A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata a fenti kötelezettségének eleget téve alkotta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ).

Az Mötv. 43. § (3) bekezdésének megfelelően a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

A hivatkozott törvényi előírás alapján a Közgyűlés a 2024. október 3-i alakuló ülésén felülvizsgálta a hatályos SZMSZ-ét, de az alakuló ülés óta eltelt időszak tapasztalatai alapján megtörtént az SZMSZ teljes felülvizsgálata. A szükséges módosításokra és a vármegyei önkormányzatok megnevezésének 2023. január 1-ei módosulására tekintettel indokolt az SZMSZ hatályon kívül helyezése és új önkormányzati rendelet megalkotása.

A jelenlegi előterjesztés során arra törekedtünk, hogy az új rendelet jól áttekinthető szerkezete, világos és közérthető megfogalmazása segítse elő a helyi szabályozás helyes gyakorlati alkalmazását.

Az Mötv. hatályos rendelkezései kimondják, hogy a vármegyei önkormányzat területi önkormányzat, illetve, hogy a helyi önkormányzat jogi személy. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) legfontosabb adatai a szervezeti és működési szabályzatban kerülnek meghatározásra, rögzítve az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatait is.

E szakasz tartalmazza az Önkormányzat alapadatait.

A helyi önkormányzat szerveit az Mötv. nevesíti, meg kell azonban konkrétan határozni, hogy az Önkormányzatnál milyen szervek működnek.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlése megválasztható tagjainak számát az irányadó jogszabályok szerint, formalizált eljárás keretében a jegyző, mint a területi választási iroda vezetője állapítja meg határozattal.

A rendelkezés információt ad az Önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörökről, továbbá a kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.) PM rendelet alapján tartalmazza az Önkormányzat közfeladatai, szakmai alaptevékenységei kormányzati funkciók szerinti besorolását, figyelemmel az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésére és a 167/E. § (2) bekezdés b) pontjára.

Az Mötv. 10. § (1) és (2) bekezdése szerint:

Az idézett törvényi rendelkezés alapján, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye társadalmi, gazdasági sajátosságaira való tekintettel kerültek meghatározásra azok az önként vállalt feladatok, amelyeket ugyan törvény nem a vármegyei önkormányzatok hatáskörébe delegál, de ellátásukat vállalhatja, a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével.

Az Önkormányzatnak a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében megválasztott területi nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a tartalmazza. Ez alapján kerültek meghatározásra az önkormányzati rendeletben a vonatkozó szabályok azzal, hogy a feltételek biztosítására, a feladatok ellátására vonatkozóan közigazgatási szerződésben állapodnak meg az érintett felek.

Az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint a képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át, amely rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a vármegyei önkormányzatokra. Az átruházás tényét a szervezeti és működési szabályzatban indokolt rögzíteni, mellékletben pedig célszerű nevesíteni a hatáskör-átruházás címzettjét és magát a hatáskört.

Az Mötv. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezéseinek alapulvételével kerül rögzítésre, hogy a Közgyűlés határozza meg a gazdasági programját és a költségvetését. Az önkormányzat vagyonáról és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról önálló önkormányzati rendeletet alkotott a Közgyűlés.

A testületi munka és a képviselőknek a Közgyűlés ülésén való részvételének tervezhetősége érdekében a Közgyűlés munkatervet készít és fogad el. A munkatervre vonatkozó részletszabályok meghatározása önkormányzati rendeletalkotási tárgykör, így a munkaterv időintervalluma, tartalma, összeállításának, elfogadásának rendje is.

A Közgyűlés döntéshozatalának elősegítése érdekében általában írásbeli, kivételes esetben szóbeli előterjesztések alapján tárgyalja meg az adott napirendet. Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények megfogalmazását tartalmazza ez a §.

A képviselő egyik fontos jogosultsága, hogy testületi döntés (rendelet és határozat) meghozatalát kezdeményezheti (Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pont). A jogszabálynak minősülő önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezés benyújtására és az annak alapján történő eljárásra irányadó szabályokról szól a rendelkezés, utalva arra, hogy az eljárásrendet értelemszerűen alkalmazni kell a határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezésre is.

A képviselőnek lehetősége van arra, hogy a részére megküldött közgyűlési döntés-tervezetéhez módosító javaslatot tegyen, amelynek szabályait indokolt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározni.

E szakasz rögzíti, hogy a Közgyűlés, mint testület milyen típusú üléseket tart.

Az Alaptörvény rendelkezései alapján a helyi önkormányzati képviselők általános választására 5 évente kerül sor. A választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül kell megtartani a képviselő-testület alakuló ülését (Mötv. 43. § (1) és (2) bekezdés). Az alakuló ülés részletes szabályainak meghatározása a szervezeti és működési szabályzatban történik.

Az Alaptörvény rendelkezése szerint a vármegyei képviselő-testület elnökét a vármegyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára. Az Mötv. pedig akként rendelkezik, hogy a vármegyei közgyűlés elnökét a közgyűlés az Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdése alapján titkos szavazással választja meg megbízatásának időtartamára. Az Mötv. 74. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, a vármegye közgyűlése alelnököt (a továbbiakban együtt: alpolgármester) választ, több alpolgármestert az (1a) bekezdésben meghatározottak szerint választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

Ezen törvényi rendelkezések végrehajtásának részletszabályairól rendelkezik e három szakasz.

Az Mötv. vonatkozó 44. §-ával összhangban kerül rögzítésre, hogy évente hat rendes ülés megtartására kerül sor. A rendes ülés összehívásának, a meghívandók körének meghatározása, a vármegye lakosságának a testületi ülésről történő tájékoztatása az adott szakaszok szabályozási tárgykörei.

A Közgyűlés munkájának polgárok általi nyomkövetésének lehetősége a testületi ülések nyilvánossága által is biztosított. Az Mötv. rendelkezéseinek figyelembevételével kerülnek meghatározásra a zárt ülés tartásának szabályai annak érdekében is, hogy a személyes adatok, illetve a vagyoni, üzleti titok sérelme a testület működése során ne következhessen be.

A Közgyűlés mint testület az ülésén fejti ki tevékenységét, hozza meg a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntéseket. Az elnök egyik fontos, törvényben biztosított, önálló jogosítványa az ülés vezetése. Az ezen jogkörébe tartozó feladatokról, ellátásukról rendelkezik az adott szakasz.

A Közgyűlés döntését az előterjesztés megtárgyalását követően hozza meg. Annak érdekében, hogy az adott napirend vitája ne legyen indokolatlanul hosszú, ugyanakkor megfelelő idő kerüljön biztosításra a vélemények, álláspontok kifejtésére, szükséges rögzíteni a napirend vitájára irányadó rendelkezéseket.

A Közgyűlés döntése az előterjesztéshez csatolt döntéstervezetről való szavazással „születik meg”, amelyre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza az adott szakasz tartalmát adó négy bekezdés.

A szavazás módjára vonatkozó részletszabályok meghatározása az érvényes döntések meghozatalát hivatott elősegíteni. A testület rendeleteit és normatív határozatait fő szabályként nyílt szavazással hozza meg, de lehetőség van titkos szavazásra is, amelynek eseteit és szabályait rögzíti a 23. §.

Az Mötv. 50. §-a meghatározza azokat a hatásköröket, amelyekben történő döntés meghozatala minősített többséget igényel. Ezzel összefüggésben tartalmaz rendelkezéseket az adott szakasz.

A Közgyűlés döntései a határozat és a rendelet (Mötv. 48. § (1) bekezdés). Érdemi döntést nem igénylő esetekben elegendő a szavazás eredményének jegyzőkönyvi rögzítése.

Az önkormányzati rendelet, mint jogszabály, illetve a normatív határozat, mint közjogi szervezetszabályozó eszköz kihirdetése során alkalmazott jelöléséről a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet tartalmaz előírásokat. Ennek figyelembevételével került meghatározásra a vonatkozó helyi szabályozás.

A testület ülése során felmerülhetnek olyan helyzetek, amelyek tárgyalási szünet elrendelését igénylik, ezért indokolt ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban meghatározni, figyelemmel arra is, hogy erről törvényi rendelkezés nem szól.

A Közgyűlés tanácskozásának és döntéshozatalának során a rend fenntartása fontos feladata az elnöknek, illetve az ülést vezetőnek. Szükséges meghatározni azon jogosítványok körét, amellyel biztosíthatóak, hogy a testület zavartalanul működhessen.

A jegyzőkönyv, mint közokirat az egyik legfontosabb dokumentuma a testületi működésnek, döntéshozatalnak. Szükséges tehát a törvényi rendelkezések szem előtt tartásával a reá irányadó szabályok rögzítése.

A vármegye lakosságának tájékoztatását hívatott elősegíteni az adott szakasz.

A közmeghallgatásról történő szabályok szervezeti és működési szabályzatban történő meghatározása az Mötv. 53. § (1) bekezdés i) pontjában előírt kötelezettség. Az Mötv.54. §-ában foglalt előírásokhoz igazodva kerültek az ezen jogintézményre vonatkozó szabályok megfogalmazásra.

A sürgős megtárgyalást, döntést igénylő ügyek miatt szükséges szabályozni az úgynevezett rendkívüli ülések összehívásának szabályait is.

E szakasz a Közgyűlés ünnepi üléseire vonatkozó előírásokat rögzíti.

A helyi önkormányzati képviselőket, így a vármegyei közgyűlés tagjait megillető jogokat az Mötv. 32. §-a tartalmazza, rögzítve a képviselők kötelezettségeit is. Az Mötv. 33. §-a szerint: „Az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület - a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján - legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.” Ezen rendelkezésből kiindulva az önkormányzati rendelet a szankcionálás, a jogbiztonság és a kiszámíthatóság érdekében konkrétan meghatározza a csökkentés alapját és mértékét.

Mint minden jogszabálynak, az önkormányzati rendeletnek is előremutató jelleggel szükséges rendelkezni a szabályozási tárgykörébe tartozó jogintézményekről. Ennek alapján történik rendelkezés arról, hogy lehetőség van tanácsnok választására és feladatkörének meghatározására.

A képviselőcsoport - vagy ahogyan gyakran használják: frakció - megalakítására, működésére és megszűnésére vonatkozóan nincsenek törvényi előírások. Ebből következően a testület maga állapítja meg az ezen jogintézményre vonatkozó szabályokat.

Az Mötv. szabályozása alapján a vármegyei közgyűlés tisztségviselői a vármegyei önkormányzat közgyűlésének elnöke és a vármegyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke. A törvény értelmében a vármegyei önkormányzat esetében négy alelnök választható. A törvényi keretek között a megjelölt szakaszok rögzítik az alelnökök számát, megbízatásuk jellegét, valamint az elnök jogosítványaira vonatkozó előírásokat.

Az elnöki kabinet létrehozásának lehetősége a vármegyei önkormányzatot megillető és törvény keretei között gyakorolható szervezetalakítási szabadságból vezethető le. A kabinet létrehozása a megalapozott, szakszerű döntés-előkészítést és végrehajtást szolgálja.

Az Alaptörvény 33. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat.

A bizottságok a Közgyűlés egyik legfontosabb szervei, amelyek elnevezését és tagjainak számát a Közgyűlés maga határozhatja meg. A bizottságok létrehozásánál az Mötv. vonatkozó rendelkezésein túlmenően figyelemmel voltunk a Közgyűlés feladat- és hatáskörét meghatározó törvényi előírásokra és a vármegye társadalmi, gazdasági sajátosságaira, a megoldásra váró problémáira. A bizottságok működési szabályainak meghatározásánál tekintettel voltunk az eddigi működésük során szerzett tapasztalatokra is. Indokoltnak tartjuk, és ezért rögzítésre került annak lehetősége, hogy a Közgyűlés ideiglenes bizottságot hozhat létre.

Az Alaptörvény 33. cikk (3) bekezdése szerint a képviselő-testület hivatalt hozhat létre. Az Mötv. 84. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a vármegyei közgyűlés vármegyei önkormányzati hivatalt hoz létre, amelynek hivatalos elnevezése (az (5) bekezdés c) pont alapján) jelen esetben: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Önkormányzati Hivatal.

A javaslat az elnevezésen túlmenően rögzíti a hivatal székhelyét, jogállását és az irányítására és vezetésére vonatkozó rendelkezéseket. A részletszabályok meghatározása a hivatal szervezeti és működési szabályzatában történik, figyelemmel az Áht. 10. § (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében foglaltakra is.

A jegyzőre és az aljegyzőre vonatkozó törvényi rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza. Erre tekintettel kerültek meghatározásra az önkormányzati rendeleti szintű előírások. A törvényi kötelemnek eleget téve meghatározásra került továbbá az is, hogy a jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Jegyzői Kabinet – jogszabályban előírt képesítési követelményeknek megfelelő, - elnök által kijelölt köztisztviselője látja el.

Az önkormányzati főtanácsadó munkakör létrehozásának törvényi lehetőségét a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 239. § (2) bekezdése teremti meg, amikor is úgy rendelkezik, hogy „A képviselő-testület - a községi önkormányzat kivételével - önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására”. Az önkormányzati főtanácsadói munkaköröket a hivatkozott törvényhely (4) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni, amely jelen esetben a hivatal szervezeti és működési szabályzatának mellékletében történő feltüntetést jelenti.

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.

Az önkormányzat szervezeti és működési szabályait tartalmazó, korábbi önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.