A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott, a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos 2025. évi ellenőrzési munkatervéről szóló államtitkári utasításnak megfelelően a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva 2025. évben megvizsgálta a helyi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeleteit. A célellenőrzés keretében feltárt jogsértések orvoslása érdekében - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 134. § (1) bekezdésében biztosított jogkörben eljárva – Zákányszék Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2019. (XI. 18.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) érintően a mellékelt törvényességi felhívással és szakmai segítségnyújtással éltek.

I. A törvényességi felhívásban foglaltak alapján szükséges módosítások:

1./ Polgármester döntési jogköre határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt:
Az Mötv. 68. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Amennyiben a képviselő-testület – határozat-képtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.”

A Rendelet nem tartalmaz olyan szabályt, amely a fenti jogalkotási kötelezettségnek eleget tesz, ezért ki kell egészíteni az Mötv. 68. § (2) bekezdésének megfelelően a konkrét ügycsoportok meghatározásával.

2./ Polgármester döntési jogköre a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben:
Az Mötv. 68. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy „A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.”

A Rendelet nem tartalmaz olyan szabályt, amely a fenti jogalkotási kötelezettségnek eleget tesz, ezért ki kell egészíteni az Mötv. 68. § (3) bekezdésének megfelelően a konkrét ügycsoportok meghatározásával.

3./ Helyettesítés a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén:
Az Mötv. 82. § (2)-(3) bekezdései a következőket határozzák meg:
„82. § (2) Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.”

A Rendelet 24. § (2) értelmében a polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátására a polgármesteri hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg. Amennyiben ilyen köztisztviselő nincs, a jegyzői feladatok ellátására a polgármester megkeresi az illetékes kormányhivatal vezetőjét a jegyző helyettesítése, illetve másik jegyző ideiglenes kinevezése érdekében.

A Rendelet 24. (2) bekezdésének második fordulatát felül kell vizsgálni, mivel az az Mötv. fenti rendelkezéseibe ütközik, hiszen a kormányhivatal vezetője a hat hónap időtartam lejártát követően nevezhet ki a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt. Központi jogszabály által nincs olyan kikötés meghatározva, mely szerint a helyettesítésre kijelölt köztisztviselőnek rendelkeznie kell a jegyzőre vonatkozó képesítési és alkalmazási feltételekkel, ezért a szűkítő feltételeket célszerű felülvizsgálni.

4./ Az Mötv. 41. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

A Rendelet a képviselő-testület szerveit külön nem nevesíti, ezért a Rendelet kiegészítése szükséges az Mötv. 41. § (2) bekezdésének megfelelően.

5./ Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok meghatározása
Az Mötv. 53. § (1) bekezdésének d) pontja szerint az SZMSZ-ben rendelkezni kell az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, melyekkel a Rendeletet kiegészíteni szükséges.

II. A szakmai segítségnyújtásban foglaltak alapján indokolt módosítások:

1./ A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – az Mötv. 45. §-ának megfelelően – az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testületi ülés összehívásáról, vezetésének módjáról. Meg kell jelölni, hogy mely személy (pl. a korelnök vagy valamely bizottság elnöke) hívhatja össze és vezetheti a képviselő-testület ülését. Mindenképpen azt kell szem előtt tartani, hogy a képviselő-testület folyamatos működése biztosítva legyen, ezért ajánlott a korelnök végső összehívóként való megjelölése, ugyanis adódhatnak olyan esetek is, amikor a bizottság elnöke is akadályoztatva van. Ajánlható megoldás ezért, hogy főszabályként a korelnök hívja össze a testületi ülést vagy pedig mindaddig a korelnök hívja össze a testületi ülést, amíg a bizottsági elnök akadályoztatva van.

A Rendelet 7. § (1) és a 8. § (1) bekezdése szerint a fenti esetben a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését, javasolt azonban a fent kifejtettekre figyelemmel ezen rendelkezéseket kiegészíteni a korelnökre vonatkozó szabályozással.

2./ Testületi ülés helye:
A Rendelet 5. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő-testület az üléseit rendszerint a Zákányszéki Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal) tanácstermében tartja, de kihelyezett ülést is tarthat.
A Kúria Köf.5.036/2012/6. számú döntése szerint az ülés helyszínének meghatározását oly módon kell térben szabályozni (pl. szomszédos település), hogy az biztosíthassa a képviselő-testületi működés nyilvánosságát, azaz a választópolgár számára az ülés helyszíne jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető legyen.
Amennyiben a Képviselő-testület az SZMSZ-ben megjelölt helyszíntől eltér, a fentiek alapján javasolt a Rendelet 5. § (5) bekezdésének garanciális szabályokkal – lakosság megfelelő időben való, előzetes tájékoztatása, helyszín megközelítésének biztosítottsága tekintetében – történő kiegészítése.

3./ Személyes érintettség:
Az Mötv. 49. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. E körben elsősorban a tiszteletdíj csökkentése vagy megvonása szabályozható az SZMSZ-ben, míg kártérítés iránti igény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján érvényesíthető, azt nem javasolt a Rendeletben rögzíteni, ezért indokolt a Rendelet 15. § (3) bekezdésének felülvizsgálata.

4./ A közmeghallgatás a képviselő-testület működésének sajátos formája, speciális testületi ülés. Az Mötv. rendelkezései szerint közmeghallgatást évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban kell tartani (Mötv. 54. §). Ettől meg kell különböztetni a lakossági fórumot, mely funkcióját tekintve hasonló ugyan a közmeghallgatáshoz, de gyakoriságát nem a törvény állapítja meg, és alapvető rendeltetése nem az általános tájékoztatás, hanem általában egy adott tevékenységhez vagy egy adott területhez kapcsolódik.

A Rendelet 33. § a közmeghallgatást lakossági fórumként definiálja, melyet azonban a leírtakra figyelemmel javasolt pontosítani.

5./ Átruházott hatáskörökre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata:
A Rendelet 4. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő-testület egyéb hatásköreinek átruházásáról rendeletalkotási jogkörében eljárva, az adott tárgykör szerinti rendelet megalkotásakor határoz.
Az Mötv. 53. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:
(…)
b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról; (…)
A fentiekre tekintettel a Rendelet 4. § (1) bekezdését szükséges kiegészíteni azzal, hogy az adott tárgykör szerinti rendelet megalkotásakor az SZMSZ módosításáról is gondoskodni kell.

6./ Mellékletek felülvizsgálata
A mellékleteknek a záró rendelkezések között történő felsorolása nem felel meg a jogszabály szerkesztési előírásoknak, ezért ezen részt hatályon kívül kell helyezni.

A Rendelet 1. melléklete az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti részletezését tartalmazza, azonban a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdésében rögzített normavilágosság követelményének megfelelve, szükséges a melléklet címének pontosítása, módosítása.

III. A fentiek mellett egyéb szempontok miatt is szükséges a Rendelet módosítása:

1./ A Rendelet 1. melléklete tartalmazza tehát az alaptevékenység államháztartási szakágazati azonosítóját és az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását.
Zákányszék Község Önkormányzata konzorciumban támogatást nyert el a Helyi humán fejlesztések tárgyú felhívásra benyújtott TOP_PLUSZ-3.1.3-23-CS1-2024-00023 azonosító számú pályázattal. A kedvezményezett köteles a kapott forrást elkülönítetten kezelni és a forrás felhasználására nézve elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.
Az előleg kiutalásakor közölt COFOG-on kérik a pályázati elszámolást: a kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.) PM rendelet alapján a támogatási cél kormányzati funkciója és kódja: Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése, 082091.
2./ Belső ellenőrzés keretében megállapításra került, hogy a „Kéményseprő-ipari tevékenység” kormányzati funkciót törlése szükséges a Rendelet 1. mellékletéből.

3./ Önkormányzatunk 2024. év végéig társulásban látta el a belső ellenőrzési feladatokat, azonban a társulás 2024. év végével megszűnt, emiatt szükséges a Rendelet 2. mellékletének módosítása.