Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5.

(3) Az önkormányzat alaptevékenységi besorolását és kormányzati funkcióit a z R. 3. függeléke tartalmazza.

(4) Az önkormányzat

a) számlaszáma: 11734138-15350105

b) adószáma: 15726504-2-05

c) törzskönyvi azonosító száma:726500

d) KSH statisztikai számjele: 15726504-8411-321-05

(5) Az önkormányzat közigazgatási területe: Sátoraljaújhely város és a hozzá tartozó Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom városrészek.

2.§

(1)Az önkormányzat jelképei: a város címere és zászlaja.

(2)Az önkormányzat jelképeit, a helyi kitüntetéseket, azok használatával kapcsolatos szabályokat önálló önkormányzati rendeletek rögzítik.

(3)Az önkormányzatot a polgármester önállóan képviseli. 

(4)A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzatok testülete, a jegyző, Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal.

(5) Az önkormányzat internetes honlapja: www.satoraljaujhely.hu.

(6) Az önkormányzat e-mail címe: ujhelpmh@t-online.hu.

II.FEJEZET

Feladatok és hatáskörök

3.§

(1) Az önkormányzat kötelező feladat és hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)  13.§ (1) bekezdése és egyéb ágazati jogszabályok állapítják meg.

(2) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének tejesítésén túl, pénzügyi lehetőségeinek függvényében, lakossági igények alapján maga határozza meg, hogy milyen önként vállalt feladatokat milyen mértében és milyen módon lát el.

(3) A képviselő-testület által önként vállalt feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület által a polgármesterre, a bizottságaira és a jegyzőre átruházott jogköröket a 3. melléklet tartalmazza.

III.FEJEZET

A Képviselő-testület működése

4.§

(1)A képviselőtestület tagjai a polgármester és a képviselők.

(2)A Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.

(3)A Képviselő-testület mindenkori névsorát az 1. függelék tartalmazza.

5.§

(1)A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart. Az üléseket lehetőleg csütörtöki napra kell összehívni.

(2)A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Rendkívüli ülés összehívásáról indokolt esetben - a polgármester dönt.

(3) Az Mötv 44.§ 2. mondata szabályozza a képviselő-testületi ülés kötelező összehívásának eseteit, módját és időpontját.

(4) Rendkívüli ülés összehívása esetén bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől  is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(5) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásáról a Pénzügyi Bizottság elnöke gondoskodik, ebben az esetben a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.

(6) Tartós akadályoztatásnak minősül a 10 munkanapot meghaladó bármely ok miatti távollét.

(7)Hk.

(8)Hk.

6.§

(1)A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)Hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3) A helyi televízió részére megfelelő helyet kell biztosítani.

7.§

(1) A képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében felsorolt esetekben zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

(2) Zárt ülésen az Mötv 46.§ (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.

8.§

(1) Amennyiben a képviselő-testület az érintett kérésére zárt ülést tart, úgy az érintett erre vonatkozó kérését – amennyiben jelen van - a testületi ülésen is előterjesztheti.

(2) A testületi ülésről távol lévő érintett az (1) bekezdés szerinti kérelmét az ülést megelőzően akár szóban, akár írásban a polgármesternél terjeszti elő.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti érintett kérését szóban terjeszti elő, úgy azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amennyiben írásban kéri a zárt ülés megtartását, úgy nyilatkozatát kell csatolni a jegyzőkönyvhöz.

9.§

(1)Zárt ülésen elhangzott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat nyilvánosságát jegyzőkönyvi kivonat nyilvánosságra-hozatalával kell biztosítani.

(2)Ezen közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó kivonatokat a nyilvános és zárt testületi ülésen meghozott határozatokkal együtt kell az önkormányzat honlapján megjelentetni, illetve a nyilvános ülés jegyzőkönyvét megtekintő állampolgár rendelkezésére bocsátani.

10.§

(1)A polgármester a Képviselő-testület üléseit az ülés helyének, időpontjának, a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó elektronikus meghívó útján hívja össze úgy, hogy azt a Képviselő-testület tagjai és az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal, a napirendek anyagát pedig 3 nappal megkapják.

(2)A Képviselő-testület minden nyilvános ülésére, valamennyi napirendi ponthoz tanácskozási joggal meg kell hívni a 4. melléklet I. pontjában felsorolt szerveket és személyeket.

(3)A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni azon szerveket és személyeket, akiknek tevékenységét a tárgyalt napirend érinti. A meghívottak az adott napirendnél tanácskozási joggal vesznek részt.

(4)A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, napirendjéről a Polgármesteri Hivatal a Képújságban, a város honlapján és a hivatal hirdetőtábláján való közzététel útján, az ülés előtt 5 nappal értesíti a lakosságot.

11.§

(1)A Képviselő-testület féléves munkaterv szerint végzi munkáját.

(2)A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti legkésőbb a tárgyfélévet megelőző félév utolsó hónapjában a Képviselő-testület elé. A munkatervben a megtárgyalandó napirendekre a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok tagjai, a jegyző, valamint a civil szervezetek tehetnek javaslatot.

(3)A munkaterv tartalmazza:

a)az ülés idejét,

b)a megtárgyalandó napirendeket,

c)az előkészítésben résztvevő személyeket,

d)a szükséges bizottsági részvételt, állásfoglalást, vélemény-nyilvánítást,

e)a határidőket,

f)az adott időszakban tervezett lakossági fórumok időpontját és témáját.

(4)A Képviselő-testület munkatervében az ülés napirendjére kell tűzni a polgármester tájékoztatóját a két testületi ülés közötti időszak legfontosabb eseményeiről és az általa tett intézkedésekről.

(5)Az ülésen a polgármester és a jegyző tájékoztatást ad az ülésre szóló meghívó kiküldésének időpontjáig lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról.

(6)A Képviselő-testület bizottságainak elnökei és a jegyző ülésenként írásban kötelesek tájékoztatni a Képviselő-testületet az átruházott hatáskörükben - kivéve a szociális hatásköröket - hozott döntéseikről.

12.§

(1)A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket általában írásban kell elkészíteni és lehetőség szerint határozati javaslattal együtt a meghívóhoz csatolni kell.

(2)Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben írásbeli előterjesztést nem kell készíteni. Ilyen esetekben a meghívóhoz csak határozati javaslatot kell mellékelni.

(3)Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Ingatlan megvásárlásra történő felajánlás kétévente csak egy alkalommal terjeszthető a képviselő-testület, illetve a bizottságok elé.

13.§

Hk.

14.§

(1) Az ülést a polgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén az ülés vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására az 5.§ (5) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A képviselő-testületi ülés megnyitásakor a polgármester a jelenléti ív alapján, számszerűen megállapítja a határozatképességet.

A polgármester a képviselő-testületi ülés határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(4) A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot.

(5) A napirend végleges megállapítása előtt bármely képviselő egyéb napirendet is javasolhat, melyről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel külön kell szavazni. Ezt követően a végleges napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

15.§

(1) A képviselő-testület ülésén a polgármester minden előterjesztéssel kapcsolatosan lehetőséget biztosít a képviselőknek kérdések feltevésére, majd azoknak az előterjesztő, vagy a polgármester által történő megválaszolását követően minden előterjesztésről vitát nyit.

(2) A napirendi pontok tárgyalásakor a polgármester elsőként az előterjesztőnek adja meg a szót, aki legfeljebb 15-15 perces kiegészítést tehet.  Ezt követően a bizottságok elnökei ismertetik a bizottság véleményét, esetleges javaslatát.

(3) A képviselő-testület tagjai esetében a vita során a hozzászólások rendjét a polgármester határozza meg. A hozzászólások időtartama napirendi pontonként, képviselőnként legfeljebb öt perc.

(4) Ugyanazon napirendi pont keretében ismételt hozzászólásra egyszer van lehetőség, melynek időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) Az ülés vezetésével, a napirendi ponttal kapcsolatos vita lezárásával a hozzászólások időtartamának további korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, mely ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

15/A.§

(1)Az ülés rendjének fenntartásáért az ülést vezető felel.

(2)Az ülést vezető:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b)rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c)figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3)Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4)Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(5)Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

16.§

(1) A vita során a napirendtől eltérni nem lehet.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak a vita során legfeljebb napirendenként egy alkalommal kettő perces időtartamra szólalhatnak fel.

(3) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat az ülést megelőző nap 15.00 óráig a polgármesternek írásban bejelentették. A hozzászólás időstartama azonos az (1) bekezdésben megjelölt időtartammal.

(4) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja. Az előterjesztő(k) számára legfeljebb öt-öt perces időtartamot kell biztosítani abból a célból, hogy a felvetésre válaszoljon, szükség esetén a napirendet összefoglalja(ják).

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

17.§

Hk.

18.§

Interpelláció

(1)Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2)Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. A Képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig a polgármesterhez írásban benyújtottak.

(3)A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4)Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. A válaszra öt perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5)Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

(6)Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(7)Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez.

(8)Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

19.§

A kérdés

(1)A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés-jellegű felvetés.

(2)A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 18. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző második munkanapon 16.00 óráig a polgármesterhez írásban benyújtottak.

b)a kérdés elmondására 2 perc, a válaszra 5 perc áll rendelkezésre,

c)kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

20.§

Döntéshozatal

(1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A polgármester a vita lezárását és összefoglalását követően az előterjesztett rendelet-tervezetet, illetve határozati javaslatot érintő módosítási javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja.

(3) A szavazás során először a módosító indítványokat, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani. Amennyiben ugyanazon rendelkezéshez, a határozatnak ugyanazon pontjához több, tartalmában eltérő módosító indítvány, javaslat hangzik el, úgy a polgármester dönt azok megszavazásának rendjéről.

(4) A módosító indítványok, javaslatok megszavazása után kerülhet sor a rendelet-tervezet, illetve a határozat módosító indítvánnyal együtt történő megszavazására.

(5) Az előterjesztő által elmondott módosító indítványokat az eredeti előterjesztés részének kell tekinteni, ezért nem kell külön szavazásra bocsátani.

21.§

A testület határozatképességéhez a képviselők több mint felének jelenléte szükséges.

22.§

(1) Amennyiben a Képviselő-testület ülését vezető elnök a határozatképesség hiányát állapítja meg, úgy egy alkalommal – maximum 15 percre – az ülést felfüggesztheti.

(2)Ha az ülés ezt követően is határozatképtelen, akkor az elnök az ülést bezárja.

(3) A határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésen kell napirendre tűzni.

23.§*4

(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

(3) A képviselő személyes érintettségét köteles bejelenteni.

(4) A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester – polgármester személyes érintettsége esetén az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság – javaslatára a képviselő-testület a mulasztó képviselő-testületi tagot, vagy a polgármestert figyelmeztetésben részesíti.

24.§

(1)A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

(2) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata – szükséges az Mötv. 50.§-ában meghatározott esetekben, továbbá:

a)a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

c) gazdasági program elfogadásához,

d) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, tagi kölcsön, valamint az önkormányzat intézményei részére kamatmentes hitel nyújtásához,

e) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez három millió forint felett,

f) helyi népszavazás kiírásához a törvény által nem kötelező esetekben,

g) kitüntetés adományozásához,

h) testületi  hatáskörök átruházásához.

25.§

(1)A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2)A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.

26.§

(1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik.

27.§*5

(1)A Képviselő-testület név szerinti szavazást köteles elrendelni, ha:
a) azt törvény írja elő,
b) azt az önkormányzati képviselők egynegyede indítványozza.

(2)A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasását követően szavaznak.

28.§

(1)Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd ezt követően a vita folytatódik, s a szavazás ezt követően egyszer megismételhető.

(2)Amennyiben ezen szavazás nem vezet eredményre, az előterjesztést az előterjesztőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni, s az így újra átgondolt előterjesztést 90 napon belül ismételten meg kell tárgyalni.

29.§

Hk.

30.§

(1)A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényes felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2)A rendelet alkotását - a polgármesternél - a települési képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, helyi társadalmi szervezet vezető testülete és a jegyző kezdeményezheti.

(3) A képviselő-testület a rendeletek társadalmi egyeztetéséről külön rendeletet alkot.

31.§

A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése, a rendelet hatályosságának biztosítása a jegyző feladata.

32.§

(1)Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel – kell kihirdetni.

(2) Önkormányzati rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét az önkormányzat internetes honlapján közölni kell. Az állampolgárok szélesebb körét érintő önkormányzati rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét, kivonatát az önkormányzat lapjában közzé kell tenni. Az önkormányzati rendelet minősítését arra, hogy az állampolgárok szélesebb körét érinti, a Képviselő-testület a rendelet elfogadásakor jogosult megállapítani.

(3) A hatályos rendeletek a jegyzői titkárságon, valamint a város honlapján tekinthetők  meg, azokba bárki betekinthet.

(4) A rendeletek hatályosulásának ellenőrzése az Ügyrendi és       Nemzetiségi Bizottság feladata.

(5) Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de legalább kétévenként felül kell vizsgálni.

33.§

(1)A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2)A határozat megjelölés magában foglalja a képviselőtestület elnevezését, a határozat számát – arab számmal -, a határozat meghozatalának idejét – évét, valamint zárójelben hónapját és napját -, az ügy tárgyát.

(3)A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4)A határozatokat a testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

34.§

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl a képviselőtestület ülésén történt legfontosabb eseményeket.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b)az írásos előterjesztéseket, indítványokat,

c)a jegyző észrevételeit,

d)a név szerinti szavazás esetén a szavazás számszerű eredménye mellett azt is, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, személy szerint „igen”, vagy „nem” szavazatot adtak le, vagy tartózkodtak a szavazástól,

e)a 8.§ (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatot a nyilvános, vagy zárt ülésen való tárgyalásról.

35.§

(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről az ülést követő 15 napon belül a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv aláírására az Mötv 52.§ (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

36.§

A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

37.§

(1)A Képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvbe, a nyílt ülésen tárgyalt előterjesztésekbe, a zárt ülés személyi adatokat nem tartalmazó határozataiba, továbbá a zárt ülésen tárgyalt közérdekű adatokba, közérdekből nyilvános adatokba a választópolgárok betekintési jogát a jegyző a honlapon történő megjelenéssel biztosítja.

(2)A zárt ülés személyi adatokat nem tartalmazó határozatait, továbbá a zárt ülésen tárgyalt közérdekű adatokat, közérdekből nyilvános adatokat az állampolgárok a honlapon tekinthetik meg.

38.§

(1)A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2)A Képviselő-testület a közmeghallgatást december hónapban tartja.

(3)A közmeghallgatás időpontját, témáját a Képújságban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapon történő közzététel útján kell a lakosság tudomására hozni.

(4)A közmeghallgatáson a közérdekű kérdések, javaslatok meghallgatása mellett a polgármester
a) tájékoztatást ad közérdekű és aktuális várospolitikai kérdésekről, ezen belül az önkormányzat vagyoni helyzetéről;
b) a közmeghallgatás alkalmával kell kihirdetni a „Tiszta utca” akció eredményét, valamint átadni a „Tiszta, virágos Sátoraljaújhelyért” akció díjazottjainak járó jutalmat.

IV.FEJEZET

A képviselő jogállása

39.§

(1)A képviselőt az Mötv-ben és jelen szabályzatban foglalt jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

40.§

(1)A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az Mötv 36.§-a tartalmazza.

(3)Hk.

(4)Hk.

(5)Hk.

(6)Hk.

(7)Hk.

41.§

Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeire vonatkozó szabályokat az Mötv. 39.§ (1)-(2) bekezdései tartalmazzák.

42.§

A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén annak benyújtásáig az Mötv. 39.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

43.§

A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

44.§

(1)A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban a jegyzői titkárság veszi át, és igazolást állít ki az átvételről, illetve végzi a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet.

(2)A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek oly módon, hogy saját vagyonnyilatkozatát névvel ellátott nyílt borítékban, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Polgármesteri Hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban adja át.

(3)A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben kell tárolni.

(4)A vagyonnyilatkozatokról, az ellenőrzési eljárásról, az ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről, valamint az átvételről, a vagyonnyilatkozatok visszaadásáról a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. melléklete szerinti nyilvántartást, illetve igazolást kell kiállítani és vezetni.

45.§

Hk.

V.FEJEZET

A Képviselő-testület bizottságai

46.§

(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végre hajtásának ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz - ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a)7 fős Pénzügyi Bizottságot,

b)7 fős Gazdasági, Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottságot,

c)7 fős Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottságot,

d)7 fős Idegenforgalmi Bizottságot,

e)7 fős Nevelési-Ifjúsági, Civil-Sportügyi és Közművelődési-Bizottságot,

f)7 fős Szociális és Egészségügyi Bizottságot,

g)7 fős Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságot.

(3) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(4) A bizottságok döntési jogkörét és hatósági hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

47.§

(1) A bizottságok szükség szerint, de évente legalább négy ülést tartanak.

(2) A bizottság elnöke - akadályoztatása esetén bármely képviselő tagja hívja össze és vezeti a bizottság ülését.

(3) Az elnök, illetve akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja köteles összehívni a bizottságot

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a jegyző indítványára,

d) a bizottsági tagok több mint felének indítványára.

(4)A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(5)A bizottság ülése nyilvános; zárt ülés tartására a 7. paragrafusban foglaltak az irányadók.

(6)A bizottság állásfoglalásait, döntéseit nyílt szavazással hozza. A határozathozatalra a 23-28. paragrafusban foglaltak az irányadók.

48.§

(1)   A bizottság ülésére a meghívót az ülést megelőzően elektronikus úton legalább 3 munkanappal, míg az anyagot 3 nappal korábban meg kell küldeni a bizottság tagjainak és a meghívottaknak, valamint a polgármesternek, az alpolgármesternek és a jegyzőnek.

(2)   Rendkívüli esetben a bizottság szóban is összehívható.

(3) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját,

b) a javasolt napirendeket.

A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket.

(4) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében és 60.§-ában foglaltakat.

A bizottsági ülésen a határozatképesség megállapítását követően ki kell jelölni azon bizottsági tagot, aki az elnök mellett a jegyzőkönyvet aláírja.

(5)Hk.

(6)A bizottsági üléseken elfogadott, - feladatot és jogot megállapító határozatok kivonatát az ülést követő munkanapon a polgármester és a jegyző rendelkezésére kell bocsátani.

49.§

A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt köztisztviselő segíti, akinek feladatát képezi a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítése, elkészíttetése, és a bizottság által hozott határozatok megszövegezése.

50.§

A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra létrehozott ideiglenes bizottságainak működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

51.§

Hk.

VI.FEJEZET

Településrészi önkormányzatok

52.§

(1)Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Károlyfalva és Rudabányácska településrészen – lakossági kezdeményezésre pedig Széphalom településrészben – településrészi önkormányzatot hoz létre.

(2)A részönkormányzatok elnevezése:

a)Károlyfalva Településrészi Önkormányzata

b)Széphalom Településrészi Önkormányzata

c)Rudabányácska Településrészi Önkormányzata

(3) A részönkormányzatok illetékességi területei:

a) Széphalom Településrészi Önkormányzata: Kazinczy u. 200-tól, Ybl Miklós utca, Jakobinus utca, Hegyköz utca, Kisvasút utca, Temető utca, Tűzoltó tér, Hosszúláz utca

b) Károlyfalva Településrészi Önkormányzata: Rákóczi Ferenc utca, Petőfi Sándor utca, Dózsa György utca, Kossuth Lajos utca;

c) Rudabányácska Településrészi Önkormányzata: Alsórét utca, Bányácska utca, Erdőalja sor, Fenyves utca, Gomba utca, Görbe utca, Kárpát utca, Lőtér utca, Szabadság utca.

53.§

(1) Károlyfalva, Rudabányácska és Széphalom részönkormányzatok tagjainak száma 4-4 fő.

(2)A részönkormányzati testület tagja a településrész megválasztott egyéni képviselője, valamint a városrészen állandó lakóhellyel rendelkező települési képviselő.

(3)A részönkormányzati testület vezetője a településrész megválasztott egyéni képviselője.

(4) A településrészi önkormányzat tagjainak megbízatása megválasztásuktól a önkormányzati képviselő megbízatásának időtartamáig tart.

(5) A részönkormányzati választás napját és a választás időtartamát, valamint a választással kapcsolatos határidőket a Képviselő-testület a jegyző javaslata alapján állapítja meg.

(6) A választást a Helyi Választási Bizottság, valamint Széphalom városrészben az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán működő 1. számú Szavazatszámláló Bizottság, Rudabányácska városrészben a 4. számú Szavazatszámláló Bizottság, míg Károlyfalva városrészben a 19. számú Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.

55.§

(1) A szavazólapra a jelöltek ábécé-rendben kerülnek felvételre és a választójoggal rendelkező állampolgár a szavazólapon legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány részönkormányzati testületi tag titkos szavazással megválasztásra kerülhet.

(2)A részönkormányzati testület tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták.

Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlőszámú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. A településrészi önkormányzat testületi tagjai megbízatásának időtartama megegyezik a települési önkormányzat megbízatásának időtartamával.

56.§

A részönkormányzati testület feladatai, hatáskörei:

a)képviseli és védi a településrész lakosságának érdekeit, megilleti az önkormányzati norma alkotásának kezdeményezési joga,

b)véleményezési jog illeti meg, illetve véleményt alkot a településrészen fekvő ingatlan-hasznosítási ügyekben.

57.§

A részönkormányzati testület ülésének összehívására, vezetésére, működésére a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

58.§

(1) A településrészi önkormányzat megszűnik, illetve a képviselő-testület megszűnteti, ha

a)egy éven keresztül nem működik,

b)az 56.§-ban felsorolt jogait sorozatosan legalább hat hónapon keresztül nem gyakorolja.

(2) A településrészi önkormányzat tagjainak mandátuma megszűnik minden olyan esetben, amikor a települési képviselő mandátuma is megszűnne.

59.§

Hk.

VII.FEJEZET

A polgármester

60.§

A polgármester jogállását és feladatait az Mötv. 65-67.§-ai szabályozzák.

61.§

(1) A polgármester a képviselő-testület határozatképtelensége, vagy határozathozatal hiánya miatt az Mötv. 42.§-aiban meghatározott ügyek kivételével minden testületi hatáskörbe tartozó ügyben döntést hozhat, melyről a képviselő-testülete soron következő ülésén tájékoztatni köteles.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az Mötv. 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet.

62.§

Hk.

63.§

A polgármester minden páros hét hétfői napján 8-10 óráig tart ügyfélfogadást.

64.§

A polgármesteri tisztség az Mötv 69.§ (1) bekezdésében szabályozott esetekben megszűnik.

VIII.FEJEZET

Az alpolgármester

65.§

(1) A képviselő-testület az Mötv. 74.§-ában foglaltak figyelembe vételével, tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) Az alpolgármester tisztsége az Mötv. 76.§-ában szabályozott esetekben szűnik meg.

66.§

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

67.§

Az alpolgármester minden páratlan hét hétfői napján 8-10 óráig tart ügyfélfogadást.

IX.FEJEZET

A jegyző, aljegyző

68.§

(1) A jegyző és az aljegyző kinevezésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 82.§ (1) bekezdése tartalmazza.

(2) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának módja, hogy a polgármester a jegyzői feladatok ellátásáról a Hivatalban a jegyzői képesítésre vonatkozó előírásoknak megfelelő személy megbízásáról gondoskodik.

69.§

(1) A jegyző feladatait az Mötv.  81.§ (3) bekezdése szabályozza.

(2) A jegyző hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület és bizottságai ülésén a jegyző köteles jelezni ha bármely javaslattal, vagy a testületek működésével kapcsolatban jogszabálysértést észlel.

70.§

A jegyző minden héten szerdán 9-11 óráig tart ügyfélfogadást.

71.§

A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására, aki a munkakört kapcsolt munkakörként is elláthatja.

X.FEJEZET

Polgármesteri Hivatal

72.§

(1)A polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése: Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal.

(2)A Polgármesteri Hivatal munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint látja el.

(3)A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet tartalmazza. A Polgármesteri Hivatal munkarendjét  - a polgármesterrel egyetértésben a jegyző állapítja meg.

(4)A hivatal belső szervezeti tagozódását a 9. melléklet tartalmazza.

(5)A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény helyi végrehajtásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(6)A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 10. melléklet tartalmazza.

73.§

(1)A hivatal dolgozói munkaköri leírásuknak, a jogszabályoknak, a belső szabályzatoknak megfelelően és a kapott utasítások szerint látják el feladataikat.

(2)A hivatal dolgozói munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Az osztályvezető helyettesét a jegyző esetenként jelöli ki.

XI.FEJEZET

Nemzetiségi önkormányzatok

74.§

(1) A települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg saját működési rendjét.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzatok testületi munkáját a jegyző által kijelölt köztisztviselő segíti.

75.§

(1) A képviselő-testület a nemzetiségi törvénnyel összhangban az alábbi működési feltételeket biztosítja a települési német, roma, szlovák nemzetiségi önkormányzatok számára:

a)az ülések megtartásához a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 80.§ (1) bekezdés a.) pontja szerinti helyiséget,

b)igény szerint a nemzetiségek hagyományának, kultúrájának, ünnepeinek megtartásához szükséges megfelelő befogadóképességű helyiséget,

c) a nemzetiségi önkormányzat adminisztratív feladatainak ellátását: meghívó, előterjesztések, jegyzőkönyv elkészítése, levelezések,

d) postázási feladatok biztosítása, helyben történő kihordással,

e) PIN kód biztosításával a Polgármesteri Hivatal telefonjának használata, fénymásolási, scannelési és nyomtatási lehetőség,

f) szabad gépkocsi kapacitás esetén a nemzetiségi önkormányzat ügyeivel összefüggésben gépkocsi biztosítása sofőrrel,

g) pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátása.

76.§

Hk.

XII.FEJEZET

Társulások, nemzetközi kapcsolatok

77.§

Az önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott társulások megalakulásának, megszűnésének, szervezetének és működésének főbb szabályait az Mötv. IV. Fejezet 87-95.§-ai tartalmazzák.

78.§

Hk.

79.§

Hk.

80.§

(1)Testvér-települési kapcsolatok kialakításáról és feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

(2)Nemzetközi kapcsolat kialakítása céljából külföldi partnerrel a polgármester, illetve az általa megbízott személy jogosult tárgyalni.

XIII.FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

81.§

A helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

XIV.FEJEZET

Az önkormányzat vagyona

82.§

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal, az üzleti vagyonnal, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2)  A vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(3) Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati vagyonnyilvántartást vezet.

(4) Az önkormányzati vagyonkataszter vezetésére az Mötv. 110.§-a, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

83.§

Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol.  A következő évet előkészítő közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat gazdálkodása

84.§

Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartási törvényben, végrehajtási rendeletében foglaltak és az Mötv. 111-116.§-ai az irányadóak.

85.§

Hk.

86.§

(1) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelettervezetet valamennyi bizottság és a településrészi önkormányzatok testülete megtárgyalja.

(2) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely jegyzőkönyvet csatolni kell a költségvetés tervezethez abból a célból, hogy annak tartalmát a Képviselő-testület bizottságai megismerhessék.

87.§

A gazdasági fejlesztési program végrehajtásáról a polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek.

88.§

(1) A Pénzügyi Bizottságnak az önkormányzat belső kontroll rendszerével kapcsolatos feladatait az Mötv. 120.§-a tartalmazza.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) Az önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző évente a honlapon történő megjelentetéssel közzéteszi.

89.§

Hk.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

90.§

(1)Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a külön jogszabályok szerint folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján.

(2)Hk.

(3)A éves ellenőrzési tervet a képviselőtestület hagyja jóvá az előző év december 31-éig.

(4)A polgármester a tárgyévre vonatkozó összefoglaló ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a Képviselő-testület elé.

XV.FEJEZET

Záró rendelkezések

91.§

(1)A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

92.§

(1)A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat Internetes honlapján történő közzététellel kell kihirdetni.

(2)A Szervezeti és Működési Szabályzat egy példányát a jegyzői titkárságon kell elhelyezni.

93.§

Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 32/2008.(X. 30.) önkormányzati rendelete.