Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
a vásárok és piacok rendjéről
Hatályos: 2021. 12. 20Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
a vásárok és piacok rendjéről
Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében rögzített eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el.
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sátoraljaújhely város közigazgatási területén a vásárt rendezőkre, illetve a piacot fenntartókra, az üzemeltetőkre, valamint a vásáron, illetve piacon értékesítő tevékenységet folytatókra. A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Európai Unió tagállamainak kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozóira is.
(2) A vásár és piac területén létesített üzlet működésére – ideértve a jövedéki termékek árusítását is – a vonatkozó jogszabályok az irányadók.
2. § (1) Vásár rendezésére és piac fenntartására csak az kaphat jogosítványt, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.
(2) Az üzemeltető feladata a rend fenntartása, az árusítóhelyek kijelölése, a helypénz beszedése, és minden egyéb üzemeltetéssel kapcsolatos feladat végrehajtása.
3. § (1) Az élelmiszer és virágpiac helye a Piac tér műkő burkolattal ellátott és szegélykővel körülhatárolt területe.
(2) Az élelmiszer, használtcikk piac és a helyi kirakodóvásár helye: az Epreskert utca és a Ronyva közötti terület.
(3) Alkalmi, ünnepi és népművészeti vásár helyét esetenként kell meghatározni.
4. § (1) Vásáron és piacon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozható forgalomba:
a) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;
b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;
c) kábítószernek és pszichotróp anyagnak minősülő termék;
d) mérgező és veszélyes anyag;
e) látást javító szemüveg, kontaktlencse;
f) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray;
g) kulturális javak;
h) védett vagy fokozottan védett, növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;
i) olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik.
(2) Vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba:
a) fűszerpaprika-őrlemény;
b) jövedéki termék;
c) növényvédő szer;
d) barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;
e) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek).
5. § (1) Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint a (4) bekezdésben foglaltak szerint magánszemély árusíthat.
(2) A mezőgazdasági őstermelői bizonyítvánnyal rendelkező személy kizárólag
a) a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot;
b) a saját gazdaságában előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket;
c) mézet (lépes mézet), saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt árusíthat.
(3) A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.
(4) Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő – az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező – egyéb magánszemély, a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakodóvásáron és használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, tovább-eladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.
(5) E rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.
6. § (1) Romlott árut a piacra vinni, vagy ott tartani tilos. Az árusítóhelyeken csak jó minőségű, fogyasztásra alkalmas, hamisítatlan áru tárolható és hozható forgalomba.
(2) Zöldség, gyümölcs a kialakított asztalokon, továbbá kocsiról és az erre kijelölt területeken árusítható.
(3) Az élelmiszer és virágpiacon alkalomszerűen, kizárólag a kijelölt helyen házilag (otthon), nem iparszerűen előállított használati tárgyak, eszközök is értékesíthetők.
7. § (1) A vásár, illetve a piac rendjét a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója Üzemeltetési Szabályzatban köteles meghatározni. Az önkormányzat által fenntartott élelmiszer és virágpiac Üzemeltetési Szabályzatát az 1. melléklet tartalmazza, melyet az üzemeltető köteles a piac irodájában kifüggeszteni.
(2) A vásár, illetve a piac rendjét a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg, s arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét. A nyitva tartás rendjét az üzemeltető állapítja meg, a hatályos jogszabályok és a lakossági igények figyelembe vételével.
(3) Az önkormányzat által üzemeltetett piac nyitvatartási ideje: Nyári időszakban (április 1. – október 31.) 5 – 12 óráig. Téli időszakban (november 1. – március 31.) 6 – 12 óráig.
8. § (1) A vásárokon és piacokon alkalmazott díjat, helypénzt a vásár rendezője, illetve a piac üzemeltetője saját hatáskörében állapítja meg. A díj- és helypénztáblázatot a piac, vásár területén jól látható helyen ki kell függeszteni.
(2) Az önkormányzati üzemeltetésű piac, vásár esetében a díj az elfoglalt terület megkezdett m2-ekben meghatározott mértékéhez igazodik. Az alkalmazandó díjakat, illetve helypénzeket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Helypénzt kell fizetni valamennyi piacra, vásárra vitt áru után, továbbá az árut szállító jármű, az áru elhelyezésére szolgáló göngyöleg (láda, zsák, stb.) és minden olyan tárgy után, amit ott az árus helyezett el, és használ.
(4) A piacon személyesen árusítást végző, 65. életévét beöltött őstermelő a számára irányadó helypénz mértékéből 50 %-os kedvezményben részesül. E kedvezmény legfeljebb egy négyzetméternyi elfoglalt helyig, illetve egyetlen asztalig illeti meg, és az a helyhasználati engedély alapján fizetendő díjra nem terjed ki.
9. § (1) A helypénz összegét helypénzjegy ellenében készpénzben a helyszínen kell a piacellenőrnek megfizetni.
(2) Határozott, vagy határozatlan időre kötött bérleti, illetve helyfoglalási szerződés esetén a helyfoglalási díjat havonta előre kell megfizetni.
(3) Ha a szerződésben meghatározott területénél egyes piaci napokon az árus nagyobb területet vesz igénybe, a többletterület után helypénzt köteles fizetni.
(4) A helypénzszedő a befizetett helypénzről megfelelő értékű, sorszámmal, értékjelzéssel és napi kelettel ellátott helypénzjegyet köteles adni, amelyet az árus addig köteles megőrizni, amíg helyét elfoglalva tartja. Ha az árusító ellenőrzés során a helypénzjegyet bármely okból felmutatni nem tudja, a helypénzt újból köteles megfizetni.
10. § (1) Helyfoglalási szerződés alapján az árusítóhely határozott, vagy határozatlan időre biztosítható.
(2) A határozott időre szóló helyfoglalás legrövidebb időtartama egy hónap, leghosszabb időtartama egy év.
(3) Határozatlan időre szóló helyfoglalás esetén a helyváltoztatás jogát a vásártartó fenntartja.
(4) Amennyiben egy meghatározott helyre több árus is igényt tart, úgy a helyet a bérelni kívánt időszakot megelőzően, liciteljárással kell az Üzemeltetési Szabályzatnak megfelelően biztosítani. A liciteljárás induló díja a rendelet 2. mellékletében megállapított díj. A liciteljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
11. § (1) A piac- vásártartó a piac – vásár befogadóképességének határáig mindazok számára köteles lehetővé tenni az árusítást, aki részére azt a jogszabály megengedi.
(2) A piac- vásártartó jogosult és köteles folyamatosan ellenőrizni a vásárokra és piacokra vonatkozó jogszabályok és egyéb hatósági előírások betartását, a piac-vásár rendjét, valamint az árusításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását.
(3) Pótdíjat kell fizetni annak a személynek:
a) aki a kijelölt élelmiszer- és virágpiac területén kívül árul;
b) az élelmiszer- és virágpiac kijelölt területén nem a kijelölt pavilonban, illetve kialakított asztalon árul;
c) aki élelmiszert a puszta földre lerak, vagy onnan árul;
d) utólagos fizetés esetén (érvényes helyjegy hiányában árul);
e) az érvényes helyjegyen feltüntetett, vagy annak megfelelő területen túl terjeszkedően árul;
f) nem a teljes terület után fizette meg a helypénzt.
(4) Pótdíjat a helyszínen, későbbi fizetés esetén a befizetés határidejét is tartalmazó csekken, illetve munkanapokon a Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet (Sátoraljaújhely, Határ u. 6-10.) pénztárában hétfőtől csütörtökig 8-15.30 óra között, pénteken 8-12.00 óra között lehet megfizetni.
(5) Aki a piac-vásár rendjét ismételten megszegi, vagy a pótdíjat az előírt határidőn belül nem fizeti meg, azt a piac, illetve vásártartó legfeljebb 3 hónapra kitilthatja.
12. § (1) A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek, gazdasági társaságok, és egyéb szervezetek vagy megbízottjaik az árusító helyen jól látható módon kötelesek kihelyezni a vállalkozásuk, cégük azonosítására alkalmas táblát, feliratot.
(2) Az árusító köteles az ellenőrzést végző hatóságoknak az áru származása, illetve minősége, mennyisége és ára tekintetében a szükséges felvilágosítást megadni.
(3) Az árucikkek mérésénél csak hitelesített mérőeszközök használhatók.
(4) Az árusító köteles a statisztikai összeírást végző árufelírónak a felhozott áru mennyiségére vonatkozóan a valóságnak megfelelő felvilágosítást megadni.
(5) Az árusok kötelesek a vásártartó és piacellenőr utasításait, a feliratok, eligazító táblák rendelkezéseit betartani, az ellenőrző szervek (személyek) felszólítására személyazonosságukat és megbízási minőségüket igazolni.
13. § A helyhasználók kötelesek az árusító helyet a közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelően tisztán tartani, az árusítás alkalmával az ezzel kapcsolatos egészségügyi rendelkezéseket betartani.
14. § Hatályát veszti a vásár és piac tartásáról, rendjéről szóló 20/2004. (VIII.3.) önkormányzati rendelet.
15. § Ez a rendelet 2021. december 20-án lép hatályba.
1. melléklet
1. Értelmező rendelkezések:
a) alkalomszerű értékesítés helye: kizárólag a piacszolgáltató épületének D-i oldalán az üzemeltető helyiségek előtti területen (földszint) a támfal előtti 1,5 m széles sávban;
b) fedett zóna: az árnyékolók által fedett piaci asztalok, ahol elsősorban őstermelő árusíthat az önkormányzati díjmegállapítás alapján licitálás nélkül a meghatározott helybiztosítási alapdíj (havidíj), ill. a napi helypénz megfizetésével;
c) helyhasználat: a szabályzat hatálya alá eső területek díjfizetési kötelezettséggel járó, meghatározott ideig történő használata, amire az előírt engedélyekkel rendelkező helyhasználónak az érvényes helyjegy, vagy helybérleti szerződés biztosít jogot;
d) helyhasználati díj: az a forintban kifejezett, négyzetméterre és időarányosan számított pénzösszeg, amelyet a piac meghatározott területének használatáért a fenntartó önkormányzat határoz meg;
e) helyhasználó: olyan jogi vagy magánszemély, aki a piac meghatározott területét értékesítési szándékkal rendeltetésszerűen, helyhasználati díj fizetése mellett igénybe veszi;
f) jellegzetes termékek: élő állat, tej és tejipari termékek, természetes méz, élőnövény, vágott virág, zöldségfélék, gyümölcs és dió, fűszernövények, gabonafélék, olajos magvak, szőlőbor, szőlőmust és karácsonyfa;
g) nyitott zóna: a fedett zónán kívüli összes élelmiszerpiaci terület;
h) piac látogatói: a piac területére vásárlási vagy látogatói szándékkal érkező személyek;
i) piac látogatói: a piac területére vásárlási vagy látogatói szándékkal érkező személyek;
j) piaci asztal: áru kirakodására szánt beépített, egységes méretű, helyszámmal ellátott asztal, amelynek felületét egységesen 1 m2-nek kell tekinteni.
2. Az élelmiszerpiac fenntartása és üzemeltetése
Az élelmiszerpiaci elárusító helyek kialakítását, a rögzített asztali árusító helyet, az egyéb árusítási célra kiképzett területrészeket, ezek szám szerinti meghatározását, a vevőforgalmi és árubeszállítási, feltöltési útvonalak kijelölését a szabályzat részét képező helyszínrajz tartalmazza.
3. A piacon folytatható kereskedelmi tevékenység
A piacon termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, valamint helyben végezhető kereskedelmi szolgáltató tevékenység, mozgóbolt, kizárólag a piac területén kívül a keleti oldalon, közterületen közterület foglalási díj ellenében végezhető. A piac üzemeltetője köteles és jogosult a vonatkozó jogszabályokban és e szabályzatban foglalt előírások megtartását rendszeresen ellenőrizni és hiányosság esetén saját hatáskörben vagy szükség esetén a hatóságok bevonásával intézkedni.
4. Üzletek
A piac üzemeltetője köteles az üzleteket – kivéve a pályázati feltételeket elfogadó, a régi piacon le nem járt bérlettel rendelkező vállalkozót – pályáztatás útján határozott idejű bérbeadásra meghirdetni. A határozott idejű bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a vállalkozó elfogadja a pályázati feltételeket, valamint rendelkezzen az üzlethelyiségre vonatkozó működési engedéllyel.
5. Az árusítás feltételei
Forgalomba hozni csak olyan nyers gyümölcsöt, zöldséget szabad, amelynek növényvédőszeres kezelésére előírt élelmezés egészségügyi várakozási ideje letelt és a határértéket meghaladó növényvédőszer maradékot nem tartalmaz. Az erre vonatkozó nyilvántartást az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatni. Vállalkozónak nyers gyümölcs, zöldség felvásárlásakor a termelő írásos nyilatkozatát kell beszerezni. Az élelmiszer nyersanyagok árusítására külön-külön területet kell kijelölni, hogy a különböző természetű áruk káros egymásra hatását elkerüljék.
6. Külön helybiztosítással rendelkező termékek
a) tej, tejtermék;
b) méz, aszalt gyümölcs;
c) sertéshúsból előállított füstölt hús, étkezési szalonna, olvasztott zsír;
d) vágott baromfi, tojás;
e) zöldség, gyümölcs, gomba;
f) kimért savanyúság.
7. Az árusítás követelményei
a) Az élelmiszerpiacon az árusítás kizárólag az üzemeltető által biztosított rögzített piaci asztalokról, (fedett zóna) valamint az árusító sávban (nyitott zóna) az árusító tulajdonában lévő és a piaci árusítás higiéniai előírásait teljesítő árusító eszközről történhet, a helyszínrajzon bejelölt területen.
b) A helyek elfoglalása csak a 11. pontban meghatározottak szerint történhet.
c) Őstermelői vágott baromfi, sertéshúsból előállított füstölt hús, szalonna, olvasztott étkezési zsír, tej-, tejtermék árusítás csak az arra kijelölt helyen a piacszolgáltató épületének földszinti helyiségében történhet.
d) A piac zárásakor a helyhasználó köteles az árusítóhelyet tisztán, hulladékmentes állapotban hagyni. Az árusítóhelyen a piacra felhozott eladatlan áru nem maradhat.
8. Az élelmiszerpiac területi felosztása
Az élelmiszerpiac alaprajzi adottsága alapján két zónára és egyéb területre oszlik. A fedett zóna 48 db 75 x 125 cm méretű rögzített fémasztal, számozása: 1-48. Nyitott zóna helyezkedik el a 3 m széles árusítósávok Ny-K irányában a nem fedett területen. Az árusítások között 2 m széles közlekedő utat kell biztosítani a piac látogatói, vevői részére.
9. Egyéb területek
a) A kiszolgáló épület földszint keleti oldalán tej és füstölt hús, szalonnaárusító helyiség;
b) A kiszolgáló épület emeletén 4 db üzlethelyiség;
10. Helyhasználat
A nyitott zónában személygépjárművel és utánfutóval, valamint legfeljebb 3,5 t össztömegű kistehergépjárművel lehet behajtani és tartózkodni 3 m széles sávban hosszirányban, amennyiben az elfoglalt hely után a helyhasználati díj megfizetésre került.
11. Helybiztosítás
A helybiztosítás az elárusítóhely rendszeres igénybevételét biztosítja az igénybe vevő részére. A helybiztosítási díj megfizetése esetén az üzemeltető köteles elsőbbséget biztosítani az elárusítóhelyre az igénybe vevő részére minden piaci nap 7.00 óráig. Amennyiben az igénybe vevő bármely nap 7.00 óráig nem foglalja el a helyet vagy a későbbi - 7.00 óra utáni - helyfoglalást előzetesen a piacfelügyelőségen nem jelzi, a helyet más részére az üzemeltető adott napra kiadhatja. A hely foglaltságát az asztalon jól láthatóan jelölni kell. A helybiztosítás fedett és a nyitott zónában egyaránt egy hónapra vagy annak egész számú többszörösére köthető. A helybiztosítás tényét és részletes feltételeit írásos szerződésben kell rögzíteni. A helybiztosítás legkisebb egysége 1 m2 asztalfelület vagy az elárusító sávban 3 m2 , illetve annak többszöröse. Helybiztosítással nem rendelkező igénybe vevő részére csak nem helybiztosított és a 7.00 óráig el nem foglalt – illetve a későbbi helyfoglalást nem jelzett – helyeket lehet kiadni. A helybiztosítás megújítása, a szerződések meghosszabbítása a tárgyhót megelőző hónap 20. napjától, míg a megüresedett helyek pályáztatása (licitálása) folyamatosan történik. A megüresedett helyeket, üzleteket, a piacüzemeltetője köteles legalább 3 piacnapon keresztül a piac irodájának hirdetőtábláján meghirdetni. A pályázatot a legmagasabb összegű ajánlatot tevő nyeri el. Az üzlethelyiségeket kivéve azonos összeg esetén a helybiztosítás időtartama dönt. A megszerzett hely el nem adható, bérbe nem adható és egyéb módon át nem ruházható. Amennyiben a helybiztosítással megszerzett helyen nem a helyhasználó árusít, az árusítási jogosultságot hitelt érdemlő módon – személyi igazolvány, alkalmazási szerződés, alkalmi munkakönyv bemutatásával igazolni kell a piacfelügyelőnek vagy más ellenőrzésre jogosultnak. Aki a helybiztosítási díjat nem a megállapodásban foglaltaknak megfelelően fizeti, illetve a megállapodás egyéb előírásait nem tartja be, - az elfoglalt helyet szennyezi vagy nem tartja tisztán – annak megállapodását az üzemeltető azonnali hatállyal köteles felbontani.
12. Hirdetmény tartalma
a) terület, üzlet pontos helye (azonosítója) és rendelkezésre állásának, bérbe adásának ideje;
b) az induló licit illetve bérleti díj összege;
c) licit emelés összege;
d) liciteljárás módja és ideje.
13. Szankciók az Üzemeltetési Szabályzatot megszegőkkel szemben
Az üzemeltetési szabályzat megszegőjével szemben a piac üzemeltetője a rendeletben szereplő pótdíjat érvényesítheti, illetve az élelmiszerpiac területéről legfeljebb három hónapos időtartamra a vállalkozót kitilthatja.
14. Helyszínrajz
2. melléklet
1 |
Piaci asztalokon történő árusításnál az elfoglalt és minden megkezdett fm után |
200.- Ft/nap |
2 |
Vendéglátó egységek, pecsenyesütők minden megkezdett m2 után |
320.- Ft/nap |
3 |
Járműről és jármű előtt történő árusítás esetén a fizetendő helypénz összege: |
400.- Ft/nap |
4 |
Helyhasználati engedéllyel (bérlettel) rendelkező árusok havonta a napra megállapított alapdíjuk |
|
5 |
Pótdíj a 11. § .(2) bekezdés fennállása esetén |
5.000.- Ft |
6 |
Kézmosó, WC használata alkalmanként |
48.- Ft |