Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testület

8/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól valamint

ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

(EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §^[1]

(1)  Jelen rendelet célja Sándorfalva Város lakosságának mint közösségnek az időközben kiforrott közösségi értékei, érdekei védelme és megőrzése érdekében, törvényi felhatalmazás alapján a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározása valamint az elmulasztásuk esetén azok jogkövetkezményeinek megállapítása.

(2)  Rendelkezései vonatkoznak minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Sándorfalva város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást tanúsít.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1)^[2]  ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója, vagyonkezelője;

2) ismételt elkövetés: az utolsó közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt hozott elmarasztaló döntés jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül történik az újabb közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás,

3) közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló magatartás, amelyet e rendelet annak minősít és amely magatartás nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, más magasabb szintű jogszabály nem rendeli büntetni, de a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes.

3. Eljárási szabályok

3. §

(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki jelen rendelet II. Fejezetében foglalt rendelkezéseket nem tartja be, vagy a tilalmakat megszegi, vagy az előírt kötelezettségeket nem teljesíti.

(2) A 9. §-ban írt tilalmat megszegő magatartás az elkövetés helyétől függetlenül közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősül.

4. §

Az eljárás megindítására, lefolytatására, a bírság mértékének megállapítására, a bírság behajtására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

5. §

(1) A hivatalból történő eljárás lakossági panaszt követő közterület-felügyelői észlelésre is megindulhat.

(2) A hatósági eljárás

1. cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,
2. mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
3. jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől

számított 6 hónapon belül indítható meg.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartással kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon Sándorfalva Városi Önkormányzat Jegyzője jár el.

(4) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelők jogosultak.

6. §^[3]

(1)     Aki közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, első alkalommal írásban, 8 napos határidő tűzésével fel kell szólítani az együttélés szabályainak betartására. A felszólítás szigorú sorszámozású formanyomtatványon, a közterület-felügyelő útján kerül kézbesítésre.

(2)     Az (1) bekezdés szerinti felszólítás eredménytelensége esetén 8 napos határidő kitűzésével írásban, hivatalos iratként postai úton megküldve ismételten fel kell szólítani az együttélés szabályainak teljesítésére.

(3)     A (2) bekezdés szerinti felszólítást ingatlanhoz kapcsolódó szabályszegés esetén az érintett ingatlanban legnagyobb arányban tulajdoni hányaddal rendelkező személynek kell megküldeni.

(4)     A felszólításokban tájékoztatást kell nyújtani az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeiről.

(5)     Az ismételt felszólítás eredménytelensége esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szab ki, vagy hivatalból kezdeményezi a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti hatósági eljárás lefolytatását.

(6)     Aki a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg,

1. természetes személy esetén 5 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal, vagy 20 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal,
2. jogi személy esetén 5 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal, vagy 50 000 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal

       sújtható.

(7)     A helyszíni bírság és a közigazgatási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1) bekezdésében írtakon túl az elkövető személyi körülményeit is.

(8)     A helyszíni bírságoláshoz használt sorszámmal ellátott nyomtatványnak tartalmaznia kell: 

1. az elkövető családi nevét, utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, állampolgárságát,
2. az elkövető személyazonosításra alkalmas igazolványának vagy vezetői engedélyének számát és típusát,
3. az elkövetés helyét, idejét, az elkövetett cselekmény leírását, az elkövetett szabályszegés megnevezését, gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén a forgalmi rendszámot
4. a kiszabott helyszíni bírság összegét,
5. tájékoztatást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (6)- (8) bekezdéseiben foglalt körülményekről,
6. tájékoztatást arról, hogy a meg nem fizetett helyszíni bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül,
7. a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv nevét, az intézkedő személy aláírását és jelvényszámát.

(9)     Fiatalkorú elkövetővel szemben helyszíni bírság nem szabható ki.

(10)   A helyszíni bírságot a kiszabásától számított 30 napon belül az elkövető számára átadott csekkszelvényen kell megfizetni.

(11)   A közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat jogerőre emelkedése napjától számított 30 napon belül kell csekkszelvényen kell megfizetni.

(12)   Közigazgatási bírság kiszabása helyett, ha e büntetéstől is kellő visszatartó hatás várható, az elkövető felhívható a közösségi együttélés alapvető szabályainak betartására.

(13)   A (12) bekezdés szerinti büntetés nem alkalmazható ismételt elkövetés esetén.

(14)   Nem alkalmazható a (12) bekezdés szerinti büntetés és a közigazgatási bírság minimális összege 30 000 Ft a 11/A. § (4)-(6) bekezdései, a 11/B. § (2) bekezdése, a 13. § (4) bekezdés, a 16. § (3a) bekezdése. szerinti közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén.

(15)   Nem alkalmazható a (12) bekezdés szerinti büntetés és a közigazgatási bírság minimális összege 100 000 Ft a 11/B. § (1) és (3) bekezdései szerinti közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén.

(16) Az emberi egészségre veszélyes (nem allergén) gazzal benőtt, elhanyagolt, gondozatlan ingatlanok esetében a közigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg elrendelhető a közterület közérdekből történő kényszer kaszálása, a fás szárú növények karbantartása, melynek költségei a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjét terhelik.

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

4. A helyi állattartás

7. §

 (1)^[4] Jelen § alakalmázásban:

1. haszonállat: élelmiszer, gyapjú, bőr, vagy szőrme előállításához, vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, illetve a vadon élő fajok mezőgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott egyedei
2. nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér és hasonló fajok
3. kishaszonállat: sertés, juh, kecske és hasonló fajok
4. egyéb kishaszonállat: baromfifélék, galamb, és hasonló fajok, valamint a prémes haszonállatok.

 (2) Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló, stb.) elhelyezésénél az alábbi minimális védőtávolságokat kell betartani

1. nagytestű haszonállat esetén:

aa) szomszédos lakóépülettől                                                                       12 m,

(szomszédos telekhatárra csak akkor építhető, ha van tömör fal vagy zárt kerítés)

ab) ásott kúttól                                                                                  18 m,

ac) fúrt kúttól                                                                                    10 m,

ad) fürdőmedencétől                                                                        10 m,

ae) hátsó telekhatártól                                                                          6 m,

2. kishaszonállat, egyéb kishaszonállat (baromfi, prémes haszonállat) esetén:

ba) szomszédos lakóépülettől                                                           12 m,

(szomszédos telekhatárra csak akkor építhető, ha van tömör fal vagy zárt kerítés)

bb) ásott kúttól                                                                                  18 m,

bc) fúrt kúttól                                                                                    10 m,

bd) fürdőmedencétől                                                                          5 m,

be) hátsó telekhatártól                                                                         6 m,

3. trágyatároló minimális távolsága:

ca) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől                                       12 m,

cb) szomszédos telek határától:                                                          3 m,

cc) ásott kúttól                                                                                  18 m,

cd) fúrt kúttól                                                                                   10 m,

         ce) fürdőmedencétől                                                                         10 m,

cf) hátsó telekhatártól                                                                                      6 m,

cg) közterülettől                                                                                   3 m.”

(3)^[5] Közterületen tilos haszonállatot tartani, szabadon engedni, legeltetni.

(4)^[6]

(5)^[7]

(6) ^[8]

8. §

(1) Az eb felügyeletét ellátó személy az ebet a település külterületén felügyelet nélkül nem bocsáthatja közterületre vagy nem hagyhatja külterületi közterületen kóborolni.

(2) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Kül- és belterületi ingatlanon az eb mindenkori felügyeletét ellátó személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyéről ne szabadulhasson ki.

(3)^[9] A vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségi és jelzőkutya kivételével tilos a kedvtelésből tartott állatot beengedni, bevinni vagy ott tartani:

1. kereskedelmi vagy vendéglátó üzletbe, kivéve ha az üzlet rendelkezik „Kutyabarát hely” tanúsító védjeggyel,
   
2. ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, kivéve ha az intézmény rendelkezik „Kutyabarát hely” tanúsító védjeggyel,
3. nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, ifjúsági, kulturális intézménybe, kivéve oktatási és terápiás célzattal.

8/A. §^[10]

(1) Felügyelet nélkül lovat közterületre kiengedni tilos.

(2) Közterületen lovat vezetni csak vezetőszáron lehet.”

5. Települési név- és jelképhasználat védelme

9. §

Tilos Sándorfalva város nevét, címerét, zászlaját vagy pecsétjét:

1. engedély nélkül,
2. engedélytől eltérően,
3. nem hiteles alakban vagy
4. annak méltóságát sértő módon

használni.

6. Közterületi név- és házszámtáblák védelme

10. §

(1) E § alkalmazásában utcanév: a közterület nevek megállapításáról, a házszámozás, valamint az utcanév táblák és házszámtáblák elhelyezésének rendjéről szóló 30/2009. (X. 29.) Ör. rendelete 3. § (3) bekezdésében meghatározott fogalom.

(2) Tilos:

1. az utcanévtábla ingatlanon történő kihelyezésének akadályozása,
2. a kihelyezett utcanévtábla tulajdonosi vagy kezelői engedély nélküli eltávolítása, szövegének a megváltoztatása, olvashatatlanná tétele,
3. házszámtábla ingatlanon történő kihelyezésének, karbantartásának, pótlásának – jegyzői felszólítás ellenére történő – elmulasztása.

7. A környezet védelme

11. §

(1) A talaj felszínének roncsolásával járó tevékenység befejezése után a tevékenység kifejtőjének kell gondoskodni az érintett terület rendezéséről, eredeti állapotba való visszaállításáról.

(2) A tevékenységük során olajszármazékokat felhasználó telephelyek (pl.: benzinkutak, gépjárműszervizek és gépjárműmosók, tehergépkocsikkal szállítók, stb.) a tevékenységükkel összefüggésben keletkezett szennyvizet és szennyező anyagokat az elszállításig kötelesek zárt rendszerben tárolni.

(3) Tilos háztartási és ipari szennyvizet, valamint a mérgező anyagot tartalmazó szennyvizet bármilyen módon a talaj felszínére kiengedni.

(4) A felszíni víz tükrének szélétől számított 50 méteren belül tilos műtrágya, szerves trágya, veszélyes növény-védőszer, vegyi anyag, szennyvíz, szennyvíziszap tárolása és az állattartás, valamint tilos műtrágya, veszélyes növény-védőszer alkalmazása.

(5) Tilos nyílt téren, vagy fűtés céljára vegyileg szennyezett hulladékot égetni.

(6) Tilos szennyvíz nyílt rendszerben történő szállítása.

(7) Tilos bűzt árasztó, szilárd hulladék nyílt rendszerű szállítása és tárolása.

(8) Tilos közterületen mérgező növények vetése, ültetése, telepítése, állati trágya és
 trágyázásra szánt növény vagy növényi hulladék tárolása.

(9) A háztartásokban a csapadékvíz szakszerű elvezetése (közterületen kialakított nyílt csapadékvíz-elvezető árokba juttatása) az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelessége.

(10) A kül- és belterületi ingatlanok tulajdonosai, kezelői és használói kötelesek azokat szakszerű gyomirtással a gyom- és allergén növényektől mentesen tartani.

(11) Az ipari övezeteket a lakóterülettől legalább négy sor fából álló védősávval kell elválasztani.

(12) Tilos a csapadékvíz-csatornában és a part élétől számított 1 méteres sávon belül fás szárú növényt ültetni.

(13) Tilos a meglévő csapadékvíz-csatornákat betemetni, illetve bármilyen halmazállapotú és keletkezésű hulladékot elhelyezni benne.

11/A. §^[11]

(1)     Tilos a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árok oldalának (rézsűjének) gyom- és növényirtásra alkalmas vegyszerrel vagy anyaggal való permetezése, locsolása, felszórása.

(2)     Tilos a közterület gyom és növényirtásra alkalmas vegyszerrel vagy anyaggal való permetezése, locsolása, felszórása az alábbi területek kivételével:

1. lakóépület fala és a kiépített járda közötti szakasz,
2. kaviccsal, kőzúzalékkal felszórt bejáró,
3. kerítés és kiépített járda közötti terület és
4. a járdaidomok közötti rés.

(3)     Tilos a közterületen lévő növényzet oly módon történő lefedése, takarása (pl. fóliával, geotextillel stb.) mely alkalmas a növényzet kipusztítására.

(4)     Tilos az utak, útpadkák mélyedéseibe (kátyúk) avart vagy kerti hulladékot (pl. falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok stb.) elhelyezni.

(5)     Tilos az utak, útpadkák mélyedéseibe (kátyúk) építési törmeléket engedély nélkül elhelyezni.

(6)   Tilos a kiépített szennyvíz csatornahálózatba csapadékvizet bevezetni, bekötni.

11/B. §^[12]

(1) Tilos közterületen élőfát érvényes engedély nélkül kivágni.

(2) Tilos közterületen élőfát érvényes engedély nélkül megnyesni, ez alól kivétel a gyümölcsfák termésoptimalizáló metszése, valamint a bizonyíthatóan élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető száraz gallyak lenyesése.

(3) Tilos közterületen helyi jelentőségű védettséget élvező védett növény megcsonkítása vagy kivágása.

8. Köztemetők védelme

12. §

(1) E § alkalmazásában

1. köztemető: a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 3. § b) pontjában meghatározott fogalom,
2. sírjel: a köztemetőkről szóló 16/2010. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. § 3. pontjában megjelölt fogalom.

(2) Sándorfalva város közigazgatási területén található köztemetőben tilos:

1. a bejáratánál kifüggesztett nyitvatartási időn túl ott tartózkodni,
2. a területére gépjárművel behajtani, állatokat bevinni,
3. a területén lebontott sírjelet tárolni.

(3) A köztemetőben végzett építkezés építési hulladékát folyamatosan el kell szállítani a köztemetőből.

(4) Nem vonatkozik az (2) bekezdés b) pontjában előírt tilalom:

1. a mozgáskorlátozott személyt szállító gépjárműre, a mozgáskorlátozottak részére kibocsátott hatósági parkolási engedély birtokában,
2. eseti jelleggel – és a temető üzemeltetőjének hozzájárulásával – az egészségi állapota vagy idős kora miatt mozgásában jól láthatóan korlátozott személyt szállító gépjárműre,
3. a temető fenntartójával erre irányuló írásbeli megállapodás alapján a temetkezési szolgáltatók és más vállalkozók által használt gépjárműre, kerékpárra,
4. a vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutyára.

9. A közterület-használatról

13. §

(1) Tilos közterületen

1. takarmányt,
2. trágyát,
3. ócskavasat vagy
4. zöldhulladékot

      elhelyezni.

(2) Tilos közterületen

1. mezőgazdasági munkagépet, annak tartozékait (pl. eke, borona, pótkocsi stb.),
2. használaton kívüli járművet,
3. üzemképtelen járművet vagy
4. hatósági engedéllyel nem rendelkező járművet

     tárolni.

(3) Tilos az építésügyi szabályzatnak, a város összevont rendezési tervének, a városképi, a köztisztasági, közlekedési, forgalombiztonsági továbbá a közreműködő szakhatóságok, és más szervek hozzájárulásában előírt követelményeknek nem megfelelő tárgyat közterületen elhelyezni.

(4) Tilos a közterületet a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 29/2009. (X. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott engedélyköteles esetekben engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően használni.

10. A piac, vásár, búcsúvásár rendje

14. §

(1) E § alkalmazásában búcsúvásár: a piacokról és vásárokról szóló 20/2009. (IX. 24.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom.

(2) Az árusító köteles az árusító helyén keletkezett szemetet és hulladékot az árusítás ideje alatt és annak befejeztével is összetakarítani, a kijelölt gyűjtőedényekbe tenni.

(3) A búcsúvásáron szolgáltató vagy értékesítő mutatványos (pl. lövöldés, forgós, dodzsemes stb.) valamennyi járművét az üzemeltető képviselőjével egyeztetett helyen a búcsúvásár napját megelőzően legfeljebb 72 órával helyezheti el és köteles a búcsúvásár napját követő legkésőbb 48 órán belül a búcsúvásár helyét járműveivel elhagyni.

11. A hulladékszállításról

15. §

(1) E § alkalmazásában

  a)^[13] hulladékudvar: az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd hulladékok, valamint a külön   jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére fenntartott, elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely (0140/5. hrsz.);

b)^[14]közszolgáltató: az a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő, aki a szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladékot elhelyezés céljából rendszeresen elszállítja, a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményt létesít és működtet;

(2) Tilos a hulladékudvarban veszélyes, robbanó, sugárzó, fertőzést keltő anyagot elhelyezni.

(3) Tilos a szemétgyűjtő edénybe veszélyes, robbanó, folyékony vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét, egészségét vagy a gépjárművet veszélyeztető anyagot elhelyezni.

(4) Veszélyes hulladékot tilos az egyéb kommunális hulladék közé keverni. Elszállításáról külön kell gondoskodni.

(5) A tárolóedényt az ingatlantulajdonos a június 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban hetente, az év további részében havonta köteles mosni és fertőtleníteni. A csak gépi erővel mozgatható tároló tartályok (min: 4 m3-es) folyamatos tisztán tartásáról az ingatlantulajdonos költségére – fagymentes időszakban – a közszolgáltató köteles gondoskodni.

(6) A tárolóedények környékének szükség szerinti feltakarításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni kivéve, ha a hulladék a közszolgáltató hibájából szóródik el a tárolóedény környékén.

(7) Az ingatlantulajdonos köteles a rothadó bűzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni.

(8) Minden ingatlantulajdonos köteles a kötelező hulladékszállítást igénybe venni.

12. A települési tisztaság és rend védelme

16. §

(1) E § alkalmazásában

1. avar és kerti hulladék: a település tisztaságáról és rendjéről szóló 6/2010. (III. 25.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontjában meghatározott fogalom,
2. járda: a település tisztaságáról és rendjéről szóló 6/2010. (III. 25.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontjában meghatározott fogalom.

(2)^[15]    Aki közterületen szeszesitalt fogyaszt – a közterületi alkalmi elárusító hely és a nyilvánosan tartott engedélyezett rendezvény kivételével -, szabálysértést követ el. A cselekményt a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szabályai szerint kell elbírálni.

(3)^[16] Az ingatlantulajdonos köteles:

1. az ingatlant megművelni, rendben tartani, a növények vegetációs időszakának végéig gyomtól, gaztól rendszeresen megtisztítani úgy, hogy a fű magassága ne haladja meg a talaj síkjától számított 30 cm-t,
2. az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarítása, síkosságmentesítés) gondoskodni,
3. az ingatlan előtti járdát teljes szélességében tisztántartani, ennek keretében a járdán felburjánzó gazt rendszeresen kiirtani; a járdára ránőtt, oldalról belógó növényektől (pl. fű, cserje) tisztán tartani; a járdára felülről belógó ágakat a talaj felső síkjától számított 2 méter magasságig visszanyesni,
4. az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt megtisztítani, a csapadékvíz zavartalan lefolyását biztosítani (pl. az árkot benövő növényzettől a növények vegetációs időszakának végéig rendszeresen megtisztítani, a belekerült szeméttől és gyomtól megtisztítani),
5. a beépített, vagy beépítetlen kül- és belterületi ingatlantól az úttest széléig a lágy szárú növényeket, azok vegetációs időszakának végéig rendszeresen karbantartani (nyírni, kaszálni) úgy, hogy azok magassága ne haladja meg a talaj síkjától számított 30 cm-t.

(3a)^[17] A sarki ingatlan tulajdonosa – a (3) bekezdésben foglaltakon túl - köteles:

1. az ingatlan előtti közterületen az utak metszéspontjáig a fás szárú növényeket karban tartani oly módon, hogy azok a jármű- és gyalogos forgalmat valamint a kereszteződés beláthatóságát ne akadályozzák,
2. az ingatlan előtti közterületen az utak metszéspontjáig a lágy szárú növényeket, azok vegetációs időszakának végéig rendszeresen karbantartani (nyírni, kaszálni) úgy, hogy azok magassága ne haladja meg a talaj síkjától számított 30 cm-t.

(4) Tilos magánterületen vagy közterületen szemetet felhalmozni.

(5) Tilos a járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve járműközlekedést akadályozó módon lerakni; havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármű megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, illetve parkosított területre rakni.

(6) Tilos szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-lefolyó utcai aknába, illetőleg a belvíz- és csapadékvíz-elvezető árokba vezetni, önteni.

(7) Tilos a településen lévő tavakba, holtágakba élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet folyatni.

(8) Az ingatlanon keletkezett házi szennyvizet zártrendszerű, szivárgásmentes tárolókban kell elhelyezni.

(9) Tilos közkifolyót és közkutat nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe venni.

(10) Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongálni, elcsúfítani.

(11) Az építési, bontási munkálatok végzése során keletkező építési törmeléket, hulladékanyagot folyamatosan, de legkésőbb a munkafázis befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítania és a közterületet helyre kell állítania, meg kell tisztítania.

(12) Avart és kerti hulladékot tavasszal március 1 -e és április 30-a, illetve ősszel szeptember 1-e, és november 30-a között, csak jól kialakított tűzrakóhelyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. A kerti avar égetésénél úgy kell eljárni, hogy a tevékenység (Pl.: túlzott mértékű füstöléssel, szaggal) a szomszédos ingatlanok használóit szükségtelen mértékben ne zavarja. Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék).

III. Fejezet

Záró rendelkezések

13. Hatályba léptető rendelkezés

17. §

Jelen rendelet 2013. április 15. napján lép hatályba.

Sándorfalva, 2013. március 28.

Kakas Béla s.k.                                                          Dr. Kovács Beáta s.k.

polgármester                                                                        jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2013. március 29.

                                                                                              Dr. Kovács Beáta s.k.

                                                                                                        jegyző

Záradék:

Egységes szerkezetben hiteles: 2017. október 30.

                                                                                                 Dr. Bánfi Margit

                                                                                                         jegyző