Domaszék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2000. (VII. 1.) Kt. rendelete

az állatok tartásáról

Hatályos: 2000. 07. 01- 2001. 03. 31

Domaszék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2000. (VII. 1.) számú rendelete

az állatok tartásáról

2000.07.01.

Domaszék Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Domaszék község területén az állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. § (1) Domaszék Község területén állatot tartani csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásával az építési előírásoknak megfelelő épületben, e rendeletben meghatározott módon lehet.

(2) E rendeletben szabályozott állattartási ügyben első fokon a polgármester, másodfokon Domaszék Község Önkormányzat Képviselő-testülete jár el.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából:

a. nagyállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér,
b. kisállat: sertés, juh kecske, strucc
c. egyéb kisállat: baromfi, galamb, nyúl
d. prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka
(az a - d. pont alattiak a továbbiakban együtt haszonállat)
(4) A családi szükséglet mértékét meghaladó állattartás üzemszerűnek minősül.
(5) A családi szükséglet mértéke:
- nagyállat esetén (fajonként): 2 db
- kisállat esetén (fajonként): 10 db
- egyéb kisállat esetén (fajonként): 100 db
(6) Az állatszaporulat – a sertés és a nyúl kivételével – valamennyi fajta esetében, 3 hónapos korig a tartható állatok számát nem érinti.

2. § Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek.

3. § (1) A község külterületén az 1. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint korlátozás nélkül tarható haszonállat.

(2) Belterületen, amennyiben az ingatlan területe

a) 720 – 1400 m2, az ingatlanon csak a családi szükséglet mértékéig tartható haszonállat.

b) 1400 m2-t meghaladja, a polgármester engedélye alapján a családi szükségletet meghaladó számú haszonállat is tarható. Az így tartott állatok száma azonban nem haladhatja meg:

1. nagyállat esetén (fajonként) 4 db-ot,

2. kisállat esetén (fajonként) 15 db-ot,

3. egyéb kisállat esetén (fajonként) 500 db-ot,

4. prémes állat esetén (fajonként) 50 db csak a polgármester kivételes engedélyével.

(3) A (2) bekezdés b.) pontja esetében a polgármester a körülmények mérlegelésével az állattartás tárgyi feltételeire figyelemmel az ott meghatározott létszámmal magasabb létszámú haszonállattartást is engedélyezhet a szomszédos lakók (lakásonként egy szavazattal) 2/3-ának hozzájárulásával határozott időre. Az engedélyben a tarható állatok létszámát meg kell határozni, ez azonban a (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott számot legfeljebb 20 %-kal haladhatja meg.

(4) Szakhatósági vélemény alapján az állattartás azon a területein is eltiltható, ill. feltételhez köthető, ahol e rendelet szerint engedély nem szükséges, ha az állattartó a tartás feltételeit maradéktalanul nem biztosítja.

4. § (1) Haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között arra alkalmas épületben (istálló, ól, ketrec) tarható.

Haszonállatot tartásszerűen az udvarba, kertbe kiengedni, vagy ott legeltetni – kivéve az 50 db-ot meg nem haladó számú baromfit – tilos.
(2) Haszonállat tartására szolgáló épület alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben lévő előírások alapján az építési hatóság – új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében – határozza meg.
(3) Többlakásos lakóépületben és annak nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben (pince, fáskamra, mosókonyha, stb.) – az elkülönítetten használt udvarrészek kivételével – haszonállat nem tartható.
(4) Családi házban a lakóépületben arra alkalmas, elkülönített – nem lakás céljára szolgáló – helyiségében az 1. § (3) bekezdése c.) pontjában meghatározott haszonállat tartható.
(5) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos azonnal köteles eltávolítani.

5. § (1) Haszonállat tartására szolgáló épület, s az ahhoz tartozó kifutó ill. trágya és trágyalé tároló az alábbi védőtávolságok szerint helyezhető el, illetve létesíthető.


Állattartás


Állat szám (db)

Legkisebb távolság
(m)

Védőtávolság (m)

saját
lakás

ásott
kút

saját vízellá-tás

egyéb
fürdő-
medence


Állattartó épület család önellátására







Egyéb kisállat:
Baromfi
Nyúl
Broyler
Kisállat:
Sertés
Juh
Kecske
Srucc
Nagyállat:

Szarvasmarha
Szamár
Öszvér
Bivaly



100



6




2



5



10




5



15



15




15



10



10




10



5



10




5



15



15




15



10



12




12



6



6




6

(2) Az (1) bekezdés szerinti védőtávolságokat 150 db baromfi ill. 10 db sertés tartása felett 50 %-kal növelni kell.
(3) A védőtávolság 15 %-kal csökkenthető a saját használatú és tulajdonú lakó- vagy hétvégi épület esetén.
(4) A védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb lévő nyílásai között légvonalban kell mérni.
(5) Az állatkifutót, ha építés vonalra, vagy telekhatárra kerül elhelyezésre, a szomszédos ingatlanról tömör fallal el kell választani. Trágyalé a szomszédos ingatlanra nem folyhat át.

6. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló melléképület padozatát könnyen tisztítható, résmentes, megfelelő lejtésű szilárd burkolattal kell ellátni.

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget rendszeresen ki kell takarítani, a rovaroktól mentesíteni és fertőtleníteni, s a rágcsálókat rendszeresen irtani kell.

(3) Trágya és trágyalé tárolása a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történhet. A trágyatároló csak terepszint alatt elhelyezett, szigetelt, és fedett kialakítású lehet. Amennyiben az ingatlanon tartott baromfi létszáma a családi szükséglet mértékét nem haladja meg, és más haszonállatot nem tartanak, akkor a trágy a (3) bekezdéstől eltérően a trágyagyűjtő helyeken letakarva is tartható a (4) bekezdésben foglaltak betartásával.

(4) Az állattartás helyén a trágya mennyisége 10 m3 –t nem haladhatja meg, ezt meghaladó mennyiség et ki kell hordani. A trágyát évente legalább kétszer, ősszel és tavasszal ki kell hordani.

(5) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell.

7. § (1) Galambot csak ott lehet tartani, ahol galambdúc, vagy ketrec megfelelően elhelyezhető.

(2) A galambok kiengedését – a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében – a polgármester határozott időre eltilthatja. Több galambtartót érintő esetben az eltiltás előzetes közhírré tétellel történik.

8. § (1) Méhcsalád tartásához többlakásos épület esetén valamennyi érintett lakás tulajdonosának (használójának) előzetes hozzájárulás szükséges.

(2) Méhcsalád a község területén – méhek tartására vonatkozó jogszabályi feltételekkel tartható.

9. § (1) A végrehajtás elrendelés érdekében a polgármester intézkedik a módosított 1957. évi IV. tv. VIII. fejezetében foglaltak alapján.

(2) Állattartás jogerős határozattal történő eltiltása esetén – végrehajtás útján - az állat elszállítható illetve szükség esetén kényszerértékesítése is elrendelhető. A felmerülő költségek az állattartót terhelik.

(3) Szabálysértést követ el, és 20 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, aki közterületen haszonállatot legeltet, illetve a közterület ezáltal szennyezi.

(4) A szabálysértési eljárás lefolytatása a szabálysértési hatóság hatáskörében tartozik.

10. § (1) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra az államigazgatási, illetve a szabálysértési eljárás általános szabályai az irányadók. Az eljárás illetékét az 1990. évi XCIII. tv. határozza meg.

(2) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ha a rendelet hatályba lépésekor az állattartás a tartott állatok száma miatt e rendelet 3. § (2) bekezdés b. pontja alapján engedélyköteles, az engedélyt a rendelet hatályba lépését követő 6 hónapon belül kell a polgármestertől megkérni.

A rendelet 6. § (3) bekezdésében előírt trágyatárolót, a rendelet hatálybalépést követő 1 éven belül kell megépíteni.