1. rendeletalkotás,

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

3. törvény által hatáskörében utalt választás, kinevezés, megbízás,

4. helyi népszavazás kiírása,

5. önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

6. gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról

7. településrendezési terv jóváhagyása

8. hitelfelvétel, kölcsönfelvétel,

9. kötvénykibocsátás,

10. más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás,

11. államháztartáson kívüli forrás átvétele, és átadása,

12. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, kiválás,

13. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,

14. nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

15. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

16. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,

17. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

18. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti,

19. döntés képviselő, polgármester méltatlansági, vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, összeférhetetlenségi ügyében,

21. döntés a képviselői megbízatás megszűnéséről, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

22. településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,

23. településszervezési kezdeményezés,

24. bíróságok ülnökeinek megválasztása

25. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

1. tájékoztatási kötelezettség mellett:

2. Rendkívüli települési támogatás

3. Települési támogatás

4. Sándorfalva város címerének, zászlajának, pecsétjének használatának engedélyezése

5. Köztemetés

6. Tulajdonosi hozzájárulás:

7. Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás

8. Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat bírálati sorrendjének felállítása

1. közterületi engedélyek

1. A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

1. A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.

1. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladatai különösen:

2. Ügyrendi Bizottság feladatai

3. Humán Bizottság feladatai:

1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

2. Rendelet tervezet előterjesztése esetén az 1. pontban foglaltakon kívül az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 39. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület tagja, valamint a képviselő-testület bizottságai nem képviselő tagjai (a továbbiakban együttesen: képviselő) a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles megtenni.

2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).

3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és jogszabály által meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I / 1. pont szerinti határidőben.

2. A vagyonnyilatkozatokat a közös önkormányzati hivatalban a vagyonnyilatkozat nyilvántartására és ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bizottságának titkári feladatait ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.

3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön – külön borítékban adja az átvételre jogosult köztisztviselőnek.

4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban történik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott zárt borítékban történik.

5. A vagyonnyilatkozatok tartalmi kellékeit (képviselői és hozzátartozói meghatalmazás, igazolás másodpéldánya, borítékolt vagyonnyilatkozatok), a képviselő – testület Bizottsága vizsgálja meg. A vagyonnyilatkozatok tartalmi kellékeit (képviselői és hozzátartozói meghatalmazás, igazolás másodpéldánya, borítékolt vagyonnyilatkozatok), a képviselő – testület Bizottsága vizsgálja meg.

1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten, erre a célra kijelölt tároló dobozban, kell tartani, amely páncélszekrényben kerül elhelyezésre.

2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.

3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a Bizottság titkára végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.

4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat nyilvános részébe a közös önkormányzati hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.

6. A Jegyző felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas – vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő – testületi tagnak, amelyről igazolást kell kiállítani.

8. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett képviselő a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának az ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatására a vagyonnyilatkozat tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg pontosan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésére ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a dokumentálni kell.

4. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő - testületet következő ülésén tájékoztatja.

5. A vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat, az eljárást követően 8 napon belül meg kell semmisíteni a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében, az érintett képviselő és az Bizottság legalább egy tagjának jelenlétében, a bizottság titkárának közreműködésével. Az azonosító adatok megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a jegyző a felelős.

2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelésének szabályainak megtartásáért a Bizottság titkára felelős.

1. A Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okirata, alapadatai

1.1. A Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Alapító Okiratának

1.1.1. A Hivatal az Alapító Okiratát Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 3/2013. (I. 24.) Kt. sz. határozatával, Dóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 4./2013. (I. 24.) Kt. sz. határozatával fogadta el.

1.1.2. Az ezt követően elfogadott Alapító Okirat módosítások:

Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 50/2014. (IV. 24.) Kt. sz. határozata

Dóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 29/2014. (IV. 23.) Kt. sz. határozata

2. A Hivatal illetékességi területe

A Hivatal illetékességi területe: Sándorfalva város és Dóc község közigazgatási területe.

3. A Hivatal jogállása és feladatai

3.1. A Hivatal jogi személyiséggel és önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv.

3.2. A Hivatal közfeladata:

3.2.1. A helyi önkormányzatokról szóló mindenkor hatályos törvény alapján ellátja az általános illetékességi területén található önkormányzatok működésével, valamint ezen önkormányzatok polgármestereinek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

3.2.2. A Hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

3.2.3. A Hivatal közfeladatának, alaptevékenységének államháztartás szakfeladat rendje szerinti megjelölése:

3.3. A kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeket a 1. melléklet szerinti, a Hivatal Alapító Okirata tartalmazza.

3.4. A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem végez, alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gazdálkodó szervezetek felett nem gyakorol.

3.5. A Hivatal alaptevékenységeinek ellátása során felmerülő kiadások költségvetési forrásait a Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkori éves költségvetési rendelet tartalmazza.

3.6. A Hivatalt a jegyző vezeti, aki ellátja az Mötv.-ben a jegyző számára meghatározott feladatokat.

3.7. A Hivatal ellátja a Sándorfalva Városi Önkormányzat és Dóc Községi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: Önkormányzatok) működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, így különösen:

3.8. A Hivatal

3.8.1. a Képviselő-testületek tevékenységével kapcsolatban:

3.8.2. a Képviselő-testületek bizottságai működésével kapcsolatban:

3.8.3. a képviselők munkájának segítése érdekében, a IV/10.8.-10.9. pontokba foglalt szabályok szerint:

3.8.4. a polgármesterek, alpolgármesterek munkájával kapcsolatban:

3.8.5. a nemzetiségi önkormányzat tevékenységével kapcsolatban, a Dóci Kirendeltség által:

3.8.6. a pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenőrzési feladatok körében ellátja:

3.9. A Hivatal az Áht. 10. § (4a) bekezdése alapján az alábbi költségvetési szervek tekintetében látja el az Áht. végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 9. § (1) bekezdése szerinti (gazdasági szervezeti) feladatokat:

3.10. A Hivatal az önkormányzatok intézményeinél a pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenőrzési feladatokat a Képviselő-testületek által külön határozattal elfogadott együttműködési megállapodások alapján látja el.

3.11. A Hivatal a társulási megállapodások alapján, ellátja az önkormányzat társulásainak munkaszervezeti feladatait.

1. A Hivatal irányítása

1.1. A költségvetési szerv irányítói jogait Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Sándorfalvi Képviselő-testület) gyakorolja.

1.2. Sándorfalva Városi Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: Sándorfalva polgármestere) Sándorfalvi Képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörben látja el a Hivatal általános irányítását.

1.2.1. Dóc Községi Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: Dóc polgármestere) saját hatáskörében irányítja a Dóci Kirendeltséget.

1.2.2. Sándorfalva polgármestere a Sándorfalvi Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában foglaltakra is figyelemmel:

1.3. A polgármester munkáját az alpolgármester segíti, feladatait a polgármester által meghatározottak szerint látja el.

1.3.1. A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

1.4. A polgármesterek a hatáskörükbe tartozó ügyekben (lásd: IV/5.1. pont) külön szabályzatban szabályozzák a kiadmányozás rendjét.

1.5. Sándorfalva polgármestere heti rendszerességgel vezetői értekezletet tart.

1.6. A Sándorfalvi Képviselő-testület irányítási jogköre nem terjed ki konkrét államigazgatási ügyekre, egyedi hatósági ügyekre, az egyedi döntéseket nem bírálhatja felül, annak intézésére utasítást nem adhat, de a hivatali ügyintézést átfogóan elemezheti, értékelheti, és annak javítására feladatokat is meghatározhat.

2. A Hivatal vezetése

2.1. A jegyző vezeti a Hivatalt , aki:

2.1.1. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki:

2.1.2. A jegyző a Hivatal szakügyintézőivel együtt, szakmai hozzáértésével segíti a Képviselő-testületek, a polgármesterek és a bizottságok munkáját, másfelől – mint az államigazgatási hatáskörök gyakorlásának önálló címzettje – az állam megbízásából hatósági jogköröket lát el.

2.2. A jegyző, mint a hivatali szervezet vezetője, az Ügyrendben és a munkaköri leírásokban szabályozza a hivatali szervezetre, a szervezeti egységekre vonatkozó részletes tevékenységeket, és a helyettesítés rendjét. Az Ügyrend a Hivatal SzMSz-ének 1. Függelékét képezi.

2.3. A jegyző feladatai a jogszabályokban, továbbá a székhely szerinti önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzítettek figyelembevételével különösen az alábbiak:

2.3.1. A testületek működésével kapcsolatban:

2.3.2. A Hivatal működésével kapcsolatban:

p1) előkészíti az önkormányzatok és intézményeik, önkormányzati cégek belső ellenőrzésének meghatározására vonatkozó testületi döntéseket,

p2) testületi jóváhagyásra előkészíti az önkormányzatok éves belső ellenőrzési tervét,

p3) fogadja, értékeli a belső ellenőrzési jelentéseket, előkészíti a szükséges intézkedéseket, indokolt esetben gondoskodik ezek testületi előterjesztésre történő előkészítéséről,

p4) előkészíti a testületi előterjesztést a tárgyévre vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési jelentésről.

2.4. A polgármester évente egyszer ún. összapparátusi -, tehát az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai munkatársai számára – értekezletet tart.

2.5. A jegyző és a polgármester együtt kéthetente, továbbá a jegyző szükség szerint önállóan is hivatali csoportvezetői értekezletet tart.

2.5.1. A Dóci Kirendeltségen havonta egyszer Dóc polgármestere és a jegyző, vagy helyette az aljegyző együttesen tart csoport megbeszélést.

2.5. A jegyző a Hivatal működése szempontjából létfontosságú témákban folyamatosan tájékoztatja a polgármestereket.

3. A Hivatal képviselete

3.1. A Hivatal általános képviseletét a jegyző látja el.

3.1.1. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, eseti képviselettel a Hivatal dolgozója is megbízható.

3.1.2. A jegyző által megbízott személy a Hivatal képviseletét az erre szóló írásbeli meghatalmazásban foglaltak alapján jogosult és köteles ellátni.

3.2. A Hivatal működésével, gazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalásra, ezen belül különösen; szerződés, megállapodás aláírására, megrendelés visszaigazolására a jegyző jogosult a Hivatal költségvetésében rendelkezésre álló összeg erejéig, valamint a Hivatal köztisztviselőinek kinevezési okiratát aláírni, továbbá kötelezettséget vállalni.

4. A Hivatal közreműködése a lakossági tájékoztatás keretében

4.1. A Hivatal feladatai között fontosnak tartja a lakosság tájékoztatását az önkormányzatok tevékenységéről, a Hivatal munkájáról, a lakosság érdeklődésére számot tartó önkormányzati eseményekről, történésekről.

4.2. A lakossági tájékoztatás eszközei:

4.2.1. Sándorfalva város esetében:

4.2.2. Dóc község esetében:

4.2.3. A hírközlő szervekben megjelenő cikkekre, véleményekre, nyilatkozatokra történő reagálás módjáról, ha az:

4.3. A nyilatkozatoknál a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló jogszabályban, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabályban foglaltakat kell betartani.

1. A Hivatal belső szervezeti felépítése

1.1. A Hivatal szervezeti felépítését a 3. melléklet tartalmazza.

1.1.2. A Hivatal tárgyévi személyi kiadási előirányzatát Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete minden évben a település éves költségvetéséről szóló helyi rendeletében határozza meg. A Hivatal szervezetét úgy kell kialakítani, hogy a személyi kiadások a tárgyévben ne haladják meg a rendelkezésre álló tárgyévi személyi előirányzatot. A szervezeti egységek létszámát a feladatokhoz igazodóan a mindenkori hatályos költségvetési rendeletben meghatározott létszámkereten belül – Sándorfalva polgármestere, a Hivatal dóci kirendeltsége esetében Dóc polgármestere véleményének kikérése mellett – a jegyző állapítja meg.

1.1.3. A Hivatal álláshelyeinek számát és típusát a jelen Szabályzat 1. számú Függelékét képező Ügyrend tartalmazza.

1.1.4. A Hivatal a rendelkezésre álló személyi előirányzat terhére egyéb feladatok ellátására megbízási szerződést köthet, továbbá a Hivatal munkáját közfoglalkoztatás keretében – az adott időszakra vonatkozó pályázati lehetőségektől függő létszámú – közfoglalkoztatott segíti.

1.2. A Hivatal belső szervezeti egységei

1.2.1. A Hivatal szervezetének tagozódása: csoport tagozódás.

1.2.2. Csoport

1.2.2.1. A Hivatal szervezeti egysége.

1.2.2.2. Egy adott csoporthoz tartozó dolgozók olyan feladatokat látnak el, amelyek funkciójuk szerint egymáshoz kapcsolódnak.

1.2.2.3. A csoport dolgozói külön szabályzatban meghatározott körben kiadmányozási jogot gyakorolhatnak a polgármester vagy a jegyző megbízásából.

1.2.2.4. Egyes csoportok munkáját osztályvezető jogállásúnak minősülő csoportvezetők irányítják.

1.3. A Hivatal egyes szervezeti egységeinek megnevezése:

1.4. A Dóci Kirendeltségen (továbbiakban: Kirendeltség ) az 1 fő adóigazgatási feladatokat ellátó ügyintéző tekintetében a közvetlen szakmai felettes az Adó Csoport csoportvezetője. Az 1 fő pénzügyi és gazdálkodási feladatokat ellátó ügyintéző tekintetében a közvetlen szakmai felettes a Pénzügyi és Gazdálkodási Csoport vezetője.

1.5. Egyéb a Kirendeltségen végzett feladatokkal összefüggésben a Kirendeltség csoportvezetője utasítási joggal rendelkezik az ott dolgozók tekintetében.

1.6. A Kirendeltségen havonta egyszer a Dóc polgármestere havonta egyszer, szerdai napon, illetve szükség szerint tart munkaértekezletet tart a jelen szabályzat IV.7.4. pontjában meghatározottakra is figyelemmel. A munkaértekezleteken, előzetes egyeztetés alapján a jegyző és/vagy az aljegyző részt vesz.

1. A munkáltatói jogkörök gyakorlása

1.1. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a dolgozók tekintetében, az 1.3. pontban foglaltakra is figyelemmel.

1.2. A jegyző feletti munkáltatói jogok és részjogosítványok gyakorlása az alábbiak szerint történik: a jegyző tekintetében a kinevezéséhez és felmentéséhez a székhelytelepülés; Sándorfalva polgármestere döntése szükséges, minden egyéb munkáltatói jogot is kizárólag Sándorfalva polgármestere gyakorol felette.

1.3. A csoportvezető a közvetlen alárendeltségében dolgozók tekintetében a jegyző tájékoztatásával gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:

2. A Hivatal ügyfélfogadási és munkarendje

2.1. Általános szabályok:

2.2. A Hivatalban a heti munkaidő 40 óra, a munkaközi szünetet a közszolgálati szabályzatban, valamint egyéb jogszabályban meghatározott módon kell biztosítani.

2.3. A Hivatal általános munkarendje munkanapokon:

Hétfő: 07.30-16.00 óra

Kedd: 07.30-16.00 óra

Szerda: 07.30-17.00 óra

Csütörtök: 07.30-16.00 óra

Péntek: 07.30-12.30 óra

2.4. A Hivatal általános ügyfélfogadási rendje munkanapokon:

Hétfő: 08:00-12:00 óra

Kedd: 08:00-12:00 óra

Szerda: 13:00-17:00 óra

Csütörtök: 08:00-12:00 óra

Péntek: nincs ügyfélfogadás

2.5. Az ügyfélfogadás rendjét a Hivatal és a Hivatal kirendeltségének bejáratainál jól látható módon ki kell függeszteni.

2.6. A Dóci Kirendeltség

munka- és ügyfélfogadási rendje megegyezik a 2.3.-2.4. pontokban meghatározottakkal, az alábbi eltéréssel:

3. A szabadság igénybevételének rendje

3.1. A szabadságot a Hivatal működőképességének figyelembevételével kell kiadni.

3.2. A jogszabályban meghatározott éves szabadságolási terv elkészítéséről és annak a munkaügyi referens részére történő eljuttatásáról, továbbá a szabadság-nyilvántartás vezetéséről a csoportvezetők gondoskodnak.

4. Bélyegzőhasználat szabályai

4.1. A Hivatal szervezeti egységei csak a hivatalos feliratú és formájú bélyegzőket használhatják, a kiadmányozáshoz Magyarország címerével ellátott bélyegzőt kell használni.

4.2. Azokról a bélyegzőkről, amelyeken Magyarország címere található (hivatalos bélyegző), vagy amelyekre nézve azt elrendelték, nyilvántartást kell vezetni.

4.2.1. A nyilvántartás vezetéséről az Önkormányzati Csoport erre kijelölt ügyintézője gondoskodik.

4.2.2. Hivatalos bélyegzőt csak a legszükségesebb számban szabad forgalomban tartani.

4.2.3. A nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:

4.4. A megszűnt szervezeti egység bélyegzőit és az avult bélyegzőket a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell kezelni, nyilvántartani és megsemmisíteni.

4.5. Az átvett bélyegzőt úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

4.5.1. Az átvevő a bélyegző megőrzéséért fegyelmi felelősséggel tartozik, a bélyegző csak hivatali munkával kapcsolatban használható.

4.5.2. Más köztisztviselő részére bélyegző csak az Önkormányzati Csoport általi előzetes átírás után adható ki.

4.5.3. A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a bélyegzőt az Önkormányzati Csoport részére át kell adni, a nyilvántartáson történő átvezetés céljából.

4.6. A bélyegzőhasználattal kapcsolatos szabályok megtartásáról és ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

4.7. A bélyegző elvesztéséről, eltűnéséről, a bélyegző felkutatására tett intézkedésről a jegyzőt soron kívül írásban tájékoztatni kell.

5. Kiadmányozás rendje

5.1. Sándorfalva polgármestere és Dóc polgármestere az Mötv. 67. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kiadmányozás rendjét külön szabályzatban határozza meg.

5.2. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kiadmányozás rendjét az 5.1. pontban meghatározott külön szabályzatban határozza meg.

6. Vagyonkezelés rendje

6.1. A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendeletben (továbbiakban: vagyonrendelet) foglaltak szerint kell eljárni.

6.2. A Hivatal vagyon feletti rendelkezés jogát a vagyonrendelet és Sándorfalva Városi Önkormányzat hatályos költségvetési rendelete határozza meg.

7. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

7.1. A hivatali munka hatékonyságának növelése, a feladatok meghatározása, megosztása, teljesítésük ellenőrzése vezetői értekezleteken, valamint hivatali és szervezeti egység szintű munkaértekezleteken történik.

7.2. Sándorfalva polgármestere hetente önkormányzati vezetői és hivatali csoportvezetői értekezletet tart.

7.2.1. Az önkormányzati vezetői értekezlet résztvevői:

7.2.2. A csoportvezetői értekezlet résztvevői:

7.2.3. Az értekezletek, ülések célja az aktuális feladatok egyeztetése, információátadás az egyes területek vezetői között, a felmerülő önkormányzati ügyekkel kapcsolatos döntések meghozatala, állásfoglalások kialakítása, a meghozott döntések folyamatos nyomon követése.

7.3. A jegyző kéthetente vagy szükség szerinti gyakorisággal csoportvezetői megbeszélést tart a Hivatal szervezeti egységeinek szakmai vezetőivel.

7.4. A vezetői megbeszélés témái különösen:

7.5. Sándorfalva polgármestere és a jegyző negyed évente hivatali munkaértekezletet tart.

7.5.1. A hivatali munkaértekezleten a Hivatal teljes személyi állománya részt vesz, továbbá meghívást kap Dóc polgármestere.

7.5.2. A hivatali munkaértekezleten a polgármester – esetenként az alpolgármester és a jegyző – bemutatja az elmúlt időszakban érkezett új dolgozókat, értékeli a kitűzött szervezeti célok elmúlt időszakban történt teljesülését, meghatározza a következő időszak fő célkitűzéseit, követelményeit, továbbá a jegyző a Hivatal egészét érintő kérdésekben tájékoztatást ad.

7.6. A csoportvezetők az aktuális feladatokról – szükség szerinti gyakorisággal – szervezeti szintű munkaértekezleteken tájékoztatják az adott szervezeti egységhez tartozó dolgozókat.

7.7. Szervezeti kapcsolatok és koordináció esetében a csoportvezetők, valamint a hivatali ügyintézők a Hivatal önkormányzati és államigazgatási feladatainak ellátásával kapcsolatos, szokásos munkafolyamatokban közvetlenül működnek együtt.

7.8. A 7.7. pontban említett kapcsolatok zavara, vagy az ettől eltérő munkakapcsolatok esetén:

végzi el a szükséges és indokolt koordinációt.

8. Utasítás és ellenőrzési jogok gyakorlása, beszámoltatás

8.1. A csoportok vezetői tevékenységi körükben utasítási és ellenőrzési jogot gyakorolnak a szervezetileg közvetlenül hozzájuk tartozó munkatársak felett, beszámoltatják őket munkájukról.

8.2. Az átruházott hatáskörben, kiadmányozási jogkörben ellátott feladat gyakorlásához a hatáskör (kiadmányozás) jogszabályi címzettje utasítást adhat, vagy azt visszavonhatja.

8.3. Az utasítás szóbeli vagy írásbeli (ideértve az elektronikus úton megküldött utasítást is).

8.4. A dolgozó az utasítás végrehajtását írásban megtagadhatja, ha annak teljesítése

8.5. A dolgozó köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:

8.6. A dolgozó köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a dolgozó a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti.

8.7. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A dolgozót az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.

8.8. Ha az utasítást adó a dolgozónak nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

8.9. Ellenőrzést a polgármesterek megbízásából vagy saját hatáskörben a jegyző vagy a jegyző által írásban megbízott dolgozók végezhetnek.

8.10. A dolgozót beszámolási kötelezettség terheli,

9. Ügyintézési határidők

9.1. Hatósági eljárás lefolytatását igénylő kérelmek esetén az ügyeket a jogszabályokban meghatározott módon és a jogszabályokban meghatározott határidők figyelembevételével kell lezárni.

9.2. A 9.1. pontban meghatározottakon kívüli egyéb ügyekben érkezett írásbeli megkeresésekre (ideértve az elektronikus úton vagy faxon megküldött megkereséseket is) minél előbb, de legkésőbb 30 napon belül írásbeli (postai, fax vagy elektronikus úton megküldött) választ kell küldeni.

9.3. Telefonon érkező megkeresésekre a telefonáló kérésének megfelelően telefonon vagy a fentiek szerint írásban kell a választ megadni.

10. A hivatali út

10.1. A dolgozók kötelessége, hogy a munkavégzés körülményeiről, a feladatok végrehajtásáról, annak zavarairól, vezetői beavatkozást igénylő eseményekről haladéktalanul és teljes részletességgel tájékoztassák az adott szervezet szerinti közvetlen vezetést ellátó vezetőt, és a döntéshez szükséges tájékoztatást, jelentést megadják, a felmerülő, döntést igénylő kérdést feltegyék.

10.2. A csoportvezető intézkedik az adott probléma megoldása iránt.

10.3. Amennyiben magasabb szintű döntés vagy több szervezeti egységet érintő intézkedés szükséges, akkor a csoportvezető értesíti a jegyzőt.

10.4. A jegyző intézkedik a felmerült probléma megoldása iránt, egyben tájékoztatja a polgármestert is.

10.5. Önkormányzati, képviselő – testületi hatásköri döntést igénylő kérdésben egyeztetni kell a polgármesterrel, majd emlékeztető vagy feljegyzés formájában tájékoztatni a vezetőket a további intézkedésekről, teendőkről.

10.6. A döntések végrehajtásáról a csoportvezetők gondoskodnak.

10.7. Másik szervezeti egység vezetőjének kérésére a dolgozók kötelesek a tevékenységi körükbe tartozó tájékoztatást megadni, és erről a közvetlen hivatali felettesnek soron kívül beszámolni.

10.8. Képviselői megkeresés esetén a jegyző által az adott kérés teljesítésére kijelölt dolgozó vagy vezető önkormányzati ügyben köteles az önkormányzati képviselőnek a jegyzőn keresztül a képviselői munkához szükséges és igényelt tájékoztatást – a jogszabályban meghatározott kivétellel – megadni. A polgármester erről a jegyzőn keresztül tájékoztatást kap.

10.9. A jegyző hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a képviselőnek tájékoztatás nem adható, kivéve, ha az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) alapján a képviselő arra jogosult.

10.10. A hivatali felettesek utasításokat csak a vezetésük alá tartozó szervezeti egység dolgozói részére adhatnak, más szervezeti egység dolgozója felé csak az érintett egység vezetője útján intézkedhet.

10.13. A hivatali út szabályozása nem érinti a bejelentési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

11. A helyettesítés és a munkakör átadás-átvétel rendje

11.1. A helyettesítés és a munkakör átadás-átvétel szabályozásának célja a feladatok ellátásának, valamint az irányító tevékenység folyamatosságának biztosítása.

11.2. Helyettesítésre a dolgozó tartós távolléte esetén (pl.: betegség vagy a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve) kerül sor.

11.3. Az állandó helyettesítés rendje a következő:

látja el.

11.4. A helyettesítés rendjét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.

11.5. A helyettesítést ellátó személy a helyettesítést követően minden lényeges eseményről, a munkavégzés körülményeiről részletesen tájékoztatni köteles a helyettesített személyt és az adott szervezeti egység szerinti közvetlen hivatali felettest.

11.6. A helyettesítést ellátó személyt a helyettesítés során hozott intézkedésért, végzett tevékenységért ugyanaz a felelősség terheli, mint a helyettesített személyt terhelné.

11.7. A dolgozó és helyettesének a munkahelyről egyidőben való tartós távolléte nem engedélyezhető.

11.8. Munkakör átadás-átvételére a közvetlen hivatali felettes által meghatározott körben és személyi változás, valamint tartós távollét – betegség, kiküldetés, stb. – esetén kerül sor.

11.9. A munkakört az új dolgozónak vagy ennek hiányában a közvetlen hivatali felettesnek kell átadni.

11.10. A munkakör átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:

11.11. Az átadónak és átvevőnek a jegyzőkönyv tartalmával, megállapításaival kapcsolatos észrevételeit a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, melyet aláírásukkal igazolnak.

11.12. A jegyzőkönyvet 5 eredeti példányban, papír alapon kell elkészíteni, melyből 1-1 példány az átadónál, illetve az átvevőnél, 3 példány a munkaügyi referensnél kerül irattározásra.

11.13. A jegyzőkönyvet munkaügyi eljárás részeként kell kezelni.

12. Belső kontrollrendszer

A Hivatal működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszert (a továbbiakban: FEUVE) működtet, amelynek keretében:

13. Belső ellenőrzés

13.1. A Hivatal belső ellenőrzését a képviselő – testület döntése szerinti, és a 3. Függelékben meghatározott külső szerv végzi.

13.2. A Hivatal a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának keretében gondoskodik különösen:

1.1. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei és függelékei az alábbiak:

1.2. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: szabályzat) Sándorfalva Városi Önkormányzat és Dóc Községi Önkormányzat képviselői általi jóváhagyást követően, 2021. január 1... napján lép hatályba.

1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

1.1. A költségvetési szerv

1.1.1. megnevezése: Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal

1.1.2. rövidített neve: Sándorfalvi KÖH

1.2. A költségvetési szerv idegen nyelvű megnevezése

1.2.1. Angol nyelven: Common Municipial Office of Sandorfalva

1.3. A költségvetési szerv

1.3.1. székhelye:6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.

2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések

1.4. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2013. február 1.

1.5. A költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése

1.6. A költségvetési szerv jogállását meghatározó jogszabály: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése alapján a közös hivatal ellátja helyi önkormányzatok képviselő testületei az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

1.7. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv

1.7.1. megnevezése: Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

1.7.2. székhelye: 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.

1.7.3. megnevezése: Dóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

1.7.4. székhelye: 6766 Dóc, Alkotmány u. 17.

3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

1.9. A költségvetési szerv irányító szervének

1.9.1. megnevezése: Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő - testülete

1.9.2. székhelye:6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.

1.10. A költségvetési szerv fenntartójának

1.10.1. megnevezése: Sándorfalva Városi Önkormányzat

1.10.2. székhelye:6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.

1.10.3. megnevezése: Dóc Községi Önkormányzat

1.10.4. székhelye: 6766 Dóc, Alkotmány u. 17.

4. A költségvetési szerv tevékenysége

1.11. A költségvetési szerv közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése alapján a közös hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

1.13. A költségvetési szerv alaptevékenysége: A közös hivatal ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat Sándorfalva város és Dóc község települések vonatkozásában. A közös hivatal feladatait részletesen a társult települések önkormányzati képviselő – testületei által jóváhagyott a közös hivatal működésére és fenntartására létrejött megállapodás tartalmazza. Dóc településen a közös hivatalnak állandó kirendeltsége működik, Dóci Kirendeltség megnevezéssel.

1.15. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Sándorfalva város és Dóc község

5. A költségvetési szerv szervezete és működése

1.16. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A jegyző kinevezése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 82. § és 83. § -sai, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. A jegyzőt pályáztatás alapján, határozatlan időre a székhely település polgármestere nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. „A jegyző kinevezése az Mötv. 82 – 83. § - ai, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. A székhely szerinti település polgármester pályázat alapján határozatlan időre nevezik ki a jegyzőt. A jegyző fölött a munkáltatói jogokat Sándorfalva város polgármestere látja el.

6. Záró rendelkezés

Jelen alapító okiratot a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 50/2014. (IV.24.) Kt. határozat és 29/2014.(IV.23.) Kt. határozattal 2014. április 24. napján kelt alapító okiratot visszavonom.

2.melléklet

Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal

Szervezeti ábrája

1. sz. függeléke

Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje

verzió: 1.0

Általános rendelkezések:

A Hivatal álláshelyeinek száma a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben rögzített, jelenleg 36 fő, (közszolgálati jogviszony, munkaviszony), ebből:

2. függelék Hivatal működését szabályozó szabályzatok listája

A Hivatal működését szabályozó szabályzatok listája

verzió: 1.0.

1.Vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályzat

2. A szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje

3. Integrált kockázatkezelés eljárásrendje

4. Ajándékok egyéb előnyök elfogadásának szabályzata

5. Közérdekű bejelentések, panaszok eljárásrendje

6. Etikai szabályzat

7. Közszolgálati szabályzat

9. A Hivatal egyedi iratkezelési szabályzata

10. Kiadmányozási szabályzat

11. Telefonhasználat szabályzat

1. Közös szabályok

1.1 A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban KÖH) által az önállóan működő költségvetési intézményekkel - a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről - kötött megállapodást.

1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.

2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok

2.1. A költségvetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.

2.2 A számításokat az önkormányzat által ellátott feladatok ellátási módjának (saját intézmény, társulás, megbízás, stb.), az intézményi struktúrának (önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szervek) a figyelembe vételével kell elkészíteni.

2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (tovább gondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.

2.4. A normatív állami hozzájárulásokhoz az önállóan működő költségvetési szervek feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért az önállóan működő költségvetési szervek vezetője, az adatok ellenőrzéséért a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelőséggel.

Az önállóan működő, valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek által készített adatszolgáltatást a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott formában, tartalommal és a jogszabályban meghatározott határidőig kell elkészíteni, majd a KÖH részéről a Nemzetgazdasági Minisztérium által megállapított határidőig kell továbbítani.

A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.

2.5. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos_. munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.

A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának, a jogszabályoknak és a képviselő-testület információigényének megfelelő karbantartásáért) a KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok

3.l . A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni: - a féléves beszámoló elkészítésénél, a

- háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint - az éves költségvetési beszámolásnál.

3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.

3.3. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a KÖH beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)

3.4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) korm. rendeletszabályozza az évközi és éves beszámolók, valamint egyéb adatszolgáltatások elkészítésének határidejét és az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi és formai követelményeit.

1. A költségvetési koncepció elkészítése

1.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:

- a költségvetési szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően - a költségvetési szerv bevételeit,

- majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.

1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a költségvetési szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.

1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.

1.4. A KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:

- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (pl. az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,),

- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,

- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.

A KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A polgármester, a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.

2. A költségvetési tervezés

2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.

Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

2.2. A költségvetési terv javaslatot a jegyző az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.

A jegyző a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy a rendelettervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.

2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.4. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.

2.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.

1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás

1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által jóváhagyott:

- eredeti költségvetési rendeletből, illetve

- a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.

Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a jegyző és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót - az előirányzat-könyveléseket kővetően - az elkészített főkönyvi kivonat és pénzforgalmi információs jelentés alapján kell összeállítani. A főkönyvi kivonatot és a pénzforgalmi információs jelentést a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni. A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni.

1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy

állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:

- a jogszabályi előírásokat,

- az önkormányzat és a költségvetési szervek belső információs igényét, valamint

- a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.

A beszámolóban ki kell térni

- a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának, - a tartalék felhasználásának,

- a hiány, illetve a többlet ősszege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatására.

1.4. A jegyző a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.

1.5. A beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az önkormányzat féléves beszámolójának elkészítéséről és a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságához történő benyújtásáról.

2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás

2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatót az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézményenként elkészített pénzforgalmi információs jelentés /főkönyvi könyvelés/ alapján kell elkészíteni. A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani.

2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei: - a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának, - a tartalék felhasználásának,

- a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.

3. Az éves költségvetési beszámolás

3.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.

3.2. A zárszámadást a jegyző az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A jegyző a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.

3.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig kell felülvizsgálni.

A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:

- a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,

- a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,

- az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,

- a számszaki beszámoló belső, valamint a képviselő-testület és a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága által meghatározott adatszolgáltatással való külső összhangjára.

3.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.5. A beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről és továbbításáról a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága felé.

1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletszerint tartoznak felelősséggel.

E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személyt is, akinek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.

2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.

1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.

A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

- az egyes előirányzatok felhasználásakor,

- az egyes előirányzatok módosításakor.

2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni.

Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni keli a tényadatokkal.

3. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények kőzött újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.

4. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozóan pénztár- és bankszámla pénzkezelési szabályzatok, illetve a feladatellátás rendjének szabályzata tartalmazza.

1. sz. melléklet

Sándorfalva Város Önkormányzata

Az önkormányzati költségvetés tervezési folyamat-ábrájának leírása

1. Az önkormányzati költségvetés tervezéséhez, költségvetési koncepció készítéséhez

- Lakossági igények felmérése, megismerése,

- Az önkormányzati intézmények és KÖH szervezeti egységei összeállítják javaslataikat,

- A KÖH és az intézmények között egyeztetés az elképzelésekről

- Más önkormányzatokkal való egyeztetés az elképzelésekről; az önkormányzat és a területén működő gazdálkodó szervek közötti egyeztetés; egyeztetés, konzultálás az érdekképviseletekkel.

2. A helyi ónkormányzat költségvetési koncepciójának összeállításához a Kormány (Nemzetgazdasági Minisztérium, és Magyar Államkincstár útján) rendelkezésre bocsátja a központi költségvetés irányelveit és az önkormányzati forrásszabályozás előzetes elgondolásait.

3. Naturális mutatókról adatszolgáltatás a normatív állami támogatás számításához.

4. Költségvetési koncepciókészítés és egyeztetések

5. A költségvetési koncepciót a képviselő-testület elé terjeszti a polgármester.

6. A koncepcióról szóló képviselő-testületi határozatról tájékoztatás.

7. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg az önkormányzati szabályozásról tájékozódás.

8. Az intézmények és a KÖH költségvetési tervezésének beindítása.

9. Az Országgyűlés megalkotja a költségvetési törvényt; információ a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Államkincstáron keresztül, illetve a Magyar Közlönyből.

10. A költségvetési rendelet tervezet elkészítése. A jegyző által összeállított költségvetési javaslat egyeztetése az érintettekkel (intézmények, érdekképviseletek, kamarák, stb.)

11. A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester benyújtja a képviselő-

testületének.

12. A költségvetési rendelet megalkotása. Erről információ az érdekelteknek.

13. A KÖH elkészíti a KÖH és az önállóan működő költségvetési szervek elemi költségvetését.

14. Az önkormányzati szintű költségvetésről (az államháztartás információs rendszere szerint) információ nyújtása a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán keresztül a kormányzati szervek részére

Költségvetési koncepció tartalmi követelményei

1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogszabályi hivatkozásokat:

Pl: "Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24 §-a alapján a polgármester a jegyző által elkészített, a kővetkező évre vonatkozó költségvetési koncepciót április 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek.

A jegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el."

2.A koncepció összeállításának sarokpontjai

- A koncepció összeállítására az ónkormányzat gazdasági programjának figyelembevételével került sor.

- Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai az önkormányzat költségvetésére.

- A költségvetési koncepció készítésének menetének leírása az 1.sz.melléklet I. pontja alapján.

3. A ... évi költségvetés bevételei és kiadásai

A költségvetés főösszege, ,költségvetési bevételek és kiadások címenként.

A koncepció készítésének időpontjában meglévő adatok alapján a költségvetési rendelet-tervezet szerkezetének megfelelő adatok.

4. A .... évi költségvetés egyensúlya

Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése.

2. számú melléklet

A tervezési és beszámolási feladatokat ellátó személyek kijelölése

A tervezési és beszámolási feladatok jogszabályok, valamint e szabályozás szerinti végrehajtására az alábbi személyeket jelölöm ki:

Név Beosztás Feladat

…………………………. polgármester tervezés, beszámolás ellenőrzése

…………………………. jegyző tervezés, beszámolás ellenőrzése

…………………………. gazd.csop.vezető tervezési, beszámolási feladat

…………………………. EESZI vezető tervezési, beszámolási feladat

…………………………. Sándorfalvi Kulturális tervezési, beszámolási feladat Központ igazgató