Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (X. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása
a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 10. 03 11:24Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (X. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.10.03.
a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontja, valamint 32. cikk (2) bekezdése szerint:
„(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
[…]
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
[…]
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.”
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata a fenti kötelezettségének eleget téve alkotta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ).
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
A hivatkozott rendelkezések alapján indítványozom, hogy a jelenleg hatályos SZMSZ-t abban a tekintetben módosítsa a Tisztelt Közgyűlés, amely az alakuló ülés kötelező napirendi pontjaihoz kapcsolódó önkormányzati döntések meghozatalához szükséges.
A jelenlegi előterjesztés a következő módosításokat tartalmazza:
1. Az irányadó jogszabályok értelmében ebben a választási ciklusban 1 fővel csökken a Közgyűlés tagjainak a száma. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 3. §-a szerint a vármegyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását megelőző év szeptember 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 306. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a területi választási iroda vezetője az általános választást megelőző évben október 31-ig határozatban állapítja meg a közgyűlés megválasztandó tagjainak számát.
A Nemzeti Választási Iroda 2023. október 13-ai közlése szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye lakosságszáma 2023. szeptember 1-jén hatszáznegyvenötezer-egyszáztizennyolc (645 118) fő. Mindezek alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Iroda Vezetője az 1/2023. (X. 24.) számú határozatával az eddigi huszonkilenc (29) fővel szemben huszonnyolc (28) főben állapította meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlése megválasztandó tagjainak számát, amely változást az SZMSZ-ben is szükséges átvezetni.
2. Az Mötv. 74. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, a vármegye közgyűlése alelnököt (a továbbiakban együtt: alpolgármester) választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
Az Mötv 75. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Élve az ismertetett törvényi felhatalmazással, javaslom az SZMSZ 41. § (2) bekezdésének módosítását úgy, hogy 1 főállású és 1 társadalmi megbízatású alelnöki tisztség kerüljön szabályozásra. A főállású alelnök a Közgyűlés tagjai közül, a társadalmi megbízatású alelnök nem a Közgyűlés tagjai közül kerülne megválasztásra. Emiatt módosítani szükséges a Közgyűlés ülésének összehívására és vezetésére vonatkozó SZMSZ-beli szabályokat is.
3. Az Mötv. 43. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a közgyűlés elnökének előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait. Az Mötv. 57. § (1) bekezdésének megfelelően a közgyűlés a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. A bizottsági struktúra megváltoztatására jelenleg nem teszek javaslatot, indítványozom a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy működjön továbbra is ugyanaz a négy bizottság, ugyanazzal az elnevezéssel és feladatkörrel, mint az előző ciklusban. A bizottságok létszámára és összetételére vonatkozóan ugyanakkor az SZMSZ 45. § (1) bekezdésének módosítását kezdeményezem az alábbiak szerint:
2. Az Mötv. 74. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, a vármegye közgyűlése alelnököt (a továbbiakban együtt: alpolgármester) választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
Az Mötv 75. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Élve az ismertetett törvényi felhatalmazással, javaslom az SZMSZ 41. § (2) bekezdésének módosítását úgy, hogy 1 főállású és 1 társadalmi megbízatású alelnöki tisztség kerüljön szabályozásra. A főállású alelnök a Közgyűlés tagjai közül, a társadalmi megbízatású alelnök nem a Közgyűlés tagjai közül kerülne megválasztásra. Emiatt módosítani szükséges a Közgyűlés ülésének összehívására és vezetésére vonatkozó SZMSZ-beli szabályokat is.
3. Az Mötv. 43. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a közgyűlés elnökének előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait. Az Mötv. 57. § (1) bekezdésének megfelelően a közgyűlés a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. A bizottsági struktúra megváltoztatására jelenleg nem teszek javaslatot, indítványozom a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy működjön továbbra is ugyanaz a négy bizottság, ugyanazzal az elnevezéssel és feladatkörrel, mint az előző ciklusban. A bizottságok létszámára és összetételére vonatkozóan ugyanakkor az SZMSZ 45. § (1) bekezdésének módosítását kezdeményezem az alábbiak szerint:
a) Jogi és Ügyrendi Bizottság – 5 fő vármegyei önkormányzati képviselő taggal,
b) Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottsága – 7 fő vármegyei önkormányzati képviselő taggal,
c) Pénzügyi Bizottság – 7 fő vármegyei önkormányzati képviselő taggal,
d) Területfejlesztési és Turisztikai Bizottság – 7 fő vármegyei önkormányzati képviselő taggal.
4. A rendelet-tervezet 8. §-a technikai jellegű hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
5. Az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza a megválasztott vármegyei önkormányzati képviselők névsorát és a jelölő szervezetük megnevezését.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye lakosságszámának csökkenése miatt a Közgyűlés létszáma a korábbi 29 fővel szemben 28 főre módosult.
A 2. §-hoz
Az Mötv. 74. § (1) bekezdésének megfelelően a vármegyei közgyűlés egy alelnököt választ, több alelnököt választhat. A javaslat értelmében ebben az önkormányzati ciklusban 2 alelnök megválasztására kerül sor.
A 3. §-hoz és a 4. §-hoz
Az Mötv 75. § (2) bekezdése értelmében azon alelnök, akit nem a közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a közgyűlésnek, az elnököt a közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti. Erre a törvényi rendelkezésre tekintettel egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a Közgyűlés ülésének összehívására és vezetésére a Közgyűlés tagja közül választott alelnök jogosult
Az 5. §-hoz
Az Mötv. 75. § (1) bekezdése szerint az alelnöki tisztség főállásban is ellátható. A főállású alelnök foglalkoztatási jogviszonya a helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alelnök megválasztásával jön létre. A javaslat alapján a Közgyűlés tagjai közül választott alelnök tisztségét főállásban, a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alelnök tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
A 6. §-hoz
A módosítás a bizottságok létszámát határozza meg és azt rögzíti, hogy a bizottságoknak csak képviselő tagjai legyenek.
A 7. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 8. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.