Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének

15/2010.(IX. 30.) önkormányzati rendelete

a helyi állattartásról

(egységes szerkezetben)

Sándorfalva Város Önkormányzata az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény /továbbiakban: Ávt./ és végrehajtási rendeletei figyelembe vételével az állattartás központi jogszabályokban nem szabályozott kérdéseinek rendezése érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I.fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1. §

(1)    A rendelet célja, hogy egységes szerkezetben, közérthető módon, jogsérelem nélkül, a megváltozott gazdasági körülmények és a városra jellemző sajátosságok figyelembevételével szabályozottan lehetővé tegye Sándorfalva Város közigazgatási területén az állattartást, ennek keretében szem előtt tartva az állattartók valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését.

(2)   A rendeletet területi hatálya kiterjed Sándorfalva Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén folytatott állattartásra.

(3)  A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki vagy, amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot, vagy állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban: állattartó).

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, sport valamint különleges célból kiképzett állatokra, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, mutatványos célból tartott állatokra, és a fegyveres testületek, rendészeti szervek állattartására, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, mezőgazdasági nagyüzemek állattartó telepein folyó állattartásra, vadon élő állatokra, védett állatokra, továbbá az egészségügyi okból rászorulók által tartott vakvezető és jelzőkutyákra, valamint a veszélyes állatok tartására.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

A rendelet alkalmazása során használt fogalmak értelmező rendelkezéseit jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

II. fejezet

Az állattartás közös szabályai

1. Állatok elhelyezése és tartása

3. §

(1) Állat az adott állat tartására vonatkozó jogszabályok betartásával tartható.

(2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások   jogai sérelmet ne szenvedjenek, szükségtelenül ne zavarja szomszédjait.

(3) ^[1]A Mellékletben meghatározott védőtávolságok és jelen rendelet előírásainak betartásával tartható       állat. A védőtávolságot az állattartásra szolgáló építmény és a védendő építmény egymáshoz legközelebb eső pontjai között légvonalban kell mérni.

(4) ^[2]

(5) ^[3]

(6)  Az ebtartásra és a méhek tartására vonatkozóan a különös szabályokat tartalmazó III. fejezet tartalmaz rendelkezéseket.

2. Általános állattartási szabályok

4. §

(1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott, vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3)  A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(4)  Közterületen tilos haszonállatot tartani, szabadon engedni, legeltetni, kivéve az olyan         közterületnek minősülő, de közforgalom elől elzárt területet, amely rendben tartására         kishaszonállat legeltetése megengedett külön engedélyezési eljárást követően a       polgármester engedélye alapján.

(5)    Az (4) bekezdésben meghatározott, legeltetésre alkalmas közterületeket jelen rendelet    2. számú függeléke tartalmazza.

5. §

(1) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket és azok környékét az állattartó köteles tisztán tartani, takarítani, indokolt esetben (pl. betegség) fertőtleníteni.

2. Az állatok tartására, valamint a takarmány tárolására szolgáló létesítményekben és azok környékén, továbbá a trágyatároló környékén az állattartó köteles rendszeresen, és az adott kártevő fajtájának megfelelő, hatékony módszerrel irtani a kártékony rágcsálókat, és a rovarokat.

3. Az állattartás során az állattartó köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az állattartás a környezetet ne szennyezze.

4. Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

3. A haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai

6.§

A haszonállatok tartásának különös szabályait  a 32/1999.(III.31.) FVM rendelet tartalmazza.

7.§

(1)   Az állatok tartására szolgáló létesítmények és az ezekhez tartozó kiegészítő létesítmények

(trágyatároló) létesítésére, elhelyezésére az építésügyi előírásokon kívül az állategészségügyi, a közegészségügyi szabályok, valamint jelen rendelet rendelkezései az irányadóak.

(2) ^[4]Az állattartásra szolgáló létesítményeket – a mélyalmos állattartási technológia kivételével –  könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd aljzattal kell ellátni. Állatokat tartani szilárd falazatú (tégla vagy ezzel egyenértékű) szerkezettel megvalósított építményben lehet.

(3) A trágyát szivárgásmentes, zárt, legalább 1 havi istállótrágya illetőleg 4 havi hígtrágya tárolására alkalmas trágyatárolóban kell tárolni, amelynek vízhatlan aljzatúnak kell lennie. A trágyatárolót le kell fedni a környezet szagterhelésének csökkentése érdekében.

(4)  A trágyatárolót úgy kell üríteni, hogy a szállítás az utakat, a közterületet ne veszélyeztesse, ne szennyezze.

(5)   Az állatok tartásával együtt járó bűz és zaj, kártékony rágcsálók és rovarok csökkentése érdekében az állattartó köteles minden ismert és gazdaságos technológiát igénybe venni (pl: zeolit).

4. Kóbor állatokra vonatkozó szabályok

8. §

(1)   A kóbor állatok elfogásáról, és megfelelő helyre szállításukról az Önkormányzat gondoskodik.

(2)  A rendelkezésre álló adatok alapján az Önkormányzat köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését az elkóborolt állata befogásáról és elhelyezéséről, elsősorban az Önkormányzat honlapján történő közzététellel.

(3)  A tulajdonos által ki nem váltott kóbor állatot az Önkormányzat elsősorban a Tappancs Állatvédő Alapítványnak (Tappancs Tanya Szeged-Kiskundorozsma, Sia dűlő 20.), vagy más, örökbefogadó magánszemélynek, szervezetnek adja át, valamint az elvadult, veszélyes, valamint a súlyosan beteg, sérült állat életét állatorvos közreműködésével kiolthatja.  A kóbor állat életének kioltására az Ávt. 11-12. §-ai megfelelően irányadóak.

5. Az állatbetegségek megelőzése és leküzdése

9. §

(1)     Elhullott állatok esetében az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni.

(2)  Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását, vagy fertőző betegség miatti levágását a jogosult állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

III. fejezet

Az állattartás különös szabályai

1. Ebtartásra vonatkozó szabályok

10. §

(1) Az eb tulajdonosa köteles ebét úgy tartani, hogy az a szomszéd lakók nyugalmát szükségtelenül ne zavarja, mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

(2) Sándorfalva Város közigazgatási területén bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(3) Bekerített ingatlanon, eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak, és magasnak kell lennie, hogy azon az eb kinyúlni, kibújni, átugrani ne tudjon.

(4) Ebet a nap minden szakában csak kiszabadulását, illetve elszabadulását megakadályozó módon szabad tartani. A közterületre nyíló bejáraton a harapós kutyára utaló táblát jól látható helyen el kell helyezni.

11.§

Az eb tartása során biztosítani kell a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseket.

12. §

1. ^[5]

2. ^[6]

3. ^[7]Többlakásos társasházak esetén a társasház alapító okiratában, szervezeti és működési szabályzatában foglalt rendelkezésekre tekintettel tarthatók ebek, egyéb kedvtelésből tartott állatok.

13. §
    

A veszettség elleni kötelező védőoltás alkalmával valamennyi beoltott ebet el kell látni az oltás tényét bizonyító és az eb regiszteri számát rögzítő ebvédjeggyel.

14. §
    

 Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterület útjait, tereit ne szennyezze. Az eb által keletkező szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás  során az eb tartója köteles az erre a célra rendszeresített alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani.

15. §

(1) Tilos ebet tartani:

a) kereskedelmi és vendéglátó üzletben, raktárban;

                b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, ifjúsági, kulturális intézmény területén;

c) kegyeleti helyen;

d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületében.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak alól kivételt képeznek az őrző-, védő-, vakvezető-,    jelző-, rokkantsegítő és terápiás ebek, valamint a mentő-, és munkakutya feladatot ellátó ebek, továbbá a rendészeti- és rendvédelmi szervek kötelékében szolgáló ebek.

(3) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos.

16.§

Eb forgalmazására a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a vonatkozik.

2. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása

17. § 

A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseire.

3. Méhekre vonatkozó szabályok

18. §

(1) Méhcsaládok engedély nélkül tarthatók a település egész területén, az előzetes bejelentési kötelezettség megtartásával. A méhész köteles bejelenteni, hogy az önkormányzat közigazgatási területén belül hova helyezi ki a méhcsaládokat, és azokat mikor távolítja el.

(2) Többlakásos udvaron és közös használatú kertekben méhcsaládot csak az összes lakás számának legalább 2/3 – át kitevő írásbeli tulajdonosi hozzájárulással lehet tartani.

(3) Méhészetet a szomszédos épülettől 4 méter, használatban lévő utaktól az út melletti vízelvezető árok külső szélétől számított 10 m távolságon túl szabad csak elhelyezni. Amennyiben a szomszédos ingatlantól a 4 m távolságot megtartani nem lehetséges, abban az esetben legalább 2 m magas tömör kerítés vagy élő sövény létesítésével kell a magasba való kirepülést biztosítani.

(4)  Az utak közelében történő telepítés esetén a kaptárakat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek.

(5) Amennyiben a méhek tartási helye nem a méhész lakásán van, úgy a tulajdonos köteles a méhek tartási helyén a nevét és a lakcímét, továbbá egyéb elérhetőségét egy táblán feltüntetni.

(6) Az Önkormányzat a honlapján a lakosság tájékoztatása céljából közzé teszi a méhész nevét, valamint a méhek kihelyezésének helyszínét, időpontját és az eltávolítás időpontját.

19. §

A méhész a méhek kihelyezésére, és elvitelére vonatkozó bejelentési kötelezettségét írásban, a Polgármesteri Hivatal felé teljesíti, legalább 8 nappal a kihelyezést megelőzően.

20. §

4. Galambok tartása

(1)       Galambot csak ott lehet tartani, ahol galambdúc, vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Társasház padlásán, vagy erkélyén galamb tartása tilos.

(2)       A galambok kiengedését – a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében – a Polgármester határozott időre megtilthatja. Több galambtartót érintő esetben a megtiltás előzetes közzé tétellel történik.

IV. fejezet

Hatásköri szabályok és szabálysértési rendelkezések

21. §

     1. Hatásköri szabályok

(1)   Sándorfalva Városban – jelen rendeletben szabályozott- az állattartással kapcsolatos hatósági ügyekben a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester jár el.

(2) A Polgármester eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) kell alkalmazni.

(3)  Az állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben másodfokon a Képviselő-testület jár el.

(4)    A rendelet 4. § (4) bekezdésében előírt legeltetési tilalom alól a polgármester egyedi írásbeli kérelem alapján eltérést engedélyezhet a 2. sz. Függelékben megjelölt közterületeken, amennyiben a kérelmező biztosítja az állatok folyamatos őrzését, felügyeletét figyelmeztetéssel ellátott, megfelelő biztonsági eszközökkel (körbekerítés, villanypásztor, ketrec), és kötelezettséget vállal arra, hogy a közterületen található építményekben (árok, közmű, műtárgy stb) keletkezett károkat a legeltetés befejezését követő 72 órán belül helyreállítja.

(5)   Az állatoknak nem e rendelet szerinti tartása esetén – amennyiben magasabb szintű jogszabály az intézkedésre nem a jegyzőt vagy más hatóságot jogosít fel -  a polgármester az állattartót  megfelelő tartásra  kötelezi. Amennyiben az állattartó a kötelezésnek nem tesz eleget, a jogszabályba ütköző állattartást a Polgármester megtiltja.

2. Szabálysértési rendelkezések

22.§

 (1)^[8]    

 (2)^[9]

(3)

V. fejezet

Záró rendelkezések

23. §

(1) A rendelet 2010. október 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 7/2001. (VI. 19.) Ör. rendelete, valamint az azt módosító 19/2001 (X. 16.) Ör, valamint a 16/2003. (VIII.14.) Ör.

24. §

(1)       Jelen rendelet hatálybalépése előtt megkezdett és jelenleg is folyó állattartás – (2) és   (3) bekezdése szerinti eltérésekkel- továbbra is folytatható a közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartásával, a lakókörnyezet zavarása nélkül.

(2)       A rendelet hatályba lépésekor már a tartási helyükön lévő állatokra a 3. § (4) bekezdésben, valamint a 12. § (1)-(2) bekezdésben foglalt korlátozások nem vonatkoznak.

(3)^[10]    

(4)        A rendelet 7. §-ában meghatározott követelményeknek trágyatárolók vonatkozásában, az állattartóknak legkésőbb 2011. szeptember 1. napjáig eleget kell tenniük.

25. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Sándorfalva, 2010. szeptember 30.

             Kakas Béla sk.                                                                      Dr. Kovács Beáta sk.

              polgármester                                                                                      jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2010. október 1.

Sándorfalva, 2010. október 1.

              Dr. Kovács Beáta sk.

                         jegyző

A rendelet egységes szerkezetben hiteles:

Sándorfalva, 2012. 09. 28.

                                                                                  Dr. Kovács Beáta

                                                                                          jegyző