Az Országgyűlés Magyarország 2024. évi központi költségvetésről szóló 2023. évi LV. törvényt megalkotta, mely 2023. október 1. napján lépett hatályba. Az önkormányzatok általános működtetésének és ágazati feladatainak támogatására igényelhető fajlagos támogatási összegek jóváhagyásra kerültek. Az önkormányzatok központi finanszírozása 2024. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik.

Az éves költségvetésben a Képviselő-testület az adott költségvetési évre vonatkozóan meghatározza a gazdálkodással kapcsolatos teendőket, a szükséges előirányzat kereteket.

A 2024. évi költségvetési rendelet előkészítéséhez, megalkotásához a legfontosabb előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák:

Magyarország 2024. évi központi költségvetésről szóló 2023. évi LV. törvény,

Magyarország 2024. évi központi költségvetésnek megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.),

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv.),

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.),

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.

rendelet (Ávr.)

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény,

A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet,

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet,

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény,

Az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet,

Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (II. 3.) Korm. rendelet, valamint

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.)

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Púétvvhr.)

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Az Áht. 24. §. (3) bekezdés értelmében a jegyző által előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

A költségvetési rendelettervezet vonatkozásában az Áht. 23. § (2) bekezdése, valamint az Ávr. 24. § (1)-(2) bekezdései rögzítik, hogy elkülönítetten kell kezelni a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek – ide értve az önkormányzati hivatalt is –, bevételeit és kiadásait.

A Mötv. 117-118. §-ai rendelkeznek a helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréről. E rendszer keretében, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon az Országgyűlés támogatást biztosít a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelően a kötelezően ellátandó feladatokhoz. A feladatokhoz címkézett állami támogatásokkal a zárszámadás után el kell számolni, melyet a Magyar Államkincstár e célra létrehozott ellenőrzési osztályának be kell nyújtani.

A jelenlegi helyzetben a várható gazdasági-, pénzügyi helyzetben a gazdálkodás során még nagyobb mértékben előtérbe kell helyezni az alábbi szempontokat:

a közfeladatokat ellátó intézményrendszer és hivatal biztonságos működésének biztosítása, különös tekintettel az alapfeladatokra,

a gazdálkodás során folyamatosan ügyelni kell a bevételek és kiadások egyensúlyára,

az önkormányzat valamennyi területén továbbra is racionális gazdálkodás megvalósítása,

az intézményi kiadások csak a törvény által előírt mértékben növelhetőek,

közművelődési feladatok pályázataihoz kapcsolódó fenntartási időszak biztosítása, önkormányzatnál elsősorban a működési kiadások finanszírozása, másodsorban a felhalmozási kiadások finanszírozása áll, költségvetési hiányt nem keletkeztethet,

beruházások fontossági, prioritási sorrendjének felállítása, az elkövetkező időszakban induló pályázatokhoz szükséges saját erő alapok megképzése hitelfelvétel helyett,

törekedni kell a tervezett bevételek teljes körű beszedésére.