DOMASZÉK NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

20/2017. (XII.20.)önkormányzati rendelete

DOMASZÉK NAGYKÖZSÉG településképének védelméről

Domaszék Nagyközségi Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
• Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter,
• Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság; valamint

a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, alkalmazása és értelmező rendelkezések

A rendelet célja

1.§

1. A rendelet célja a nagyközség sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

1. a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

2. A rendelet a település helyi egyedi és településképi szempontból meghatározó területekre egyedi szabályokat állapít meg.

A helyi védelem célja

2.§

1. A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§

1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

A rendelet területi hatálya és alkalmazása

4.§

1. A rendelet hatálya Domaszék nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet készíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni csak

a)         a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásaival,

b)        az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásaival,

c)         a hatályos Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási Terv szabályait, valamint

d)        e rendeletben foglaltakkal összhangban lehet.

5. §

(1)          Jelen rendelet az alábbi mellékleteivel együtt érvényes:

a)         1. sz. melléklet:   Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

Értelmező rendelkezések

6.§

(1)          E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 20%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
3. Földszínek: (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga-barna.
4. Főépület: a telek használatát meghatározó épület.
5. Pasztell földszín: Természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei. Pl.: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartományba tartozó, fehér hozzáadásával világosított színek.
6. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

II. fejezet

A HELYI VÉDELEM

A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

A helyi védelem feladata

7.§

(1)          A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az épített érték (épület, építmény, utcarész, településrész, épületrész, építményrész, közterületen lévő szobor, emlékmű,) melyet a képviselő-testület építészeti, művészeti, néprajzi, településtörténeti, esztétikai értéke miatt védetté nyilvánít.

(2)          A helyi védelem célja Domaszék község egyedi építészeti és természeti örökségének, táji arculatának, jellegzetességeinek, településképi, településszerkezeti értékeinek, hagyományainak megőrzése. Az önkormányzat közérdeknek tekinti a község védett természeti és építészeti értékeinek jelentőségükhöz méltó megóvását, bemutatását és használatát a tulajdonformájukra tekintet nélkül.

(3)          A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a)         építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b)        táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre

c)         szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d)        az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(4)          A helyi értékvédelem feladata

(a)       a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,

(b)       a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(5)          A helyi védelem fajtái:

(a)       egyedi védelem

(b)       területi védelem.

(6)          A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

(7)          A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

A helyi védelem alá helyezés

8.§

1. A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve bármely magánszemély vagy ott tevékenykedő jogi személy, civil szervezet kezdeményezheti.
2. A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezése vagy annak megszüntetése a polgármesternek címzett írásos kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
3. A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezéshez kapcsolódó kérelemnek tartalmaznia kell.

1. egyedi építmények esetén:

1. a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását
2. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, vagy földrajzi koordináták)
3. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, jellemzőit (kora, építmény stílusa, állapota, stb.,……)
4. fotókat (minden lényeges oldalról, nem manipulált)
5. ha vannak korábbi fotókat,
6. a kezdeményezés indoklását
7. a tulajdonos, használó nevét, elérhetőségét

2. településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

27. az együttes megnevezését
28. körülhatárolását
29. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását
30. a kezdeményezés indoklását

4. A helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a polgármesternek címzett írásos kérelemnek a (4) a); és b); pontján túl a helyi értékleltár szerinti számát is tartalmaznia kell.
5. A döntés előkészítését megalapozó kérelem tartalmi hiányosságai esetén hiánypótlás kérhető. A hiánypótlás a közlést követő 8 napon belül teljesítendő. A hiánypótlás elmulasztása esetén a döntés-előkészítést az önkormányzat felfüggeszti.

(6)           A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell következők szerint:

(a)       egyedi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az ingatlannal rendelkező jogosultakat közvetlenül írásban,

(b)       területi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az érintett tulajdonosi kört a helyben szokásos módon hirdetmény útján a sajtóban, az önkormányzat honlapján értesítik.

3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közzététellel megtörténtnek kell tekinteni.

(7)          Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

(8)          Az előkészítő eljárás alatt, az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos határidővel

(a)       az érintettek véleményt nyilváníthatnak, amit a képviselő-testület az elkészített szakmai anyaggal együtt megtárgyal. A véleménynyilvánítás elmaradása a kezdeményezéssel való egyetértésnek minősül.

(b)       helyi védelem alá helyezési, illetve megszüntetési szándék tényéről a nyilvánosság tájékoztatása a helyben szokásos módon hirdetmény útján.

(9)          A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és - átmeneti szabályozásként – arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Védetté nyilvánításról való értesítés szabályai

9. §

(1)          A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

(a)       kezdeményezőt

(b)       az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,

(c)       műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

(d)       az elsőfokú építésügyi hatóságot,

(e)       a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevőt,

(f)        területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

(g)       az építmények esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelemért felelős szervet, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.

(h)       a nyilvánosságot.

(2)          Területi védelem esetén a közlés közszemle, sajtó és az önkormányzati honlap útján történik.

(3)          Az értesítésekről a jegyző gondoskodik.

A védelem megszűnése, megszüntetésének feltételei

10.§

(1)          A védettség megszűnik, ha

(a)       a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

(b)       a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

(c)       a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(2)          A védettség megszüntethető a képviselő-testület szakmai indokolással alátámasztott döntésével.

Helyi védelem és az országos védelem összefüggései

11. §

1. Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.
2. Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

A védett érték nyilvántartása

12. §

1. A helyi védettségről az önkormányzat hivatalának nyilvántartást kell vezetnie és törzslapot kell készítenie, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
   
2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték védelmi nyilvántartási számát
3. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése)
4. a védelem típusát,
5. a védett érték helymeghatározásának adatait: területi védelem esetén a védett terület lehatárolását
6. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján és
7. a javaslattevő nevét.

3. Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

1. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, épület, emelet, ajtó),
2. helyszínrajzot,
3. a védett érték rendeltetését és használatának módját.

4. Területi védelem esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
5. A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.

Testületi döntéssel összefüggő feladatok

13. §

1. A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítést a jegyző végzi és készíti elő a képviselő-testület előterjesztését.
2. A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
3. A teljes tartalmú dokumentációt a Települési Értéktár Bizottság véleményezi.
4. A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéséhez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, az érintett helyi szakmai társadalmi szervek együttes álláspontját.
5. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően közzé kell tenni.
6. A közzététel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó dokumentáció megtekinthetőségét az önkormányzat hivatalában biztosítani kell.
7. A testületi döntés során figyelembe kell venni a kezdeményezés dokumentációját, az érdekeltek és a nyilvánosság észrevételeit.
8. A testületi döntésre meghatározott határidő: az előkészítő eljárás lezárását követő 60 napon belül.

14. §

(1)          A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, közterülettel határos építményrészletet, alkotást, utcabútort az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját. A tábla szövege:

                „…………………………………………………” (a védelem tárgyának megnevezése)

„Domaszék Község Önkormányzat Képviselő-testülete védelem alá helyezte ..... évben”.

(2)          A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - külön eljárás nélkül - a helyi önkormányzat hivatala gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

15. §

1. Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

16.§

1. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
2. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

A helyi területi védelem meghatározása

17.§

(1)          E rendelet Domaszék nagyközség közigazgatási területén nem állapít meg helyi területi védelmet.

A helyi egyedi védelem meghatározása

18. §

(1)          E rendelet Domaszék nagyközség közigazgatási területén nem állapít meg helyi egyedi védelmet.

Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

19.§

1. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
2. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester kötelezi tulajdonost az építmény, vagy építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

III. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

20.§

1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. A település közigazgatási területe a településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

1. falusias karakter
2. településközponti karakter

3. A nagyközség közigazgatási területének azon részei, amelyek nem kerültek lehatárolásra településképileg nem meghatározó egyéb területnek kell tekinteni.

IV. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti követelmények

21.§

1. Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illeszkedés biztosításához igazodjon a környezetében lévő

a)            tetőidomokhoz, azok formáihoz, tető főgerincének irányaihoz

b)           kialakult párkánymagasságokhoz

c)            tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz

d)           homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

2. Az utcaképben közvetlenül megjelenő új lakóépületek tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, műanyag és bitumenes hullámlemez, valamint fém trapézlemez alkalmazásával.
3. A településképi szempontból meghatározó területeken a lakó-, és középületek tetőfedésénél a kék, rózsaszín, sárga szín és azok árnyalati egyáltalán nem alkalmazhatóak.
4. A főépületeken tetőfelépítményeket, műszaki berendezéseket (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, stb.) településképi szempontból meghatározó utca homlokzaton, oldalkertbe forduló homlokzaton az utca homlokzattól 2,0 m távolságon belül elhelyezni nem lehet.
5. A főépület utcai homlokzatára és a beforduló homlokzaton az utcai homlokzat síkjától 5,0 m-en belül szerelt kéményt építeni nem lehet.
6. Utcafronton, vagy közterület felől építendő kerítés anyagaként hullámpala alkalmazása nem megengedett.
7. A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések. Az épületek díszítő tagozataira, elemeire kiegészítő színnek erősebb földszínek is alkalmazhatóak a homlokzat 20 %-ának arányában.
8. Utcafásításra, pótlásra ill. cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia argentea), ostorfa (Celtis occidentális), csörgőfa (Koetreuteria paniculata), magas kőris (Fraxinus excelsior) és vérszilva (Prunus cerasifera „Nigra”). Légvezeték alatti gömbjuhar (Acer platanoides „Globosum”) és piros virágú díszgalagonya (Crataegus oxyacantha „Paul’s Scarlat) is telepíthető.

A falusias karakter sajátos előírásai

22. §

1. A területen jellemző, hagyományosan kialakult beépítési mód az előkertes, oldalhatáron álló telepítés.
   
2. A megépülő főépület szintszámát és tetőformáját környezethez illeszkedően kell megvalósítani.

(3)          Az épülő lakóház tetőformája az utca felőli oldalon a környezettől eltérő nem lehet. Sátortetős házak között nem épülhet utcára merőleges gerincű nyeregtető, manzárd tetős, vagy tördelt tömegű tetőforma. Megengedett a „T” vagy „L” formájú lakóépületek építése vagy meglévő épületnek ilyen alakra történő bővítése.

(4)          Sátortetős épületek felújításánál, vagy sátortetős épületek között épülő új lakóház építésénél megengedett az ún. „mediterrán” stílusú tetőforma. A tetőhajlásszöge min 25°-os kell, hogy legyen.

(5)          Az eredeti ONCSA típusú házak utcai homlokzatán lévő ablakok cseréjekor műanyag vagy fém anyagú nyílászárók beépítése nem lehetséges.

(6)          Az ONCSA típusú főépületen az eredeti nyílásrendet megváltoztatni nem lehet.

(7)          A kerítés általános szabályain túl – a helyi hagyományokra tekintettel – az utcavonalon a kialakult helyzethez mind anyagában, mind magasságban illeszkedő max. 1,8 m magas legalább 50 %-os arányban hézagos kerítés építendő. A tömörszakasz, továbbá a hézagos szakasz max 50 cm magas tömör lábazata téglából (vagy téglával burkolt betonból) illetve max. 30 cm magasságig burkolatlan betonból építhető, míg a hézagos részek anyaga fa, fémpálca vagy drótháló, illetve fémrács lehet.

(8)          A meglévő kerítések közé vagy egyik oldalon meglévő mellé épülő kerítésnek a kötelező illeszkedési szabályai a következők:

a)         tartani kell a meglévő kerítések magasságát, attól eltérni mindkét irányban max. 20 cm-rel lehet,

b)        két különböző magasságú kerítések között a magasság különbséget felezni kell.

A településközponti karakter sajátos előírásai

23. §

1. A településközponti terület telekhatárain, ahol a főfunkcióhoz kapcsolódó rakodó, tároló gazdasági udvar helyezkedik el 1,50-1,80 m közötti magas, tömör kerítéssel kell körbe építeni a településkép védelme érdekében.
2. A tömör kerítés fa, tégla vagy kő anyagtól különböző anyag nem használható. A vakolt felületek színezésre pasztell földszínektől eltérő színek alkalmazása nem megengedett. A fa anyagú kerítés esetében a hagyományos fára használatos színektől eltérő színezések nem megengedettek (pl.: nem használható kék, vörös, piros, sárga árnyalatai)
3. A településközpontban épülő épületek tetőfedése nem lehet kék és zöld színű.
4. Az épülő létesítmény tetőzetének hajlásszöge 25-40° közötti értéktől eltérő nem lehet. A tetőformája illeszkedő legyen környezetéhez.

Településképi szempontból nem meghatározó, egyéb területek sajátos előírásai

24. §

(1)          Településképi szempontból nem meghatározó egyéb területeken – az építmények anyaghasználatára vonatkozó – tiltó követelmények a következők:

                Tilos

a)         a tanyaépületek homlokzat színezése esetén a hagyományos pasztell földszínektől eltérő, harsány („neon”) színek

b)        a tanyaépületeken a kék színű cserép, a festett fém trapézlemez, bitumenes hullámlemez és hullámpala tetőhéjazat

alkalmazása.

A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,

műtárgyak elhelyezésének szabályai

25. §

(1)          A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a 25. § (2) bekezdésben felsorolt területek kizárásával úgy helyezhetők el, hogy be kell tartani a vonatkozó egyéb jogszabályi előírásokat. Kötelező szakmai konzultációt kérni a polgármestertől.

(2)          Nem helyezhetők el a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a község közigazgatási területének következő részein:

a)         településképileg meghatározó területeken

b)        érzékeny természeti területeken

c)         ex-lege láp és szikes tó területein

d)        tájvédelmi övezeten

e)        országos ökológiai hálózat magterületein és összevont ökológiai folyosóin

(3)          Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor építése kerülendő, a műszaki megoldás lehetőleg ne rontsa az utcaképet.

(4)          Amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást természetvédelemmel érintett területen földkábellel kell biztosítani.

V. FEJEZET

HELYI VÉDELEM ELEMEIRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Helyi egyedi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

26. §

(1)          A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület

a)         tömegformáját, tömegarányait,

b)        tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c)         homlokzati tagozatait,

d)        homlokzati díszítőelemeit,

e)        nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

f)         nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

(2)          Egyedi védett épületen tetőfelépítmények, műszaki berendezések (pl. parabola antenna, gépészeti berendezések, klíma külső egysége, stb.) utcai homlokzaton és udvari homlokzaton az utcafronttól 2 méter mélységig egyáltalán nem helyezhetőek el.

(3)          A védett épület belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.

(4)          Tetőtér beépítése esetén tetőablak csak tetősíkban helyezhető el.

(5)          A helyi egyedi védelemben részesülő elem telkén a zöldfelületek kialakítása során csak a településen honos fás szárú növényfajok telepítése megengedett.

(6)          A helyi egyedi védelemben részesülő elem telkén az utcafrontra garázs nem, csak gépkocsi behajtásra alkalmas kapu létesíthető.

27.§

(1)          Az épület felújítása során csak a hagyományos anyag- és színhasználat alkalmazható.

(2)          A védett építmény, épület eredeti funkciójára jellemző jegyeket vissza kell állítani, fennmaradását meg kell őrizni.

(3)          Az eredeti épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.

(4)          A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

(5)          A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épületformájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(6)          A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.

VI. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények

Reklámhordozókra vonatkozó általános követelmények

28. §

(1)          Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2)          Az építési tevékenységi időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban, kérelemre engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.

(3)          Önkormányzati, kulturális vagy sport rendezvényről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra bármely települési területen a kormányrendeletben meghatározottól eltérő módon is megengedett.

(4)          Településképi szempontból meghatározó területeken a reklám maximális mérete 1 m x 1,5 m lehet, de nem lehet lakóépületek telkén az előkertben elhelyezni.

Településközponti karakterre vonatkozó kiegészítő előírások

29. §

(1)          Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.

(2)          Üzlethelyiségenként legfeljebb egy mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzletkirakatától maximum 5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó általános követelmények

30. §

(1)          Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

a)         nem rozsdásodó,

b)        könnyen karbantartható,

c)         élénk színeket nem használó

kialakítás alkalmazható.

(2)          Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(3)          Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítás csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.

(4)          Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen fény teljes mértékben elnyelődik, nem tükröződik.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

31. §

(1)          A településképi szempontból meghatározó területeket érintően tervezési és építési tevékenység megkezdése előtt a településképi követelmények tisztázására szakmai konzultáció, tájékoztatás (továbbiakban: konzultáció) kérése kötelező, kivéve, ha az:

                a)         közterületről nem látható változást eredményez, vagy

b)        kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, stb., vagy

c)         vízfelület

létesítését eredményezi.

(2)          A konzultáció megtétele – főépítész foglalkoztatása hiányában - a polgármester feladata.

(3)          A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható. A konzultációról emlékeztető készül.

(4)          A konzultációra benyújtandó anyagnak tartalmaznia kell:

a)         szükség esetén a tervezett építési tevékenységhez tartozó látványtervet olyan léptékben és részletezettséggel, amelyről jól megítélhető a településképi követelmények teljesülése,

b)        az utcai homlokzatot érintő építési tevékenység esetén az utcai homlokzati rajz,

c)         nem az utcai homlokzatot érintő építési tevékenység esetén az utcai, és az építési tevékenységgel érintett homlokzatok rajza.

(5)          A konzultációt a kérelem beérkezését követő 8 napon belül le kell folytatni.

(6)          A szakmai konzultációról készülő emlékeztetőnek tartalmaznia kell:

a)        a kérelmező adatait,

b)        a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c)         az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét, a polgármester lényeges szakmai nyilatkozatait.

(7)          Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.

A településképi bejelentési eljárás

32. §

(1)          Országos érvényű jogszabály által előírt esetekben és tartalommal településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

VIII. fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

33.§

1. Településképi kötelezettség megszegésének minősül:

1. a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelemmel kapcsolatos elvárások be nem tartása,
2. ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapotának biztosítása nem megfelelő.

2. Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
3. A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályi szerint folytatja le.
4. A kötelezést a polgármester hatósági határozat formájában adja ki képviselő testület előzetes hozzájárulásával.
5. A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.
6. A településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Domaszék Önkormányzatának bevételét képezi.

IX. fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

34.§

(1)          E rendelet Domaszék közigazgatási területén nem állapít meg önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerre vonatkozó szabályokat.

X. fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

36.§

(1)          Jelen rendelet 2017. december 21. napján lép hatályba.

(2)          Jelen rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

kmf.

                           Kispéter Géza sk.                                                                             Dr. Csányi Imre sk.

                              polgármester                                                                                             jegyző

Záradék: a rendelet kihirdetve: 2017. december 20. napján.

                                   Dr. Csányi Imre

                                jegyző