1. § (1) A Nagyközség közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendeletben és annak

(2) Az F1. jelű függelék tartalmazza az ismert régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek felsorolását.

(3) E rendelet alkalmazása során „meglévő tanyás teleknek” minősül az ingatlan-nyilvántartásban 2017. január 01. napját megelőzően tanyaként szereplő telek.

2. § (1) Közterület-szélesítéssel érintett telekrészen

3. § (1) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű

(2) Belterületen új fasor, ill. fapótlás esetén - amennyiben ez a közművek miatt lehetséges - a meglévő növényállomány figyelembe vételével kell az új egyedek fajtáját meghatározni. Mind a meglévő fasorok hiányzó szakaszainak pótlását, mind az új fasorok telepítését, a közműhálózat ismeretében, kertészeti kiviteli tervben kell meghatározni.

(3) Külterületi dűlőutak mentén – amennyiben az ingatlan szélessége lehetővé teszi - kétoldali fasort kell telepíteni.

4. § (1) A Nagyközség igazgatási területén az üzemi és szabadidős, az építési és a közlekedési zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg.

(2) A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással.

(3) A Nagyközség területére vonatkozó levegővédelmi követelmények tekintetében a mindenkor érvényes országos érvényű jogszabályokat, a mindenkor hatályos helyi rendeleteket és hatósági határozatokat kell betartani.

(4) A Nagyközség területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint az érzékeny besorolású területek közé tartozik.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme megítélése szempontjából a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározottakat kell irányadónak tekinteni.

(6) Mezőgazdasági tevékenységet a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni.

5. § (1) Az SZ-2 terv egészére vonatkozóan és az SZ-1 terven lehatárolt „országos vízminőségvédelmi terület övezete” területén belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.

(2) Az SZ-1 terven jelölt „rendszeresen belvízjárta terület”-en az épületek földszinti padlószintje a telek rendezett terepszintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön, a lábazat és szigetelések víznyomás ellen méretezendők.

6. § (1) Szabályozási vonallal leszabályozott, építési tilalommal nem terhelt építési telek leszabályozás szerinti telekalakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg, de egyéb előírások teljesülnek.

(2)¹ Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható, melynek utcafronti szélessége legalább 3 méter lehet.

(3) A telekalakítás csak akkor hajtható végre, ha az újonnan kialakuló telek köz-, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető.

(4)²³ Telkenként egy főépítmény építése esetén kötelező építési vonalként kell értelmezni – ha a szabályozási terv másként nem rendeli – a lakóövezetben az előkert vonalát. Ha a telken több főépítmény van, legalább egynek az előkert vonalon kell állnia, a többi főépítmény és a melléképítmények az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

(5) Amennyiben az építési telek oldalhatárai nem merőlegesek az utcafronti telekhatárra, ezáltal az épület homlokvonala nem párhuzamos az utcavonallal, elegendő az épület utcafronthoz legközelebbi pontjának a kötelező építési vonalra illeszkedni.

(6) A telken belüli védősáv által jelölt telekhatárokon legalább két sor fa - vagy hely hiányában - zajvédő fal telepítendő.

7. § (1) Belterületen fekvő építési telken előírt közművekre vonatkozó előírások:

(2) Külterületen fekvő építési telken előírt közművekre vonatkozó előírások:

8. § (1) Terepszint alatti építés az építési helyen belül, az övezetre megszabott maximális beépítettség erejéig megengedett.

(2) Állattartási épület a szomszédos telken álló, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10,0 méterre helyezhető el.

(3) Fát, 3,0 méternél magasabbra növő fás-szárú bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához, a fa várható koronaátmérője felének megfelelő távolságra úgy kell ültetni, hogy az épülettől legalább 3,0 méternek kell elmaradnia.

(4) Belterületen nyár, külterületen nemes-nyár nem telepíthető.

9. § A Nagyközség országos jogszabály szerint a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:

10. § (1) Építési telek telekterületére vonatkozóan előírt minimális értékek csak telekalakítás során tartandók be, a már kialakult építési telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha egyéb szabályok teljesülnek.

(2) Építmény legmagasabb pontja az előírt legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.

(3) Építmény előírt maximális épületmagasságától legfeljebb 18,0 méterig, legmagasabb pontjának előírásától 25,0 méterig el lehet térni, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges a megemelt magasság

(4) Az építési övezetre előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények építési engedélyköteles ügyei során az építmény épületmagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.

(5) Az előkert mérete (ha a szabályozási terv másként nem rendeli) az SZ-2 terv hatálya alá tartozó minden építési övezetben 5,0 m.

(6) Oldalkert legkisebb mérete – ha szabályozási terv nem jelöli – 5,5 m.

(7) A hátsókert minimális mérete 6,0 méter.

(8) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.

11. § (1) A falusias lakóterületen lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen túl -:

(3) Az építmények elhelyezési módja oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a meglévő beépítési móddal megegyezően, vagy a telektömbben kialakult jellemző mód szerint.

(4) Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 16,0 méter átlagszélességű telken megengedett.

(5) Az Lf1 és Lf2 övezetekben kialakított építési telek területe legfeljebb a minimálisan kialakítható négyszerese lehet.

(6) Az Lf3 övezetben akkor alakítható építési telek, ha

(7) Az övezetek beépítési paraméterei:

12. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető épületek – a lakó rendeltetésen kívül -:

(3) A kertvárosias lakóterületen legfeljebb 6 lakásos lakóépület építhető.

(4) Kertvárosias lakóterületen fekvő telken annyi főrendeltetésű épület helyezhető el, ahányszorosa a telek mérete az övezetben előírt minimális telekméretnek.

(5) Az épületek szabadon állóan vagy oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(6) Az övezet beépítési paraméterei:

13. §⁴ (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető épületek – a lakó rendeltetésen kívül -:

(3) Az építmények elhelyezési módja oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a meglévő beépítési móddal megegyezően, vagy a telektömbben kialakult jellemző mód szerint.

(4) Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 16,0 méter átlagszélességű telken megengedett.

(5) Az Lk jelű építési övezet beépítési paraméterei:

14. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Az övezetben elhelyezhető épületek – a lakó rendeltetésen kívül -:

(4) Az építmények elhelyezési módja zártsorú, oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a meglévő beépítési móddal megegyezően, vagy a telektömbben kialakult jellemző mód szerint.

(5) Az épület-elhelyezés módja a 10,0 méter átlagszélességet el nem érő telken csak zártsorú lehet,

(6) Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 14,0 méter átlagszélességű telken megengedett,

(7) Az övezet beépítési paraméterei:

15. § (1) Az övezetben olyan gazdasági tevékenység végzése megengedett, amely

(2) Az övezetben elhelyezhető továbbá

(3) A Gksz-1 jelű övezetben az előkert mérete legalább 5,0 m; az oldalkerté legalább 5,0 m; a hátsókerté pedig legalább 10,0 m.

(4) A Gksz-2 jelű övezetben az előkert mérete legalább 10,0 m; az oldalkerté legalább 5,0 m; a hátsókerté pedig legalább 10,0 m.

(5)⁵ Az övezetek beépítési paraméterei:

16. § (1) Az ipari övezet az országos előírások tekintetében az ipari rendeltetésen belül az „egyéb terület” kategóriába tartozik.

(2) Az övezetben olyan ipari gazdasági és hulladékgazdálkodási tevékenység folytatható, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint nem környezeti hatásvizsgálat köteles és nem egységes környezethasználati engedély köteles.

(3) Az övezet beépítési paraméterei:

16/A. § (1) A területen a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) A területen elhelyezhető továbbá

(3) A területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(4) A területen a beépítési mód: szabadonálló.

(5) A területen az előkert mérete legalább 5,0 m; az oldalkerté legalább 5,0 m; a hátsókerté pedig legalább 10,0 m.

(6) A Gá jelű építési övezet beépítési paraméterei:

17. § (1) Az övezetekben épületek szabadon állóan helyezhetők el.

(2) A „Ksp” jelű különleges sport övezetben a szabadidő természetben való eltöltését és az idegenforgalmat szolgáló sportlétesítmények, szálláshely-szolgáltató épület, fürdő, oktatási, kulturális, egészségügyi, vendéglátó épület, múzeum, a személyzet számára szolgálati lakás és az ezek használatát kiegészítő gazdasági tevékenység építményei helyezhetők el. A beépítési mód: szabadon álló.

18. § (1) A hétvégi házas területen elsősorban legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Az övezetben elhelyezhető épületek:

(3) Az övezet beépítési paraméterei:

19. § (1)⁹ Beépítésre nem szánt övezet telkén új épület – ha a szabályozási terv másként nem rendeli

(2) Beépítésre nem szánt övezet telkén létesülő épület épületmagassága maximum 7,5 méter lehet.

(3) Épület legmagasabb pontja az előírt legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 6 méterrel haladhatja meg.

(4) Épület előírt maximális épületmagasságától legfeljebb 18 méterig, legmagasabb pontjának előírásától 25 méterig el lehet térni, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges a megemelt magasság

(5) Az övezetre előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények építési engedélyköteles ügyei során az építmény épületmagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.

(6)¹⁰ Meglévő épület – annak megtartásával – az (1) bekezdésben meghatározott területen belül bővíthető az övezetre előírt építési paraméterek szerint.

20. § (1) Az átmenő forgalmat bonyolító utak területe közúti közlekedési és közműterületnek minősül.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.

(3) A „KÖu” jelű közúti közlekedési terület övezetei:

(4) A más (nem közúti közlekedési és közmű-) rendeltetésű területen nyilvántartott és tervezett utak kiszolgáló utak, melyek átmenő forgalomra nem szolgálnak.

(5) Közút céljára leszabályozott telken építési munka akkor végezhető, ha a leszabályozott telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(6) Az utak szabályozási szélességében közművek vagy út építése és tervezése során az előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.

(7) a) Az ingatlan nyilvántartásban útként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak egyetlen telek megközelítését szolgálja, amelynek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad.

(8) Tervezett utcákban legalább egyoldali fasor telepítendő.

(9) Tömbbelsők feltárása és új telkek kialakítása érdekében magánút kialakítható. A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti előírások.

21. § (1) Zöldterületnek minősülnek a „Zkk” jelű közkertek. Maximális beépíthetőségük 3%, minimális kialakítható zöldfelületük 60%.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) A közkert területének alakítása kert- és táj építészmérnök által készített kivitelezési terv alapján történhet.

22. § (1) Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdőövezetbe, „Eg” jelű gazdasági erdőövezetbe és „Ek” közjóléti erdőterületbe tartoznak.

(2) A védelmi erdőben – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Gazdasági rendeltetésű területet az erdő rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel.

(4) Közjóléti rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el legfeljebb 5%-os beépítettséggel.

23. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(3) A 720-1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban tárolás céljára szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A megengedett legnagyobb épületmagasság: 3,5 m.

(4) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m. Gazdasági épület épületmagassága elérheti a 9,0 m-t is.

(5) A mezőgazdasági területen - a (7) bekezdés kivételével - lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(6) A mezőgazdasági övezetben meglévő és kialakult földrészletek megközelítését közterületekről vagy a közterülethez kapcsolódó magánutakról kell biztosítani.

(7) Birtokközpont az általános szabályokban foglaltakon túlmenően a 2500 m² területi nagyságot elérő telken is kialakítható, ha az meglévő tanyás telek.

(8) A mezőgazdasági terület „udvar” művelési ágban nyilvántartott telkeinek illetve telekrészeinek határa mentén, annak belső oldalán, fásszárú növények (fák, bokrok) zöldsávja telepítendő. A határvonal hosszának minden 7 m-ére számított 1-1 db fa és minden 2 m-ére számított 1-1 db bokor alkotja a zöldsáv minimális növényállományát.

24. § (1) Az „Má” általános tanyás mezőgazdasági területi kategóriába tartozik. Az övezet beépítése a 23. §-ban részletezetteknek megfelelően történhet.

(2) Az „Má*” övezetben építményt elhelyezni nem lehet.

25. § Az „Mk” kertes mezőgazdasági övezetben épületek az országos szabályozás szerint helyezhetők el.

26. § A „Mát” övezet jellemzően rét vagy legelő művelési ágú területeken, természeti terület, ex lege láp vagy ex lege szikes tó határvonalán belül került kijelölésre. Az övezetben fokozott figyelmet kell fordítani a magasabb szintű jogszabály által védett, értékes területekre. A beruházások előtt - egyéb jogszabályban meghatározott módon – a Kiskunsági Nemzeti Park szakvéleményét figyelembe kell venni.

27. § (1) A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a vízgazdálkodási csatornákat és tavakat foglalja magában.

(2) Az övezetet és parti sávjait érintő ügyekben az országos jogszabályok szerint kell eljárni.

28. § A „Tk” jelű természet-közeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár művelési ágú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.

29. § (1) A „Kh” különleges hulladéklerakó területe a kommunális hulladék átmeneti tárolására szolgál. Maximális beépíthetősége: 5%.

(2) A „Ken” különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen a kutatás-fejlesztés és a megújuló energiaforrások építményei, műtárgyai helyezhetőek el a kapcsolódó létesítményekkel együtt.

(3) A „Kt” jelű különleges temető övezetben az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei helyezhetők el, maximum 10% beépítettség erejéig.

(4)¹² A „Ktu” különleges turisztikai övezet idegenforgalomi, oktatási, szállás, hitéleti, sport, rekreáció, kulturális, szociális tevékenységek építményei elhelyezésére szolgál. A maximális beépíthetőség: 10%.

30. § (1) E rendelet 2017. szeptember 2. napján lép hatályba.

(2) E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.

31. § Hatályát veszti a Domaszék Község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási terveinek megállapításáról szóló 5/2012. (IV. 13.) önkormányzati rendelete.