Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2001. (IX.4.) önkormányzati rendelete
a Város Napjáról, a városi ünnepekről, a város címeréről, zászlójáról és a település jelképeinek használatáról
Hatályos: 2009. 12. 01- 2011. 10. 21Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2001. (IX.4.) önkormányzati rendelete
a Város Napjáról, a városi ünnepekről, a város címeréről, zászlójáról és a település jelképeinek használatáról
2009-12-01-tól 2011-10-21-ig
Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 1. §. (6) bekezdés a.) pontjában biztosított jogkörében a település jelképeiről és azok használatáról az alábbi rendeletet alkotja:
1.§.
V. István király által Sátoraljaújhely Városnak adományozott kiváltságlevél hitelesítésének napját – szeptember 24-ét – a Képviselő-testület a Város Napjává nyilvánítja.
2.§.
Az önkormányzat jelképei, mint a város múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.
3.§.
Sátoraljaújhely Város címere: arany koronával ékesített álló háromszögletű pajzs, kék mezejében arany "V" betű, szárai között lebegő, szintén arany szőlőfürttel.
4.§.
(1) A város címere a település történelmi múltjára, gazdaságára utaló jelkép, a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti.
(2) Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet
a) az önkormányzat zászlaján és lobogóján, annak változatain,
b) az önkormányzati képviselő, a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselői,
c) az önkormányzat intézményeinek, a polgármesternek, az önkormányzat bizottságainak, a jegyzőnek és a Polgármesteri Hivatalnak levélpapírok fejlécén, illetve borítékján,
d) az önkormányzati képviselők és az önkormányzat tisztségviselői névjegykártyáján,
c) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető emlékérmeken,
d) a Polgármesteri Hivatal épületén, dísztermében és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben,
e) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodájában,
f) az önkormányzat és szervei, vagy az önkormányzat megbízásából megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, emléktárgyakon,
g) az önkormányzat körpecsétjén, a megfelelő körirattal ellátva,
h) a közterületen és köztéri alkotásokon.
(3) Engedély alapján jogi, vagy természetes személy az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken használhatja a város címerét.
5.§.
(1) A címer használatát – kérelemre – a polgármester engedélyezi.
(2) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a.) a kérelmező nevét és címét,
b.) a címer felhasználásának, illetve előállításának célját,
c.) az előállítás esetén az előállítandó mennyiséget,
d.) a forgalombahozatal vagy terjesztés módját,
e.) a kereskedelmi forgalom esetén a javasolt egységárat,
f.) a címer használatának időtartamát,
a kérelmező szervnél a címer felhasználásáért felelős személy nevét és beosztását.
(3) A kérelemhez csatolni kell a címerrel díszített tárgy mintáját és annak egy fényképmásolatát.
(4) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a.) az engedélyes szerv megnevezését és címét,
b.) az engedélyezett felhasználási cél megjelölését,
c.) a terjesztés és forgalombahozatal módjával kapcsolatos kikötéseket,
d.) a kereskedelmi forgalombahozatal esetén a díj összegét, mértékét,
e.) a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat.
(5) A kiadott engedélyekről, érvényességük határidejéről a jegyző nyilvántartást vezet.
(6) A városi címer használatára vagy előállítására nem adható engedély, ha a használat vagy forgalombahozatal módja, körülményei, a várost vagy lakosságának erkölcsi érzületét sértheti.
6.§.
(1) A kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetén a címer használatáért díjat kell fizetni.
(2) A díj összege árbevételt eredményező kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetén az elért árbevétel 10 %-a, de minimum a forgalmazás időszaka alatt évente 3.000 Ft.
(3) A díj összegét évente kell megfizetni úgy, hogy az engedély megadásakor egyösszegben esedékes a 6. §. (2) bekezdésében megállapított minimumdíj, míg az árbevétel után járó díj összegét a tárgyévet követően az adóbevallással egy időben kell az önkormányzat számlájára befizetni.
7.§.
(1) A város címerét kizárólag hiteles alakban, a címerábrák hűségének, méretarányainak és színeinek megtartása mellett szabad ábrázolni.
(2) Egyes esetekben - a külön engedélyben megjelölt módon - megengedhető, hogy a város címere kizárólag az anyag színében (fém, fa, bőr, stb.) készüljön. Nyomdai úton való előállítása esetén pedig fekete-fehér színben is használható.
(3) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak oly mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
8.§.
(1) A város zászlaja: vörös és arany (vörös és sárga) selyem anyagon az 3.§-ban leírt címerrel.
A zászló használható címer nélkül is.
Ha a zászló lobogóként, zászlórúdon leng, akkor a vörös szín van felül.
(2) A zászló méretarányos változatai használhatóak:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt,
b) a település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt,
c) a képviselő-testület ülésének helyszínén,
d) minden, a várossal összefüggő, vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
(3) A város zászlaját, a Magyar Köztársaság zászlajával együtt a közterületeken elhelyezett zászlótartókban, zászlórudakon, valamint a megjelölt közintézmények főbejáratánál kell elhelyezni:
a) állandó jelleggel a Polgármesteri Hivatal, valamint az Önkormányzat fenntartása alatt álló intézmények főépületének bejáratánál,
b) a hivatalos állami ünnepek alkalmával,
c) az önkormányzat részvételével rendezett rendezvények időtartamára.
9.§.
A zászló előállításának engedélyezésénél a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
11.§.
A hivatalos állami ünnepeket, valamint a Város Napját illetve, emléknapját koszorúzással is ünnepélyesebbé kell tenni.
A koszorúzások helyszínei:
1. Március 15. Kossuth szobor
2. Március 22. „Sassal viaskodó fiú” című szobor
3. Szeptemer 24. V. István szobor
4. Október 23. 1956-os forradalmárok emlékmécsese
12.§.
(1) Az állami ünnepeken az ünnepi szónok felkérése a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) A Városi Emléknapon a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Országos Szövetsége által felkért szónok, míg a Város Napján a polgármester mond ünnepi szónoklatot
14.§.
(1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
A rendelet hatályba lépésének napjával a 15/2000.(V.29.) számú rendelet hatályát veszti.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Fedorné dr. Fráter Zsófia sk. Szamosvölgyi Péter sk.
jegyző polgármester