Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2019. 10. 31 16:00

Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013.(III.28.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

2019.10.31.

Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya [31]

1. §[32][33]

(1) Jelen rendelet célja Sándorfalva Város lakosságának, mint közösségnek az időközben kiforrott közösségi értékei, érdekei védelme és megőrzése érdekében, törvényi felhatalmazás alapján a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározása, valamint az elmulasztásuk esetén azok jogkövetkezményeinek megállapítása.
(2) Rendelkezései vonatkoznak minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezetre, aki Sándorfalva város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást tanúsít.
(3) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki jelen rendelet II. Fejezetében foglalt rendelkezéseket nem tartja be, a tilalmakat megszegi, vagy az előírt kötelezettségeket nem teljesíti.
(4) A 9. §-ban írt tilalmat megszegő magatartás az elkövetés helyétől függetlenül közösségi
együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősül.

2. Értelmező rendelkezések

2. §[34]

E rendelet alkalmazásában
1)[35] ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója, vagyonkezelője;
2) ismételt elkövetés: ismételt elkövetés: az utolsó közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt hozott elmarasztaló döntés véglegessé válásának napjától számított egy éven belül elkövetett, jelen rendelet II. Fejezetében foglalt rendelkezésekbe ütköző, újabb közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás,
3) közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a tevékenységben, mulasztásban vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amelyet e rendelet annak minősít, és amely magatartás nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, más jogszabály nem rendeli közigazgatási bírsággal büntetni, de a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes.

3. Eljárási szabályok

3. §[36]

(1) [37] A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetőivel szemben lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásban, átruházott hatáskörben első fokon Sándorfalva Városi Önkormányzat Polgármestere jár el.
(2) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelők jogosultak.
(3) Az eljárás megindítására, lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A közigazgatási bírság kiszabására, a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény, illetve a közigazgatás szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján történik. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt kiszabott bírság végrehajtására Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati hatósági döntések végrehajtásáról szóló 16/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(4) A hivatalból történő eljárás lakossági panaszt követő közterület-felügyelői észlelésre is megindulhat.

4. § [38][39]

(1) A közterület-felügyelők által észlelt szabályszegések esetén – a jogsértés súlyára, a közösségre veszélyesség jellegére tekintettel – az elkövetőt 8 napos határidő tűzésével felszólíthatja az együttélés szabályainak betartására.

(2) Ismételt elkövetés esetén az (1) bekezdés szerinti felszólítást postai úton kell közölni.

(3) Ingatlanhoz kapcsolódó szabályszegések esetén a közös tulajdonban lévő, vagy több személy által használt ingatlan esetén valamennyi ismert ingatlantulajdonost fel kell szólítani az együttélés szabályainak betartására.

(4) A felszólításban tájékoztatást kell nyújtani az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeiről.

(5) A felszólítás eredménytelensége esetén a közterület-felügyelők az elkövetővel szemben hivatalból kezdeményezik a közigazgatási hatósági eljárást.

5. §[40]

(1) Aki a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg,
a. természetes személy esetén 5.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal, vagy 20.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal,
b. jogi személy esetén 5.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal, vagy 50.000 Ft-tól 2.000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal
sújtható.
(2) Közös tulajdonban álló, vagy több személy által használt ingatlanhoz kapcsolódó szabályszegések esetén a közigazgatási bírságot, helyszíni bírságot a ténylegesen használóval szemben kell kiszabni. Amennyiben a tényleges használó személye nem állapítható meg, úgy az ingatlantulajdonost, közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonost együttesen kell marasztalni.
(3) A helyszíni bírság és a közigazgatási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni az elkövető jövedelmi viszonyait, vagyoni helyzetét, amennyiben azokat a jogszerű hatósági felhívásra igazolja.
(4) Fiatalkorú elkövetővel szemben helyszíni bírság nem szabható ki.
(5) A közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat véglegessé válásának napjától, a helyszíni bírságot a kiszabásának napjától számított 30 napon belül kell megfizetni.
(6) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabályszegés csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.
(7) A (6) bekezdés szerinti közigazgatási szankció nem alkalmazható ismételt elkövetés esetén.
(8) Nem alkalmazható a (6) bekezdés szerinti közigazgatási szankció és a közigazgatási bírság minimális összege 30.000 Ft a 11/A. § (4)-(6) bekezdései, a 11/B. § (2) bekezdése, a 13. § (4) bekezdés, a 16. § (3a) bekezdése szerinti közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén.
(9) Nem alkalmazható a (6) bekezdés szerinti közigazgatási szankció és a közigazgatási bírság minimális összege 100.000 Ft a 11/B. § (1) és (3) bekezdései szerinti közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén.
(10) Az emberi egészségre veszélyes (nem allergén) gazzal benőtt, elhanyagolt, gondozatlan ingatlanok esetében a közigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg elrendelhető a közterület közérdekből történő kényszerkaszálása, a fás szárú növények karbantartása, az erről szóló döntés azonnal végrehajtható.
(11) A (10) bekezdés szerinti védekezési költségek viselésére a tényleges használót kell kötelezni. Amennyiben a tényleges használó nem állapítható meg, az ingatlantulajdonost, közös tulajdonban álló ingatlan esetében valamennyi ismert ingatlantulajdonost kell egyetemlegesen marasztalni.

6. §[41][42][43][44]

A helyszíni bírságoláshoz használt sorszámmal ellátott nyomtatványnak tartalmaznia kell:
a. az elkövető családi nevét, utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, állampolgárságát,
b. az elkövető személyazonosításra alkalmas igazolványának vagy vezetői engedélyének számát és típusát,
c. az elkövetés helyét, idejét, az elkövetett cselekmény leírását, az elkövetett szabályszegés megnevezését, gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén a forgalmi rendszámot
d. a kiszabott helyszíni bírság összegét,
e. tájékoztatást arról, hogy
e1) ha a jogsértést elismeri, akkor a helyszíni bírságolás ellen nincs helye jogorvoslatnak és a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a közterület-felügyelő a helyszínen közli az elkövetővel és
e2) ha a jogsértést nem ismeri el, akkor a hatóság köteles hivatalból eljárást indítani, melyről a helyszínen értesíti a közterület-felügyelő,”
f. tájékoztatást arról, hogy a meg nem fizetett helyszíni bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv nevét, az intézkedő személy aláírását és jelvényszámát.
II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

4. A helyi állattartás

7. § (1) [45] Jelen § alakalmázásban:

a. haszonállat: élelmiszer, gyapjú, bőr, vagy szőrme előállításához, vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, illetve a vadon élő fajok mezőgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott egyedei
b. nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér és hasonló fajok
c. kishaszonállat: sertés, juh, kecske és hasonló fajok
d. egyéb kishaszonállat: baromfifélék, galamb, és hasonló fajok, valamint a prémes haszonállatok.
(2) Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló, stb.) elhelyezésénél az alábbi minimális védőtávolságokat kell betartani
a. nagytestű haszonállat esetén:
aa) szomszédos lakóépülettől 12 m,
(szomszédos telekhatárra csak akkor építhető, ha van tömör fal vagy zárt kerítés)
ab) ásott kúttól 18 m,
ac) fúrt kúttól 10 m,
ad) fürdőmedencétől 10 m,
ae) hátsó telekhatártól 6 m,
b. kishaszonállat, egyéb kishaszonállat (baromfi, prémes haszonállat) esetén:
ba) szomszédos lakóépülettől 12 m,
(szomszédos telekhatárra csak akkor építhető, ha van tömör fal vagy zárt kerítés)
bb) ásott kúttól 18 m,
bc) fúrt kúttól 10 m,
bd) fürdőmedencétől 5 m,
be) hátsó telekhatártól 6 m,
c. trágyatároló minimális távolsága:
ca) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 12 m,
cb) szomszédos telek határától: 3 m,
cc) ásott kúttól 18 m,
cd) fúrt kúttól 10 m,
ce) fürdőmedencétől 10 m,
cf) hátsó telekhatártól 6 m,
cg) közterülettől 3 m.”
(3) [46] Közterületen tilos haszonállatot tartani, szabadon engedni, legeltetni.
(4) [47]
(5) [48]
(6) [49]

8. § (1) Az eb felügyeletét ellátó személy az ebet a település külterületén felügyelet nélkül nem bocsáthatja közterületre vagy nem hagyhatja külterületi közterületen kóborolni.

(2) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Kül- és belterületi ingatlanon az eb mindenkori felügyeletét ellátó személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyéről ne szabadulhasson ki.

(3) [50] A vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségi és jelzőkutya kivételével tilos a kedvtelésből tartott állatot beengedni, bevinni vagy ott tartani:

a. kereskedelmi vagy vendéglátó üzletbe, kivéve ha az üzlet rendelkezik „Kutyabarát hely” tanúsító védjeggyel,
b. [51] ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, kulturális intézménybe, kivéve ha az intézmény rendelkezik „Kutyabarát hely” tanúsító védjeggyel,
c. [52] nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, ifjúsági intézménybe, kivéve oktatási és terápiás célzattal.

8/A. §[53]

(1) Felügyelet nélkül lovat közterületre kiengedni tilos.
(2) Közterületen lovat vezetni csak vezetőszáron lehet.”

5. Települési név- és jelképhasználat védelme

9. § Tilos Sándorfalva város nevét, címerét, zászlaját vagy pecsétjét:

a. engedély nélkül,
b. engedélytől eltérően,
c. nem hiteles alakban vagy
d. annak méltóságát sértő módon
használni.

6. Közterületi név- és házszámtáblák védelme

10. § (1) E § alkalmazásában utcanév: a közterület nevek megállapításáról, a házszámozás, valamint az utcanév táblák és házszámtáblák elhelyezésének rendjéről szóló 30/2009. (X. 29.) Ör. rendelete 3. § (3) bekezdésében meghatározott fogalom.

(2) Tilos:

a. az utcanévtábla ingatlanon történő kihelyezésének akadályozása,
b. a kihelyezett utcanévtábla tulajdonosi vagy kezelői engedély nélküli eltávolítása, szövegének a megváltoztatása, olvashatatlanná tétele,
c. házszámtábla ingatlanon történő kihelyezésének, karbantartásának, pótlásának – jegyzői felszólítás ellenére történő – elmulasztása.

7. A környezet védelme

11. § (1) A talaj felszínének roncsolásával járó tevékenység befejezése után a tevékenység kifejtőjének kell gondoskodni az érintett terület rendezéséről, eredeti állapotba való visszaállításáról.

(2) A tevékenységük során olajszármazékokat felhasználó telephelyek (pl.: benzinkutak, gépjárműszervizek és gépjárműmosók, tehergépkocsikkal szállítók, stb.) a tevékenységükkel összefüggésben keletkezett szennyvizet és szennyező anyagokat az elszállításig kötelesek zárt rendszerben tárolni.

(3) Tilos háztartási és ipari szennyvizet, valamint a mérgező anyagot tartalmazó szennyvizet bármilyen módon a talaj felszínére kiengedni.

(4) A felszíni víz tükrének szélétől számított 50 méteren belül tilos műtrágya, szerves trágya, veszélyes növény-védőszer, vegyi anyag, szennyvíz, szennyvíziszap tárolása és az állattartás, valamint tilos műtrágya, veszélyes növény-védőszer alkalmazása.

(5) Tilos nyílt téren, vagy fűtés céljára vegyileg szennyezett hulladékot égetni.

(6) Tilos szennyvíz nyílt rendszerben történő szállítása.

(7) Tilos bűzt árasztó, szilárd hulladék nyílt rendszerű szállítása és tárolása.

(8) Tilos közterületen mérgező növények vetése, ültetése, telepítése, állati trágya és
trágyázásra szánt növény vagy növényi hulladék tárolása.

(9) A háztartásokban a csapadékvíz szakszerű elvezetése (közterületen kialakított nyílt csapadékvíz-elvezető árokba juttatása) az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelessége.

(10) A kül- és belterületi ingatlanok tulajdonosai, kezelői és használói kötelesek azokat szakszerű gyomirtással a gyom- és allergén növényektől mentesen tartani.

(11) Az ipari övezeteket a lakóterülettől legalább négy sor fából álló védősávval kell elválasztani.

(12) Tilos a csapadékvíz-csatornában és a part élétől számított 1 méteres sávon belül fás szárú növényt ültetni.

(13) Tilos a meglévő csapadékvíz-csatornákat betemetni, illetve bármilyen halmazállapotú és keletkezésű hulladékot elhelyezni benne.

11/A. §[54]

(1) Tilos a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árok oldalának (rézsűjének) gyom- és növényirtásra alkalmas vegyszerrel vagy anyaggal való permetezése, locsolása, felszórása.
(2) Tilos a közterület gyom és növényirtásra alkalmas vegyszerrel vagy anyaggal való permetezése, locsolása, felszórása az alábbi területek kivételével:
a. lakóépület fala és a kiépített járda közötti szakasz,
b. kaviccsal, kőzúzalékkal felszórt bejáró,
c. kerítés és kiépített járda közötti terület és
d. a járdaidomok közötti rés.
(3) Tilos a közterületen lévő növényzet oly módon történő lefedése, takarása (pl. fóliával, geotextillel stb.) mely alkalmas a növényzet kipusztítására.
(4) Tilos az utak, útpadkák mélyedéseibe (kátyúk) avart vagy kerti hulladékot (pl. falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok stb.) elhelyezni.
(5) Tilos az utak, útpadkák mélyedéseibe (kátyúk) építési törmeléket engedély nélkül elhelyezni.
(6) Tilos a kiépített szennyvíz csatornahálózatba csapadékvizet bevezetni, bekötni.

11/B. §[55]

(1) Tilos közterületen élőfát érvényes engedély nélkül kivágni.
(2) Tilos közterületen élőfát érvényes engedély nélkül megnyesni, ez alól kivétel a gyümölcsfák termésoptimalizáló metszése, valamint a bizonyíthatóan élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető száraz gallyak lenyesése.
(3) Tilos közterületen helyi jelentőségű védettséget élvező védett növény megcsonkítása vagy kivágása.

8. Köztemetők védelme

12. § (1) E § alkalmazásában

a) köztemető: a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 3. § b) pontjában meghatározott fogalom,

b) sírjel: a köztemetőkről szóló 16/2010. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. § 3. pontjában megjelölt fogalom.

(2) Sándorfalva város közigazgatási területén található köztemetőben tilos:

a) a bejáratánál kifüggesztett nyitvatartási időn túl ott tartózkodni,

b) a területére gépjárművel behajtani, állatokat bevinni,

c) a területén lebontott sírjelet tárolni.

(3) A köztemetőben végzett építkezés építési hulladékát folyamatosan el kell szállítani a köztemetőből.

(4) Nem vonatkozik az (2) bekezdés b) pontjában előírt tilalom:

a) a mozgáskorlátozott személyt szállító gépjárműre, a mozgáskorlátozottak részére kibocsátott hatósági parkolási engedély birtokában,

b) eseti jelleggel – és a temető üzemeltetőjének hozzájárulásával – az egészségi állapota vagy idős kora miatt mozgásában jól láthatóan korlátozott személyt szállító gépjárműre,

c) a temető fenntartójával erre irányuló írásbeli megállapodás alapján a temetkezési szolgáltatók és más vállalkozók által használt gépjárműre, kerékpárra,

d) a vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutyára.

9. A közterület-használatról

13. § (1) Tilos közterületen

a) takarmányt,

b) trágyát,

c) ócskavasat vagy

d) zöldhulladékot

elhelyezni.

(2) Tilos közterületen

a) mezőgazdasági munkagépet, annak tartozékait (pl. eke, borona, pótkocsi stb.),

b) használaton kívüli járművet,

c) üzemképtelen járművet vagy

d) hatósági engedéllyel nem rendelkező járművet

tárolni.

(3) Tilos az építésügyi szabályzatnak, a város összevont rendezési tervének, a városképi, a köztisztasági, közlekedési, forgalombiztonsági továbbá a közreműködő szakhatóságok, és más szervek hozzájárulásában előírt követelményeknek nem megfelelő tárgyat közterületen elhelyezni.

(4) [56] Tilos a közterületet a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott engedélyköteles esetekben engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően használni.

10. A piac, vásár, búcsúvásár rendje

14. § (1) E § alkalmazásában búcsúvásár: a piacokról és vásárokról szóló 20/2009. (IX. 24.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom.

(2) Az árusító köteles az árusító helyén keletkezett szemetet és hulladékot az árusítás ideje alatt és annak befejeztével is összetakarítani, a kijelölt gyűjtőedényekbe tenni.

(3) A búcsúvásáron szolgáltató vagy értékesítő mutatványos (pl. lövöldés, forgós, dodzsemes stb.) valamennyi járművét az üzemeltető képviselőjével egyeztetett helyen a búcsúvásár napját megelőzően legfeljebb 72 órával helyezheti el és köteles a búcsúvásár napját követő legkésőbb 48 órán belül a búcsúvásár helyét járműveivel elhagyni.

11. A hulladékszállításról

15. § (1) E § alkalmazásában

a)[57] hulladékudvar: az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd hulladékok, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére fenntartott, elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely (0140/5. hrsz.);
b)[58]közszolgáltató: az a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő, aki a szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladékot elhelyezés céljából rendszeresen elszállítja, a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményt létesít és működtet;
(2) Tilos a hulladékudvarban veszélyes, robbanó, sugárzó, fertőzést keltő anyagot elhelyezni.
(3) Tilos a szemétgyűjtő edénybe veszélyes, robbanó, folyékony vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét, egészségét vagy a gépjárművet veszélyeztető anyagot elhelyezni.
(4) Veszélyes hulladékot tilos az egyéb kommunális hulladék közé keverni. Elszállításáról külön kell gondoskodni.
(5) A tárolóedényt az ingatlantulajdonos a június 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban hetente, az év további részében havonta köteles mosni és fertőtleníteni. A csak gépi erővel mozgatható tároló tartályok (min: 4 m3-es) folyamatos tisztán tartásáról az ingatlantulajdonos költségére – fagymentes időszakban – a közszolgáltató köteles gondoskodni.
(6) A tárolóedények környékének szükség szerinti feltakarításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni kivéve, ha a hulladék a közszolgáltató hibájából szóródik el a tárolóedény környékén.
(7) Az ingatlantulajdonos köteles a rothadó bűzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni.
(8) Minden ingatlantulajdonos köteles a kötelező hulladékszállítást igénybe venni.

12. A települési tisztaság és rend védelme

16. § (1) E § alkalmazásában

a) avar és kerti hulladék: a település tisztaságáról és rendjéről szóló 6/2010. (III. 25.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontjában meghatározott fogalom,

b) járda: a település tisztaságáról és rendjéről szóló 6/2010. (III. 25.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontjában meghatározott fogalom.

(2) [59] Aki közterületen szeszesitalt fogyaszt – a közterületi alkalmi elárusító hely és a nyilvánosan tartott engedélyezett rendezvény kivételével -, szabálysértést követ el. A cselekményt a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szabályai szerint kell elbírálni.

(3) [60] Az ingatlantulajdonos köteles:

a) az ingatlant megművelni, rendben tartani, a növények vegetációs időszakának végéig gyomtól, gaztól rendszeresen megtisztítani úgy, hogy a fű magassága ne haladja meg a talaj síkjától számított 30 cm-t,

b) az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarítása, síkosságmentesítés) gondoskodni,

c) az ingatlan előtti járdát teljes szélességében tisztántartani, ennek keretében a járdán felburjánzó gazt rendszeresen kiirtani; a járdára ránőtt, oldalról belógó növényektől (pl. fű, cserje) tisztán tartani; a járdára felülről belógó ágakat a talaj felső síkjától számított 2 méter magasságig visszanyesni,

d) az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt megtisztítani, a csapadékvíz zavartalan lefolyását biztosítani (pl. az árkot benövő növényzettől a növények vegetációs időszakának végéig rendszeresen megtisztítani, a belekerült szeméttől és gyomtól megtisztítani),

e) a beépített, vagy beépítetlen kül- és belterületi ingatlantól az úttest széléig a lágy szárú növényeket, azok vegetációs időszakának végéig rendszeresen karbantartani (nyírni, kaszálni) úgy, hogy azok magassága ne haladja meg a talaj síkjától számított 30 cm-t.

(3a) [61] A sarki ingatlan tulajdonosa – a (3) bekezdésben foglaltakon túl - köteles:

a) az ingatlan előtti közterületen az utak metszéspontjáig a fás szárú növényeket karban tartani oly módon, hogy azok a jármű- és gyalogos forgalmat valamint a kereszteződés beláthatóságát ne akadályozzák,

b) az ingatlan előtti közterületen az utak metszéspontjáig a lágy szárú növényeket, azok vegetációs időszakának végéig rendszeresen karbantartani (nyírni, kaszálni) úgy, hogy azok magassága ne haladja meg a talaj síkjától számított 30 cm-t.

(4) Tilos magánterületen vagy közterületen szemetet felhalmozni.

(5) Tilos a járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve járműközlekedést akadályozó módon lerakni; havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármű megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, illetve parkosított területre rakni.

(6) Tilos szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-lefolyó utcai aknába, illetőleg a belvíz- és csapadékvíz-elvezető árokba vezetni, önteni.

(7) Tilos a településen lévő tavakba, holtágakba élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet folyatni.

(8) Az ingatlanon keletkezett házi szennyvizet zártrendszerű, szivárgásmentes tárolókban kell elhelyezni.

(9) Tilos közkifolyót és közkutat nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe venni.

(10) Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongálni, elcsúfítani.

(11) Az építési, bontási munkálatok végzése során keletkező építési törmeléket, hulladékanyagot folyamatosan, de legkésőbb a munkafázis befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítania és a közterületet helyre kell állítania, meg kell tisztítania.

(12) Avart és kerti hulladékot tavasszal március 1 -e és április 30-a, illetve ősszel szeptember 1-e, és november 30-a között, csak jól kialakított tűzrakóhelyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. A kerti avar égetésénél úgy kell eljárni, hogy a tevékenység (Pl.: túlzott mértékű füstöléssel, szaggal) a szomszédos ingatlanok használóit szükségtelen mértékben ne zavarja. Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék).

III. Fejezet

Záró rendelkezések

13. Hatályba léptető rendelkezés

17. § Jelen rendelet 2013. április 15. napján lép hatályba.

Sándorfalva, 2013. március 28.