Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló többször módosított 18/2007. (VI. 29.) rendeletének (a továbbiakban: Vagyonrendelet) több szakasza már nem felelt meg a jelenleg érvényben lévő magasabb szintű jogszabályoknak, és ezért a módosítások helyett új rendelet megalkotása volt ésszerű, a jelenleg érvényben lévő Vagyonrendelet egyidejű hatályon helyezése mellett.

Rögzítésre került a rendelet hatálya.

A rendeletben használt kifejezések értelmezését tartalmazza.

A meghatározza az önkormányzati vagyon fogalmát, elemeit.

Az Nvtv. 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározásra kerültek nevesítve azok a vagyonelemek, amelyeket az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

Az Nvtv. 5. § (2) bekezdés c) pontja alapján meghatározásra kerültek azoknak a vagyonelemeknek a csoportjai, melyeket az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg.

A vagyon nyilvántartásával és a vagyonkimutatás készítésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

Meghatározza az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás alapelveit (rendeltetését, a vagyonnal való gazdálkodás feladatait, a tulajdonosi jog gyakorlására jogosultakat).

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására a Képviselő-testület jogosult. A Képviselő-testület e rendeletben meghatározott döntése alapján a tulajdonosi jogok és a tulajdonost terhelő kötelezettségek gyakorlását a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra és a polgármesterre ruházza át.

Tartalmazza a vagyonkezelői jog létesítésének, ellenértékének, ingyenes átengedésének, gyakorlásának és ellenőrzésének szabályait.

A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítését a Mötv. 109. §-a teszi lehetővé, valamint a 143. §-ban ez a jogszabály ad felhatalmazást a vagyonkezelői joggal kapcsolatos helyi rendeletalkotásra.

Szabályozza az önkormányzati vagyonszerzésnél és elidegenítésnél az érték meghatározásának szabályait.

Az ingyenes vagy kedvezményes vagyon elfogadásának általános szabályát tartalmazza.

Rendelkezik az önkormányzati vagyon átruházásának és hasznosításának általános szabályáról.

Tartalmazza a forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezések szabályait.

Tartalmazza a korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezések szabályait.

Tartalmazza az üzleti vagyon feletti rendelkezések szabályait.

Meghatározza az Önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat.

Meghatározza a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat.

A feleslegessé váló vagyontárgyak selejtezésére és értékesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Követelések elengedésére vonatkozóan tartalmaz szabályokat.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint az általa irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.

Tartalmazza az Önkormányzat vagyongazdálkodási tervének készítésére vonatkozó szabályokat.

Az Nvtv. 9. § (1) bekezdése írja elő, hogy a helyi önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

Tartalmazza a vagyon átruházásának és hasznosításának eljárási rendjét és a nyilvánosságának szabályait.

Nvtv. 13. § (1) bekezdése a következőket tartalmazza: Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

A fenti rendelkezés nem lehetőséget ad, hanem kötelezettséget teremt az önkormányzat számára arra, hogy meghatározza azt az értékhatárt, amely felett kötelező a nyilvános versenytárgyalás megtartása, a közvagyon védelme érdekében.

A záró rendelkezések keretében tartalmazza a hatálybalépést.