A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vettük a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt, a jogszabályszerkesztésről szóló 6/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglalt szabályokat, így a jogszabály formai tagolását, a fejezetek és alcímek számozását a hivatkozott rendeletnek megfelelően tartalmazza a rendelet-tervezet.

Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

A rendelet-tervezet a fenti szabályok figyelembevételével készült el.

A Mötv. 13. § (1) 3. pontja alapján a helyi önkormányzatok feladata különösen a közterületek elnevezése. A Mötv. 42. § 8. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a közterület elnevezése. Az 51. § (5) szerint a közterület elnevezésének rendjét a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

A 143. § (3) alapján felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait.

A jogszabály általános rendelkezéseit tartalmazza.

A közterület elnevezésével kapcsolatos értelemszerű rendelkezéseket tartalmazza.

A 3. §-ban található rendelkezések többsége a 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet 5. §-ban található rendelkezéseknek megfelelően lett kialakítva. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezeteként működő Földrajzinév-bizottság ugyanis bizonyos földrajzi nevek (földrajzi név többek között a településnév és a közterületnév is) esetében név-megállapítási jogkörrel rendelkezik, más földrajzi nevek esetében állásfoglalást nyújthat – pl. arról, hogy az elnevezési hagyományoknak megfelel-e a tervezett elnevezés.

A közterület-elnevezés – mint már fentebb említettük – a Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköre. Az értesítésre kötelezettek köre a korábban kialakult gyakorlat alapján került meghatározásra általános jelleggel, különös tekintettel a közműszolgáltatókra.

A közterületnév táblákra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A közterületnév táblák elhelyezése felvetheti a magántulajdon történő beavatkozás (korlátozás) kérdését, ezért szükséges garantálni az Önkormányzatnak ehhez való jogát. Jóllehet az Alkotmánybíróság állandó – mindenkire nézve kötelező – gyakorlata szerint tulajdont, mint alkotmányos alapjogot, csak törvényi szintű jogszabály korlátozhat. A Rendelet ilyen tárgyú magántulajdont korlátozó rendelkezése azonban (azaz: az érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni a névtábla elhelyezésével kapcsolatos munkálatokat), a Polgári Törvénykönyv 108. §-án alapul, amely törvényi szintű jogszabály kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy a jogszabályban erre feljogosított szervek a szükséges mértékben korlátozhatják tulajdonjogát. A korlátozás jelen esetben az utcanév-táblák felszerelése, és az ehhez szükséges munkálatokhoz az adott területre történő belépés jelenti.

A házszámtáblák, címmegállapításra vonatkozó szabályokat tartalmazza, amely szintén az eddigi gyakorlatot emeli be a tervezetbe.

Az emléktábla állítás rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A vegyes és záró rendelkezésekre, hatálybalépésre vonatkozó szabályokat tartalmazza.