Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 54.§ (1) bekezdésében (a továbbiakban: Tv.) foglaltak alapján az önkormányzati tulajdonban lévő házingatlanok és nem lakás céljára szolgáló ingatlanokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése, a határozatlanidejű bérlők lakástulajdon megszerzésének elősegítése és a nem lakás céljára szolgáló ingatlanokkal történő gazdálkodásnak az önkormányzat érdekeit szem előtt tartva, az önkormányzat állandó és időszakos bevételeinek növelése érdekében az önkormányzati tulajdonú házingatlanok és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok elidegenítéséről az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

1.§

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából önkormányzati tulajdonban álló házingatlan (a továbbiakban: házingatlan):

a) rendeltetésére tekintet nélkül minden olyan épület és hozzá tartozó földrészlet,

b) társasházban lévő minden olyan öröklakás és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként bejegyzett, nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelynek tulajdonosa Sátoraljaújhely Város Önkormányzata.

(2) E rendeletnek a házingatlanra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a vegyes (részben önkormányzati, részben más) tulajdonban álló házingatlanban lévő önkormányzati tulajdoni hányadra, továbbá az önálló – önkormányzati tulajdonban álló – pincékre.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából elidegenítés:

a házingatlannak eladása, illetőleg cseréje.

2.§

(1) A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati házingatlanra elővásárlási jog illeti meg

a) a bérlőt,

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,

c) az a) és b) pontban felsoroltak hozzájárulásával, az egyenes ági rokonokat, valamint örökbe fogadott gyermeket.

(2) Nem áll fenn elővásárlási jog

a) a határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező lakásra, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

b) az olyan önkormányzati lakásra, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségre mely a helyi építési szabályzatban bontásra ítélt épületben van, illetőleg az épület a településszerkezeti terv alapján rehabilitációra kijelölt területen van,

c) a bérlő kijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakásra,

d) a műemlék épületben lévő lakásra, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

e) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

f) a 2001. év után, állami támogatással épült lakásra.

(3) A határozott időre bérbe adott önkormányzati házingatlant a bérlő kérelmére a Képviselő-testület elidegenítheti.

3.§

Az elidegenítésre kijelölt házingatlan mindaddig nem értékesíthető, amíg

a) az egynél több lakást, illetőleg több önálló rendeltetésű helyiséget magába foglaló lakás vagy vegyes rendeltetésű épületek társasházzá nyilvánítása nem történt meg,

b) az ingatlan nem rendelkezik önálló víz-, villanyórával,

c) az elővásárlási joggal rendelkező bérlő a bérleménnyel kapcsolatban fennálló bérleti díj, közüzemi díj hátralékait nem rendezi.

4.§

(1) Elővásárlás esetén az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat kézhezvételét követő 30 nap.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a házingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat, stb.)

b) a házingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

c) a házingatlan vételárát, a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet összegét, a részletfizetés időtartamát, a havi részlet összegét, a vételárhátralékot terhelő kamat mértékét, a vételárengedmény feltételeit,

d) a vásárlásra jogosultság feltételeit.

(2) Amennyiben a bérlő, illetőleg a vele egy tekintet alá eső személy az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződést ezen nyilatkozattól számított 30 napon belül meg kell kötni.

Amennyiben a bérlő, illetőleg a vele egy tekintet alá eső személy az ingatlan megvásárlásához banki kölcsönt kíván igénybe venni - és azt a pénzintézet igazolja - úgy az adásvételi szerződést 90 napon belül kell megkötni.

5.§

(1) A házingatlanok elidegenítésre történő kijelölése a Képviselő-testület feladata.

(2) A Képviselő-testület a házingatlanok elidegenítésének lebonyolításával a Polgármesteri Hivatalt bízza meg.

II.

A házingatlanok vételára

6.§

A házingatlanok, a helyi forgalmi érték figyelembevételével kialakított áron idegeníthetők el.

7.§

(1) A határozatlan időre bérbe adott bérlakás vételára lakottan a lakás forgalmi értékének 40 %-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés megkötésével egy időben az (1) bekezdésben megállapított vételár 10 %-át egy összegben kell megfizetni, míg a fennmaradó vételár hátralékot 25 év alatt a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapítandó kamat megfizetése mellett kell törleszteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés megkötésével egy időben a vételárnak egy összegben, illetőleg a vételárhátraléknak az előírtnál rövidebb idő alatt történő kiegyenlítése esetén a vevőt a többletfizetés után 40 %-os árengedmény illeti meg.

(4) A határozott időre bérbe adott bérlakás vételára lakottan a lakás forgalmi értéknek 100 %-a, mely összegből a határozott időre kijelölt bérlő 50 %-ot a szerződés megkötésével egy időben, egy összegben köteles megfizetni.

A fennmaradó vételár-hátralékra legfeljebb 10 évi időtartamra - a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapítandó kamat megfizetése mellett - részletfizetés nyújtandó.

8.§

(1) Amennyiben a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig Sátoraljaújhely Város Önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyeztetni.

E jogok fennállása alatt a lakás tulajdonjoga a vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése után ruházható át.

(2) A vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése után a lakásra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni kell.

9.§

(1) A részletfizetési kedvezménnyel megvásárolt lakás esetében, ha a tulajdonos a törlesztési határidőt elmulasztja, úgy legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével írásban fel kell szólítani kötelezettsége teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni és a vételárhátralék megfizetése egy összegben válik esedékessé.

(2) Késedelmes fizetés esetén a tulajdonos a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301.§ (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot fizeti meg.

10.§

(1) A nem lakás céljára szolgáló ingatlan vételára az ingatlan forgalmi értéke.

(2) Amennyiben a nem lakás céljára szolgáló ingatlanra több ingatlanforgalmi szakvélemény készül, úgy az ingatlan vételára a legmagasabb összegű forgalmi érték.

(3) Hk.

III.

Üresen álló házingatlanok elidegenítése

11.§

(1) Az üresen álló házingatlan vevőjét liciteljárás keretében kell kiválasztani. A liciteljárás menetét a rendelet melléklete tartalmazza.

(2) Az üres állapotban lévő házingatlan vételárának alapja a mindenkori forgalmi érték.

(3) Az üres állapotban lévő házingatlant nem kell elidegenítésre megpályáztatni abban az esetben, ha a Képviselő-testület azt

a) olyan személy(ek) részére kívánja elidegeníteni, aki(k)nek lakása elemi csapás következtében megsemmisült, vagy olyan mértékben károsodott, hogy az gazdaságosan nem újítható fel,

b) olyan személy(ek) részére kívánja határozott időre bérbe adni, vagy elidegeníteni, aki(k)nek a városban történő letelepedése révén, városérdekből szükség van.

12.§

Városérdeknek minősül az, ha az önkormányzat fenntartásában lévő intézmény legalább fél éve a meghirdetett munkakörbe megfelelő végzettségű személyt nem tud kinevezni, illetve ha az ide telepedni kívánó és legalább 20 fő helyi foglalkoztatást biztosító vállalkozás munkavállalóinak lakásproblémáját kell megoldani.

13.§

(1) A liciteljárásra való felhívást 15 napra a helyben szokásos módon, valamint a Zemplén Televízió képújságjában közzé kell tenni.

(2) A liciteljárásról szóló hirdetménynek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a házingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat, stb.)

b) a házingatlan vételárát,

c) a vételár megfizetésének feltételeit,

d) a házingatlan megtekintésének időpontját,

e) a liciteljárásra történő jelentkezés végleges határidejét,

f) a liciteljárás lefolytatásának időpontját.

14.§

(1) A liciteljárás során értékesített házingatlan tulajdonosa az lesz, aki a legmagasabb vételi ajánlatot teszi.

(2) A legmagasabb vételi ajánlatot tevő esetében, amennyiben a vételárat részletfizetéssel kívánja kiegyenlíteni, úgy a részletfizetési feltételeket a felek megállapodása határozza meg, a részletfizetés időtartama azonban a 10 évet – a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamat mellett – nem haladhatja meg.

(3) Azonos vételi ajánlat esetén a házingatlan tulajdonosa az lesz, aki egy összegben, illetve a legrövidebb időtartam alatt fizeti meg a vételárat.

IV.

Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása

15.§

(1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások elidegenítéséből származó és a (2) bekezdés szerint csökkentett teljes vételárat a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(2) A lakás és a helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja:

a) a házingatlan elidegenítésére való kijelölésével,

b) a földrészlet megosztásával,

c) a társasházzá való átalakítással,

d) a lakásbérleti jog megvásárlásával,

e) a forgalmi érték megállapításával,

f) cserelakás biztosítása esetén a bérlő kiköltöztetésével kapcsolatos költség, továbbá

g) az  elidegenítéssel megbízott szervet a lebonyolításért megillető díj,

h) a lakás üresen tartása esetén a lakbérkiesésből származó bevételi hiány, és a központi fűtési díj, végül pedig

i) részletfizetés ellenében vásárló esetén a részletek beszedésével, nyilvántartásával és utalásával

kapcsolatosan ténylegesen felmerő költségeket. Az önkormányzat levonhatja továbbá az 1991. évi XXXIII. törvény 43.§ alapján a szolgálati lakással, illetőleg a bérlő választási joggal rendelkező szervet megillető vételárrészt.

16.§

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítéséből származó bevételét

a)a tulajdonában lévő lakóépületek, épületrészek felújítására,

b)a tulajdonában lévő lakóépületek, épületrészek korszerűsítésére,

c)új lakás építésére,

d)állampolgár tulajdonában lévő lakás megvásárlására,

e)határozatlan idejű lakásbérlet felszámolására,

f)a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során – a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre – fennálló tartozás kiegyenlítésére,

g)a településrendezési terv szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére,

h)építési telkek kialakítására,

i)lakásépítéséi és lakásvásárlási támogatás nyújtására,

j)emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására,

k)csereingatlan biztosítására,

l)önkormányzati lakások tulajdont terhelő üzemeltetés emelkedési költségeire

fordíthatja.

V.

A rendelet hatályba lépése

17.§

(1) Ezen rendelet 2004. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 8/1992. (IX.03.) számú, a 8/1994. (V.05.) számú, a 12/1994. (VIII.18.) számú, a 32/1995. (XII.28.) számú, a 19/1996. (VIII.14.) számú, valamint a 11/1997. (V.13.) számú, a 37/1999. (X.22.) számú, a 22/2000. (XI.14.) számú, a 9/2001. (IV.19.) számú és a 15/2003. (VI.23.) számú rendeletek hatályukat vesztik.

(3) Hk.