Sárospatak városa rendelkezik a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos szabályokat tartalmazó rendelettel. A 18/2012. (X. 31.) számú rendelet van hatályban. A rendelkezések zöme az elmúlt időszakokban nem változott, a változások jellemzően a díjtételeket, és azokat a pontokat érintette, amely az egyéb jogszabályokban előírt változás tett szükségessé. Az eltelt időszakokban az övezeti besorolás megszilárdult, a közterület-használat elvei kikristályosodtak.

Az elmúlt években azonban jelentős változások következtek be a magyar jogrendszerben, amelyik szinte új alapokra helyezik a jogi szabályozást. A 2011. április 25. napján elfogadott és 2012. január 1. napjától hatályos Alaptörvény, és annak felhatalmazása során megalkotott sarkalatos törvények követelményeinek figyelembe vétele mellett tekintettel kell lenni a jogalkotás megnövekedett elvárásaira is.

Különösen ilyen a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, amely előírta a hatásvizsgálat (előzetes és utólagos) és a részletes indokolás szükségességét.

Szorosan kapcsolódik ehhez a 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről, mely beillesztette a helyi önkormányzatokról szóló 1900. évi LXV. törvény rendelkezései közé a 103/B. §-t. E rendelkezés a helyi sajátosságnak megfelelően várja el az önkormányzattól, hogy rendeletben szabályozza a jogszabály-előkészítésben való társadalmi részvételt. A jogszabályszerkesztésről szóló, 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályok formai követelményeit rögzíti. Mindezek miatt szükséges, hogy ne csak a rendelet módosító szövegei bírják a helyi közösség véleményét, illetve támogatását, hanem a jogszabály egésze is.

Az új rendelet tervezetének megalkotása során figyelembe vettük más települések hasonló tárgykörben folytatott gyakorlatát, a formálódó problématérkép adatait, a lehetséges költségvetési kihatásokat, az életviszonyokban bekövetkezett változásokat.

A rendelet-tervezet szerkezete nem különbözik a korábban hatályos rendeletünktől, azonban néhány alapelv következetes érvényesítését szeretnénk elérni. Egyrészt a fejezeti tagolás eljárási része kövesse az engedélyezés folyamatát, másrészt az anyagi jogi rendelkezések is logikusan következzenek egymás után. Fontosnak tartjuk, hogy az értelmező rendelkezésekbe bekerüljenek az olyan meghatározások, amelyek megmagyarázzák az egyes tényállásokban megadott kifejezéseket. Igyekezetünk olyan szerkesztésmódra irányul, amely egyrészt csökkenti a módosítási igényeket, másrészt még a – minden bizonnyal szükségesnek mutatkozó – módosítások se törhessék meg a rendelet gerincét. Mindez a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a jogalkalmazás egységessége szempontjából fontos tényező.

A közterület-használati engedély kapcsán szükségesnek mutatkozik mindazon esetek felsorolása, melyekre a rendelet hatálya kiterjed. Ez nemcsak a közterületre vonatkozik, hanem az olyan magánterületekre is, amelyre ugyan nem az önkormányzat állapítja meg az igénybevételi díjat – az a tulajdonost illeti –, ellenben kötelezővé teszi az engedély beszerzését az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között.

Az értelmező rendelkezések pontosítják a rendeletben szereplő vagy ott utalt fogalmakat, egyben a rendelet szerkezetének megbontása nélkül, a későbbiekben elegendő a fogalmakat módosítani. Lényeges változás a ’védett fürdőövezet’, a ’környezetbe illő kialakítás’ bevezetése, amely feszesebbé teszi a tervezet szövegét.

A jogszabály általános érvénnyel rögzíti, hogy a közterület minden – rendeltetéstől eltérő – igénybevételéhez engedély szükséges, egyben tételesen felsorolja mindazon eseteket, amelyek esetén az engedély megkérése kötelező. Ez a sorrend, a rendelet mellékletében szereplő táblázat szerkezetét is meghatározza, segítve a tájékozódást és a jogbiztonságot is.

Az 5. § azokat az eseteket sorolja fel, amelyek esetén nincs szükség engedélyre, a 6. § pedig azokat, amelyek esetén nem – még kérelemre sem – lehet az engedélyt kiadni. Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban merült fel, hogy a közterület-használat díját az engedélyesek nem fizették meg, arra csak utóbb, a következő időszakban esedékessé váló kérelem beadása kapcsán kerítettek sort. A tervezet növelni szeretné a befizetési fegyelmet azzal, hogy aki írásban igazolhatóan közölt póthatáridőn túl sem fizeti meg a közterület-használat díját, hosszabb időszakra – két esztendőre – ne kérelmezhesse a közterület ismételt használatát. A 7. § értelmében a közterület-használati engedély határozatlan időre vagy meghatározott időtartamra adható. Az életviszonyok változékonysága megköveteli, hogy olyan – egyedi mérlegelést igénylő – esetre is lehessen engedélyt adni, amely nem szerepel a 4. § felsorolásában. A 8. § a polgármestert jogosítja fel az engedélyezésre, amely összhangban áll a 10. §-al is: a képviselő-testületet illető hatáskört a testület a polgármesterre ruházza.

A 7-8. alcím anyagából kikerült a szakhatóságokra vonatkozó rendelkezés, mivel az új rendelettervezet ezt a 12. (5) bekezdésében rendezi.

A közterület-használat kérelemhez kötött engedélyezési folyamat eredménye. A tervezet rögzíti, hogy ki és milyen feltételek mellett kérelmezheti a közterület-használati engedély megadását. A tervezet 3. számú mellékletében szereplő segédlet rovatai tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyeket az engedélynek tartalmaznia kell. Az elvárható gondosság elvét növeli a 14. § rendelkezése: a közművek védelme, későbbi kártalanítási igények kizárása indokolja a szükséges mellékletek becsatolását.

Az engedély megadása során számos szempont mérlegelése szükséges. E szempontokat sorolja fel a tervezet hivatkozott része. Különös figyelem irányul a városképvédelmi és biztonsági szempontokra, ezért is hangsúlyos az építési és kereskedelmi tevékenység szabályozása. Új elem – az értelmező rendelkezések között is – a mozgóbolt fogalma, amelynek kereskedelmi kihatásai is lehetnek, különös tekintettel a belvárosra. Lehetnek azonban olyan egyedi – mérlegelést kívánó szempontok is, mint például lakossági igény kielégítése, munkahelyteremtő vállalkozás működtetése, amely megtörheti a szigorú szabályozást. Ilyen esetekre szerepel a rendeletben a 19. §: a mérlegelésen alapuló döntés lehetőségét a hatáskör jogosultjára, a polgármesterre ruházza. A köznyugalom biztosítása indokolja a vendéglátó-ipari előkertek, teraszok nyitvatartásának szabályozását.

Az engedély általános tartalmán túl kitér az építési és kereskedelmi tevékenység sajátos szabályaira is. A tervezet meghatározza a határozat közlésének címzettjeit.

A 11. alcím az engedély érvénye helyett az engedély ’hatálya’ kifejezést használja, egyben felsorolva azokat az eseteket, amikor az engedély hatálya megszűnik vagy megszüntethető.

A tervezet a IV. fejezetet a közterület-használati díjat tárgyalja, rögzítve azt az alapvető elvet, hogy a közterületet rendeltetésétől eltérő módon használó díjat köteles fizetni. A díj számításának, valamint megfizetésének módja egy-egy alfejezetben kapott helyet. Új elem a szabályozásban, hogy tartós közterület-használat esetén – amennyiben ezt az engedélyes kéri – havi részletekben is fizethető a díj. További feltétel, hogy a számított díj a nettó (tehát ÁFA nélkül számított) összege a 10. 000,- Ft-ot elérje. E feltétel hiányában is lehetséges a részletfizetési kedvezmény, ez azonban a polgármester mérlegelési hatáskörébe tartozik.

Bár a főszabály a díjfizetési kötelezettség, a tervezet lehetőséget teremt a díjfizetés alóli mentességre. A jogcímek a társadalmilag hasznos, a közösség érdekében végzett tevékenységek (üzemzavar-elhárítás, javítás, karbantartás, közbiztonsági és közegészségügyi szempontok) körét ölelik fel.

Az V. fejezet a közterület-használat megszüntetésének jogcímeit sorolja fel, különös tekintettel az engedély nélküli használat következményeire (a kétszeres szorzó alkalmazása, a tilalmazott jogkövetkezményként történő meghatározás). A tervezet rendelkezései annak a célnak igyekeznek megfelelni, hogy a közterület-használat a szabályoknak megfelelően történjen.

Lényeges változásokat hoz az új rendelet a megbontott közterület helyreállításával kapcsolatos alcím rendelkezéseiben.

A VI. fejezet rendelkezései a használaton kívüli járművekkel foglalkoznak. Ennek a tervezet három alfaját különbözteti meg, melyek az „Értelmező rendelkezések” keretei közt kapnak helyet. Bár városunkban nem jellemző tömeges méretekben a használaton kívüli járművek megjelenése, az eddig tapasztalatok azt mutatják, hogy éves átlagban 7-10 gépjármű kapcsán kell intézkedést kezdeményezni. A jövőre nézve azonban várható, hogy az elhagyott gépjárművek száma nő, hiszen a járműpark elöregedésével egyidejűleg a forgalomból kivonás és bontóba adás költségei is emelkednek.

Új elem – és a KRESZ módosításban is megjelenő változás – hogy mellékútvonalon használaton kívüli jármű közterület-használati engedély nélkül már csak 10 napig tárolható (az addig megengedett 30 nappal szemben). Látható, hogy országos jogalkotói szándék a használaton kívüli járművek minél gyorsabb „eltüntetése” a közterületekről.

Új fejezet a közterületen tartandó rendezvényekre vonatkozó előírások beillesztése a tervezetbe. Ez nem a zenés-táncos rendezvényekre vonatkozik (arra külön jogszabály, a 23/2011. (III.8.) Korm rendelet tartalmaz szabályozást). A rendezvények tekintetében elsősorban a köztisztaság, a rendezvény zavartalan lebonyolítása, valamint a köznyugalom biztosítása alapvető cél.

A közterületek egy sajátos alfaja a közhasználatú zöldterület, amelynek védelme valamennyi önkormányzat kötelessége. Számos önkormányzat külön, ún. „zöldrendeletet” alkot, amelyben a zöldterületek fenntartása, felügyelete és az ezzel kapcsolatos részletszabályok szerepelnek. Városunk nem rendelkezik ilyen rendelettel, ezért is indokolt, hogy a zöldterületekre vonatkozó tilalmak – legalábbis a részletszabályok kidolgozásáig – e rendeletben is helyet kapjanak. A tilalmak között nem szerepelnek olyanok, amelyek más jogszabályban kellően szabályozottak (ilyen a szemetelés, amely a szabálysértésekről szóló törvényben önálló tényállásként szerepel, kellő szankcióval alátámasztva), viszont olyanok igen, amelyek más jogszabályokban nem tilalmazott magatartások. Ilyen például a gépjárművek és a zöldterületek viszonya.

A záró rendelkezések között kapott helyet a Ket-re történő utalás, továbbá a hatálybalépés kapcsán szükséges átmeneti rendelkezések is. A tervezet a hatályon kívül helyezett rendelkezések között említi az eddig hatályos rendeletet.