Domaszék község képviselő-testületének 10/2000. (IV. 30.) Kt. rendelete
A környezetvédelemről
Hatályos: 2016. 07. 01- 2022. 04. 30Domaszék község képviselő-testületének 10/2000. (IV. 30.) Kt. rendelete
A környezetvédelemről1
2016.07.01.
Domaszék Község Önkormányzatának Képviselő-testülte a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c.) pontja, 48. § (1) bekezdése, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM – EÜM együttes rendeletben foglaltak, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában biztosított felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja a község közigazgatási területén a környezetvédelem színvonalának emelése érdekében tehető intézkedések betartatása.
A rendelet hatálya
2. §
1. A rendelet területi hatálya kiterjed Domaszék község közigazgatási területére.
2. A rendelet tárgyi hatálya kiterjed magán- és közcélú zöldterületekre, véderdőkre és valamennyi természetes és mesterségesen kialakult, illetve kialakított vízfelületre.
3. A rendelet személyi hatálya Domaszék község közigazgatási területén belül, valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, ingatlantulajdonosokra, vagy használókra (továbbiakban: tulajdonos) kötelezően kiterjed.
II. Fejezet
A települési környezet védelme
3. §
1. A települési környezet védelme kiterjed a mindenkor hatályos Általános Rendezési tervben szereplő összes területre.
2. A köztisztaságának fenntartásában mindenki köteles közreműködni.
3. A közterületek rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkező települési szilárd hulladék elszállításáról a Képviselő-testület által megbízott köztisztasági szolgáltatás végzésére jogosult útján gondoskodik.
4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ezen rendelet megszegésével előállt jogellenes állapot megszüntetésére a polgármester határozatban kötelezi az erre köteles személyt.
4. §
1. A község közterületein szemetelni, vagy a közterületet más módon beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet (építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket) lerakni, a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat beszennyezni, és rongálni tilos.
2. Aki bármilyen anyag szállítása, vagy rakodása során a közterületet beszennyezni, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni. Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a szilárd burkolatú utak és közterületek esetében okozott szennyeződés megszüntetéséről a terület kezelője köteles – a hozzá beérkező jelzés után – haladéktalanul gondoskodni és a felderítés után a költséget, áthárítani az elkövetőre.
3. Aki a közterületen – engedély nélkül – hulladékot rak le, vagy szór el, köteles azt saját költségén eltakarítani. Ha kötelezett ennek 3 napon belül nem tesz eleget, az elszállításról – a kötelezett költségére – a közterület kezelési feladatot ellátó Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
4. Gépjármű üzemeltetése során, a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyeződést megszüntette.
5. §
1. A tulajdonos (használó) a kirakatot, cégtáblát, reklámtáblát, buszvárót a szükségesnek megfelelően köteles tisztántartani.
2. A közterületre kihelyezett utcai hulladékgyűjtők tisztántartásáról, fertőtlenítéséről és karbantartásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a szükségnek megfelelően.
3. Boltok üzletek előtt és közvetlen környékén lévő közterületen szeszes ital fogyasztása tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik az engedéllyel rendelkező közterületen elhelyezett és közterületen árusítást végző árusítóhelyek (vendéglátó üzletek előtti kerthelyiség) közvetlen környezetére, valamint az üzlettel rendelkező vállalkozók, mozgóárusításának környékére.
4. Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.
5. A szórakozóhelyek, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt – illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van az úttestig terjedő teljes területet az üzemeltető köteles naponta feltakarítani.
6. Az építést végző az építkezési területet és közvetlen környékét tartozik rendben, tisztán tartani.
7. Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési, bontási anyagot, továbbá a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szállópor és egyéb szennyeződés ne képződjön.
8. Az építést végző a közterületet megtisztítani köteles, a napi munkavégzést követően azonnal, míg az építési munkálatokat befejezését követően 24 órán belül a használt közterületet teljes mértékben.
6. § Engedély alapján parkolás céljára elfoglalt közterületet a használó köteles állandóan tisztántartani.
7. §
1. Az ingatlan tulajdonosa, más törvényes jogcímen használója köteles gondoskodni:
a. az ingatlannal határos közterületek, így különösen a járda, ennek hiányában egy méter széles sáv hó- és síkosságmentesítéséről, valamint az ingatlan és az útburkolat közötti zöldsáv tisztán tartásáról, gyommentesítéséről,
b. az ingatlan és az útburkolat közötti nyílt árok és ennek műtárgyai, így különösen az átereszek tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,
c. a járda, az úttest vagy a szomszédos épület fölé nyúló, illetőleg a közlekedést akadályozó növényzet szükséges nyeséséről.”
2. Két szomszédos ingatlan közötti területsáv, vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50 % - 50 % arányban oszlik meg.
3. Az ingatlan tulajdonosa a telke előtti nyílt szelvényű vízelvezető árok hosszának maximum 50 %-át fedheti le úgy, hogy a csapadékvíz akadálymentes elvezetése biztosítható legyen.
A tulajdonosnak a munkálatok megkezdése előtt bejelentési kötelezettsége van az építéshatóság felé.
8. §
1. A járdáról letakarított havat a kifolyók szabadon hagyásával, a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogos közlekedők számára megfelelő terület szabadon maradjon.
2. A gyalogos és járműforgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:
1. Útkereszteződésben
2. Úttorkolatban
3. Kapubejárat előtt, annak szélességében
4. Tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda közé
5. A közszolgáltatási felszerelési tárgyra (tűzcsap, vízelzáró csap, gázcsap)
6. A gyalogos átkelőhelynél teljes szélességében, valamint a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé
7. Parkolóban
8. Gyalogos közlekedésre szolgáló járdán
3. Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkosság vált közutakon, járdákon szükség esetén naponta többször is síkosság-mentesítést kell végezni.
4. A közterületen állati tetem elszállításáról és ártalmatlanításáról a Polgármesteri Hivatal bejelentés alapján gondoskodik.
III. Fejezet
A vizek védelme
9. §
1. A község közigazgatási területén lévő élővizek kialakult állapotát megváltoztatni csak környezetvédelmi előírások betartásával szabad.
2. Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni.
10. §
1. Szennyvizet csak erre a célra kiépült szennyvízcsatornába, illetőleg ennek hiányában engedélyezett vízzáró zárt szennyvíztárolóba szabad vezetni.
2. Csapadékvizet, talajvizet a szennyvízcsatornába belevezetni tilos.
3. Tilos a szennyvizet és egyéb szennyező anyagot (trágyalé, iszap, vegyszer-maradvány, hulladék) nyílt vízfolyásba, használaton kívüli kútba, nyílt csatornába, természetes vízfolyásba bevezetni, továbbá útra, vagy zöldfelületre kiönteni.
4. A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa, (használó) köteles gondoskodni.
5. A szennyvízcsatornába a csatornarendszerre, a tisztítás – technológiára veszélyes anyagot (savat, lúgot, maró hatású folyadékot, olajat, növényvédő szert, nehézfémeket stb.) beengedni tilos.
11. §
1. A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos.
2. A 30 méternél nem mélyebb használaton kívüli kutat a víznyerés végleges megszüntetésétől számított 60 napon belül az ingatlan tulajdonosa – a jegyző – engedélye alapján köteles megszüntetni.
12. §
1. A termálvizet és csurgalékvizét az engedélyben előírtaknak megfelelően kell elvezetni.
2. Intézményi és ipari technológiából származó veszélyes folyékonyhulladékot tilos közcsatornába vezetni, elhelyezni.
3. Vízpartokon (élő és mesterséges illetve csapadékvíz- elvezető csatorna) annak közvetlen környezetében gépjárművet, valamint mezőgazdasági erő- és munkagépet mosni tilos olyan távolságon belül, (100 méter) amelynél a gépjárműről lemosott szennyező anyag azt szennyezheti.
4. Ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges.
13. §
1. Közkifolyóknál és tűzcsapnál járművet mosni, állatot itatni, vagy azokból vizet elvezetni tilos.
2. Az ivóvíztermelő telep, ivóvíznyerő helyek védőterületén a gyűjtővezetékek védősávján a környezetre káros hulladékok (szerves trágya, vegyi anyagok, növényvédő-szerek stb.) tárolása és felhasználása tilos.
14. § A nem csatornázott területekről csak a szükséges engedélyekkel rendelkezők szállíthatják el a szennyvizet.
IV. Fejezet
Levegőtisztaság védelme
15. §
A mezőgazdasági termelés során keletkező növények hulladékok
kezelésére és égetésére vonatkozó szabályok
Tarlóégetésre vonatkozó szabályok
16. §
Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására
vonatkozó szabályok
17. §
18. §
1. A levegőtisztaság-védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető a belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére.
2. Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban: légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi.
A háztartási-fűtési tevékenységgel okozott
légszennyezésre vonatkozó szabályok
19. § A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket nem tartalmazhat.
Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés
megelőzésére vonatkozó szabályok
20. §
1. Bűzös anyagot – kivétel a (2) bekezdés – csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.
2. Trágyát szállítani és tárolni a belterületen – a kellemetlen bűzhatás megelőzés érdekében – csak lefedett állapotban szabad.
3. Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.
4. Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni, a munkálatok jellegétől függően legalább havonta, illetve közterület esetében a közterület –foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínétől, vagy zárt konténerben kell tárolni.
Allergiát okozó növények elleni
védekezési szabályok
21. §
1. Az allergiát okozó növényeket a tulajdonos használó ingatlanán és a vele határos közterületen köteles eltávolítani.
2. Az egyéb közterületen az önkormányzat köteles az allergiát, mérgezést okozó növényeket eltávolítani.
V. Fejezet
A zöldfelületek védelme
22. §
1. A község közigazgatási területén zöldfelületnek minősülnek parkok, (keresztek), játszóterek, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, véderdők, intézményi- és magánházkertek, üdülők, bármely más zöldterületek.
2. A zöldfelület tulajdonosa köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületeket (a hozzátartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni, karbantartani és fenntartani.
3. Tilos a növényzet (fák, cserjék, pázsit és virágos felületek), a zöld területek, azok elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékek csökkentésével jár.
4. A zöldterületet vagy annak részét eredeti funkciójától eltérően felhasználni, beépíteni, megszüntetni csak jóváhagyott általános rendezési terv alapján szabad.
5. Nem minősül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyak tartozékai engedélyezett építése (pl: térvilágítás, öntözőhálózat stb.).
6. Védőterületet eltérő célra használni tilos.
23. §
1. Aki a tulajdonában (használatában) lévő élőfát, cserjét ki akarja vágni, e szándékát előzetesen köteles bejelenteni, kivételt képzenek ez alól a magántulajdonban lévő gyümölcsfák és cserjék.
2. Amennyiben a fa
1. a község bel- vagy külterületén áll, Domaszék jegyzőjéhez,
2. országos, vagy helyi közút tartozéka, a közút kezelőjéhez kell benyújtani a fakivágási engedély iránti kérelmet.
3. A fakitermelési kérelemben meg kell jelölni a kivágás helyét, a kitermelni kívánt fák darabszámát, fajtáját, átmérőjét, valamint a kérelmező nevét és lakcímét.
24. §
1. A jegyző a bejelentést követő 30 napon belül a fa kivágást megtilthatja, ha
1. annak további fenntartása indokolt,
2. a bejelentőt a kivágott fa pótlására kötelezheti.
2. Amennyiben a magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező bármely más szervezet az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen, zöldfelületen kér fakitermelési engedélyt, ebben az esetben a jegyző a fa kivágását megtilthatja, ha
1. annak további fenntartása indokolt,
2. a kérelmezőt a kivágott fa pótlására kötelezheti, mely során a telepítésre rendelkezésre álló területen a kérelmező és az önkormányzat között létrejött megállapodásban a meghatározott darabszám és fajszerinti fák telepítését köteles elvégezni,
3. a kérelmezőt a kivágott fa tényleges értékének megfizetésére kötelezheti, amennyiben a fakitermelés helyén nem áll rendelkezésre pótlásra alkalmas terület.
A tényleges értéket a felek állapítják meg.
3. A fa értékének pénzbeli meghatározott összegét az önkormányzat számlájára kell befizetni, mely összeget a Képviselő-testület csak fatelepítésre, zöldfelület bővítésre fordíthat.
25. § Zöldfelületen tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése és a fák, virágágyások rózsaágyak, cserjék, sövények és egyéb növények, valamint felszerelési tárgyak (hulladékgyűjtők, szobrok, játszótéri berendezések stb.) rongálása.
26. §
1. Közterületen viharkárok elhárításakor, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák kitermelésekor fakivágási engedély nélkül is kitermelhetők a veszélyt okozó fák, melyet utólag a jegyzőnek be kell jelenteni.
2. Az (1) bekezdés kivételével a közterületen élő- és száraz fa kivételére egyaránt engedélyt kell kérni.
3. A halasztást nem tűrő igénybevételek esetén (pl.: csőtörés) az igénybevevőnek értesítenie kell a jegyzőt a zöldfelület bontás tényéről és az előírtaknak megfelelően gondoskodnia kell a helyreállításról.
27. §
1. A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.
2. A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett a játszótéri berendezésekre és a közterületi növénytelepítésre vonatkozó Magyar Szabvány előírások az irányadóak.
3. Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos.
4. Játszóterekre, gyepfelületekre és parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos, mely alól csak a fenntartást, fejlesztést, vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt.
5. Közterületi zöldfelületen reklámhordozó elhelyezése csak a közterület-foglalás szabályai szerint engedélyezhető.
28. §
1. A közterületekre történő növénytelepítések esetén be kell tartani a mindenkor érvényes közterületekre telepíthető díszfák és díszcserjék szabvány előírásait.
2. A beépítésre szánt területek legkisebb zöldfelület mértékének meghatározására a mindenkor hatályos építési és településrendezési előírások alapján kell eljárni.
29. §
1. Közterületre gyümölcsfa csak engedéllyel telepíthető. Az engedélyes az engedélyben foglalt kötelezettségének köteles eleget tenni.
2. Közterületre díszfák, díszcserjék telepítése esetén az előzetesen egyeztetni kell zöldfelület kezelését ellátóval, a Polgármesteri Hivatallal.
3. Magánterületek esetén az ingatlan határától (telekhatártól)
- 1 méter magasságot nem meghaladó cserje telepítése esetén 0,5 méter,
- 3 méter magasságot nem meghaladó cserje, díszfa, gyümölcsfa, szőlő telepítése esetén 1 méter,
- 3 méter magasságot meghaladó díszfa, gyümölcsfa, bármely más növényzet telepítése esetén legalább 3 méter telepítési távolságot meg kell tartani.
VI. Fejezet
Zaj- és rezgésvédelem
30. §
1. A hangosító berendezések működtetésével kapcsolatos hatósági tevékenységet a jegyző látja el.
2. Az engedélyezett, illetve a meglévő hangosító berendezések által okozott zajra vonatkozó bejelentés esetén a hatóság végeztet ellenőrző zajvizsgálatot.
3. A zajvizsgálat költségeit a hangosító berendezés üzemeltetője köteles viselni, amennyiben a vizsgálat a határérték túllépését igazolja.
4. Amennyiben a hatóság ellenőrzése során észleli, hogy a hangosító berendezés üzemeltetője a berendezést az engedélytől eltérően üzemelteti, jogosult az üzemeltetőt azonnali hatállyal felszólítani az engedélytől eltérő állapot megszüntetésére. Amennyiben a hatóság ismételt ellenőrzés során sem tapasztalja az engedélynek megfelelő üzemeltetést, abban az esetben köteles intézkedni a zajbírság kiszabása felől.
5. Az engedélytől eltérő berendezés működtetését a jegyző korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
31. §
1. Aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles:
- az általa okozott környezeti szennyeződést, ártalmat, károsodást korlátozni (vagy) lehetőleg az eredeti állapot helyreállításával megszüntetni, továbbá,
- a megfelelő védekezést kialakítani, megelőző intézkedést megtenni.
2.
3. E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
1
Az önkormányzati rendeletet a Domaszék Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2022. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 32. §-a hatályon kívül helyezte 2022. május 1. napjával.