Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 02. 16- 2025. 11. 27Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete megalkotásának célja a hatékony szervezeti működés meghatározása és átláthatóságának biztosítása.
[2] Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság, Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottsága, Pénzügyi Bizottság, Területfejlesztési és Turisztikai Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A Vármegye Önkormányzata
1. § (1) A vármegyei önkormányzat hivatalos megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat
a) székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1.
b) telephelye:
ba) 3780 Edelény, Borsodi út 7.
bb) 3519 Miskolc, Aradi u. 4.
bc) 3529 Miskolc, Csabai kapu 37.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat postacíme: 3501 Miskolc, postafiók: 184.
(5) Az Önkormányzat
a) pénzforgalmi számla száma: 10027006-00320250-00000000,
b) törzskönyvi azonosító száma (PIR): 726511,
c) adószáma: 15726511-2-05,
d) adóalanyisága: belföldi adóalany, áfa alany,
e) statisztikai számjele: 15726511-8411-321-05,
f) képviselő-testülete: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Vármegyei Közgyűlés vagy Közgyűlés).
(6) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a címer, a zászló és a logó, melyek leírását és használatának rendjét a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye jelképeiről, a jelképek és a vármegye nevének használatáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
(7) Az Önkormányzat a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata kitüntetéseinek alapításáról és az adományozás rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kitüntetéseket és elismerő címeket alapít.
(8) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.baz.hu.
2. § (1) Az Önkormányzat részére megállapított feladatokat a Közgyűlés és szervei látják el.
(2) A Közgyűlés szervei: a Vármegyei Közgyűlés elnöke (a továbbiakban: Közgyűlés elnöke, illetve elnök), a Közgyűlés bizottságai, a vármegyei önkormányzati hivatal, a vármegyei jegyző (a továbbiakban: jegyző).
(3) A Közgyűlés tagjainak száma: 28 fő.
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
3. § (1) Az Önkormányzat önállóan, demokratikus módon, széles körű nyilvánosság biztosításával intézi a vármegye közügyeit és látja el az önként vállalt feladatait.
(2) Az Önkormányzat közfeladatai, szakmai alaptevékenységei kormányzati funkciók szerinti besorolása:
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
3. 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
6. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
7. 016040 Nemzetpolitikai tevékenység igazgatása és támogatása
8. 041140 Területfejlesztés igazgatása
9. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
10. 047310 Turizmus igazgatása és támogatása
11. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
12. 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek
13. 053010 Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása
14. 054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása
15. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
16. 066010 Zöldterület-kezelés
17. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
18. 082020 Színházak tevékenysége
19. 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
20. 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység
21. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
22. 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység
23. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
24. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
25. 082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
26. 084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása
27. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
28. 086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
29. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
30. 105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások
31. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
32. 107090 Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok
(3) Az Önkormányzat által ténylegesen végzett adóköteles tevékenységek TEÁOR szerinti besorolása:
1. 47.61 Könyv-kiskereskedelem
2. 47.69 M.n.s. kulturális, szabadidős cikk kiskereskedelme
3. 47.78 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme
4. § (1) Az Önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatáskörök mellett - a mindenkori pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével - önként vállalja a következő feladatok ellátását:
a) a vármegye települési önkormányzatai feladatellátásának segítése, közreműködés fejlesztési lehetőségeik feltárásában és koordinálásában,
b) közreműködés a vármegye hátrányos helyzetű települései felzárkózásának és fejlődésének előmozdításában,
c) együttműködés és a közös cselekvés lehetőségeinek felkutatása a bevett egyházakkal és a civil szervezetekkel,
d) a gazdasági élet szereplőivel való együttműködés, erőforrásaiknak a vármegye fejlődésébe történő bevonási lehetőségének feltérképezése, koordinálása,
e) a családok és az ifjúság kezdeményezéseinek, szervezeteinek támogatása,
f) a vármegye színvonalas és eredményes kulturális, közművelődési, művészeti, tudományos és sport tevékenysége előmozdításának támogatása, közreműködés a vármegye szellemi, tárgyi és humán értékeinek megóvásában, gyarapításában,
g) a vármegye országos és nemzetközi megjelenítésének elősegítése, aktív kommunikáció kialakítása a vármegye lakosságával,
h) közreműködés a vármegye közrend- és tűzvédelmében, a havaria-helyzetek megoldásában,
i) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon egyes elemei tekintetében vagyonkezelői, üzemeltetési feladatok ellátása.
(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrást az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
5. § (1) Az Önkormányzat biztosítja a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei német, roma, ruszin és szlovák nemzetiségek területi önkormányzatai testületi működésének feltételeit, a következő módon:
a) Az Önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatok működését a vármegyei önkormányzati hivatal munkatársainak közreműködésével segíti.
b) Az Önkormányzat biztosítja a területi nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítésével, összehívásával és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását.
c) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek megtartásához a székhelyén helyiséget biztosít. Külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez igény esetén segítséget nyújt.
d) A vármegyei önkormányzati hivatal gondoskodik a területi nemzetiségi önkormányzatok bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.
(2) Az Önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatokkal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan közigazgatási szerződésben megállapodik.
6. § (1) A Közgyűlés az 1. mellékletben meghatározott hatásköreit a Közgyűlés elnökére ruházza át.
(2) A Közgyűlés elnökét az átruházott hatáskörben hozott döntéseivel, ezirányú tevékenységével összefüggésben tájékoztatási kötelezettség terheli. A tájékoztatás rendjéről a Közgyűlés munkatervének elfogadása során dönt.
Az Önkormányzat gazdasági alapjai
7. § (1) A Közgyűlés meghatározza gazdasági programját és a költségvetéséről évente önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az Önkormányzat vagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és eljárási rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
A Közgyűlés működése
A Közgyűlés munkaterve
8. § (1) A Közgyűlés munkáját éves munkaterv alapján végzi. A munkatervben foglaltaktól a Közgyűlés elnöke eltérhet, az eltérés indokát a Közgyűlés ülésén a napirendi pontokra vonatkozó javaslat megtételét megelőzően szóban ismerteti.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját, helyszínét, napirendjét,
b) a napirendi pontok előterjesztőjét,
c) az előterjesztést véleményező bizottság(ok) megnevezését,
d) a vármegyei önkormányzati hivatal előterjesztés elő-, illetve elkészítéséért felelős szervezeti egységének megnevezését,
e) az előterjesztés előkészítésében részt vevő személyek, szervek és szervezetek megjelölését,
f) az előterjesztések törvényességi ellenőrzésre történő átadásának határidejét,
g) a napirendi pont tárgyalásához meghívottakat,
h) a közmeghallgatás időpontját és helyszínét, valamint az elsődlegesen megtárgyalásra javasolt témakört,
i) a Közgyűlés ünnepi üléseinek tervezett időpontját.
(3) A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni a Közgyűlés bizottságaitól, a közgyűlési képviselőcsoportok vezetőitől, a közgyűlési képviselőcsoporttal nem rendelkező képviselőktől, a vármegyében működő területi nemzetiségi önkormányzatoktól és az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság vezetőjétől.
(4) A munkaterv előkészítéséről és a Közgyűlés elé terjesztéséről a Közgyűlés elnöke a jegyző közreműködésével gondoskodik.
(5) A munkatervet a Közgyűlés tárgyévet megelőző naptári év utolsó rendes ülésén kell előterjeszteni.
Az előterjesztések rendje
9. § (1) A Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket a Közgyűlés elnökénél írásban kell benyújtani a Közgyűlés ülését megelőző 15. napig.
(2) Az előterjesztés megnevezése lehet:
a) határozat meghozatalára vagy önkormányzati rendelet megalkotására irányuló „Javaslat”
b) jogszabály vagy a Közgyűlés határozata által előírt beszámolási kötelezettség esetén „Beszámoló”
c) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az éves ellenőrzésről, jogszabályban vagy Közgyűlési határozatban meghatározott „Jelentés”
d) az a)–c) pontok által nem meghatározott esetben „Tájékoztató”, amelynek tudomásulvételéről alakszerű határozat meghozatala nélkül szavaz a Közgyűlés.
(3) A Közgyűlés ülésén a napirendi pontok előterjesztője lehet:
a) a Közgyűlés tisztségviselője,
b) a jegyző,
c) a vármegyei tanácsnok,
d) a Közgyűlés bizottságának elnöke,
e) a képviselő,
f) az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság vezetője,
g) a Közgyűlés által felkért előadó.
(4) Az előterjesztések főbb tartalmi követelményei:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása,
b) az előzmények, különösen a témában hozott korábbi testületi döntések ismertetése,
c) az előterjesztés tárgyára vonatkozó jogi szabályozás ismertetése,
d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek bemutatása,
e) a döntések várható következményei,
f) a rendelet-tervezet, határozati javaslat szövege.
(5) Az előterjesztések formai követelményei:
a) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazás,
b) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő formában elkészített döntéstervezet,
c) a jogalkotásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartása,
d) az előterjesztő, a törvényességi ellenőrzést végző jegyző, valamint a vármegyei önkormányzati hivatal előterjesztést készítő szervezeti egysége vezetőjének aláírása.
(6) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.
(7) Előterjesztés szóban kivételes esetben, halaszthatatlan döntést igénylő ügyben terjeszthető a Közgyűlés elé.
(8) Előterjesztés vagy döntéstervezet csak a Közgyűlés elnökének véleményével és a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a Közgyűlés ülése elé.
10. § (1) A képviselő az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezését írásban a Közgyűlés elnökéhez nyújthatja be.
(2) A kezdeményezést a kezdeményezőnek saját kezűleg alá kell írnia. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) az önkormányzati rendelet alkotásának célját,
b) az önkormányzati rendelet megalkotásának szakmai és jogi indokait,
c) a megalkotásra javasolt önkormányzati rendelet tervezetét.
(3) Az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezést a Közgyűlés elnöke annak beérkezését követő 3 napon belül megküldi a jegyzőnek.
(4) A jegyző törvényességi szempontból megvizsgálja az önkormányzati rendelet alkotására vonatkozó kezdeményezést, és az azzal kapcsolatos véleményéről 15 napon belül írásban tájékoztatja a Közgyűlés elnökét.
(5) A Közgyűlés elnöke az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezésről, az azzal kapcsolatos jegyzői véleményről és saját álláspontjáról a (3)–(4) bekezdésben szabályozott eljárást követően, a Közgyűlés soron következő ülésén tájékoztatást ad. A jogszabályi előírásoknak megfelelő, általa is támogatott kezdeményezést a Közgyűlés elé terjeszti.
(6) Amennyiben a közgyűlés elnöke és a jegyző szakmailag nem támogatja a kezdeményezést, annak megtárgyalásáról, vagy a tárgyalás mellőzéséről a Közgyűlés egyszerű többséggel határoz.
(7) Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a normatív határozat meghozatalára vonatkozó képviselői kezdeményezésre is.
11. § (1) Az önkormányzati rendelet-tervezet és a határozati javaslat konkrétan megjelölt rendelkezéseihez - §-ához, bekezdéséhez, pontjához - szövegszerűen megfogalmazott, indokolással ellátott módosító vagy kiegészítő indítványt a Közgyűlés ülésnapját megelőző munkanapon 12.00 óráig írásban nyújthatnak be a Közgyűlés bizottságai, a közgyűlési képviselőcsoportok, a tanácsnokok és a képviselők.
(2) Az Önkormányzat költségvetése bevételének csökkenését és a költségvetés kiadásának növelését eredményező módosító javaslat a Közgyűlés által csak abban az esetben tárgyalható, ha az indítvány benyújtója megjelöli benne a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(3) A képviselők részére a Közgyűlés ülésének helyszínén kiosztott vagy a Közgyűlés ülésén szóban tett előterjesztéshez kapcsolódó módosító vagy kiegészítő javaslat előterjesztése szóban történik.
(4) A módosító vagy kiegészítő indítványnak nem minősülő véleményt, javaslatot a Közgyűlés elnöke nem köteles szavazásra bocsátani, de azt - az erre irányuló kérelem esetén - kiadhatja az érintett bizottságnak vagy a vármegyei önkormányzati hivatalnak vizsgálat céljából.
A Közgyűlés ülései
12. § A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.
Alakuló ülés
13. § (1) A Közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül - a mandátumot szerzett, életkorát tekintve a legidősebb képviselő - a korelnök hívja össze és vezeti. A korelnök a Közgyűlés elnöke eskütételét követően az ülés vezetését átadja a Közgyűlés elnöke részére.
(2) Az alakuló ülés összehívására a 17. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
14. § (1) A Közgyűlés tisztségviselői az elnök és az alelnökök.
(2) A Közgyűlés az alakuló ülésén titkos szavazással választja meg a Közgyűlés tisztségviselőit.
15. § (1) A Közgyűlés elnöke személyére a képviselők tehetnek javaslatot nyílt eljárásban.
(2) Elnökjelölt az lehet, akit a jelenlévő képviselők 25 %-a jelöltnek ajánl.
(3) Abban az esetben, ha a választás során egyik elnökjelölt sem szerzi meg a megválasztásához szükséges számú szavazatot, a Közgyűlés megismétli a titkos szavazást. A megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, új jelölést és szavazást kell tartani.
(4) Az elnökválasztás eredményét szavazógéppel történő szavazás esetén az ülést vezető személy, szavazólapon történő szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.
(5) A Közgyűlés elnöke a megválasztását követően esküt tesz és erről okmányt ír alá.
16. § (1) A Közgyűlés elnökének megválasztását követően a Közgyűlés megválasztja alelnökeit. Az alelnökök megválasztása a Közgyűlés elnökének megválasztására vonatkozó szabályok szerint történik.
(2) Az alelnökök személyére a Közgyűlés elnöke tesz javaslatot.
(3) Az alelnökök a megválasztásukat követően esküt tesznek és erről okmányt írnak alá.
A Közgyűlés rendes ülésének összehívása
17. § (1) A Közgyűlés rendes ülést évente legalább hat alkalommal tart.
(2) A Közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén a Közgyűlés tagjai közül választott alelnök hívja össze. A tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés ülését a Közgyűlés legnagyobb létszámú képviselőcsoportjának vezetője hívja össze.
(3) A meghívót és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak a Közgyűlés ülésnapja előtt legalább 5 nappal megkapják. Ettől eltérni csak a Közgyűlés elnökének előzetes engedélyével lehet.
(4) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a vármegye országgyűlési képviselőit,
b) a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét,
c) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármesterét,
d) a napirend szerint illetékes szervek, szervezetek vezetőit,
e) a jegyzőt, az aljegyzőt és az önkormányzati főtanácsadót,
f) a vármegyei önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
g) a jogszabályokban meghatározott szervek képviselőit,
h) a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meghívottak körét esetenként a Közgyűlés elnöke határozza meg.
(6) A Közgyűlés és bizottságai ülésén tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei illetékességgel rendelkező önszerveződő közösségeket.
(7) Az önszerveződő közösség képviselője tanácskozási joggal történő részvételére vonatkozó szándékát a Közgyűlés, illetve a bizottság ülését megelőző munkanapon 16 óráig írásban jelentheti be a Közgyűlés, illetve a bizottság elnökénél.
(8) A Közgyűlés ülésére a meghívót és a tárgyalandó napirendi pontok előterjesztéseit meg kell küldeni a Közgyűlés elnöke által meghatározott média vármegyei képviselőinek, továbbá az Önkormányzat hivatalos honlapján elérhetővé kell tenni.
(9) A Közgyűlés ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a vármegye lakosságát az Önkormányzat hivatalos honlapján, illetve a vármegyei média útján a Közgyűlés ülésnapját megelőző legalább 5 nappal tájékoztatni kell.
A nyilvánosság biztosítása
18. § (1) A zárt ülés kivételével a Közgyűlés ülésén részt vehet bármely személy (a továbbiakban: részt vevő személy), aki az ülésteremben a Közgyűlés elnöke által kijelölt helyen tartózkodhat.
(2) A részt vevő személy jelenlétével a Közgyűlés tanácskozását, döntéshozatali eljárását semmilyen módon sem zavarhatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a Közgyűlés bizottságai üléseinek vonatkozásában megfelelően alkalmazni kell.
(4) A Közgyűlés zárt ülést törvényben meghatározott esetben tart vagy rendelhet el.
(5) A Közgyűlés elnöke a jegyző közreműködésével gondoskodik arról, hogy választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyú előterjesztés tárgyalásakor az érintett személy nyilatkozzon arról, hogy kéri-e az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalását.
(6) A Közgyűlés az elnök, a napirendi pont előterjesztője, az érdekelt és a képviselő javaslata alapján minősített többséggel zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén és a pályázatokhoz kapcsolódó ügyek tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(7) A zárt ülésen való részvétel titoktartási nyilatkozathoz köthető, amelynek megtételéről esetenként a Közgyűlés elnöke dönt.
(8) Zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont esetén az írásbeli előterjesztésen fel kell tüntetni: „Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés”
Az ülés vezetése
19. § (1) A Közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén a Közgyűlés tagjai közül választott alelnök, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a Közgyűlés legnagyobb létszámú képviselőcsoportjának vezetője vezeti.
(2) A Közgyűlés ülésének megnyitásakor az elnök a jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet.
(3) Az elnök a Közgyűlés határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri, és a képviselő, a jegyző indítványára vagy saját döntése alapján a jegyzőkönyv számára rögzíteni rendeli az ülés határozatképességét vagy határozatképtelenségét.
(4) A Közgyűlés napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A Közgyűlés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő egyéb napirendi pontokat is javasolhat, amelyről, és a Közgyűlés végleges napirendjéről vita nélkül szavaz a Közgyűlés.
A napirend vitája
20. § (1) A Közgyűlés ülésén az elnök napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát. A napirendi pontok tárgyalásakor az elnök elsőként az előterjesztőnek adja meg a szót, aki legfeljebb 10 perces kiegészítést tehet. Ezt követően a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekre vonatkozóan a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tag ismerteti a bizottság véleményét. Az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az érintettek válaszolnak.
(2) Az egyes napirendi pontokhoz a képviselő legfeljebb 5 perc időtartamban szólhat hozzá. A vármegye szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró napirendi pont tárgyalásakor az előterjesztés vitájának megnyitásakor a Közgyűlés elnöke engedélyezheti a hozzászólások időtartamának túllépését.
(3) A Közgyűlés ülésén részt vevő nem képviselő természetes személy a napirendhez kapcsolódóan a Közgyűlés elnökének döntése alapján - legfeljebb 3 percben - kaphat szót. A hozzászólási szándékot tartalmának rövid összegzésével az ülés megnyitásáig a jegyzőnek kell írásban bejelenteni.
(4) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselők javaslatot tehetnek, amely ügyrendi javaslatról a Közgyűlés vita nélkül dönt. Nem lehet lezárni a vitát addig, amíg valamennyi képviselőcsoport nem ismertette a véleményét, és erre igényt tart.
(5) A vita során személyében érintett képviselő legfeljebb 2 percben soron kívül szót kérhet. Amennyiben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban a Közgyűlés vita nélkül határoz.
(6) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő válaszol az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.
Szavazás
21. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatos észrevételekre adott válasz után a Közgyűlés elnöke összefoglalja a vitát, az előterjesztett rendelet-tervezetet, illetve határozati javaslatot érintő módosítási javaslatokat, és azokat egyenként elhangzásuk sorrendjében szavazásra bocsátja.
(2) A szavazás során először a módosító indítványokat, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani. Amennyiben a döntéstervezet ugyanazon rendelkezéséhez, pontjához több, tartalmában eltérő módosító indítvány, javaslat került benyújtásra, úgy a Közgyűlés elnöke dönt azok szavazásra bocsátásának sorrendjéről. A módosító indítványokról, javaslatokról történő szavazást követően kerülhet sor az előterjesztés szerinti, illetve a módosító indítványokkal együtt a rendelet-tervezet, illetve a határozati javaslatról történő szavazásra.
(3) Az előterjesztő által elfogadott módosító indítványokat az eredeti előterjesztés részének kell tekinteni, nem kell külön szavazásra bocsátani, de a döntéstervezetről történő szavazást megelőzően erre a tényre az elnöknek fel kell hívnia a képviselők figyelmét, és ezt az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) A képviselő legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor az elnök részére köteles bejelenteni, ha az adott napirendi pont keretében tárgyalt ügy őt vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Közgyűlés elnökének javaslatára a Közgyűlés a mulasztó képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkentve állapítja meg.
A szavazás módja
22. § (1) A nyílt szavazás az ülésteremben elhelyezett szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Szavazatszámláló gép hiánya, meghibásodása esetén a szavazás kézfeltartással történik.
(2) Törvényben meghatározott esetben és a képviselők egynegyedének indítványára a Közgyűlés tagjai név szerint szavaznak. A név szerinti szavazás az ülésteremben elhelyezett szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Szavazatszámláló gép hiánya, meghibásodása esetén a jegyző a képviselők nevét betűrend szerinti sorrendben egyenként felolvassa. A képviselő a neve elhangzását követően „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel szóban nyilatkozik szavazatáról. A jegyző a nyilatkozat tartalmát a képviselő neve mellett kézírással rögzíti. A jegyző a szavazás befejezését követően a névsort átadja az ülésvezető részére, aki annak alapján ismerteti a szavazás eredményét.
(3) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó dokumentum az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.
23. § (1) A Közgyűlés - indítvány alapján - esetenként dönt a titkos szavazásról:
a) választás,
b) kinevezés,
c) felmentés,
d) vezetői megbízás adása, annak visszavonása,
e) fegyelmi eljárás megindítása,
f) fegyelmi büntetés kiszabása,
g) állásfoglalást igénylő személyi ügy,
h) összeférhetetlenségi ügy,
i) kitüntetési ügy,
j) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
tárgyalásakor.
(2) A titkos szavazás lebonyolítása szavazógéppel, a szavazógép meghibásodása esetén szavazólapon történik. A szavazólapon történő titkos szavazás lebonyolításához l öt tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani. A Közgyűlés választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait. A szavazatszámláló bizottságba a Közgyűlés valamennyi képviselőcsoportjából tagokat kell választani. A szavazáshoz szavazófülkét és a szavazatok elhelyezésére urnát kell biztosítani. A titkos szavazás lebonyolításához szükséges technikai feltételek biztosításáról a vármegyei önkormányzati hivatal gondoskodik. A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Közgyűléssel.
24. § Törvényben meghatározott eseteken túlmenően minősített többség szükséges a Közgyűlés hatáskörébe tartozó következő ügyekben történő döntéshez:
a) személyi jellegű kérdések (különösen: delegálás, tiszteletdíj csökkentése),
b) titkos szavazás elrendelése,
c) ideiglenes bizottság létrehozása,
d) törzsvagyon körébe tartozó vagyon tulajdonjogának átruházása,
e) gazdasági társaság alapítása, üzletrész elidegenítése,
f) munkatervben nem szerepelő közmeghallgatás tartására vonatkozó képviselői indítvány elfogadása.
A Közgyűlés döntései
25. § (1) A Közgyűlés
a) önkormányzati rendeletet alkot,
b) határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó, érdemi döntést igénylő kérdésben,
c) az a)–b) pontba nem tartozó, érdemi döntést nem igénylő kérdésben a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.
(2) A Közgyűlés által alkotott önkormányzati rendelet jelölése: „Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének sorszám/évszám (… hó ... nap)”; - a sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni, a zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének az időpontja, a hónap római számmal, a nap arab számmal jelölve -, az „önkormányzati rendelete” kifejezés és a rendelet címe.
(3) A Közgyűlés által hozott normatív határozat jelölése: „Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének sorszám/évszám (… hó …. nap)”; - a sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni, a zárójelben feltüntetett dátum a normatív határozat közzétételének az időpontja, a hónap római számmal, a nap arab számmal jelölve -, a „határozata” kifejezés és a határozat címe.
(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kihirdetni csak az elnök és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a hirdetőtáblán történő kifüggesztés időpontjával.
(5) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a vármegyei önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
Tárgyalási szünet
26. § A Közgyűlés elnöke saját hatáskörében vagy a képviselőcsoport vezetőjének kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A tárgyalási szünet időtartamának meghatározásáról az elnök dönt.
A Közgyűlés rendjének biztosítása
27. § (1) A Közgyűlés ülésén jelen lévő valamennyi személy köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.
(2) A Közgyűlés üléstermében a jelölő szervezetek jelképei – a Közgyűlés tagjai közötti egyenjogúság és esélyegyenlőség elvének megfelelően – kizárólag egységesen, a Közgyűlés elnökének előzetes engedélye alapján tehetők láthatóvá. A Közgyűlés elnöke döntését a képviselők egyéb alapvető jogaira és az arányosság elvére tekintettel hozza meg.
(3) Az ülésvezető köteles biztosítani a Közgyűlés működésének rendjét, melynek érdekében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,
b) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a hozzászólótól megvonhatja a szót,
c) rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűlés rendjét zavaró magatartást tanúsít,
d) felszólíthatja a rendzavarót – a képviselő kivételével – az ülésterem elhagyására,
e) felhívja a képviselőt a jelölő szervezet jelképének engedély nélküli használata megszüntetésére,
f) szünetet rendelhet el.
Jegyzőkönyv
28. § (1) A Közgyűlés üléséről két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely törvényben meghatározottakon túlmenően tartalmazza:
a) a képviselő kérése esetén bármely hozzászólásának, kérdésének szó szerinti szövegét,
b) az ülésen történt napirenden kívüli eseményeket,
c) az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit.
(2) A Közgyűlés üléseiről a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyv elkészítésének segítése céljából hangfelvételt készít. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet. Zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése.
(3) A Közgyűlés ülésén történteket kétség esetén a jegyzőkönyv közhitelesen tanúsítja. Az ülésvezető és a jegyző indokolt kérelemre eltérés esetén a jegyzőkönyvet kijavíthatja.
29. § A Közgyűlés és bizottságai munkájáról, döntéseiről a vármegye lakosságát az Önkormányzat hivatalos honlapján és a vármegyei sajtó útján tájékoztatni kell.
Közmeghallgatás
30. § (1) A közmeghallgatás időpontjára a Közgyűlés elnöke tesz javaslatot, melyről a Közgyűlés az időpont munkatervben való meghatározásával dönt.
(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a vármegyei önkormányzati képviselők többsége indítványozza.
(3) A közmeghallgatásra az Önkormányzat székhelyén, indokolt esetben a vármegye területén kihelyezett ülésen kerül sor.
(4) A közmeghallgatás idejét, helyét az Önkormányzat honlapján és a vármegyei sajtóban kell közzétenni, az időpontot megelőző legalább 8 nappal.
(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal, amennyiben ez nem lehetséges akkor 15 napon belül írásban választ kell adni.
Rendkívüli ülés
31. § (1) A Közgyűlés a munkatervében megjelölt időponttól eltérő időpontban rövid úton (telefon), akár aznapra is összehívható és rendkívüli ülés tartható. A rendkívüli ülésre a II. fejezet rendelkezéseit az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Közgyűlés rendkívüli ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni:
a) a képviselők egynegyedének,
b) a Közgyűlés bizottságának,
c) a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének
az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(3) A Közgyűlés rendkívüli ülése összehívására vonatkozó indítványt a javasolt időpont, napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a Közgyűlés elnökénél kell írásban előterjeszteni.
Ünnepi ülés
32. § A Közgyűlés ünnepi ülést három alkalommal: a március 15-ei, az augusztus 20-ai és az október 23-ai nemzeti ünnepek tiszteletére tart. Az ünnepi ülések esetében a II. fejezet rendelkezéseit egyebekben nem kell alkalmazni.
A képviselő és a képviselőcsoport
A képviselő jogai és kötelezettségei
33. § (1) A vármegyei önkormányzati képviselő a vármegye egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.
(2) A Közgyűlés működése során biztosítani kell a Közgyűlés tagjai közötti egyenjogúságot és esélyegyenlőséget.
34. § A képviselő a Közgyűlés ülésének napirendi pontjaihoz nem tartozó közérdekű ügyben - a napirendi pontok megtárgyalását követően - jogosult legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólásra. A képviselő a hozzászólásra vonatkozó szándékát a Közgyűlés elnökének az ülés napirendjének elfogadása előtt köteles írásban vagy szóban bejelenteni.
35. § (1) A képviselő abban az esetben, ha előreláthatóan nem tud részt venni a Közgyűlés ülésén, köteles ezt a Közgyűlés elnökének előzetesen írásban bejelenteni. A rendkívüli ülésről történő távolmaradás igazolása utólag is történhet, ha a vármegyei önkormányzati képviselő az előzetes értesítésben akadályoztatva van. Az utólagos igazolást az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul meg kell küldeni a Közgyűlés elnöke részére.
(2) A Közgyűlés elnöke igazoltnak tekinti a képviselő távollétét, ha azt az (1) bekezdésben foglaltak szerint a képviselő bejelentette, és a hiányzásra
a) méltányolható magánérdek (különösen: betegség, közeli hozzátartozó halála), vagy
b) képviselői tisztségéből eredő elfoglaltság (különösen: kiküldetés, rendezvény), vagy
c) állampolgári kötelezettség teljesítése, vagy
d) vis maior (különösen: árvíz, belvíz, tűzeset) miatt kerül sor.
(3) A távollét igazolása a Közgyűlés ülésén megjelentekről készült jelenléti íven a képviselő neve mellett történik, az „Igazolt távollét” szöveg feltüntetésével és a Közgyűlés elnökének aláírásával.
(4) A Közgyűlés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezettségeit, a Közgyűlés rendjére vonatkozó előírásokat megszegő, valamint a Közgyűlés üléséről igazolatlanul távolmaradó képviselő képviselői tiszteletdíját egy havi időtartamra 50 %-kal csökkenti. A Közgyűlés a képviselő második és minden további igazolatlan hiányzása esetén a tiszteletdíjat kettő havi időtartamra 50 %-kal csökkenti.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen a Közgyűlés állandó bizottsága tagjának a bizottsági ülésről történő távolmaradása esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a bizottság tagjának hiányzását a bizottság elnöke igazolja. A bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén a (4) bekezdésben meghatározott mértékű csökkentést a bizottsági tagságért járó tiszteletdíj összege tekintetében kell érvényesíteni.
(6) A Közgyűlés elnöke dönt (4)–(5) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazásáról.
36. § A képviselőt önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg.
37. § (1) A Közgyűlés tagjai sorából a Közgyűlés elnökének javaslatára tanácsnokokat választhat.
(2) A tanácsnok feladatkörét megválasztásával egyidejűleg – a jelen szervezeti és működési szabályzat módosításával – a Közgyűlés határozza meg.
Képviselőcsoport alakítása és működése
38. § (1) Az ugyanazon jelölő szervezet(ek) által állított önálló vagy közös listáról vármegyei önkormányzati képviselői mandátumot szerzett képviselők képviselőcsoportot hozhatnak létre, ha létszámuk eléri az 5 főt.
(2) Az ugyanazon jelölő szervezet(ek) által állított önálló vagy közös listáról mandátumot szerzett képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(3) A képviselőcsoport megalakulását a Közgyűlés alakuló ülésén kell a Közgyűlés elnökének írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és helyetteseinek nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát. A képviselőcsoport a jelölő szervezet(ek) nevével megegyezően nevezhető el.
(4) A képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnhet:
a) a képviselőcsoportból történő kilépéssel,
b) a képviselőcsoport általi kizárással.
(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő függetlenné válik.
(6) A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő független.
(7) A független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat.
(8) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőket választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettesei mindazon jogokat gyakorolhatják, amelyeket a képviselőcsoport vezetője. A képviselőcsoport vezetőjének a képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntéseiről szóló bejelentése nem bírálható felül.
(9) A Közgyűlés a képviselőcsoport javaslatára annak vezetőjét tanácsnokká választja.
39. § A képviselőcsoportok vezetői megbízatásuk időtartama alatt:
a) a vármegyei önkormányzati feladatok összehangolt és eredményes ellátása céljából biztosítják és felügyelik a képviselőcsoporton belül és képviselőcsoportok között a folyamatos együttműködést, információcserét, koordinálják a szükséges egyeztetéseket, véleménykialakítást, a döntések meghozatalát,
b) soron kívül felszólalhatnak a Közgyűlés egyes napirendjeihez kapcsolódóan,
c) a napirend tárgyalásakor egy alkalommal, legfeljebb 30 perc szünetet kérhetnek,
d) név szerinti szavazást kezdeményezhetnek,
e) képviselik a csoportot.
40. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha
a) tagjainak száma 5 fő alá csökken,
b) a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja,
c) a képviselő jelölő szervezetét jelentő párt, vagy egyesület a reá irányadó szabályok szerint megszűnik.
(2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb a megszűnést követő 3 munkanapon belül írásban bejelenteni a Közgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az elnök a képviselőcsoport megszűnését - a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával - hivatalból megállapíthatja.
(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha tagjainak száma 5 fő alá csökken, de a megüresedett mandátum a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 21. § (2) bekezdése alapján betölthető.
Az Önkormányzat szervei
A Közgyűlés tisztségviselői
41. § (1) A Közgyűlés tisztségviselői: a Közgyűlés által megválasztott elnök és alelnökök. A Közgyűlés elnöke tisztségét főállásban látja el, felette a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja.
(2) A Közgyűlés az elnök javaslatára, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére 1 főállású és 1 társadalmi megbízatású alelnököt választ. A Közgyűlés a főállású alelnököt a tagjai közül, a társadalmi megbízatású alelnököt pedig nem a Közgyűlés tagjai közül választja meg.
(3) Az alelnökök tevékenységét a Közgyűlés elnöke irányítja és megbízza az általános helyettesét.
(4) A kijelölt alelnök az elnök akadályoztatása esetén gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály az elnök részére biztosít. A nem a Közgyűlés tagjai közül választott alelnök az elnököt a Közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti.
42. § (1) A Közgyűlés elnökének feladatkörét és hatáskörét törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet és a Közgyűlés önkormányzati rendelete állapítja meg.
(2) A Közgyűlés elnöke
a) gondoskodik az Önkormányzat eredményes és hatékony működéséről,
b) segíti a képviselők, a bizottságok és a képviselőcsoportok munkáját,
c) közreműködik a vármegye lakosságának az Önkormányzat tevékenységéről történő tájékoztatásában,
d) együttműködést alakít ki a vármegye települési önkormányzataival, gazdasági, társadalmi, kulturális élet szereplőivel, egyházakkal, civil szervezetekkel, külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel.
Elnöki kabinet
43. § (1) A Közgyűlés elnöke mellett elnöki kabinet működhet, amely az elnök tanácsadó testülete.
(2) Az elnöki kabinet feladata az elnök munkájának segítése, a Közgyűlés és a bizottságok üléseinek, előterjesztéseinek előkészítésében történő közreműködés, a döntés-előkészítés stratégiai tervezése és folyamatirányítása, döntés-előkészítés és koordináció, illetve a döntések végrehajtásának ellenőrzése.
(3) Az elnöki kabinet tagjai az elnök, az alelnökök, a jegyző, az önkormányzati főtanácsadó, valamint az elnök által felkért személyek és szakértők.
(4) A nem közszolgálati jogviszonyban álló személyekkel a kabinet-tagság az elnök felkérésének elfogadásával, írásbeli megállapodással jön létre. A kabinet-tagság megszüntetésére az elnök bármikor jogosult. Megszűnik a tagság a tag lemondásával, illetve halálával.
A Közgyűlés bizottságai
44. § (1) A Közgyűlés a következő bizottságokat hozza létre:
a) Jogi és Ügyrendi Bizottság, amelynek 5 képviselő,
b) Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottsága, amelynek 7 képviselő,
c) Pénzügyi Bizottság, amelynek 7 képviselő,
d) Területfejlesztési és Turisztikai Bizottság, amelynek 7 képviselő
tagja van.
(2) A Közgyűlés bizottságai feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
45. § (1) A bizottság munkáját éves munkaterv alapján végzi. A bizottság munkatervét a Közgyűlés munkaterve alapján kell elkészíteni.
(2) A bizottság elnöke koordinálja a bizottság üléseinek rendjét, napirendjét, összehívja és vezeti a bizottság üléseit.
(3) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a bizottság elé.
(4) A bizottság tagjai részére a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 2 nappal megkapják.
(5) A bizottság ülésein állandó és eseti meghívottak is részt vehetnek. A bizottsági ülésre meghívandók körét a bizottság maga határozza meg.
(6) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(7) A bizottság elnöke a bizottsági tag kérésére a bizottsági ülésen való részvételt írásban igazolja.
(8) A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, adminisztratív és technikai feltételek biztosításáról a jegyző a hivatal szervezeti egységei útján gondoskodik.
46. § (1) A bizottság akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottsági tagoknak több mint a fele jelen van. A bizottsági ülés napirendjének vitájára megfelelően alkalmazni kell a Közgyűlés napirendjének vitájára vonatkozó rendelkezéseket.
(2) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, az érdemi döntést nem igénylő kérdésben – jegyzőkönyvben történő rögzítéssel – határozathozatal nélkül dönt.
(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt egy tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmára alkalmazni kell a Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket.
(4) A bizottságok tevékenységükről a Közgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a Közgyűlés munkatervének elfogadása során dönt.
47. § (1) A tisztségviselők, a tanácsnokok, a bizottságok és a képviselők javaslatot tehetnek ideiglenes bizottság létrehozására, amelyről a Közgyűlés esetenként dönt.
(2) Az ideiglenes bizottság működésére értelemszerűen alkalmazni kell a 45. § és 46. §-ban foglalt rendelkezéseket.
A vármegyei önkormányzati hivatal
48. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat működésével, a Közgyűlés elnöke, a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, és a döntések végrehajtásának szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására - külön alapító okirattal - létrehozza a vármegyei önkormányzati hivatalt, amelynek hivatalos elnevezése Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Önkormányzati Hivatal, székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1.
(2) A vármegyei önkormányzati hivatal jogi személy, önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat az Önkormányzat éves költségvetése határozza meg.
(3) A vármegyei önkormányzati hivatalt az elnök irányítja, a vármegyei önkormányzati hivatal vezetője a jegyző.
(4) A vármegyei önkormányzati hivatal szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját a jegyző által normatív utasításban kiadott, és az elnök által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
A jegyző és az aljegyző
49. § (1) A jegyző feladatai az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:
a) közreműködik a Közgyűlés munkatervi javaslatának elkészítésében,
b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
c) tanácskozási joggal részt vesz a testületi üléseken, és segíti a Közgyűlés elnökének a munkáját,
d) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyv elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a vármegyei önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében,
f) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a Közgyűlés, a Közgyűlés elnöke megbízza.
(2) A jegyző a Közgyűlés és bizottságai ülésén haladéktalanul köteles szóban jelezni, ha bármely javaslattal, döntéstervezettel, vagy e testületek működésével kapcsolatban jogszabálysértést észlel.
50. § (1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Jegyzői Kabinet - jogszabályban előírt, megfelelő képesítési követelményeknek megfelelő, - elnök által kijelölt köztisztviselője látja el.
Önkormányzati főtanácsadó
51. § (1) A Közgyűlés önkormányzati főtanácsadói munkaköröket hoz létre a vármegyei önkormányzati hivatalban, a Közgyűlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Az önkormányzati főtanácsadó feladatait a vármegyei önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(2) Az önkormányzati főtanácsadó felett a munkáltatói jogokat a Közgyűlés elnöke gyakorolja.
Záró rendelkezések
52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
53. §1
1. melléklet a 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelethez
1. A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlását érintően a Közgyűlés elnökének hatáskörébe tartoznak:
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatát, mint tulajdonost megillető, a Közgyűlés, illetve a Közgyűlés más szerve hatáskörébe nem tartozó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése nettó 35 millió Ft értékhatárig;
b) a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatának behajthatatlan követeléséről történő lemondás, törlés kérdésében történő döntés 1 millió Ft értékhatárig;
c) a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséről történő döntés.
2. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatának tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) vonatkozásában a Közgyűlés elnöke hatáskörébe tartozik:
a) mindazon tulajdonosi jogok gyakorlása, és kötelezettségek teljesítése, amelyek törvény, önkormányzati rendelet, vagy megállapodás alapján nem tartoznak a Közgyűlés, vagy más szerve (kizárólagos) hatáskörébe;
b) a gazdasági társaságban a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatának képviselete, amellyel esetenként más személyt – a Közgyűlés tagját, a vármegyei önkormányzati hivatal köztisztviselőjét – is megbízhat;
c) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezető igazgatója tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.
3. A Közgyűlés elnöke a közbeszerzéssel és beszerzéssel kapcsolatos hatásköreit a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatában foglaltak alapján gyakorolja. Az eljárást lezáró döntés meghozatala nettó 35 millió Ft értékhatárig tartozik a hatáskörébe.
4. A Közgyűlés elnöke nettó 35 millió Ft értékhatárig polgári jogi, közigazgatási szerződéseket, együttműködési, támogatási és egyéb megállapodásokat köthet.
5. A Közgyűlés elnöke dönt a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata részéről halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyekben (pl. pályázat benyújtása), ha annak értékhatára nem haladja meg a nettó 35 millió Ft-ot.
6. A Közgyűlés elnöke dönt Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletében megállapított kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról, az abban meghatározott mértékig.
7. A Közgyűlés elnöke dönt a vármegyei önkormányzati képviselő hiányzásának igazolását, a jelölő szervezet jelképének használatát, a képviselő tiszteletdíja kifizetésének felfüggesztését, megvonását, illetve újbóli folyósítását érintő ügyekben.
8. A Közgyűlés elnöke dönt a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú előirányzatok terhére az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács által korábban megkötött támogatási szerződések vonatkozásában
a) a szerződések azon módosításáról, amelyek a kedvezményezett adataiban bekövetkezett változások átvezetésére vonatkoznak,
b) a támogatás visszavonása esetén a részletfizetési kedvezmény biztosításáról,
c) a támogatásokhoz kapcsolódó biztosítékok cseréjéről, felszabadításáról,
d) a támogatásokhoz kapcsolódó követeléskezeléssel összefüggő ügyekben (különösen hitelezői bejelentések megtétele, kapcsolatfelvétel az érintett és érdekelt szervezetekkel, végelszámolási, felszámolási, végrehajtási ügyek, peres eljárások).
9. A Közgyűlés elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata és más szerv pályázataihoz támogató nyilatkozatot adhat ki, amennyiben az nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással, és amelynek kiadása nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
10. A Közgyűlés elnöke
a) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;
b) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban.
11. A Közgyűlés elnöke a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében előzetesen állást foglal a vármegye területét érintő vidékfejlesztési stratégiák, akciók tekintetében.
2. melléklet a 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelethez
1. A Jogi és Ügyrendi Bizottság
1.1. Az összeférhetetlenségi eljárásban gyakorolja mindazon hatáskört, melyet az Mötv. az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság hatáskörébe utal.
1.2. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselő vagyonnyilatkozatát, kezdeményezés esetén lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, melynek eredményéről a soron következő ülésén tájékoztatja a Közgyűlést. A bizottság e feladatkörében:
a) Igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről.
b) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban kell elhelyezni. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát nyitott borítékban, a hozzátartozók vagyonnyilatkozatát lezárt és a bizottság által az átvételkor lepecsételt borítékban kell tárolni, elkülönített, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben a vármegyei önkormányzati hivatalban. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a bizottság a képviselőnek visszaadja.
c) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a bizottság, illetve annak két tagja előtt bárki megtekintheti. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatába csak a vagyonnyilatkozatot kezelő bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
d) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívást intézhet az önkormányzati képviselőhöz, amelyre az önkormányzati képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
1.3. Figyelemmel kíséri a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek hatályosulását, indokolt esetben intézkedést kezdeményez.
1.4. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló beszámoló, illetve tájékoztató tervezeteit.
1.5. Közreműködik a Közgyűlés munkatervének előkészítésében.
1.6. Véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
2. Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottsága
2.1. Kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatokkal, a kölcsönösség jegyében és lehetőségeihez mérten segíti azokat feladataik megvalósításában.
2.2. Figyelemmel kíséri a vármegyében élő nemzetiségek életkörülményeit, szociális és kulturális helyzetét, segíti hagyományaik ápolását, értékeik megőrzését és gyarapítását.
2.3. Támogatja a települési nemzetiségi önkormányzatok, továbbá a nemzetiségek vármegyei szövetségeinek, egyesületeinek munkáját, jelzi az illetékes szerveknek jogi, gazdálkodási, működési problémáikat.
2.4. Figyelemmel kíséri a nemzetiségek életkörülményeinek javítását szolgáló pályázati kiírásokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására.
2.5. Kapcsolatot tart civil szervezetekkel, képviselőiket meghívhatja a bizottság ülésére.
2.6. Közreműködik a vármegyei rendőrfőkapitány kinevezésére vonatkozó vélemény kialakításában.
2.7. Véleményezi a vármegyei rendőrfőkapitány által készített, a közbiztonság helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolót.
2.8. Figyelemmel kíséri a közbiztonság javítását elősegítő pályázati kiírásokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására.
2.9. Közreműködik a Közgyűlés munkatervének előkészítésében.
2.10. Véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
3. Pénzügyi Bizottság
3.1. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló beszámoló, illetve tájékoztató tervezeteit.
3.2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
3.3. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a Közgyűléssel.
3.4. Figyelemmel kíséri Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatának hatálya alá tartozó közbeszerzési és beszerzési eljárásokat, azokról tájékoztatást kérhet.
3.5. Véleményezi az önkormányzati érdekeltségű gazdasági szervezetek működését, pénzügyi helyzetét, különös tekintettel éves beszámolójukra, üzleti tervükre; az önkormányzati tulajdonnal vagy tárgyi és vagyoni érdekeltséggel, az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatban.
3.6. Javaslatot tehet a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata gazdasági érdekeltségeinek kezelésére.
3.7. Év közben figyelemmel kíséri a gazdálkodás menetét, szükség szerint javaslatot tesz a költségvetés módosítására, illetve költségvetési gazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket kezdeményez.
3.8. Javaslatot tesz civil szervezetek támogatására, a támogatások elszámolásának elfogadására az Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottságával egyetértésben.
3.9. Figyelemmel kíséri a vármegye foglalkoztatási helyzetének javítását célzó pályázati kiírásokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására, a foglalkoztatást érintő fejlesztési források felhasználására.
3.10. Részt vesz az országos és vármegyei gazdasági folyamatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak elemzésében.
3.11. Figyelemmel kíséri a foglalkoztatáspolitikai eszközök vármegyei arányainak kialakítását és felhasználását.
3.12. Közreműködik a Közgyűlés munkatervének előkészítésében.
3.13. Véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
4. Területfejlesztési és Turisztikai Bizottság
4.1. Közreműködik – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a vármegye területfejlesztési koncepciójának, illetve a vármegye területfejlesztési programjának kidolgozásában, gondoskodik a dokumentumok közötti összhang biztosításáról.
4.2. Előzetesen véleményezi az országos, valamint a vármegyét érintő ágazati fejlesztési stratégiákat, koncepciókat és akcióterveket.
4.3. Koncepcionálisan összehangolja települések településrendezési terveinek kidolgozását a vármegyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében.
4.4. Kölcsönös információcserével segíti a TeIR működését, információkat biztosít a területfejlesztési programok készítéséhez.
4.5. Figyelemmel kíséri az operatív programok vármegyében jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik a fejlesztési programok nyomon követésében és értékelésében, a területfejlesztési programok megvalósulásának monitorozásában és a programok megvalósulásának értékelésében.
4.6. Koordinálja a települések fejlesztési tevékenységét a települési önkormányzatok felkérése alapján.
4.7. Közreműködik a területfejlesztési stratégiák és programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében.
4.8. Figyelemmel kíséri a partnerség elvének érvényesítését a tervezés és végrehajtás során.
4.9. Együttműködik a települési önkormányzatokkal, a vármegye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
4.10. Segíti a vármegye gazdaságpolitikájának kialakítását; együttműködik a térség fejlesztését közvetlenül befolyásoló befektetésösztönző tevékenységek ellátásában.
4.11. Közreműködik a vármegye társadalmi és gazdasági helyzetének, környezeti állapotának, adottságainak vizsgálatában és értékelésében.
4.12. Koordinálja a vármegye több települési önkormányzatát érintő térségi feladatokat.
4.13. Együttműködik Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával a területfejlesztési célkitűzések -hatékonyabb és eredményesebb - megvalósítása érdekében.
4.14. Közreműködik az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásában, települési környezetvédelmi programok véleményezésében.
4.15. Figyelemmel kíséri és véleményezi a vármegyei környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó terveket és azok végrehajtását.
4.16. Részt vesz a vármegye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásában.
4.17. Támogatja a vármegye turizmusának fejlődését a sikeres, fenntartható és helyi sajátosságokon alapuló fejlesztés érdekében.
4.18. Együttműködik a vármegyei LEADER Helyi Akciócsoportokkal, a turizmus területén működő szervezetekkel, különösen a vármegyében működő Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetekkel.
4.19. Közreműködik és ösztönzi a vármegyei turisztikai értékek feltárását, a vármegyei turisztikai célkitűzések meghatározását, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolását.
4.20. Együttműködik a turizmus vármegyei érdekeinek az országos érdekekkel való összehangolásában.
4.21. Közreműködik a Közgyűlés munkatervének előkészítésében.
4.22. Véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
4.23. Közreműködik a vármegyei önkormányzat nemzetközi és határon átnyúló együttműködési feladatainak összehangolásában, és elősegíti azok összhangjának teljesülését a vármegye gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepcióival.
4.24. Figyelemmel kíséri a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét.
4.25. Javaslatot dolgoz ki térségi turisztikai és határmenti együttműködések kezdeményezésére.
4.26. Részt vesz a vármegye területén a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolásában.
Az 53. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.