1. § A rendelet hatálya kiterjed a Domaszék Nagyközségi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség).

2. § A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

3. § (1) Domaszék Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületétől (a továbbiakban: Képviselő-testület) átruházott hatáskörben – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja a helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket, amelynek keretében dönt különösen:

(2) A Képviselő-testület a helyiségekkel kapcsolatban dönt

(3) Ahol a rendelet a felek megállapodására utal, a megállapodás rendeletben nem szabályozott tartalmi elemeit a polgármester állapítja meg.

(4) A polgármester a helyiségek bérletével kapcsolatban hozott döntéseiről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

(5) A polgármesteri döntések előkészítése és végrehajtása a helyiség bérletével kapcsolatos egyedi ügyekben – beleértve a szerződésekkel kapcsolatos feladatokat is – a Domaszéki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladata.

4. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt az Önkormányzat és a bérlő írásbeli bérleti szerződése hozza létre határozatlan vagy határozott időtartamra.

(2) Helyiség – a 8. §-ban foglaltak kivételével – kizárólag pályázat útján adható bérbe.

5. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában álló megüresedett, bérbe adható helyiség bérbeadása érdekében – amennyiben annak műszaki állapota megfelelő – haladéktalanul intézkedik a pályázat kiírása iránt.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázati kiírás teljes szövegét ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján és a helyi újságban közzé kell tenni.

6. § (1) A helyiségre a pályázó a pályázati kiíráshoz mellékelt pályázati adatlap kitöltésével vagy amennyiben az Önkormányzat pályázati adatlapot nem mellékelt, kizárólag írásbeli pályázat benyújtásával pályázhat. A pályázatot a Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) Amennyiben a pályázati kiírás a pályázat benyújtását óvadék befizetéséhez köti, a helyiségre az nyújthat be pályázatot, aki a pályázatban megjelölt helyiségre vonatkozó óvadék befizetését vállalja.

7. § (1) A minősítés és az elbírálás során előnyt élveznek az alábbi pályázók:

(2) A pályázat nyertese az lesz, aki összességében (bérleti díj és folytatni kívánt tevékenység) a legkedvezőbb ajánlatot teszi a beszerzési eljárás során.

(3) Amennyiben egy helyiségre a meghirdetett határidőn belül több, a pályázati feltételeknek megfelelő, a bérleti díj összegére azonos ajánlatot tartalmazó pályázat érkezik, a képviselő-testület és az azonos ajánlatot tevő pályázók jelenlétében nyilvános licitálással-, ha az sem vezet eredményre, sorsolással dönt a bérlő személyéről.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott eljárás lebonyolítása a jegyző feladata.

(5) A pályázati eljárás eredménytelensége esetén, vagy ha a nyertes bérlő úgy nyilatkozik, hogy a helyiséget nem fogadja el, a polgármester – a pályázók számától függően – gondoskodik a helyiségre vonatkozó új pályázat kihirdetéséről, vagy a jegyző által a (3) bekezdésben foglaltak szerint lefolytatott ismételt sorsolás útján dönt a bérlő személyéről.

(6) A pályázat eredményéről, a Képviselő-testület dönt.

8. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati feladatellátáshoz, vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységhez szükséges helyiség bérbe adása érdekében élhet a bérlőkijelölési jogával és a pályázat kiírását mellőzheti.

(2) A bérbeadó a bérlőkijelöléssel érintett helyiség bérlőjével kizárólag határozott időtartamú, vagy feltételhez kötött bérleti jogviszonyt hozhat létre.

9. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő közötti írásbeli, helyiségbérleti szerződés hozza létre.

(2) A helyiség átadás-átvétele a helyiségbérleti szerződés aláírását követően történhet meg.

(3) A bérbeadó a helyiséget a bérlő részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. A helyiség átadásakor észlelt, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

(4) A helyiség átadásakor minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A bérlő a helyiség átvételét a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(5) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv legalább a következőket tartalmazza:

(6) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv a helyiségbérleti szerződés mellékletét képezi.

10. § (1) A helyiségbérleti szerződés megszűnik, ha:

(2) A határozott időre szóló helyiségbérleti jog a helyiségbérleti szerződésben meghatározott idő elteltével megszűnik.

11. § (1) Közös megegyezéssel a helyiségbérleti szerződést a felek írásban bármikor megszüntethetik.

(2) A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a helyiségbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más közüzemi szolgáltató felé nem áll fenn. A bérlő köteles a közműszolgáltatóval szembeni tartozásmentességét igazolni és az igazolást a bérbeadó képviselőjének bemutatni.

12. § (1) A bérbeadó a helyiségbérleti szerződést írásban felmondhatja, ha

(2) Ha a bérlő a díjfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő a helyiségbérleti szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre határidő tűzésével írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak határidőn belül nem tesz eleget, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(4) Ha a bérlő magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a helyiségbérleti szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

13. § (1) A helyiségbérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg a bérlő köteles a helyiséget a helyiségbérleti szerződésben vállalt, de legalább az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek megfelelően helyreállított állapotban visszaadni a bérbeadó részére.

(2) A helyiségbérleti jogviszony épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti megszűnésekor a bérlő a helyiséget helyreállítatlanul, de az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített leltárnak megfelelő tartozékokkal, berendezésekkel adja vissza bérbeadónak.

14. § (1) A helyiségbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a helyiség és az ahhoz tartozó helyiségek használatáért bérleti díjat fizetni a bérbeadó részére.

(2) A bérlő a helyiségbérleti szerződésben meghatározott módon köteles a bérleti díjat a bérbeadó részére megfizetni.

15. § (1) A helyiség bérlő részére történő átadásakor a bérbeadó és a bérlő közösen leolvassa a közüzemi mérőórákat, melyek alapján a bérlő 8 napon belül köteles az érintett közszolgáltatókkal szerződést kötni. A bérbeadó a közszolgáltatási díjak megfizetésének igazolása érdekében a közüzemi számlák, valamint a befizetések igazoló bizonylatok bemutatását kérheti a bérlőtől, aki eseti kérésre köteles azokat a bérbeadó részére bemutatni.

(2) A bérbeadó szükség szerint, de legalább évente ellenőrzi a helyiség rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzést a bérlő tűrni köteles. Az ellenőrzés munkanapokon 8-17 óra között végezhető.

16. § (1) A bérlő köteles a helyiséget a helyiségbérleti szerződésben meghatározott rendeltetésnek megfelelően használni, azt nem módosíthatja.

(2) Amennyiben bérlő más célra szeretné a helyiséget használni, fel kell mondania a bérleti szerződést és új pályázat keretében, nyertesség estén van lehetősége más célra hasznosítani azt.

17. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a helyiségben lévő elektromos vezetéknek, érintésvédelmi rendszernek, fűtőberendezéseknek a felújításáról vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.

(2) A bérlő a helyiségbérleti jogviszony ideje alatt köteles gondoskodni a helyiség belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. Amennyiben a nyílászárók a bérlőnek nem felróható okból cserére szorulnak, a bérbeadó köteles gondoskodni azok pótlásáról és cseréjéről.

(3) A bérlő a (2) bekezdésben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a helyiség, illetve a hozzá tartozó berendezések állapota szükségessé teszi.

(4) Nem köteles a bérlő az egyébként őt terhelő munkák elvégzéséről gondoskodni, ha bérbeadói mulasztás történt, illetve, ha az épület, vagy a vezetékhálózat meghibásodása miatt vált szükségessé a munkálatok elvégzése.

(5) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben, továbbá a helyiségben a bérlő magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról és a kár megtérítéséről – függetlenül a helyiségbérlet időtartamától – a bérlő köteles gondoskodni.

(6) A bérlő jogosult a szükséges hatósági engedélyek birtokában és a bérbeadó hozzájárulásával a helyiséget saját költségén beszámítási, megtérítési igény nélkül átalakítani.

(7) Bérlő a számára szükségszerű (az épület szerkezetét és az épület egészét nem befolyásoló) átalakításokat (villamos és víz csatlakozások kialakítása, szellőzőrendszer kiépítése, ablaküveg dekorációk, esetleges villamos teljesítmény bővítés) saját költségén végzi, és az nem írható jóvá a bérleti díj terhére.

18. § (1) A bérbeadó a helyiség albérletbe adásához vagy más módon történő használatba adásához, illetve a helyiség harmadik személy székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként történő bejegyzéséhez (a továbbiakban: albérlet) legfeljebb a bérleti szerződés időtartamára hozzájárulhat.

(2) A polgármesterhez benyújtandó albérletbe adás iránti kérelemhez csatolni kell:

(3) A bérbeadó az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá az albérletbe adáshoz:

(4) A bérbeadó hozzájárulása hatályát veszti, ha az albérlő a helyiséget rendeltetésellenesen használja.

(5) Amennyiben az albérletbe adott helyiség albérlőjének személye megváltozik az albérletbe adás időtartamának lejárta előtt, úgy a bérlőnek a (2) bekezdés alapján új kérelmet kell benyújtania a bérbeadóhoz, amellyel egyidejűleg igazolnia kell a (3) bekezdés bekezdésben foglalt feltételek fennállását.

(6) Az albérleti jogviszony a határozott időtartam elteltével megszűnik. Amennyiben a bérlő és az albérlő fenn kívánja tartani az albérleti jogviszonyt, úgy a bérlőnek a (2) bekezdés alapján új kérelmet kell benyújtania a bérbeadóhoz, amellyel egyidejűleg igazolnia kell a (3) bekezdés bekezdésben foglalt feltételek fennállását.

(7) Amennyiben a helyiség címe harmadik személy székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként bérbeadói hozzájárulás nélkül kerül bejegyzésre, az utólagos bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő – a (3) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése mellett – vállalja a cégbírósági bejegyzés napjáig visszamenőleg az albérletbe adott terület és annak üzemeltetéséhez szükséges szociális és egyéb helyiség alapterülete után 50%-kal emelt bérleti díj megfizetését.

(8) Amennyiben a helyiség bérbeadói hozzájárulás nélkül, vagy azt meghaladó mértékben került albérletbe adásra, az utólagos bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő – a (3) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése mellett – vállalja visszamenőleg a hozzájárulás nélkül, illetve azt meghaladó mértékben albérletbe adott terület és annak üzemeltetéséhez szükséges szociális és egyéb helyiség alapterülete után 50%-kal emelt bérleti díj megfizetését.

19. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy cseréjéhez akkor lehet hozzájárulni, ha:

(2) Ha a helyiségben az átadó bérlő által folytatott tevékenységtől, a bérbeadó által meghatározott, eltérő tevékenység folytatható, akkor a bérbeadói hozzájárulással egy időben a profilmódosításra vonatkozó engedélyt is meg kell adni. Abban az esetben, ha az átvevő kíván a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet folytatni, a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a tevékenység megváltoztatása előzetesen engedélyezésre kerüljön. A bérbeadó által kiadott engedély nem mentesíti a bérlőt a szükséges hatósági engedélyek beszerzése tekintetében.

(3) Csereszerződés alapján ugyanolyan időtartamú szerződés köthető, mint amilyen az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre a korábbi bérlővel fennállt.

(4) A bérleti jog átruházásához és a helyiség cseréjéhez a felmondási idő alatt nem lehet hozzájárulni.

(5) A bérbeadói hozzájárulás kiadásának - az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - további feltétele, hogy az átvevő a helyiségben folytatható tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkezzen.

(6) A bérbeadói hozzájárulás kiadását meg kell tagadni, ha a helyiség átvételét megelőző 24 hónapon belül az átvevővel szemben a tevékenysége végzésével kapcsolatban, vele szemben elmarasztaló jogerős és végrehajtható hatósági határozatot hoztak.

(7) A (5)–(6) bekezdésben foglaltakról az átvevőnek a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelemben vagy a bérbeadó felhívására írásban nyilatkozni kell.

(8) Nem adható bérbeadói hozzájárulás az átruházáshoz (cseréhez) bármelyik következő kizáró feltétel megszűnésének hitelt érdemlő igazolásáig:

20. § (1) A bérbeadó, a Képviselő-testület, valamint a Hivatal (a továbbiakban: közös adatkezelők) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelet, az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a Lakástörvény és e rendelet keretei között, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott feladatok teljesítése céljából jogosultak kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, a kérelem megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról szóló döntés meghozatala érdekében szükségesek, illetve a tudomásukra jutottak.

(2) A közös adatkezelők adattovábbítást csak jogszabályi kötelezettség alapján, valamint a kérelmező kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján végeznek.

21. § Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.