A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 34. §-a szerint a képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

Az intézményrendszert az Önkormányzat korábbi szervezeti és működési szabályzata is alkalmazta, azonban 2010. októberében az kivezetésre került.

A szervezeti és működési szabályzat módosításával lehetőség lesz arra, hogy képviselők közül városfejlesztési tanácsnok kerülhessen megválasztásra. Ez a pozíció jelentős hozzáadott értéket képviselhet a város fejlődése, stratégiai tervezése és fenntarthatósága szempontjából, továbbá a következő indokok is emellett szólnak:

1. Stratégiai tervezés és irányítás:

1.1. A városfejlesztési tanácsnok biztosítja, hogy a városfejlesztés hosszú távú stratégiája összehangolt és fenntartható legyen.

1.2. Koordinálhatja a város különböző területeinek (infrastruktúra, gazdaság, környezetvédelem, közlekedés) fejlesztési terveit, biztosítva az integrált megközelítést

2. Lakossági igények képviselete:

2.1. Kapcsolatot tarthat a lakossággal és az érintett csoportokkal, hogy a fejlesztések megfeleljenek a helyi igényeknek.

2.2. Egy ilyen pozíció segíthet a társadalmi részvétel erősítésében, például a lakosság nagyobb részére kiterjedő tájékoztatók, egyeztetések szervezésével.

3. Szakértelem a komplex problémák kezelésében

3.1. A városfejlesztés gyakran több szakterületet érint, mint például építészet, környezetvédelem, közlekedéstervezés, gazdaságfejlesztés stb. Egy tanácsnok a megjelölt szakterületeket összehangoltan képes kezelni, mely centralizált folyamatot foglal magában.

3.2. Megoldási javaslatokat dolgozhat ki olyan aktuális kihívásokra, mint például a közlekedési dugók, az elöregedő infrastruktúra, vagy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás.

Egy jól működő városfejlesztési tanácsnoknak köszönhetően növekedhet a város lakosságmegtartó ereje, javulhat az életminőség, nőhet a település versenyképessége más városokkal szemben.

A pozíció hozzájárulhat ahhoz, hogy a város sikeresebben valósítson meg nagy volumenű projekteket, például közlekedési fejlesztéseket vagy lakhatási programokat.

A városfejlesztési tanácsnok feladatkörében:

1.1. a polgármester megbízása alapján képviselheti az Önkormányzatot;

1.2. neve mellett használhatja a városfejlesztési tanácsnok elnevezést;

1.3. a Hivatal szervezeti egységeinek, az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőitől, és az Önkormányzat kizárólagos és többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőitől feladatkörébe tartozóan felvilágosítást és közreműködést kérhet.

A városfejlesztési tanácsnoki megbízás megszűnik:

1. lemondással,

2. a képviselői mandátum megszűnésével,

3. a képviselő halálával,

4. felmentéssel.

A városfejlesztési tanácsnok felmentéséről az Mötv. 19. § a) bekezdése és 42. § 2. pontja, valamint az 50. §-a alapján minősített többséggel hozhat határozatot a Képviselő-testület.

A városfejlesztési tanácsnok feladatkörei az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

1. Véleményezi:

1.1. az Önkormányzat költségvetésének és annak módosításainak tervezetét városfejlesztési szempontból, mely vélemény az előterjesztés részét képezi;

1.2. az Önkormányzat és költségvetési szervei, és az Önkormányzat kizárólagos és többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által benyújtandó pályázatokat;

1.3. az önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó előterjesztéseket, mely vélemény az előterjesztés részét képezi;

1.4. az Önkormányzat kizárólagos és többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsága tagjainak, könyvvizsgálóinak kinevezésére vonatkozó előterjesztéseket, mely vélemény az előterjesztés részét képezi.

2. Figyelemmel kíséri:

2.1. az Önkormányzat költségvetésének városfejlesztési szempontból történő végrehajtását;

2.2. az Önkormányzat és költségvetési szervei, és az Önkormányzat kizárólagos és többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által benyújtott pályázatok végrehajtását;

2.3. az önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlását;

2.4. a hazai és Európai Uniós pályázati kiírásokat.

3. Javaslatot tesz:

3.1. az önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon fejlesztésére;

3.2. a hazai és Európai Uniós pályázati kiírásokra pályázat benyújtására.

4. Részt vesz:

4.1. az Önkormányzat költségvetésének és annak módosításainak előkészítésében;

4.2. az Önkormányzat gazdasági programjának előkészítésében.

A városfejlesztési tanácsnok részére, hatékony feladatellátása érdekében a feladatkörébe tartozó döntések tervezetét előzetes véleményezésre legfeljebb három munkanapos határidővel meg kell küldeni.

A városfejlesztési tanácsnok évente egyszer írásban beszámol a Képviselő-testületnek a feladatkörében eljárva végzett munkájáról.

A tanácsnoki rendszer bevezetése mellet javaslom egy új, önálló szervezeti egység létrehozását a Polgármesteri Hivatalban, Polgármesteri Kabinet Iroda elnevezéssel. Az iroda közvetlenül a polgármester napi munkájának zavartalan működését fogja biztosítani, támogatni, és közvetlenül a polgármester irányítása alá fog tartozni. A korábbi kommunikációs és titkársági ügyintéző és ifjúsági- és sportreferens feladatai beolvadnak az irodába, a feladatok annak keretén belül kerülnek ellátásra. Utóbbi tisztség társadalmi kapcsolatokért felelős referens elnevezéssel fog működni az irodában.

Az iroda fő feladatai közé tartozik:

1. Stratégiai döntéshozatal támogatása: elemzések, javaslatok és tervezetek elkészítése a polgármester számára a városfejlesztés, gazdasági stratégiák vagy más fontos ügyek kapcsán.

2. Kommunikáció: kapcsolattartás a lakossággal, más önkormányzati szervekkel, a médiával, illetve a különböző helyi, regionális és országos intézményekkel.

3. Szervezési feladatok: megbeszélések, találkozók, protokolláris események és hivatalos látogatások előkészítése és lebonyolítása.

4. Titkársági feladatok: a polgármester időbeosztásának kezelése, adminisztratív ügyintézés, levelezés és dokumentumkezelés.

5. Lakossági ügyfélszolgálat: panaszok, észrevételek kezelése, illetve a polgármesteri fogadóórák megszervezése.

Az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításáról szóló rendelet-tervezet továbbá pontosítja az SZMSZ következő rendelkezéseit:

1. a 6. § (5) bekezdése aszerint módosul, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület üléseinek összehívására vagy vezetésére a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke jogosult,

2. a 12. § (2) és (4) bekezdése kapcsán nyelvtani pontosítás történik,

3. a 28. § kapcsán a titkos szavazás előírásai kerülnek pontosításra logikailag elrendezésre,

4. a 29. § (3)-(5) bekezdései nyelvtanilag kerülnek pontosításra.

Az SZMSZ 6. § (5) bekezdése aszerint módosul, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület üléseinek összehívására vagy vezetésére a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke jogosult.

Az SZMSZ 12. § (2) bekezdésének nyelvtani pontosítása történik meg.

Az SZMSZ 12. § (4) bekezdésének nyelvtani pontosítása történik meg.

A titkos szavazás előírásai kerülnek pontosításra logikailag elrendezésre.

Az SZMSZ 29. § (3)-(5) bekezdéseinek nyelvtani pontosítása történik meg.

A városfejlesztési tanácsnokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A Polgármesteri Kabinet Iroda létrehozásáról rendelkezik, mely közvetlenül a polgármester irányítása alá tartozik.

A módosító rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.