A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdése szerint „A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.” (továbbiakban: SZMSZ). Az Ötv-t módosító 1994. évi LXIII. törvény 62. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a képviselő-testületek az alakuló ülést követően fél éven belül felülvizsgálják, megalkotják a szervezeti és működési szabályzatukat.

2010. március 1-jén hatályba lépett a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet), amely minden részletre kiterjedően megfogalmazza a jogszabályok szerkesztésére és megszövegezésére vonatkozó új követelményeket.

Ez év január 1-jétől hatályba lépett a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.). Az önkormányzati rendeletek, így az SZMSZ vonatkozásában is be kell tartani a hivatkozott jogszabályokban foglalt előírásokat. Az SZMSZ felülvizsgálatát leginkább érintő új szabály, hogy az IRM rendelet megtiltja a magasabb szintű jogszabályok szó szerinti vagy tartalmi idézését és e helyett – ha a jogalkalmazás megkönnyítése vagy a jogszabály megfogalmazása ezt megköveteli – hivatkozást rendel alkalmazni. A hivatkozás formáit is meghatározza (rugalmas, merev és általános).

Az 1998-ban elfogadott és jelenleg hatályban lévő SZMSZ, mely időközben 14 alkalommal került módosításra (elsősorban a választásokat követően) több helyen tartalmazza magasabb szintű jogszabályok (kiemelten az Ötv.) rendelkezéseit annak érdekében, hogy a helyi szabályokkal kiegészülve egységes szerkezetbe foglaltan jelenjenek meg a működésre vonatkozó legfőbb szabályok. Az IRM rendelet hatálybalépését követően ez már nem lehetséges, ezért szükséges egy új SZMSZ megalkotása.

A rendelet-tervezet a fentiekre figyelemmel több helyen már csak hivatkozást tartalmaz a magasabb szintű jogszabályokra, az új jogszabály-szerkesztési követelményeknek való megfelelés miatt.

A tervezet meghatározza az önkormányzat elnevezését, székhelyét, működési területét, feladat- és hatásköreit, hivatkozással utal arra, hogy az önkormányzat jelképeit és kitüntetéseit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

A képviselő-testület üléseire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza (alakuló, rendes, rendkívüli ülés). Tartalmazza továbbá az ülés összehívására, az ülések nyilvánosságára és a zárt ülésre vonatkozó szabályokat. Az ülések összehívása továbbra is elsősorban elektronikus úton történik. Kisebb pontosítások és nem számottevő kiegészítések mellett a tervezet a korábbi szabályozást fenntartja.

A tervezet tartalmazza a képviselő-testület elnökének (polgármesternek) a feladatait és jogkörét. Az ülés vezetésével, rendfenntartással kapcsolatban érdemi változtatást nem tartalmaz. A munkatervvel kapcsolatban kiegészítést tartalmaz, mely szerint a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeitől is javaslatot kell kérni a munkaterv összeállításához. Az ülések napirendjével, előterjesztésekkel kapcsolatban, továbbá interpelláció, kérdés feltevése és az üléseken való felszólalások szabályozása érdemi változást nem, kisebb pontosítást, kiegészítést tartalmaz.

A szavazásra vonatkozó szabályok kiegészülnek a titkos szavazás részletes szabályainak rögzítésével. Pontosításra kerül az önkormányzati rendelet és határozat megjelölése. Kiegészítésre kerül a jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok meghatározása. Kiegészítésre kerül továbbá a lakossági fórum tartására vonatkozó szabályozás, mely szerint az önkormányzat hivatalos honlapján is tartható egyes kiemelt ügyek vonatkozásában.

A tervezet rendelkezései a képviselők jogait, kötelezettségeit, összeférhetetlenségét és a vagyonnyilatkozat-tételi eljárását szabályozzák. Itt történik utalás az SZMSZ 4. mellékletére, mely tartalmazza az önkormányzat alkalmazásában álló személyek (önkormányzati intézmények vezetői) és a közszolgálatban nem álló személyek (külsős bizottsági tagok, gazdasági társaságok vezetői) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.

A tervezet fenntartja a korábbi szabályozást a bizottságokra vonatkozóan, kiegészül a munkacsoportok létrehozásának lehetőségével.

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltésére vonatkozóan tartalmaz szabályozást.

A hivatalra és a jegyzőre vonatkozó szabályozást tartalmazza a tervezet.

Ezek a fejezetek a helyi kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzat gazdasági alapjai, a helyi népszavazás és népi kezdeményezés, valamint a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb szabályait tartalmazzák. Új alcímként került a tervezetbe a helyi kisebbségi önkormányzatok és az önkormányzat gazdasági alapjaira vonatkozó szabályozás.

A hatályba lépésről, a korábbi SZMSZ és valamennyi módosításának hatályon kívül helyezéséről rendelkezik, valamint felsorolja a szabályzat mellékleteit és függelékeit. Tartalmazza, hogy a függelék napra készen tartásáról a jegyző gondoskodik, ezzel utalva arra, hogy a függelék nem része az SZMSZ-nek.