Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016. (V. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól

Hatályos: 2016. 12. 23- 2018. 05. 25

Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016. (V. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól

2016.12.23.

Sándorfalva Városi Önkormányzatának Képviselő – testülete az Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 107. §-ában valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy Sándorfalva Városi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásához rendelt vagyon eredményes és hatékony működtetése érdekében meghatározza a vagyongazdálkodás szabályait, különös tekintettel az önkormányzati vagyon folyamatos védelmére, a használat és működtetés folyamatában értékének megőrzésére illetve gyarapításának előmozdítására.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) Jelen rendelet hatálya – a közigazgatási határtól függetlenül – kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló illetve tulajdonába kerülő vagyonra, az azt – szerződéskötés útján vagy más módon – érintő jogügyletekre, jognyilatkozatokra, továbbá a tulajdonosi döntések meghozatalában és végrehajtásában illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásában és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítésében résztvevőkre, érintettekre.

(2) E rendeletet alkalmazni kell az Önkormányzat:

a) költségvetési szerveire,

b) egyes vagyonelemeit illetve vagyontárgyait megbízás alapján kezelő illetve üzemeltető természetes személyekre, jogi személyekre illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre,

c) az Önkormányzat, illetve jogelődje által alapított gazdasági társaságokra

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) az önálló önkormányzati rendeleten szabályozott, az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, hasznosítására az Önkormányzat tulajdonában álló piac és vásártér üzemeltetésére, hasznosítására

b) a kisebbségi önkormányzatok vagyonjuttatásaira illetve

c) az olyan vagyonszerzéssel kapcsolatos eljárásokra, amelyek a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartoznak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonnal való gazdálkodásról külön jogszabályok rendelkeznek. A külön jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben – ha egyéb jogszabály másként nem rendelkezik – jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

3 Értelmező rendelkezések

3. § (1) Az Önkormányzat vagyonát képezik különösen az alábbi vagyonelemek:

a) ingatlanok és azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,

b) ingók,

c) egyéb vagyoni értékű jogok,

d) értékpapírok,

e) immateriális javak,

f) pénzeszközök, illetve

g) követelések [továbbiakban együttesen: önkormányzati vagyon].

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) egyéb vagyoni értékű jogok különösen: bérleti jog, használati jog, koncessziós jog;

b) értékpapírok: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [továbbiakban: Szt.] által értékpapírnak minősített, jogot – így különösen tulajdoni részesedést [pl. részvény, üzletrész, részjegy, vagyonjegy] illetve hitelviszonyt [pl. kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél] – megtestesítő okirat;

c) forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügyletek szabad tárgya lehet;

d) ingatlan: az ingatlan - nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény [továbbiakban: Inytv.] és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet [Ivnyr.] hatálya alá tartozó földrészlet, épület, pince, társasházi külön tulajdon a hozzá tartozó közös tulajdonnal együtt;

e) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használati jog, jelzálogjog, szolgalmi jog;

f) ingó: a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök [pl. gépek, berendezések, járművek], valamint a számviteli szabályok szerinti készletek [áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek];

g) immateriális javak különösen: vagyoni értékű jogok, üzleti- vagy cégérték, szellemi alkotásokhoz fűződő jogok;

h) követelések: a külön jogszabályokban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek – ide értve a helyi adók és egyéb díjak, pótlékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is –, szerződéses viszonyból jogszerűen eredő, elfogadott és elismert termékek értékesítéséből illetve szolgáltatások nyújtásából eredő – az általános forgalmi adót is tartalmazó –, pénzértékben kifejezett fizetési igények, hitelviszonyt megtestesítő, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, befektetések értékesítéséből származó követelések, visszterhesen átadott pénzeszközök, rövid illetve hosszú lejáratú kölcsönügyletekből eredő igények;

i) pénzeszközök: készpénz, bankszámlán meglévő pénz, betét;

j) vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült, és ezen ismérvek alapján közös tulajdonsággal rendelkező, viszonylag homogén csoportja [pl. ingatlan, ingó, vagyoni értékű jogok, stb.];

k) vagyoni értékű jogok: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet;

l) vagyonkimutatás: a vagyonleltár alapján készített kimutatás, amely az önkormányzati vagyont annak állapota szerint mutatja be;

m) vagyonleltár: vagyonmérleg alátámasztását szolgáló kimutatás, amely a költségvetési év zárónapján meglévő önkormányzati vagyont tartalmazza;

n) vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben, forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede;

(3) Vagyonnal való rendelkezés alatt – e rendelet alkalmazásában – különösen az alábbiakat kell érteni:

a) vagyon elidegenítése;

b) vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog illetve szolgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását;

c) vagyon gazdasági illetve nonprofit gazdasági társaságba bevitele (apportálása), közalapítvány illetve alapítvány rendelkezésére bocsátása;

d) önkormányzati vagyonon fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság illetve nonprofit gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás;

e) vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon: használatba, hasznosításba adását, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződés keretében történő hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlását;

f) vagyon kezelésbe adása illetve kezelésből történő kivonása;

g) elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlása;

h) gazdasági illetve nonprofit gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető üzletrész, részvény alapján tulajdonosi jog gyakorlása;

i) önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a vagyon: üzemeltetésbe, használatba illetve hasznosításba adása;

j) vagyonszerzés;

k) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás;

l) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési törvény illetve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján való gazdálkodás;

m) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása;

n) Önkormányzatot érintő követelés érvényesítése, követelés elengedése, bevételről lemondás.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

4. Az önkormányzati vagyon részei

4. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat – forgalomképesség szerinti bontásban – e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, a vagyonleltár

5. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Szt.-ben foglaltak szerint nyilvántartja.

(2) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokról az Ivnyr. által előírtaknak megfelelő ingatlan - vagyonkatasztert fel kell fektetni, továbbá gondoskodni kell e nyilvántartás folyamatos vezetéséről és a benne szereplő adatok egyezőségéről az ingatlanügyi hatóságnál illetve vagyonkezelőnél vezetett nyilvántartásban szereplő azonos tárgyú adatokkal.

(3) Az önkormányzati vagyon kezelője felelős azért, hogy a kezelt vagyonban bekövetkezett adatváltozást a tulajdonos felé bejelentse, biztosítva, hogy a nyilvántartás naprakész legyen.

(4) Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos jogügyletekről – így különösen: szerződésekről, értékbecslésre, jogi képviseletre illetve szakértői tevékenységre adott megbízásokról –, valamint bírósági ítéletekről, közjegyzői okiratokról, egyéb hatósági döntésekről nyilvántartást kell vezetni, és gondoskodni kell a folyamatos vezetéséről.

(5) A (2) illetve (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartások állományának a felfektetéséről és folyamatos vezetéséről – az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.

(6) A vagyonleltár a tárgyévi költségvetés zárónapján meglévő önkormányzati vagyon kimutatására szolgál, célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele, számviteli szabályok szerinti értékben és mennyiségben.

(7) A vagyonleltárban a számviteli szabályok szerinti bontásban kell szerepeltetni a vagyont, továbbá fel kell tüntetni a vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(8) A vagyonleltár alapján készített vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadás) kell mellékelni.

6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. § (1) Az önkormányzati vagyont a számviteli szabályok szerinti értéken kell nyilvántartani.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására illetve megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően meg kell határozni a jogügylettel érintett vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét, az alábbiak szerint:

a) 1.000.000 Ft feletti értéken nyilvántartott ingatlan esetében 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértői értékbecslést kell készíteni;

b) 500.000 Ft feletti értéken nyilvántartott ingó dologról illetve dologösszességről 1 hónapnál nem régebbi tárgyszakértői értékbecslést kell készíteni;

c) tagsági jogot, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír esetében:

ca) tőzsdén jegyzettnél a tőzsdei árfolyamon;

cb) tőzsdén nem jegyzettnél illetve üzletrésznél 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés

alapján kell megállapítani.

(3) Ha az érintett vagyontárgyról a (2) bekezdés a) és b) pontjában rögzített érvényességi időn túli, de 1 évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés áll rendelkezésre, úgy annak az értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható a tulajdonosi döntésnél.

(4) A (2) bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására illetve megterhelésére irányuló tulajdonosi döntésnél az értékmeghatározás alapja a nyilvántartásban szereplő érték.

(5) Ha a tulajdonosi döntés nem vagyon átruházására, hasznosítására illetve megterhelésére irányul, nem történik vagyonmozgás, akkor – a vagyonszerzés esetét leszámítva – a forgalmi érték meghatározásánál a nyilvántartásban szereplő értéket kell figyelembe venni – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik.

(6) Vagyoni értékű jogok értékmeghatározásánál – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a vagyoni értékű jogok értékének megállapítására vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Bérleti jog illetve használati jog hasznosítása esetében a jog forgalmi értékének megállapításánál az éves bérleti illetve használati díjat – általános forgalmi adó nélkül – kell figyelembe venni.

(7) Öröklés útján szerzett vagyon esetében a hagyatéki eljárásban beszerzett adó – és értékbizonyítvány alapján megállapított értéket kell figyelembe venni az értékmeghatározásnál. Egyéb vagyonszerzéskor a vagyontárgyak értékét a jogügylet szerinti értéken illetve a (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján kell megállapítani.

(8) Az önkormányzati vagyonnak gazdasági illetve nonprofit gazdasági társaságok részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatásakor (továbbiakban: apport) a könyvvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe.

(9) Ha a tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy, akkor e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó, ha az önkormányzati vagyonról egy jogügylet keretében, egy szerződő féllel történik megállapodás.

(10) A vagyontárgyak becsült forgalmi értékét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megfelelő szakképesítéssel és a tevékenységre vonatkozó hatósági engedéllyel rendelkező illetve hatósági nyilvántartásba vett értékbecslő igénybevételével kell meghatározni.

(11) Vagyonértékesítéskor törekedni kell arra, hogy a felmerülő forgalmi értékbecslés költségeit – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a vételár részeként, egészben vagy részben a vevő viselje.

iii. Fejezet

Gazdálkodás és rendelkezés a vagyonnal

7. Vagyongazdálkodás közös szabályai

7. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.

(2) A Képviselő – testület a vagyongazdálkodási koncepció keretében állást foglal a vagyongazdálkodási irányelvekről. A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzati vagyon kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket.

(3) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(4) Önkormányzati vagyontárgy vállalkozásba történő apportálását illetve vállalkozásból történő kivonását gazdasági – műszaki elemzésnek kell megelőznie.

(5) Nem önkormányzati feladatellátást célul kitűző vállalkozásban vagy más tevékenységben csak az önkormányzati feladatok ellátása mellett nélkülözhető vagyontárgyakkal lehet részt venni.

(6) Az Önkormányzat a tulajdonában álló vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági illetve nonprofit gazdasági társaságot alapíthat illetve ilyen tagként vagy részvényesként beléphet.

(7) Önkormányzati feladatellátást ellátó gazdasági társaságnak meg kell felelnie a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) átlátható szervezetre és vagyonkezelőre vonatkozó előírásainak.

(8) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét, és legalább többségi befolyással rendelkezik.

(9) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályait betartva kezelni illetve gyarapítani.

(10) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1 000 000 Ft feletti értékű önkormányzati vagyontárgyat átruházni, hasznosítani csak versenyeztetési eljárás keretében, nyilvános – indokolt esetben zártkörű – pályázat útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

8. Vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

8. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost polgári jogi értelemben megilletik illetve terhelik.

(2) Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog tartalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) valamint jelen rendelet szabályozzák.

(3) Az önkormányzati vagyon felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő – testület illetve átruházott hatáskörben – e rendeletben meghatározottak szerint – a polgármester, a Képviselő - testület Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága, valamint a vagyonkezelők jogosultak gyakorolni. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő – testület döntése alapján az önkormányzati vagyon kezelésének, üzemeltetésének a feladatait átlátható szervezet láthatja el.

(5) Az önkormányzati vagyonkezelőket megilleti a kezelésükbe adott vagyontárgyak ingyenes használata, kötelesek – a tárgyévi költségvetési rendelet figyelembe vételével – teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. A használatukba adott vagyontárgyakkal – törvényi előírások illetve e rendelet keretei között – gazdálkodhatnak, az önkormányzati kötelező feladatok veszélyeztetése nélkül.

(6) A vagyonkezelő szerv vezetője az alapító okiratban illetve vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységi körén belül – az alaptevékenysége sérelme nélkül – jogosult a használatába adott ingatlan vagyontárgy egy részét bérbeadás útján hasznosítani.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott vagyontárgy hasznosításából származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg. A bevételt a rendelkezésére bocsátott vagyon megőrzésére, karbantartására illetve egyéb tárgyi eszköz beszerzésére köteles fordítani.

IV. Fejezet

Önkormányzati közfeladatok átadásához kapcsolódó vagyonkezelés

9. A vagyonkezelés fogalma

9. § (1) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve az Szt. szerinti könyvvezetési és beszámoló - készítési kötelezettséget is az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében meghatározott korlátozásokkal.

(2) A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.

(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott önkormányzati feladatok ellátása érdekében lehetséges.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott közszolgáltatások ellátásához szükséges, önkormányzati tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingó- és ingatlan vagyontárgyak kezelésbe adása vagyonkezelői szerződéssel történik.

(5) Vagyonkezelői jog főszabályként versenyeztetést követően és ellenérték fejében szerezhető meg. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a vagyonkezelői jogot – a Képviselő-testület döntése alapján – a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet szerzi meg.

(6) A pályázat kiírása előtt az Önkormányzatnak vagyonértékelést kell végeztetni a kezelésbe kerülő vagyonról. A vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni.

(7) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással együtt járó jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(8) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan - nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges, erről a vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni.

10. A vagyonkezelési szerződés

10. § (1) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény, a vagyonkezelésbe adás részletes szabályait szabályozó jogszabály valamint jelen rendelet határozza meg.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását;

b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel kapcsolatban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;

c) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;

d) a vagyonkezelési szerződés időtartamát;

e) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket; mellék-kötelezettségeket és egyéb biztosítékokat;

f) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzéket, értékével együtt, külön megjelölve a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyont, a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit;

g) az Önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket;

h) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

i) a számviteli adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

j) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (6) bekezdésében meghatározott tartalék képzésének módját.

k) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, módját.

11. A vagyonkezelő jogai, kötelezettségei

11. § (1) A vagyonkezelő jogosult – az Önkormányzat hozzájárulása esetén – a kezelésbe átadott vagyon használatát a feladatai ellátásához igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek kizárólag a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra átadni. Az Önkormányzat hozzájárulásáról a Képviselő – testület dönt.

(2) A használat tényleges átadásáról a vagyonkezelő köteles az Önkormányzat vagyongazdálkodással, - nyilvántartással foglalkozó szervezeti egységet 15 napon belül értesíteni.

(3) A vagyonkezelő köteles a birtokából kikerült vagyon használatának ellenőrzésére. A használó jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáért a vagyonkezelő sajátjaként felel.

(4) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott vagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat vagyongazdálkodással, - nyilvántartással foglalkozó szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.

(5) Ha a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles az Önkormányzatot – a polgármester útján – erről a körülményről 8 napon belül értesíteni.

(6) A kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat és kötelezettségeket felek megállapodása határozza meg.

(7) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra – az Önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra – vagyonbiztosítási szerződést kötni és az ellenértéket megfizetni.

(8) A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra (statisztikai jelentés, stb.), melyet közvetlenül vagy az Önkormányzat rendelkezésére bocsátása útján tesz meg.

(9) A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adás előtt – ingatlan esetén – az Önkormányzatnak rendeznie kell a fennálló közterheket, és korábbi jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket, teljesítéseket, valamint vagyonleltárt kell készítenie.

(10) A birtokba adási- és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az Önkormányzat vagyongazdálkodással, - nyilvántartással foglalkozó szervezeti egységének részére 15 napon belül meg kell küldeni.

12. A kezelt vagyon nyilvántartása, a vagyonkezelés ellenőrzése

12. § (1) A vagyonkezelő a kezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.

(2) A vagyonkezelő a kezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani, oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elkülöníthető legyen.

(3) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester útján évente ellenőrzi, aki a annak eredményéről köteles a Képviselő – testületet évente tájékoztatni.

(4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására, okirat bemutatására.

V. Fejezet

Gazdálkodás és rendelkezés egyes vagyontárgyakkal

13. Forgalomképtelen vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai

13. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyakat – tulajdonjogát nem érintő – hasznosítás, fenntartás, üzemeltetés, vagyonkezelés céljából a Képviselő – testület döntésével az Önkormányzat használatba adhat. Az üzemeltetés és vagyonkezelés anyagi fedezetét az üzemeltető, vagyonkezelő költségvetésében kell biztosítani.

(2) A forgalomképtelen vagyon üzemeltetője a vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával köteles használni, megőrzéséről fokozott szakmai elvárhatósággal gondoskodni.

14. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai

14. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy a Képviselő-testület döntése alapján – az Nvtv. 5. §-a szerinti korlátozással -:

a) elidegeníthető;

b) megterhelhető;

c) követelés biztosítéka, tartozás fedezete lehet;

d) vagyonkezelésbe adható;

e) vállalkozásba apportálható,

f) a vagyontárgyon osztott tulajdon létesíthető

(2) Jogszabály előírhatja, hogy az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyának az (1) bekezdés szerinti illetve egyéb jellegű hasznosításához az érintett miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. Ilyen esetekben a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles a hozzájárulást az illetékes minisztertől beszerezni.

15. Forgalomképes vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai

15. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető, forgalomképes vagyontárgyak korlátozás nélkül, szabadon hasznosíthatók a Képviselő – testület döntése alapján.

(2) Vállalkozás alapításánál, már működő vállalkozásba apportálásnál az Önkormányzat vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladhatja meg az általa vállalt felelősség.

VI. Fejezet

Vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának különös szabályai

16. Önkormányzati vagyontárgyak értékesítése

16. § (1) Képviselő – testület döntése alapján, kizárólag forgalomképes besorolású vagyontárgy értékesítésére kerülhet sor.

(2) Önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak elidegenítése – ha jogszabály másként nem rendelkezik – különösen az alábbi indokok fennállása esetén lehetséges:

a) az adott vagyontárgy az önkormányzati feladat ellátásához szükségtelenné válik;

b) az adott vagyontárgyhoz kapcsolódó önkormányzati feladat megszűnt, és a vagyontárgy más önkormányzati feladat teljesítéséhez nem kerül felhasználásra;

c) a vagyontárgy értékesítése gazdasági és célszerűségi okok miatt előnyösebb;

d) a vagyontárgyhoz kapcsolódó önkormányzati feladat hatékonyabban, költségkímélőbb módon oldható meg harmadik személy részére történő értékesítéssel;

e) az adott vagyontárgy az önkormányzati vagyongazdálkodási célok megvalósításához nem szükséges;

f) a vagyonértékesítés közérdeket, közcélokat szolgál (pl. városgazdálkodási, város rehabilitációs, lakásgazdálkodási célok, stb.);

g) jogszabályi kötelezettség teljesítése érdekében.

(3) Önkormányzati vagyontárgyak értékesítésének eljárási rendjét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

17. Önkormányzati vagyonszerzés ellenérték fejében

17. § (1) Az Önkormányzat vagyonának gyarapítását az éves költségvetésében biztosított ilyen célú előirányzata terhére teheti meg.

(2) Az önkormányzati vagyon gyarapítására kerülhet sor különösen:

a) az elővásárlási jog gyakorlása esetén;

b) tulajdonjog rendezése miatt (pl. közös tulajdon megszüntetése, telekhatár rendezése, tulajdont terhelő vagyoni értékű jog megváltása, stb.);

c) közérdekből (pl. városrendezés, városfejlesztés, lakásgazdálkodás céljából).

(3) Vagyonszerzés alkalmával az Önkormányzat ingatlanokat, vagyoni értékű jogokat illetve egyéb vagyontárgyakat vásárolhat.

(4) A megszerzett vagyontárgy hasznosításáról, üzemeltetéséről az Önkormányzatnak rövid időn belül gondoskodnia kell, a vagyonvesztés megakadályozása érdekében.

(5) Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések eljárási rendjét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

18. Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása, ingyenes vagy kedvezményes használatba adása

18. § (1) Önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –kedvezményesen átadni, ingyenesen vagy kedvezményesen használatba adni különösen az alábbi esetekben lehetséges:

a) önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan;

b) meghatározott céllal más önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak illetve önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnak;

c) közalapítvány illetve alapítvány javára vagyonrendelés illetve csatlakozás céljából;

d) civil szervezet, egyház részére.

(2) Képviselő – testület döntése alapján önkormányzati tulajdonú ingatlan ingyenes illetve kedvezményes használatba adására akkor kerülhet sor, ha a kedvezményezett a vagyon használatával kötelező önkormányzati feladatok ellátását átvállalja, vagy az Önkormányzat által elismert közösségi célok megvalósítását látja el és a vagyontárgy e feladat illetve tevékenység ellátáshoz szükséges. Az ingyenesen illetve kedvezményesen használatba adott vagyontárggyal kapcsolatos közterhek és közüzemi díjak viselése használatba vevőt terheli.

19. Felajánlott vagyon elfogadása

19. § (1) Az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott vagyontárgy elfogadásánál vizsgálni kell, hogy annak fenntartása, rendeltetésszerű használata az Önkormányzat számára többletköltséget eredményezhet-e.

(2) Önkormányzati költségvetési szerv részére ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgy tulajdonjoga az Önkormányzatot illeti meg.

(3) Ajándék illetve örökség útján felajánlott vagyon nem fogadható el, ha nem ismert annak értéke és terhei illetve a teher meghaladja a vagyon értékét.

20. Mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok hasznosítása

20. § (1) Önkormányzati tulajdonban levő belterületi ingatlanokat – elsősorban beépítetlen földrészletek –, amelyek átmenetileg más módon nem hasznosíthatók, mezőgazdasági célra is lehet hasznosítani. A hasznosítás bérbeadás útján, határozott időre, legfeljebb 10 éves időtartamra lehetséges.

(2) Mezőgazdasági hasznosításra nem adható bérbe az olyan belterületi ingatlan, amelynek ilyen célú hasznosítása jogszabályba, hatósági előírásba illetve településrendezési terv előírásokba ütközik.

(3) Önkormányzati tulajdonban álló termőföld minősítésű külterületi ingatlanok mezőgazdasági célra hasznosíthatók, haszonbérbe adás útján. A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legfeljebb 20 évre köthető.

21. Önkormányzati közfeladat ellátása üzemeltetés illetve használatba adás útján

21. § (1) Ha jogszabályi rendelkezés nem engedi meg vagyonkezelői jog létesítését illetve az Önkormányzat a közfeladatát nem vagyonkezelő közreműködésével kívánja ellátni, úgy a közfeladat ellátására vonatkozó szerződés megkötésével a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati vagyontárgyak üzemeltetésre vagy használatra átadásra kerülnek.

(2) Az üzemeltetésre vagy használatra átvevő kizárólag átlátható szervezet lehet.

(3) Egyház részére önkormányzati vagyontárgy üzemeltetésbe illetve használatba adására közfeladat ellátására vonatkozó szerződés megkötése nélkül is sor kerülhet, ha az átadás az Önkormányzat által elismert közösségi célok megvalósítását szolgálja.

22. Önkormányzati ingatlannal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás

22. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati ingatlannal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás – a megterhelés esetét kivéve – megadásáról a polgármester dönt, amennyiben a jogügylet illetve jognyilatkozat nem jár az Önkormányzatra nézve kötelezettségvállalással.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi jognyilatkozat esetei különösen:

a) építési (bontási) engedélyhez hozzájárulás megadása;

b) birtokvédelem érvényesítése;

c) kártérítési (kártalanítási) igény érvényesítése;

d) közigazgatási hatósági eljárásokban érintett ügyfélként a jogorvoslati jogról lemondás.

23. Átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása

23. § (1) Az önkormányzati költségvetési elszámolási számlán levő, átmenetileg szabad pénzeszközök rövid lejáratú – 6 hónapot meg nem haladó időtartamú –, államilag garantált értékpapírba (államkötvény, kincstárjegy, stb.) történő befektetéséről illetve betétként történő elhelyezéséről és visszaváltásáról, továbbá a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások igénybevételéről a polgármester dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést megelőzően a polgármester legalább 3 pénzintézettől ajánlatot kér, és a legjobb ajánlatot tevővel köti meg a szerződést.

24. Az önkormányzati kizárólagos illetve résztulajdonban levő gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokkal kapcsolatos rendelkezések

24. § (1) A Képviselő – testület választja vagy jelöli az Önkormányzat, mint tulajdonos képviselőit a kizárólagos illetve résztulajdonában álló gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokba, az igazgatósági illetve felügyelő bizottsági tagságra.

(2) A választott igazgatósági illetve felügyelő bizottsági tagok kötelesek az Önkormányzat érdekeit képviselni és érvényre juttatni a társasági döntéseknél, továbbá haladéktalanul tájékoztatni a Képviselő – testületet az önkormányzati érdekekkel várhatóan ellentétes társasági döntésről.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló társaságoknál a Ptk. illetve az alapító okirat által a társaság legfőbb döntéshozó szervének kizárólagos hatáskörébe utalt kérdésekben, ügyekben a Képviselő – testület dönt.

25. Önkormányzati követelésekről való lemondás

25. § (1) Az Önkormányzat kizárólag a behajthatatlan követeléseiről mondhat le.

(2) Behajthatatlan a követelés különösen akkor, ha:

a) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű a követelés, és az adós önkéntes teljesítésre történő felhívása igazoltan megtörtént;

b) a hatályos jogszabályok alapján elévült;

c) az adós ellen vezetett végrehajtási eljárás során megállapítást nyert, hogy nincs vagy csak részben van fedezet a követelés kielégítésére;

d) a felszámolási eljárás során, a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;

e) igazoltan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;

f) az adós nem fellelhető – magánszemélynél lakó - illetve tartózkodási helye, jogi személynél illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél székhelye, telephelye nem ismert –, és ez a körülmény hitelt érdemlően bizonyított.

(3) A követelés elengedéséről vagy mérsékléséről tulajdonosi döntés hozható:

a) csődeljárásban kötött csődegyezségi megállapodásban;

b) bírósági peres illetve nem peres eljárásban kötött egyezség alapján;

c) peren kívül kötött egyezség keretében.

(4) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 80. § (1) bekezdésében kapott jogszabályi felhatalmazás alapján az Önkormányzat követeléséről lemondhat illetve követelését engedményezheti.

(5) Önkormányzati lejárt pénzkövetelésre – az adós kérelmére – fizetési könnyítésként részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot, továbbá bármelyik részlet nem teljesítése esetén a követelés egy összegben esedékessé válik. Részletfizetés időtartamára az adós fő szabályként a Ptk. szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, viszont méltányosságból – adós külön kérelmére – a felszámításától el lehet tekinteni.

(6) Az önkormányzati követelés elengedéséről szóló tulajdonosi döntés lehet:

a) kérelmet elutasító;

b) kérelemnek helyt adó;

c) kérelemnek részben helyt adó;

d) kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező;

e) kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező;

f) kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez kötő.

VII. Fejezet

Vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlója

26. Vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlója

26. § (1) Az önkormányzati vagyontárgyakat érintő tulajdonosi döntések közül – értékhatártól függetlenül – a Képviselő – testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbiak:

a) vagyonszerzésnél a felajánlott vagyon elfogadásáról – ideértve a csere esetét – döntés;

b) vagyonszerzéskor a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolása – kivéve a törvény alapján forgalomképtelen vagyontárgyakat –, azt követően annak átsorolása;

c) ingatlan értékesítésre – ideértve a csere esetét – történő kijelölése;

d) ingatlan vásárlása;

e) ingatlan vagyoni értékű joggal történő megterheléséről döntés;

f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;

g) hitelfelvétel – ideértve a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vállalkozás hitelfelvételét –;

h) kezesség vállalása;

i) vagyontárgy kedvezményes átruházásáról, ingyenes vagy kedvezményes használatba adásáról dönt;

j) vagyonkezelői jog megszerzésére kiírt pályázat tartalmának jóváhagyása, pályázat elbírálása, vagyonkezelési szerződés jóváhagyása (megkötés, módosítás,megszüntetés), valamint versenyeztetés nélküli esetben a vagyonkezelő személyének meghatározása.

k) gazdasági és nonprofit gazdasági társaság alapítása, befektetés (pénzbeli illetve apport) gazdasági társaságokba, társasági részesedés (üzletrész, részvény) értékesítésre történő kijelölése;

l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás és a vagyoni hozzájárulás biztosítása;

m) közalapítvány létrehozása, alapítványhoz csatlakozás, közösségi célú alapítványi forrás átvétele és átadása;

n) behajthatatlan önkormányzati követelések törlése;

o) ingatlan értékesítésére vonatkozó döntés.

(2) A Képviselő – testület hatáskörébe tartozik az 1.000.000 Ft feletti összegű követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítés engedélyezése.

(3) Polgármester hatáskörébe tartozik:

a) Képviselő – testület tulajdonosi döntése alapján a vagyon feletti rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele illetve jogügyletek megkötése;

b) átmenetileg szabad felhalmozási és működési célú pénzeszközök hasznosítása (pl.: betét lekötés, állampapír vásárlás, diszkontkincstárjegy vásárlás, stb.)

c) mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok hasznosítása

d) ingó értékesítése – ideértve a csere esetét –, hasznosítása, megterhelése;

e) 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó értékű ingó áru, építési beruházás, szolgáltatás beszerzése, e rendelet 3. melléklet IV. fejezete szerinti eljárási rendben;

f) vagyonkezelő szerv vezetője által kötött bérleti szerződés jóváhagyása;

g) vagyonkezelő szerv általi ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog értékesítésének jóváhagyása;

h) 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó összegű követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítés engedélyezése.

(4) Vagyonkezelő szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik a használatába adott ingatlan egy részének hasznosítása, bérbeadás útján.

27. § (1) Ahol e rendelet nem nevesíti a tulajdon feletti rendelkezési jog gyakorlóját, ott a döntésre jogosult alatt az Önkormányzat Képviselő – testületét kell érteni.

(2) Az önkormányzati vagyont érintő jogügyletben, közigazgatási hatósági illetve bírósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot az Önkormányzat képviseletében a polgármester gyakorolja, aki szükség esetén – megbízás útján – gondoskodik a jogi képviseletről is.

vIII. Fejezet

Záró rendelkezések

27. Hatályba léptető rendelkezés

28. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

28. Az Európai Unió jogának való megfelelés

29. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK (2006. december 12.) irányelvnek való megfelelést szolgálja.

29. Módosító rendelkezések

30. § (1) Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SzMSz) 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.”

(2) Az SzMSz 6. számú melléklete helyébe jelen rendelet 4. számú melléklete lép.

30. Hatályon kívül helyező rendelkezés

31. § Hatályát veszti az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 34/2009. (XI. 26.) Ör. rendelet.

1. melléklet¹

üres cím

(A melléklet szövegét a(z) 1_melléklet 2016 12 23.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet²

SZABÁLYZAT

A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések rendjéről

Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő - testülete (továbbiakban: Képviselő - testület) Sándorfalva Város Önkormányzatának a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseinek eljárásrendjét az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésére figyelemmel az alábbiak szerint szabályozza:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A Szabályzat célja

1. A Szabályzat célja, hogy a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása, a verseny tisztaságának biztosítása érdekben szabályozza Sándorfalva Városi Önkormányzatának közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzései előkészítésének, lefolytatásának, dokumentálásának, belső ellenőrzésének rendjét.

2. A Szabályzat hatálya

2. A Szabályzat szervi hatálya kiterjed:

a) Sándorfalva Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), illetve a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),

b) az Önkormányzat, illetve jogelődje által alapított önkormányzati költségvetési szervekre (intézményekre),

c) az Önkormányzat, illetve jogelődje által alapított gazdasági társaságokra,

[az a)-c) pontokban felsoroltak a továbbiakban együtt: ajánlatkérők].

3. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az ajánlatkérők által beszerezni kívánt árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el mindenkor hatályos közbeszerzési értékhatárt.

4. A Szabályzat hatálya nem terjed ki:

a) a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzésekre,

b) azon beszerzésekre, melyek a közbeszerzési értékhatárt el nem érik, de a pályázati rendszerhez kapcsolódnak és a kiíró a pályázati felhívásban és a kapcsolódó támogatási szerződésben meghatározza az egyes beszerzésekre vonatkozó konkrét eljárási rendet,

c) a beszerzésre, ha azt az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társasága is el tudja végezni,

d) azon nettó 500 000 Ft értékhatár alatti beszerzésre, amely az ajánlatkérő rendeltetésszerű, mindennapi működéséhez szükséges,

e) az olyan beszerzésre, melynek tárgya közvetlen magántulajdon megvásárlására irányul, melyben a verseny lehetősége kizárt,

f) a beszerzésre, ha műszaki-technikai sajátosságok miatt csak egy szervezet képes a beszerzést teljesíteni illetve más szervezettől való beszerzés esetén műszakilag eltérő és nem illeszkedő termék beszerzését eredményezné,

g) az olyan szolgáltatás megrendelésre, melye teljesítése jellegénél fogva bizalmi jellegű, személyhez vagy szervezethez kötött (pl. vezetői tanácsadás),

h) az olyan felújítási, javítási, karbantartási célú beszerzésre, mely rendkívüli helyzet előállása miatt vált szükségessé és azonnali intézkedést igényel,

i) a katasztrófa okozta károk elhárítása vagy megelőzése érdekében szükségessé váló, azonnali beszerzésekre,

j) a beszerzésre, ha az Önkormányzat Képviselő-testülete különleges indokra tekintettel mentességet ad a Szabályzat alkalmazása alól valamint

k) a beszerzésre, melynek tárgya egyéb szakértői tevékenység.

3. Az eljárásban részt vevő személyek

5. A beszerzési eljárásban

a) az eljárások megindítása,

b) a beszerzés eredményének megállapítása és a döntés

a felhasználási cél és hely szerint illetékes önkormányzati szerv vezetőjének – képviselő-testület, polgármester, jegyző, intézményvezető, ügyvezető igazgató - feladata és hatásköre (a továbbiakban: Megrendelő).

6. A Megrendelő a beszerzési eljárás megindításával egyidejűleg dönt:

a) az eljárás lefolytatásának szakmai segítése érdekében külső, eseti szakértő bevonásáról és díjazásáról

b) ajánlattételi felhívás tartalmáról.

7. A beszerzési eljárás lebonyolításáért az Önkormányzat Jegyzője felel, aki a feladatát a Hivatalon keresztül látja el. Az adott beszerzési eljárást lebonyolító ügyintézőt (a továbbiakban: Lebonyolító) a Jegyző jelöli ki.

8. A Lebonyolító feladatai:

a) a dokumentáció előkészítése,

b) az ajánlatok átvétele és megőrzése,

c) amennyiben a beszerzési eljárás megengedi, szükség esetén hiánypótlás, tisztázó kérdések feladása,

d) döntési javaslat írásbeli elkészítése jegyzőkönyv formájában, kivéve ha sürgősségi előterjesztés során dönt róla az Önkormányzat képviselő-testülete,

e) az ajánlattevőknek az eljárás eredményéről való kiértesítése,

f) a vállalkozási, megbízási, stb. szerződés előkészítése,

g) a beszerzési eljárás dokumentációjának összeállítása irattárazásra.

9. A Hivatal egy-egy pénzügyi, jogi valamint műszaki végzettségű köztisztviselője – valamint a 2. pont b-c) alpontok szerinti ajánlatkérők esetén az ajánlatkérő képviselője - együttesen végzi a beérkezett ajánlatok formai és tartalmi értékelését, majd ennek alapján a döntési javaslatot megfogalmazza.

4. Összeférhetetlenség

10. Az adott beszerzési eljárás előkészítését megelőzően a megrendelő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevonni kívánt személy vagy (erőforrást biztosító) szervezet köteles írásban bejelenteni, amennyiben vele szemben a mindenkor hatályos közbeszerzési törvényben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn.

11. Akinek személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az eljárás menetében összeférhetetlenségi ok keletkezett, az köteles az eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

II. Fejezet

A beszerzési eljárások típusai

5. A beszerzési eljárások típusai

12. A nettó 200 000 forintot el nem érő egyedi értékű beszerzés esetén az ajánlatkérő nem kér be árajánlatot, hanem a rendelkezésre álló árlista, a telefonon vagy interneten történt tájékozódás alapján történik a beszerzés.

13. A nettó 200 000 forintot meghaladó, de nettó 500 000 forintot el nem érő egyedi beszerzés esetén három árajánlatot kell összehasonlítani. Az árajánlatok beszerezhetők írásban, internetről, katalógusból vagy egyéb dokumentumból.

14. A nettó 500 000 forintot elérő vagy meghaladó, de a mindenkori közbeszerzési értékhatárt el nem érő egyedi értékű beszerzés esetén a III. fejezetben szabályozottak szerint három ajánlattételi dokumentációt kell kiküldeni. Az összességében legkedvezőbb árajánlatot tevővel kerülhet sor szerződéskötésre.

III. Fejezet

A nettó 500 000 forintot elérő vagy meghaladó, de a mindenkori közbeszerzési értékhatárt el nem érő egyedi értékű beszerzés részletes szabályai

6. Ajánlattételi felhívás

15. A nettó 500 000 forintot elérő vagy meghaladó, de a mindenkori közbeszerzési értékhatárt el nem érő egyedi értékű beszerzés (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: beszerzés) az ajánlattételi dokumentáció legalább három, a beszerzés tárgyának megfelelő ajánlattevő részére történő megküldésével indul.

16. Az ajánlattételi dokumentáció célja, hogy biztosítsa az ajánlatok alakszerűségét, a formai és tartalmi követelmény ellenőrizhetőségét, az ajánlatok összehasonlíthatóságát.

17. A dokumentációnak az alábbi adatokat, információkat, nyilatkozat mintákat kell tartalmaznia:

a) kötelező elemek:

a1) ajánlatkérő nevét, címét, elérhetőségét,

a2) a beszerzés tárgyának rövid, lehetőség szerint számszerű leírása,

a3) az ajánlat összeállításával kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó szabályokat,

a4) az ajánlat tartalmi és formai követelményeit,

a5) a beszerzésre vonatkozó ajánlatra és a dokumentációban foglalt feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozat mintát (e melléklet Függeléke),

a6) a kiegészítő tájékoztatás kérés módját, határidejét,

a7) az ajánlatok benyújtásának módját, helyét, határidejét,

a8) az ajánlatok felbontásának módját, helyét, idejét,

a9) az ajánlatok érvényességének feltételeit,

a10) az ajánlatok bírálatának szempontrendszerét, az értékelésének módját,

a11) a beszerzés jellegének megfelelően műszaki leírást, specifikációt, tervdokumentációt, árazatlan költségvetést, egyéb műszaki dokumentációt

a12) a beszerzés és a kötendő szerződés típusát (áru, építés, szolgáltatás),

a13) a szerződéskötés és a teljesítés határidejét.

b) választható elemek:

b1) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság feltételeit,

b2) a műszaki és szakmai alkalmasság feltételeit,

b3) a b1)-b2) pontokra vonatkozó igazolások módját,

b4) a hiánypótlás lehetőségének tényét, rendjét, módját,

b5) az ajánlattevőkre vonatkozó kizáró okokat és alkalmassági feltételeket,

b6) a kötendő szerződés tervezetét.

7. Az ajánlattételi dokumentáció módosítása, visszavonása

18. A Megrendelő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlattételi dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlattételi dokumentációt kell egyidejűleg minden ajánlattevőnek igazolható módon küldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a helyben szokásos módon, melyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani.

19. A Megrendelő az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja az ajánlati dokumentációt. Erről a Megrendelőnek minden ajánlattevőt haladéktalanul igazolható módon értesítenie kell valamint a visszavonásról szóló hirdetményt az ajánlattételi dokumentációval azonos módon közzé kell tennie.

20. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártakor áll be. Az ajánlattételi kötöttség beálltával az ajánlat nem módosítható.

8. Hiánypótlás

21. Ha a Megrendelő nem zárta ki a hiánypótlás lehetőségét és a lebonyolító hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről igazolható módon köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.

22. A Lebonyolító köteles meggyőződni arról, hogy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásnak megfelelően eleget tett-e. A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat módosítását.

9. Az ajánlatok értékelése

23. A Megrendelő fenntartja a jogot, hogy az eljárást eredménytelenné vagy az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítsa.

24. Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem érkezett ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett,

c) egyik ajánlattevő sem tett a Megrendelő anyagi fedezete mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot (túlárazás) vagy

d) valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt a Megrendelő az eljárás érvénytelenségéről dönt.

25. Érvénytelen az ajánlat, ha

a) a dokumentációban meghatározott határidő után nyújtották be,

b) az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek,

c) az ajánlattevő ajánlatában meghatározott ellenszolgáltatás mértéke alapján közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni,

d) az ajánlati kötöttség beálltát követően módosítja az ajánlattevőt,

e) a hiánypótlás során módosítja az ajánlattevő,

f) az ajánlattevővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, az ajánlat nem felel meg a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb követelményeknek

g) a dokumentációban meghatározott egyéb érvénytelenségi ok áll fenn.

26. Amennyiben csak egy ajánlat érkezik a Megrendelő jogosult az eljárás eredménytelenségéről dönteni.

IV. Fejezet

A beszerzési eljárások általános, közös szabályai

10. A beszerzési eljárások előkészítése

27. A középtávú gazdasági programmal összhangban minden év decemberéig valamennyi Megrendelő összeállítja a következő költségvetési évre vonatkozó saját beszerzési tervét, amelyet a Hivatal Műszaki Irodája rendszerez, ellenőriz, várható bekerülési költségét meghatározza.

28. Az éves beszerzési terv alapján a Képviselő-testület a költségvetési rendeletében véglegesíti a beszerzési tervet és dönt a beszerzési terv végrehajtásáról.

11. Beszerzések lebonyolítása

29. A nettó 500 000 Ft értékhatár feletti beszerzések lebonyolításáról a Megrendelő a saját szervezetén keresztül gondoskodik, melynek során az alábbi feladatokat látja el:

1. megköti a beszerzési eljárás eredményeképpen a nyertes ajánlattevővel a szerződést,

2. gondoskodik a műszaki ellenőrzés, műszaki átadás-átvételi eljárás, az üzembe helyezési eljárás lebonyolításáról, teljesítésigazolásról,

3. ellenőrzi a határidők betartatását,

4. beszerzi a használatba vételi és egyéb működési-, forgalomba helyezési, stb. engedélyeket,

5. ellenőrzi a számlákat, szállítóleveleket, egyéb bizonylatokat, kifizetéseket,

6. szükség esetén eljár a műszaki tartalom-, pénzügyi határidő módosítása ügyében,

7. folyamatosan dokumentálja a szerződést érintő módosításokat és a szerződés teljesítését,

8. gondoskodik a beszerzéssel kapcsolatos lezárt dokumentáció irattári elhelyezéséről.

12. A beszerzések ellenőrzése

30. Az Önkormányzat és költségvetési szervei valamint gazdasági társaságai beszerzési eljárásainak ellenőrzését belső ellenőrzés, illetőleg könyvvizsgáló útján kell ellátni.

13. Beszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat

31. Ajánlattevő bármely Megrendelő által jelen Szabályzat keretein belül indított eljárással kapcsolatban az általa jogosnak tartott sérelme esetén a döntés közlésétől számított 15 napon belül jogorvoslati kérelemmel fordulhat a Képviselő - testülethez.

32. A Jegyző a Hivatal szervezetén keresztül gondoskodik a beszerzési dokumentáció és a jogorvoslatra tett észrevételek összeállításáról, illetve elkészítéséről és azok soron következő Képviselő-testületi ülés elé való beterjesztéséről.

33. A Képviselő-testület a jogorvoslati kérelem tárgyában kizárólag a beszerzési eljárás jelen rendelet és szabályzat szerinti jogszerűségét vizsgálja.

34. A Képviselő-testület a jogorvoslati kérelem tárgyában vizsgált beszerzési eljárással kapcsolatban, részletes indokolás mellett az alábbi határozatot hozhatja:

a) a beszerzési eljárás jogszerűségét megerősíti,

b) a beszerzési eljárást érvénytelennek nyilvánítja és új beszerzési eljárás lefolytatását rendelheti el.

14. A beszerzési eljárás dokumentálása

35. A beszerzési eljárások egyes lépéseit – azok előkészítésétől az eredmény kihirdetéséig, illetve a szerződés teljesítéséig, a jogorvoslati eljárás jogerős befejezéséig terjedően – a Lebonyolító köteles írásban dokumentálni.

36. A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratnak a beszerzési eljárás lezárulásától, illetve a szerződés teljesítésétől, valamint a jogorvoslati eljárás jogerős befejezésétől számított 5 évig történő megőrzéséről a Megrendelő gondoskodik.

1. függelék a 2. melléklethez³

Ajánlattételi lap

A Sándorfalva Város Önkormányzata ajánlatkérő által ________________________ __________________________________________________ tárgyában megindított értékesítési eljáráshoz.

Ajánlattevő adatai:

Ajánlattevő neve:
Ajánlattevő címe/székhelye:
Képviselő neve:
Kapcsolattartó neve:
Kapcsolattartó telefon, fax száma:
Kapcsolattartó e-mail címe:

Ajánlat legfontosabb tartalmi elemei:

Ajánlati ár (HUF)
Megfizetésének módja:

Nyilatkozat az ajánlati feltételek elfogadásáról

Alulírott

cím: szám alatti lakos ajánlattevő vagy mint a(z)
(cím/székhely: ) ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője,

az ajánlattételi dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és műszaki leírás gondos áttekintése után ezennel kijelentem, hogy az ajánlattételi dokumentációban és a szerződéstervezetben foglalt valamennyi feltételt megismertük, megértettük, azokat a jelen nyilatkozattal elfogadjuk és ajánlatunkat ezen dokumentumoknak megfelelően állítottuk össze.

Mellékletek: pl. ajánlati biztosíték befizetésének igazolása

_______________________________________

Dátum: _____________________________________

ajánlattevő (cégszerű) aláírása

3. melléklet⁴