia, gáz); közműves ivóvíz- és csatornaszolgáltatást, települési szilárdhulladék gyűjtését, távhőszolgáltatást végző szolgáltató.
4. Általános eljárási szabályok
4. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) az együtt élő személyeknek a jövedelem számítására irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,
b) a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,
c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,
d) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,
e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.
(3)2 A rendszerességgel adott települési támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző egy hónapban is benyújtható.
5. § (1) A jövedelmet igazolja:
a) munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás,
b) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
c) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat,
d) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata,
e) Járási Hivatalok által folyósított rendszeres pénzellátásról kiállított igazolás,
f) bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződés,
g) ösztöndíjról a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat, vagy a kifizető igazolása,
h) amennyiben az ellátást kérő jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködési megállapodás,
i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
(2) A rendkívüli támogatás esetében a jövedelem számításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
6. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Sárospataki Polgármesteri Hivatal megkeresheti:
a) az állami adóhatóságot,
b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) az igazolást kiállító szervet,
d) a munkáltatót.
(2) A Sárospataki Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. Amennyiben már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően már készült környezettanulmány, úgy a döntés során azt lehet alapul venni.
(3) Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
(4) A házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.
7. § (1) A rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni települési támogatásokat 1 év időtartamra kell megállapítani.
(2) A kérelmezőt a havi rendszerességgel, illetve negyedévente folyósított települési támogatások a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg.
(2a)3 A rendszerességgel adott települési támogatás 4. § (3) bekezdés szerinti ismételt megállapítása esetén az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(3) A havi rendszerességgel adott települési támogatásokat – a gyógyszertámogatás kivételével – utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.
(4) Az e rendeletben megállapított támogatások pénzben postai utalással, lakossági folyószámlára utalással, készpénzben pénztári kifizetéssel, közszolgáltatóhoz történő utalással adhatóak.
(4a)4 A tüzelőutalvány formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás valamint a lakásfenntartási támogatás esetén az utalványok beváltási helyét az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt bizottsága, pályázati eljárás lefolytatását követően jelöli ki.
(5) A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a kifizetés esedékességétől számított hat hónapon belül érvényesítheti.
(6) Amennyiben a jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.
(7) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(8) Az Szt. 17. § (5) bekezdés szerinti - méltányossági jogkörben - hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
8. §5 A Képviselő-testület
a) a Polgármesterre átruházza
aa) a lakásfenntartási támogatásra,
ab) a köztemetésre, és
ac) az időskorúak és fogyatékkal élők fürdőbérlet támogatására,
b) az Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházza
ba) a gyógyszertámogatásra, és
bb) a rendkívüli települési támogatásra
való jogosultság megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört.
Rendszeres pénzbeli és természetbeni települési támogatások formái
5. Gyógyszertámogatás
9. §6 (1)7 Szociális alapon gyógyszertámogatásra jogosult
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át és a havi rendszeresen szedett gyógyszer költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, vagy
b) az egyedül élő, akinek a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át és a havi rendszeresen szedett gyógyszer költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri.
(2) A gyógyszertámogatás összege az (1) bekezdés alapján igazolt költség, de legfeljebb havi 5.000 forint összegben állapítható meg.
(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező havi rendszerességgel szedett gyógyszereinek a háziorvos és a gyógyszertár által igazolt költségét.
(4) Nem állapítható meg a támogatás annak a személynek, aki az Szt. alapján érvényes közgyógyellátással rendelkezik.
(5) A gyógyszertámogatás folyósítása személyenként, három havonta egyenlő részletekben, előre történik.
6. Lakásfenntartási támogatás
10. §8 (1)9 Lakásfenntartási támogatásban részesülhet az a személy, aki a város közigazgatási területén lévő, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő ingatlanban életvitelszerűen lakik és jogcímmel rendelkező lakáshasználó, vagy jogszerű szívességi lakáshasználó.
(2)10 A lakásfenntartási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatás.
(3)11 A jogosultság megállapításánál figyelembe vehető egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladhatja meg
a) egyszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 % -át,
b) két személyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át,
c) többszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,
továbbá a háztartás tagjai egyikének sem lehet vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) Ha a háztartás
a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.
(8) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(9) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de legalább 2.500,- Ft és legfeljebb 5.000,- Ft.
(10)12 A TM kiszámítása a következő módon történik: TM=0,33-
x0,15
Rendkívüli pénzbeli és természetbeni települési támogatások formái
7. Rendkívüli települési támogatás
11. §14 (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg az alábbi feltételek fennállása esetén annak a személynek:
a) aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül,
b) aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ezért saját maga vagy családja ellátásáról más módon nem tud gondoskodni, és a rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel,
c) akinek a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete okoz anyagi nehézséget,
d) annak, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás különösen az alábbi indokokra tekintettel állapítható meg:
a) kérelmező elemi kárt szenvedett,
b) kérelmező balesetet szenvedett vagy bűncselekmény áldozatává vált,
c) betegségből eredő többletköltség keletkezett, tartós – egy hónapot meghaladó – kórházi kezelés, betegség miatt jelentős jövedelem kiesése keletkezett,
d) nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére.
(3)15 Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek – az (6), (8) és (11) bekezdésben foglalt kivétellel-, aki esetében az (1) bekezdés szerinti feltételekből legalább egy fennáll és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át nem haladja meg.
(4) A rendkívüli települési támogatás összege – az (5), (6), (8) és (12) bekezdésben foglalt kivétellel – esetenként 5.000,- Ft, mely összeg egy naptári évben legfeljebb három alkalommal adható.
(5) A gyermek rászorultságára tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a támogatott anyagi és szociális helyzetéhez, valamint az adott élethelyzetben tényleges támogatást jelentsen.
(6)16 Azon egyedül élő személyek és családok, akiknek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 70 %-ával meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt, naptári évenként egy alkalommal – tüzelő beszerzésére, illetve a fűtés költségeihez való hozzájárulásként – 12.000,- Ft rendkívüli települési támogatásban részesülhetnek.
(7) Azon személyek, akik olyan háztartásban élnek, mely háztartásra tekintettel lakásfenntartási támogatás lett megállapítva az (6) bekezdésben foglalt rendkívüli települési támogatásra nem jogosultak.
(8)17 Támogatás nyújtható:
a) a (2) bekezdés c) pontja esetében annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő esetében a 270 %-át. A támogatás összege 20.000,-Ft mértékig terjedhet,
b) a (2) bekezdés a) pontja, valamint a bűncselekmény áldozatává vált személyek esetében jövedelemvizsgálat nélkül nyújtható támogatás, melynek összege 100.000,- Ft mértékig terjedhet.
(9) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bekövetkezéséről 6 hónapnál nem régebbi hivatalos igazolást (tűzoltóság által kiállított dokumentum, házi orvosi, szakorvosi igazolás, kórházi zárójelentés, rendőrségi feljelentés másolata) szükséges a kérelemhez mellékelni.
(10) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben rendkívüli települési támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra tekintettel, egy alkalommal állapítható meg.
(11)18 Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személynek,
a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át,
b) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át meghaladja, de nem éri el a 340 %-át.
(12) A rendkívüli települési támogatás összege:
a) (11) bekezdés a) pontja esetében 30.000,- Ft,
b) (11) bekezdés b) pontja esetében 20.000,- Ft.
(13) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére a temetési szolgáltatást végző által kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
(14) A kérelem benyújtásának határideje a haláleset bekövetkeztét követő 90 nap.
(15) A hatáskör gyakorlója a rendkívüli települési támogatás megállapításáról szóló határozatban előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Amennyiben a támogatott személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozó, az Szt. 17 §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
8. Köztemetés
12. §19 (1) Kérelemre a polgármester a Szt. 48. §-a alapján gondoskodik a Sárospatak közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A polgármester az eltemettetésre köteles személynek a köztemetés költségeinek megtérítését 18 havi részletben engedélyezheti, valamint a megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.
(3)20 Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy megfelelően igazolja, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő esetén 270 %-át nem haladja meg.
9.21 Időskorúak és fogyatékkal élők fürdőbérlet támogatása
12/A. §22 (1) Kérelemre fürdőbérlet támogatása állapítható meg annak a Sárospatak Város közigazgatási területén életvitelszerűen élő és állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező személynek:
a) aki a 70. életévét betöltötte, vagy
b) aki fogyatékossági támogatásban részesül és ennek tényét a számára kiállított érvényes hatósági igazolvány bemutatásával igazolja.
(2) A támogatással a kérelmező a Végardó Fürdőbe 30 alkalomra szóló bérletre (a továbbiakban bérlet) jogosult, mely bérletet a támogatást odaítélő határozattal egyidejűleg kap kézhez.
(3) A támogatás ugyanazon kérelmező részére évente egy alkalommal állapítható meg.
(4) A bérlet más személy részére nem ruházható át és felhasználása tárgyévben lehetséges.
Záró rendelkezések
13. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-én lép hatályba.
(2) Nem állapítható meg e rendelet alapján szabályozott lakásfenntartási támogatás annak a személynek, akinek az Szt. 2015. február 28. napján hatályos 38. § (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll.
(3) Hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 1/2011. (I. 31.) önkormányzati rendelet.
A 2. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2020. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdését a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2020. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 7. § (2a) bekezdését a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2020. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 7. § (4a) bekezdését a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 8. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2018. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (IV. 04.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V. 02.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (IV. 04.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V. 02.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V. 02.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (10) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2018. (VII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (11) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (IV. 04.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V. 02.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V. 02.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (8) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V. 02.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (11) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V. 02.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (IV. 04.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V. 02.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 9. alcím a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2018. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12/A. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2015. (IX. 07.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.