Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zákányszék Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 6787 Zákányszék, Lengyel tér 7.

(3) Az önkormányzat jelképei: a község címere, zászlója és pecsétje. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(4) Az önkormányzat bélyegzői:

a) körívben „Zákányszék Község Önkormányzata” felirat, középen Magyarország címere,

b) körívben „Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testülete” felirat, középen Magyarország címere.

(5) Az önkormányzat működési területe Zákányszék község közigazgatási területére terjed ki.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.zakanyszek.hu címen érhető el.

(7) Az önkormányzat hagyományőrző ünnepe: Zákányszéki Falunap.

(8) Az önkormányzat által alapított elismerés, kitüntetés: a „Zákányszék község Díszpolgára” cím és a „Zákányszékért” díj. A helyi kitüntető címek, díjak alapításáról és adományozásáról külön rendelet intézkedik.

2.§

(1) Az önkormányzat jogi személy, feladatait és hatásköreit a - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), más jogszabályok és e rendelet szerint meghatározott módon - Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) gyakorolja.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő, névsorukat az 1. függelék tartalmazza.

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

3.§

(1) Az önkormányzat önállóan gondoskodik a község egészére kiterjedő kötelezően előírt, illetve önként vállalt feladatok ellátásáról, amelynek keretében biztosítja a helyi közszolgáltatások megszervezését, intézi az önkormányzat hatáskörébe tartozó közügyeket, továbbá működteti a feladatellátást végző intézményhálózatot.

(2) Az önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatai körében ellátja az Mötv. 13. §-ában foglalt feladatokat és hatásköröket.

(3) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(4) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - foglal állást.

(5) Az önkormányzat az intézményekhez nem telepített feladatait e rendelet 1. mellékletében felsorolt kormányzati funkciók jegyzéke szerint látja el.

4.§

(1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42. §-ában felsoroltak.

(2) A képviselő-testület egyéb hatásköreinek átruházásáról rendeletalkotási jogkörében eljárva, az adott tárgykör szerinti rendelet megalkotásakor határoz.

III. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. KÉPVISELŐ-TESTÜLET

5.§

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésének összehívására, vezetésére, javasolt napirendi pontjaira vonatkozóan az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az ülés ünnepélyes megnyitása után a polgármester felkéri a helyi választási bizottság elnökét a választás végleges eredményének ismertetésére, és a képviselők, illetve a polgármester eskütételének lebonyolítására.

(4) Az alpolgármester alakuló ülésen történő megválasztásának lebonyolítására a képviselő-testület a jelenlévő tagjai közül megválasztott - egy elnökből és két tagból álló – ideiglenes bizottságot hoz létre. A titkos szavazás lebonyolítására a 14.§-ban meghatározottak kell megfelelően alkalmazni.

(5) A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik (rendes ülés). A képviselő-testület az üléseit rendszerint a Zákányszéki Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal) tanácstermében tartja, de kihelyezett ülést is tarthat.

(6) A képviselő-testület előre nem tervezhető, a halaszthatatlan döntést igénylő ügyek estében rendkívüli ülést tarthat.

(7) A képviselő-testület ülésének nyilvánosságát az Mötv. határozza meg. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésterem erre kijelölt részén foglalhatnak helyet. Az ülésen megjelent állampolgárok felszólalhatnak, a szó megadásáról az ülés vezetője dönt. A nem konkrétan egy adott napirendi ponthoz, témához kapcsolódó felszólalásra, az ülés nyílt részének végén, az egyéb közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok után kerülhet sor.

(8) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv. 46. §-ban meghatározott esetekben.

(9) Ahol e rendelet vagy más jogszabály helyben szokásos közzétételt határoz meg valamely dokumentumra, ennek módja alatt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő közzététel értendő. A kihirdetés időtartama jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában minimum 24 óra, maximum 15 nap.

(10) A lakosság széleskörű tájékoztatása érdekében a hirdetményeket és az egyéb tájékoztatókat lehetőség szerint az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

Munkaterv

6.§

(1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetének elkészítése és képviselő-testület elé terjesztése a polgármester feladata. A tárgyévet követő év munkaterv tervezetét a tárgyév december 31. napjáig kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a soron következő időszak főbb célkitűzéseit,

b) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,

c) azokat az előterjesztéseket, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

d)  egyéb szervezési feladatokat.

(3) Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni, valamint meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos honlapján.

Meghívó

7.§

(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülésének meghívóját és az ülés írásos anyagait a képviselők, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére elsősorban elektronikus úton, az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni.

(3) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) a javasolt napirendi pontokat és előadóit,

c) a tanácskozási joggal meghívottak nevét.

(4)  Tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a jegyzőt,

b) az önkormányzati intézmények vezetőit (beleértve a társulásban fenntartott intézmény vezetőit is),

c) a bizottságok nem képviselő tagjait,

d) az illetékes választókerületi országgyűlési képviselőt,

e) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

f) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. E rendelet alkalmazásában önszerveződő közösség bármely, a település közigazgatási területén székhellyel rendelkező egyesület, alapítvány, egyház, nonprofit szervezet,

g) akinek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester, a jegyző vagy a képviselő-testület az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(5) A (4) bekezdés d) - g) pontban felsorolt résztvevők csak meghívót kapnak. Amennyiben közvetlenül őket érintő napirendi pont kerül tárgyalásra, akkor a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést is megkapják.

(6) A település lakosságát a képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább öt nappal a meghívó helyben szokásos módon történő kifüggesztésével és az önkormányzat honlapján való közzétételével tájékoztatni kell.

(7) A rendkívüli ülést rövid úton (telefon, elektronikus levél, futár, stb.) – a (2) bekezdésben meghatározott időköz mellőzésével - a napirendi pontok megjelölésével kell összehívni. A település lakosságát a rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább négy órával a meghívó helyben szokásos módon történő kifüggesztésével tájékoztatni kell. Ilyen esetben az előterjesztés az ülés megnyitását megelőzően is kiosztható, vagy szóban is előterjeszthető.

A tanácskozás rendje

8.§

(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülés vezetőjének feladatai, jogkörei:

a) megállapítja a határozatképességet,

aa) határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését az ülést vezető berekeszti, ez esetben a képviselő-testületet 8 napon belül ismételten össze kell hívni,

ab) az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni a határozatképességet,

b)   megnyitja az ülést,

c) ismerteti a napirendi javaslatot,

d) javaslattétel napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

e) javaslattétel napirendek összevont tárgyalására,

f) a napirend elfogadása után az ülés vezetője:

fa) rendes ülés esetén tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetőleg az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,

fb) előterjesztésenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

fc) előterjesztésenként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és megállapítja a szavazás eredményét,

g) az ülés félbeszakítása,

h) javaslattétel a hozzászólások korlátozására,

i) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát,

j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, intézkedése mindenkire nézve kötelező. Amennyiben az ülés rendjét az ülésen jelen lévő zavarja, figyelmezteti a zavarót. Ha a figyelmeztetés eredményre nem vezet, akkor a hallgatóság soraiban lévő személyt kiutasítja a teremből,

k) berekeszti az ülést.

(3) A képviselő-testület ülésén előterjesztő a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő, a jegyző, illetve az általuk felkért személy lehet:

a) Önálló napirendi javaslatként szereplő írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülés előtt 10 nappal korábban szükséges beterjeszteni a jegyzőhöz, vagy a polgármesterhez.

b) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

c) Az egyéb sürgős tárgyalást igénylő előterjesztéseket, határozati javaslatokat legkésőbb a testületi ülés előtt 4 órával korábban kell közölni a polgármesterrel. Tárgyalásukról a testület vita nélkül dönt.

(4) A képviselő szólási szándékát kézfeltartással jelzi, a hozzászólást az ülés vezetője engedélyezi. Az ülés egyéb résztvevője – amennyiben a polgármester, illetve a képviselő-testület számára szót ad – felszólalhat.

(5) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt válaszolni kell.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(7) A vita lezárását követően az előterjesztő válaszolhat a hozzászólásokra.

(8) Szót kell adni a jegyzőnek, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A jegyző törvényességi észrevételével kapcsolatban a hozzászólás nem tagadható meg.

(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Ennek során a képviselő-testület először a kiegészítő, módosító javaslatokról dönt. Ezt követően a testület az előterjesztés egészéről szavaz. Az ülés vezetője megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét.

(10) Az előterjesztő a szavazás elrendeléséig vonhatja vissza előterjesztését. A visszavonás tudomásulvételéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) El nem fogadott előterjesztés tárgyalását a képviselő-testület bármikor újra napirendre tűzheti.

(12) A jegyző, vagy képviselő által előterjesztett ügyrendi kérdésről a testület vita nélkül dönt.

9.§

(1) A települési képviselőt megilleti a kérdezés, illetve az interpelláció joga, melyet a napirend tárgyalásának befejezését követően szóban vagy írásban gyakorolhat. A kérdést, illetve interpellációt írásban az ülés előtt is be lehet nyújtani a polgármesternek. Interpelláció a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, valamint a jegyzőhöz intézhető.

(2) A kérdezés a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó, szervezetre, működésre, döntésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a képviselőknek a beérkezett kérdésekről, interpellációkról.

(4) A kérdés feltevésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként meghatározhatja.

(5) Az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban beadott interpellációra az ülésen érdemben válaszolni kell. Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban, vagy a képviselő-testület hozzájárulásával legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a Képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt a testület is. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület nem dönt.

A képviselő-testület döntései

10.§

(1) A képviselő-testület határozatot hoz, illetve rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül a következő döntésekhez:

a) helyi népszavazás elrendelése,

b) kitüntetések és elismerő címek alapítása,

c) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

d) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházása, a hatáskör visszavonása,

e) gazdasági társaság létrehozása, vagy abba való belépés,

f) a jogszabályokban és e rendeletben határozott egyéb esetekben.

(4) Határozati javaslatot a polgármester, alpolgármester, vagy képviselő, illetve ügyrendi kérdésben a jegyző írásban, vagy a testületi ülésen szóban kezdeményezhet. A szóban kezdeményezett határozati javaslatot szövegszerűen kell megfogalmazni, és szó szerint kell jegyzőkönyvezni.

11.§

(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletet alkot továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) jegyző,

d) bizottság,

e) képviselő.

(3) A kezdeményezés a polgármesternek nyújtható be, aki állásfoglalást kérhet a képviselő-testülettől a rendelettervezet előkészítésének főbb elveiről. A szakmai előkészítés a jegyző feladata.

(4) A polgármester, vagy képviselő által kezdeményezett önálló, egységes szerkezetű rendelettervezetet a képviselő-testületnek csak abban az esetben kell napirendre tűznie amennyiben, annak írásbeli tervezete – a törvényességi szempontok vizsgálata, valamint a bizottsági véleményezés érdekében - a testületi ülést megelőző tizenötödik napig a jegyző részére benyújtásra kerül.

(5) A rendelettervezetet a tárgyköre szerint illetékes bizottság véleményezi, mely alól kivételt képeznek:

a) az alakuló ülésen tárgyalt rendelettervezetek,

b) az alakuló ülést követő ülésen tárgyalt rendelettervezetek, amennyiben az alakuló ülésen a véleményezésben érintett bizottság tagjainak megválasztására nem került sor,

c) rendkívüli testületi ülés tartása esetén.

(6) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, módosító rendelet elfogadása esetén a módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegét a jegyző írja alá.

(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon történő kifüggesztés útján történik. Az önkormányzati rendelet kihirdetését követően a kihirdetés tényét záradékolással fel kell tüntetni. A hatályos, egységes szerkezetű rendeleteket a település honlapjára fel kell tölteni.

(8) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(9) A hatályos rendeletek jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

(10) A képviselő-testület által elfogadott rendeletet és határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A normatív határozatokat a címzett részére postai úton meg kell küldeni, vagy személyesen át kell adni. A normatív határozatok közzététele a helyben szokásos módon történő kifüggesztés útján történik.

(11) A rendeletek jelölése:

Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./20……. (hó.nap) önkormányzati rendelete.

(12) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődő - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: sorszám/év. (hó.nap.) Kt. határozat.

12.§

A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás általában kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak, vagy tartózkodhatnak a szavazástól.

13.§

(1) A képviselő - az Mötv. által ki nem zárt - bármely kérdésben kezdeményezheti a név szerinti szavazás elrendelését.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület jelenlévő tagjainak nevét, akik „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Az ülést vezető összesíti a név szerinti szavazás eredményét.

14.§

(1)^[1] A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart, vagy az 5.§ (8) bekezdésében foglalt esetekben tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(3) Szavazategyenlőség esetén a szavazás megismételhető, újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.

(4) A Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság - az alakuló ülés kivételével -előkészíti a titkos szavazás lebonyolítását, majd a szavazást követően a szavazatokat összesíti. Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

15.§

(1) A települési képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét köteles bejelenteni.

(2) Személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetében a képviselő-testület figyelmeztetésben részesíti. A mulasztó képviselő köteles az új döntés meghozatala miatti kár, többletköltség megfizetésére.

(4) A Képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

Jegyzőkönyv

16.§

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítését hangfelvétel is segítheti. A hangfelvételt a jegyzőkönyv elkészültéig meg kell őrizni.

(2) A jegyzőkönyvben csak a felszólaló kifejezett kérésére kell a felszólalást szó szerint rögzíteni. A képviselő kérésére az ülésen elhangzott felszólalása írásban benyújtott szövegét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv egy eredeti példánya a polgármesteri hivatalban található, 1 másolati példány pedig a községi könyvtárban hozzáférhető az állampolgárok számára.

(4) A meghívó, az írásos előterjesztések, rendeletek a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A jegyzőkönyvet akként kell elkészíteni, hogy abból a meghozott döntés kétséget kizáróan megállapítható legyen. Szóbeli módosítás esetén a jegyzőkönyvnek a módosult döntést kell tartalmaznia.

(5) A képviselő-testület döntéseit úgy kell nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen. A nyilvántartásért a jegyző a felelős.

2. KÉPVISELŐK

17.§

(1) Az önkormányzati képviselőt a Mötv.-ben és e rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

3. BIZOTTSÁGOK

18.§

(1) A képviselő-testület állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) a három tagú Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottságot (összetétele: három képviselő),

b) a három tagú Oktatási, Kulturális és Szociális Bizottságot (összetétele: kettő képviselő, egy nem képviselő).

(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(4) A bizottság a belső működési szabályait — az Mötv. és e rendelet keretei között — maga állapítja meg.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

19.§

(1) A bizottság ülésének összehívásáról és az ülés vezetéséről a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt bizottsági tag gondoskodik.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(3) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint.

(4)^[2] Rendkívüli képviselő-testületi ülés megtartása esetén az előterjesztésekről a 20-21.§-ban foglalt bizottsági véleményezések nélkül is dönthet a képviselő-testület.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(6) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) A bizottság a tevékenységről szükség szerint beszámol a képviselő-testületnek.

(8) A bizottságok személyi összetételét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság

20.§

(1) A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, infrastrukturális, településrendezési, településfejlesztési és ügyrendi feladatainak ellátásában.

(2) A bizottság az Mötv. 120. § (1) bekezdésében foglalt feladatokon túl

a) közreműködik a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek kidolgozásában, döntések előkészítésében,

b) ellátja a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ezen teendőket e rendelet 4. függeléke tartalmazza,

c) ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével és méltatlanságával kapcsolatos feladatokat,

d) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására,

e) véleményezi:

ea) az önkormányzat gazdasági programját,

eb) az önkormányzat éves költségvetését és annak módosítását,

ec) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetét,

ed) az önkormányzati vagyongazdálkodási ügyeket,

ee) a pénzmaradvány felhasználását,

ef) a hitelfelvételt, kötvénykibocsátást,

eg) a helyi adók bevezetését,

eh) az önkormányzati intézmény alapítását, megszüntetését,

ei) alapítvány létrehozását,

ej) a képviselő-testület éves munkatervét,

ek) a társulásban való részvételt,

el) azon ügyeket, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad.

Oktatási, Kulturális és Szociális Bizottság

21.§

(1) A bizottság közreműködik az önkormányzat szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint családsegítő és gyermekjóléti feladatainak ellátásában.

(2) Figyelemmel kíséri a fiatalok helyzetét, javaslatot tesz az ifjúság helyzetének javítására, együttműködik az ifjúsági önkormányzattal.

(3) Figyelemmel kíséri a településen működő sportszervezetek tevékenységét, különös tekintettel a tömegsport mozgalomra.

(4) Figyelemmel kíséri és segíti a település kulturális életét, kapcsolatot tart az önszerveződő csoportokkal, társadalmi szervezetekkel.

(5) A bizottság véleménye szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:

a) a szociális ellátások helyi szabályozásához,

b) a gyermekvédelmi ellátások, támogatások helyi szabályozásához,

c) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer keretében benyújtott pályázatok elbírálásához,

d) a képviselő-testület éves munkatervének összeállításához,

e) a szociális jellegű beruházások és felújítások indokoltságához,

f) az önszerveződő csoportokkal, társadalmi szervezetekkel kapcsolatos előterjesztésekhez,

g) a közoktatási és kulturális intézmények által tevékenységükről készített éves beszámolóhoz,

h) az önkormányzat által fenntartott közoktatási és kulturális intézményekkel kapcsolatos valamennyi képviselő-testületi előterjesztéshez,

i) a közoktatási és kulturális intézményvezetői megbízással kapcsolatos előterjesztésekhez,

j) az önkormányzat éves költségvetéséhez és annak módosításához,

k) azokhoz az ügyekhez, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad.

4. POLGÁRMESTER

22.§

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester főbb feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatosan:

a) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

b) gondoskodik a képviselő-testületi ülés meghívójának és írásos anyagainak megküldéséről,

c) gondoskodik az interpelláció címzetthez történő eljuttatásáról, és figyelemmel kíséri megválaszolásukat,

d) elősegíti a képviselők munkáját,

e) aláírja az önkormányzati határozatokból eredő valamennyi hivatalos iratot (szerződések, megkeresések, felszólítások, stb.),

f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

g) a polgármesteri hivatal irányításával kapcsolatban a Mötv.-ben foglalt feladatain túl szükség szerint, a polgármesteri hivatal dolgozói részére munkaértekezletet tart.

(3) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott feladatain és hatáskörein túlmenően:

a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

b) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek.

(4) A polgármester a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint ügyfélfogadást tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal.

(5) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az alábbi feladatokat látja el:

a) a rendszeres települési támogatás megállapítását,

b) a rendkívüli települési támogatás megállapítását,

c) a köztemetés engedélyezését, az arról való gondoskodást,

d) szociális tűzifa támogatás megállapítását,

e) dönt a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjának csökkentéséről, elengedéséről,

f) közfoglalkoztatás megszervezését, lebonyolítását, melynek során munkaszerződést köt a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal, valamint támogatást igényel a közfoglalkoztatásra,

g) dönt, az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő támogatási kérelmekről,  az elszámolások elfogadásáról vagy elutasításáról, valamint – az alapítványi forrás kivételével – az államháztartáson kívüli forrás átvételéről,

h) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben (továbbiakban: Önkormányzat Vagyonrendelete) rögzítettek szerint,

i) engedélyezi az ingatlanok vagyoni körén kívüli vagyontárgyak, illetve felújításhoz és beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzését az Önkormányzat Vagyonrendeletében meghatározott értékhatárok szerint,

j) dönt az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek időleges lekötéséről,

k) dönt a vagyon elfogadásáról, illetve átvételéről az önkormányzat öröklése, vagy megajándékozása esetén,

l) dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről,

m) biztosítja a közút tisztántartását, a hó eltakarítását továbbá az utak síkosság elleni védelmét,

n) eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott helyi közutakkal kapcsolatos közútkezelői ügyekben,

o) dönt a közmű bekötéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról,

p) jóváhagyja az önkormányzat részvételével működő társulások tárgyévi pénzügyi elszámolását, és a következő évi költségvetését,

q) dönt közterület-használati engedély iránti kérelmek elbírálásáról az egy év időtartamot meg nem haladó engedélyek tekintetében,

r) ellenőrzi a közterület használat szabályszerűségét,

s) gyakorolja a filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket

t) gyakorolja a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló önkormányzati rendelet által meghatározott közművelődési feladatokkal kapcsolatos fenntartói hatásköröket.

5. ALPOLGÁRMESTER

23.§

(1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

6. JEGYZŐ

24.§

(1) A jegyző köteles a Mötv.-ben meghatározott, a jogszabálysértő döntések és működés jelzésére irányuló kötelezettségének a döntés meghozatala előtt, vagy ha a jogszabálysértő helyzet a döntéshozatalt követően vagy a működés során jut tudomására, akkor tudomásszerzést követően haladéktalanul eleget tenni.

(2) A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátására a polgármesteri hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg. Amennyiben ilyen köztisztviselő nincs, a jegyzői feladatok ellátására a polgármester megkeresi az illetékes kormányhivatal vezetőjét a jegyző helyettesítése, illetve másik jegyző ideiglenes kinevezése érdekében.

(3) A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a települési támogatások rendszeréről és a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletében meghatározott ellenőrzéshez kapcsolódó ellenőrzési és felülvizsgálati feladatkört, valamint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett megtérítési kötelezettség megállapítását.

7. POLGÁRMESTERI HIVATAL

25.§

(1) A képviselő-testület "Zákányszéki Polgármesteri Hivatal" elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) Székhelye: 6787 Zákányszék, Lengyel tér 7.

(3) A polgármesteri hivatal részletes szervezeti és működési szabályait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

8. INTÉZMÉNYEK

26.§

(1) A képviselő-testület dönt költségvetési szerv alapításáról, annak gazdálkodási jogköréről, alaptevékenység keretében ellátott feladatáról és kiegészítő vállalkozási tevékenységéről.

(2) A képviselő-testület feladat-meghatározása alapján az intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatot kötelesek készíteni.

(3) Az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézménye a polgármesteri hivatal.

(4) Az önkormányzat önállóan működő intézményei:

a) Zákányszéki Manó-kert Óvoda és Bölcsőde,

b) Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár.

IV. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat vagyona

27.§

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az Önkormányzat Vagyonrendelete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát és az üzleti vagyontárgyak listáját az Önkormányzat Vagyonrendelete tartalmazza.

Az önkormányzat költségvetése

28.§

(1) A polgármester a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett költségvetési rendelettervezetet az egyeztetés megállapításaival együtt véleményezésre a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Szociális Bizottság elé terjeszti.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(3) A költségvetési évet követően, zárszámadási rendelettervezetet kell a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek főbb tartalmát az államháztartásról szóló törvény határozza meg.

Az önkormányzat gazdálkodása

29.§

(1) A gazdálkodás szabályait a mindenkor hatályos ágazati jogszabályok és helyi szabályzatok határozzák meg.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait polgármesteri hivatal látja el.

(3) Az önkormányzat által létesített és fenntartott önállóan működő költségvetési szervek pénzügyi-gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el, a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás alapján.

(4) Az önkormányzat intézményének vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.

30.§

A belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzat a költségvetési szerveinél az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, illetve a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok szerinti feltételeknek megfelelő belső ellenőrrel - a Homokháti Kistérség Belső Ellenőrzési Társulásán keresztül - látja el. A belső ellenőr a feladatait a költségvetési szervek részére elkészített belső ellenőrzési kézikönyvben foglalt szabályok szerint végzi.

V. fejezet

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

31.§

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A társulások felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

32.§

(1) A képviselő-testület együttműködési megállapodást köthet:

a) más helyi önkormányzatokkal,

b) a megyei önkormányzattal, a község érdekében is álló fejlesztési és a lakosság ellátását közvetlenül érintő ügyekben,

c) nem önkormányzati szervekkel.

(2) Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) az együttműködés célját,

b) a feladatok végrehajtását, annak módját, határidejét és a végrehajtás felelősét,

c) a feladatok végzéséhez szükséges anyagi eszközök biztosításának módját, a forrását,

d) a feladatok végrehajtásának ellenőrzését.

(3) Az együttműködési megállapodás megvalósításáért a polgármester felelős.

VI. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

33.§

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő civil szervezetek, egyesületek, egyéb szerveződések kérdéseket intézhetnek a képviselő-testület felé, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás időpontját, helyszínét és napirendi pontjait a képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg.

(4) A közmeghallgatás időpontjának, helyszínének és napirendi pontjainak közzétételéről - a helyben szokásos módon – a közmeghallgatást megelőzően legalább 10 nappal a polgármester gondoskodik.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvre és hangfelvételre irányadó szabályok szerint.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, illetve feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, ennek hiányában legkésőbb tizenöt napon belül írásban választ kell adni. A válaszok elkészítéséért és közléséért a polgármester felelős.

34.§

(1) A képviselő-testület falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot a községet érintő fontosabb kérdésekről. Ugyanekkor az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak számukra jelentős ügyekben.

(2) A falugyűlés előkészítése, összehívása, vezetése a polgármester, vagy annak akadályoztatása esetén az alpolgármester feladata.

(3) Falugyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell tartani.

(4) Ha ennek a feltételei fennállnak, a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.

VII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35.§

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. melléklet: az önkormányzat szakágazati besorolása, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti részletezése.

2. melléklet: a társulások felsorolása, jogállása és feladataik.

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1. függelék az önkormányzati képviselők névsora,

2. függelék a képviselő-testület bizottságainak személyi összetétele,

3. függelék a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke,

4. függelék a vagyonnyilatkozatok vizsgálata, nyilvántartások ellenőrzése.

(3) A szabályzat függelékeinek folyamatos vezetése, kiegészítése a jegyző feladata.

36. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zákányszék Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2014.(XII.11.) önkormányzati rendelete.