Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 1. §. (6) bekezdés a.) pontjában biztosított jogkörében a település jelképeiről és azok használatáról az alábbi rendeletet alkotja:

1.§.

V. István király által Sátoraljaújhely Városnak adományozott kiváltságlevél hitelesítésének napját – szeptember 24-ét – a Képviselő-testület a Város Napjává nyilvánítja.

2.§.

Az önkormányzat jelképei, mint a város múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

3.§.

Sátoraljaújhely Város címere: arany koronával ékesített álló háromszögletű pajzs, kék mezejében arany "V" betű, szárai között lebegő, szintén arany szőlőfürttel.

4.§.

(1) A város címere a település történelmi múltjára, gazdaságára utaló jelkép,  a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti.

(2) Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet

a) az önkormányzat zászlaján és lobogóján, annak változatain,

b) az önkormányzati képviselő, a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselői,

c) az önkormányzat intézményeinek, a polgármesternek, az önkormányzat bizottságainak, a jegyzőnek és a Polgármesteri Hivatalnak levélpapírok  fejlécén, illetve borítékján,

d) az önkormányzati képviselők és az önkormányzat tisztségviselői névjegykártyáján,

c) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető emlékérmeken,

d) a Polgármesteri Hivatal épületén, dísztermében és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben,

e) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodájában,

f) az önkormányzat és szervei, vagy az önkormányzat megbízásából megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, emléktárgyakon,

g) az önkormányzat körpecsétjén, a megfelelő körirattal ellátva,

h) a közterületen és köztéri alkotásokon.

(3) Engedély alapján jogi, vagy természetes személy az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken használhatja a város címerét.

5.§.

(1) A címer használatát – kérelemre – a polgármester engedélyezi.

(2) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a.) a kérelmező nevét és címét,

b.) a címer felhasználásának, illetve előállításának célját,

c.) az előállítás esetén az előállítandó mennyiséget,

d.) a forgalombahozatal vagy terjesztés módját,

e.) a kereskedelmi forgalom esetén a javasolt egységárat,

f.) a címer használatának időtartamát,

a kérelmező szervnél a címer felhasználásáért felelős személy nevét és beosztását.

(3) A kérelemhez csatolni kell a címerrel díszített tárgy mintáját és annak egy fényképmásolatát.

(4) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a.) az engedélyes szerv megnevezését és címét,

b.) az engedélyezett felhasználási cél megjelölését,

c.) a terjesztés és forgalombahozatal módjával kapcsolatos kikötéseket,

d.) a kereskedelmi forgalombahozatal esetén a díj összegét, mértékét,

e.) a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat.

(5) A kiadott engedélyekről, érvényességük határidejéről a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) A városi címer használatára vagy előállítására nem adható engedély, ha a használat vagy forgalombahozatal módja, körülményei, a várost vagy lakosságának erkölcsi érzületét sértheti.

6.§.

(1) A kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetén a címer használatáért díjat kell fizetni.

(2) A díj összege árbevételt eredményező kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetén az elért árbevétel 10 %-a, de minimum a forgalmazás időszaka alatt évente 3.000 Ft.

(3) A díj összegét évente kell megfizetni úgy, hogy az engedély megadásakor egyösszegben esedékes a 6. §. (2) bekezdésében megállapított minimumdíj, míg az árbevétel után járó díj összegét a tárgyévet követően az adóbevallással egy időben kell az önkormányzat számlájára befizetni.

7.§.

(1) A város címerét kizárólag hiteles alakban, a címerábrák hűségének, méretarányainak és színeinek megtartása mellett szabad ábrázolni.

(2) Egyes esetekben - a külön engedélyben megjelölt módon - megengedhető, hogy a város címere kizárólag az anyag színében (fém, fa, bőr, stb.) készüljön. Nyomdai úton való előállítása esetén pedig fekete-fehér színben is használható.

(3) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak oly mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

8.§.

(1) A város zászlaja: vörös és arany (vörös és sárga) selyem anyagon az 3.§-ban leírt címerrel.

A zászló használható címer nélkül is.

Ha a zászló lobogóként, zászlórúdon leng, akkor a vörös szín van felül.

(2) A zászló méretarányos változatai használhatóak:

a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt,

b) a település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt,

c) a képviselő-testület ülésének helyszínén,

d) minden, a várossal összefüggő, vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(3) A város zászlaját, a Magyar Köztársaság zászlajával együtt a közterületeken elhelyezett zászlótartókban, zászlórudakon, valamint a megjelölt közintézmények főbejáratánál kell elhelyezni:

a) állandó jelleggel a Polgármesteri Hivatal, valamint az Önkormányzat fenntartása alatt álló intézmények főépületének bejáratánál,

b) a hivatalos állami ünnepek alkalmával,

c) az önkormányzat részvételével rendezett rendezvények időtartamára.

9.§.

A zászló előállításának engedélyezésénél a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

10.§.

Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete az állami ünnepeket és a Város Napját, valamint emléknapját az alábbi helyszíneken rendezi meg:

1. Március 15.                            Kossuth tér

2. Március 22.                            Hősök tere

3. Május 1.                                 a helyszín évente a polgármester által kerül meghatározásra

4. Augusztus 20.                        Kossuth tér/Rendezvény tér/ Római Katolikus Templom

5. Szeptember 24.                      Kossuth tér/Rendezvény tér/V. István szobor

6. Október 23.                            Millenniumi tér/Kossuth Lajos Művelődési Központ

11.§.

A hivatalos állami ünnepeket, valamint a Város Napját illetve, emléknapját koszorúzással is ünnepélyesebbé kell tenni.

A koszorúzások helyszínei:

1. Március 15.                            Kossuth szobor

2. Március 22.                            „Sassal viaskodó fiú” című szobor

3. Szeptemer 24.                        V. István szobor

4. Október 23.                            1956-os forradalmárok emlékmécsese

12.§.

(1) Az állami ünnepeken az ünnepi szónok felkérése a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A Városi Emléknapon a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Országos Szövetsége által felkért szónok, míg a Város Napján a polgármester mond ünnepi szónoklatot

13.§.

Hk.

14.§.

(1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

A rendelet hatályba lépésének napjával a 15/2000.(V.29.) számú rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Fedorné dr. Fráter Zsófia sk.                                                                        Szamosvölgyi Péter sk.

             jegyző                                                                                                  polgármester