1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a város bel- és külterületén lakó, tartózkodó, működő és tevékenykedő természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és más szervezetekre.

(2) Fokozott védelmet biztosít a természetes környezet, valamint az ember által annak védelme érdekében létrehozott létesítmények számára.

(3) E rendelet oltalma alatt áll Sándorfalva városban különösképpen:

2. § (1) A környezethasználat során biztosítani kell a nyilvánosság, tájékoztatás, együttműködés és helyreállítás elvének érvényesülését.

(2) A környezet tisztaságának megóvása és biztosítása minden érintett közös feladata.

(3) Ezen rendelet hatálya alatt állók kötelesek tevékenységük során a környezeti elemek:

3. § (1)¹ Sándorfalva város területe a “védett természeti kategóriába” tartozik, ami miatt különösen fontos a környezet védelmének szabályozása.

(2) A talaj felszínének roncsolásával járó tevékenység befejezése után a tevékenység kifejtőjének kell gondoskodni az érintett terület rendezéséről, eredeti állapotba való visszaállításáról.

(3) A jármű és gyalogosforgalomtól mentes területeken törekedni kell a talajfelszín növényzettel való ellátására.

(4) Törekedni kell a szabad talajfelszín vízzáró anyaggal történő lefedésének minél kisebb területre történő visszaszorítására.

(5) A háztartásokban keletkező szennyvizet kizárólag zárt tárolórendszerben lehet gyűjteni, és kötelező onnan a folyékony települési hulladék befogadására alkalmas, engedéllyel rendelkező helyre szállítani, illetve szállítatni.

(6) A belterületen történő állattartás és állattenyésztés során gondoskodni kell a trágya és annak híg fázisai szakszerű elhelyezéséről. A trágyatárolót szivárgásmentesen kell kialakítani.

(7) A tevékenységük során olajszármazékokat felhasználó telephelyek (benzinkutak, gépjárműszervizek és gépjárműmosók, tehergépkocsikkal szállítók, stb.) a tevékenységükkel összefüggésben keletkezett szennyvizet és szennyező anyagokat az elszállításig kötelező zárt rendszerben tárolni.

(8) A háztartási és ipari hulladékokat a kötelező elszállításig zárt rendszerben kell tárolni.

(9)² A hulladékgazdálkodás során az önkormányzat köteles a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 21. § -ában meghatározott feladatokat ellátni.

4. § (1) A város közigazgatási területén kialakult felszíni vizek környezetét csak indokolt esetben, a vonatkozó környezetvédelmi előírások megtartásával szabad megváltoztatni.

(2) Közkutaknál és közkifolyóknál tilos állatok itatása, valamint gépjármű mosása.

(3) Tilos háztartási és ipari szennyvizet, valamint a mérgező anyagot tartalmazó szennyvizet bármilyen módon a talaj felszínére kiengedni.

(4) Tilos olyan tevékenységet folytatni, ami a talajt és a talaj vízkészletét szennyezi.

(5) A felszíni vizek és környéke természetes állapotának megőrzéséről a terület mindenkori kezelője köteles gondoskodni.

(6) A felszíni víz tükrének szélétől számított 50 méteren belül tilos műtrágya, veszélyes növény-védőszer, vegyi anyag, szennyvíz, szennyvíziszap tárolása és az állattartás, valamint tilos műtrágya, veszélyes növény-védőszer alkalmazása.

(7) A háztartásokban a csapadékvíz szakszerű elvezetése (közterületen kialakított nyílt csapadékvíz-elvezető árokba juttatása) az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelessége, míg a közterületi csapadékvíz elvezetése az önkormányzat feladata.

5. § (1) A levegő tisztaságának védelme mindenkinek kötelessége.

(2) Különösképpen tilos:

(3)³

6. § (1) A város kül- és belterületén a telepített és őshonos növényzet, valamint az állatvilág károsítása és pusztítása tilos. Az élővilág védelmének érdekében a komplex gyomirtás, deszikkálás és rovarirtás tilos a helyi védettségű természetvédelmi területeken és annak határától:

(2)⁴ Közterületen fás szárú növényt csak a jegyző engedélyével lehet kivágni. A részletes szabályokat a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

7. § (1) Az épített környezet védelme kiterjed az építményekre és a műszaki létesítményekre.

(2) Az épített környezet védelmének részletes szabályait Sándorfalva Város Rendezési Terve tartalmazza.

8. § Gondoskodni kell a város közigazgatási területén lévő védett, illetve jelentős természeti értékek megóvásáról. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természetes állapotát kötelező megőrizni. Mindennemű tevékenység folytatása, mely a Körzetben mások pihenését és nyugalmát zavarná tilos.

9. § (1) Sándorfalva város közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, az intézmények körül lévő fák, parkos területek, zöldsávok, virágágyások, virágtartályok és a szobrok környéke.

(2)⁵

(3)⁶ A zöldterület növényei, illetve az ott elhelyezett tárgyak védelem alatt állnak.

(4) A város területén lévő védett zöldterületek felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

10. § (1)⁷ A város területén lévő szórakoztató, kulturális, sport, szolgáltató és egyéb létesítményeiben és a közterületen használt hangosító berendezés működtetésekor az üzemi létesítményekre a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt zajhatárértéket kell figyelembe venni.

(2)⁸ Ezen rendelet hatálybalépése után hangosító berendezés felszerelése, pótlása és működtetése csak kistérségi jegyzői engedéllyel lehetséges.

(3)⁹

(4)¹⁰

11. § (1) Tilos közterületen mérgező növények vetése, ültetése, telepítése, állati trágya és trágyázásra szánt növény vagy növényi hulladék tárolása.

(2)¹¹

(3)¹²

(4)¹³ Veszélyes hulladékot tilos az egyéb kommunális hulladék közé keverni. Elszállításáról külön kell gondoskodni.

(5) A kül- és belterületi ingatlanok tulajdonosai, kezelői és használói kötelesek azokat a gyom- és allergén növényektől szakszerű gyomirtással mentesen tartani.

(6) Háziállatok tartása a város területén olymódon lehetséges, hogy az ne zavarja a szomszédos ingatlanok tulajdonosait és használóit. Az állattartó köteles zárt trágyatárolót létesíteni, mely 12 méternél kisebb távolságra nem lehet lakóépülettől.

(7) Az ipari övezeteket a lakóterülettől legalább négy sor fából álló védősávval kell elválasztani.

12. § (1) Tilos a csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet bevezetni.

(2) Tilos a csapadékvíz-csatornában és a part élétől számított 0,5 méteres sávon belül fát ültetni.

(3) Tilos a meglévő csapadékvíz-csatornákat betemetni, illetve bármilyen halmazállapotú és keletkezésű hulladékot elhelyezni benne.

(4) A háztartások előtt lefektetett nyílt csapadékvíz-elvezető árok tisztántartása (az árkot benövő növényzettől való megtisztítása, a belekerült hulladékok eltávolítása a csapadékvíz akadálymentes elfolyásának elősegítésére) az ingatlan tulajdonosának és használójának a kötelessége. A város intézményei előtt lefektetett nyílt csapadékvíz-elvezető árok tisztántartása az önkormányzat feladata.

13. § (1) Az önkormányzat a környezetvédelem anyagi hátterének biztosítása érdekében Környezetvédelmi Alapot hoz létre ( a továbbiakban: Alap).

(2) Az Alap bevételei:

(3) A környezetvédelmi alapot a törvényben meghatározott feladatok ellátására kell fordítani. A környezetvédelmi alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell rendelkezni.

(4) A környezet védelme közös feladat, ezért az állampolgárok jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban. A képviselő-testület az alap felhasználásáról szóló döntés előtt köteles az állampolgárok véleményét kikérni. Ez történhet nyilvános képviselő-testületi ülésen, vagy írásos vélemény kérésével.

14. § (1) Szabálysértést követ el és 50.000- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható – amennyiben cselekménye vagy mulasztása nem magasabb szintű jogszabály által szankcionált cselekmény – aki jelen rendelet 3. § (2), (6) - (8) bekezdéseit, a 4. § (2)- (3), (6) - (7) bekezdéseit, az 5. § (2) bekezdését, a 11. § (1), (4)- (5), (7) bekezdéseit, valamint a 12. § (1)-(4) bekezdéseit megszegi.

(2) Az (1) bekezdésben bekezdésben foglaltak megszegői ellen 3.000.-Ft-tól 20.000.-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabható ki.

(3) A rendelet kihirdetésével lép hatályba.