Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 15- 2019. 12. 17 07:45Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sándorfalva Városi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 6762 – Sándorfalva, Szabadság tér 1.
(3) Az önkormányzat telephelyeinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
2. § Az önkormányzat önállóan szabályozza, szabadon, demokratikusan, széleskörű nyilvánosságot biztosítva igazgatja a város közügyeit, gondoskodik a helyi közhatalom gyakorlásáról, a helyi közszolgáltatásokról.
3. § Az önkormányzat működése Sándorfalva közigazgatási területére terjed ki.
4. § Az önkormányzat jelképeit Sándorfalva Város nevéről, címeréről, zászlajáról és pecsétjéről, valamint azok használatának rendjéről szóló 16/2009. (VII. 30.) Ör. rendelet szabályozza.
5. § Az önkormányzat kitüntetéseinek alapítását és adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet – a 15/2009. (VII. 30.) Ör. rendelet - szabályozza.
6. § Az önkormányzat a kölcsönös érdekek alapján együttműködhet és megállapodást köthet más hazai és külföldi helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, szervekkel, beléphet hazai és nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. A megállapodás jóváhagyására a képviselő-testület, aláírására a polgármester jogosult.
Önkormányzati jogok és hatáskörök
7. § (1) A képviselő-testület ellátja az önkormányzati törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket.
A Képviselő-testület
A Képviselő-testület működése
8. § (1) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 9 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület rendes üléseit az éves munkaterv szerint tartja.
(3) A munkaterv összeállításáról és képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik, és azt legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó rendes képviselő testületi ülésén kell előterjeszteni.
(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) képviselő-testület tagjaitól,
b) képviselő-testület állandó bizottságaitól,
c) jegyzőtől
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:
A Képviselő-testület ülései
9. § (1) Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, és ünnepi ülést tarthat.
(2) Helyszíne: A Pallavicini Kastély díszterme vagy esetenként meghatározott, a meghívóban feltüntetett más helyszín.
(3) Ünnepi ülés a fontosabb állami, társadalmi, helyi eseményhez kötődő ülés, amely a szokásostól eltérő ünnepélyes formában kerül megtartásra.
Az alakuló ülés
10. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választási eredmény jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadhatja a polgármester és a képviselők megbízólevelét.
(4) A polgármester az alakuló ülésen a képviselő-testület előtt tesz esküt. A települési képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.
(5) Az alakuló ülés feladata a polgármester és az alpolgármester, képviselők díjazásának megállapítása.
(6) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen, a polgármester javaslatára alpolgármestert választ.
(7) A képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen dönt az állandó bizottságairól, ezen belül:
a) a bizottságok számáról,
b) elnevezéséről,
c) képviselő és külsős tagok számáról, arányáról,
d) személyi összetételéről.
(8) Az alakuló ülés során a képviselő-testület szervezetének kialakításával összefüggő kérdésekben minősített többséggel kell dönteni azzal, hogy a képviselő-testület tisztségviselőinek díjazásáról való döntést minősített többséggel kell meghozni.
Rendes ülés
11. § (1) Rendes ülés a munkatervben szereplő ülés.
(2) A képviselő-testület rendes ülést az elfogadott munkaterv szerint, január, július augusztus és december hónapok kivételével havonta egy alkalommal tart.
(3) A képviselő-testület a munkatervében rögzített napokon délután 14:00 órától tartja üléseit. A testületi ülés időtartama legfeljebb 5 óra a szünetekkel együtt.
Rendkívüli ülés
12. § (1) Rendkívüli ülés a munkatervbe felvételre nem került ülés.
(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni:
Közmeghallgatás
13. § (1) A képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a város polgárai, valamint a helyben érdekelt szervezetek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg a közmeghallgatás időpontját és tárgyát. A közmeghallgatásos testületi ülés közmeghallgatásos napirendi pontjának a kezdő tárgyalási időpontja 17:00 óra.
(3) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek időtartama legfeljebb 4 óra. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók, időpontját és helyét 30 nappal az ülés előtt
a) a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján,
b) az önkormányzat internetes honlapján kell közzétenni,
c) Kisbíróban.
(4) Indokolt közmeghallgatást tartani a helyi életviszonyokat lényegesen szabályozó rendelet tervezésekor.
(5) A témától, a résztvevők és a javaslatok számától függően a hozzászólások időtartama korlátozható. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetve nem dönthető el, akkor a polgármester 15 napon belül írásban válaszol, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen.
A Képviselő-testület összehívása
14. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval - amennyiben a bizottsági tárgyalásra nem lett kiküldve -, az írásos előterjesztések csatolásával kell összehívni. A meghívóban „Egyebek” napirendi pontot nem lehet feltüntetni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 10 nappal, rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 48 órával előbb, elektronikus úton kell kézbesíteni.
(4) A sürgősséggel benyújtott előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 16 óráig, elektronikus úton meg kell küldeni a képviselők részére.
(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel és – lehetőség szerint – a Sándorfalvi Kisbíró időszaki kiadványban történő megjelentetéssel kell tájékoztatni.
(6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a települési képviselőket, valamint tanácskozási joggal:
a) jegyzőt,
b) aljegyzőt,
c) napirendi pontok előadóit,
d) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagjait,
e) vagy akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
15. § (1) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) A napirendek előterjesztéseit, a képviselőkön túl, meg kell küldeni az alábbiak szerint:
a) teljeskörűen kell megküldeni a napirendek előterjesztéseit a 14. § (6) bekezdés a)-b) pontjában megjelöltnek,
b) az 14. § (6) bekezdés c)-e) pontjában megjelölteknek azt az előterjesztést kell megküldeni, amely napirendi pont tárgyalása érinti tevékenységi körüket.
(3) Az 14. § (6) bekezdés c)-e) pontjában felsoroltak szerint meghívottak, az őket érintő napirendi pont tárgyalására kapnak meghívót.
A Képviselő – testület ülésének nyilvánossága
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Az ülésen a meghívottakon kívül bárki részt vehet és az ülés zavarása nélkül, a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(3) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés vonatkozó rendelkezései szerint tart zárt ülést.
(4) Az Mötv. szerinti esetekben a zárt ülést az ülést vezető rendeli el.
(5) Zárt ülés esetén az ülésen elhangzottak tekintetében a jelenlévőket titoktartási kötelezettség terheli.
(6) A zárt ülésen hozott határozatot a soron következő nyilvános ülésen kell ismertetni.
(7) A (6) bekezdés szerinti ismertetés során figyelemmel kell lenni arra, hogy személyes adatot tartalmazó határozat esetén – amennyiben jogszabály az adatkezelést nem rendeli el – az érintett hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra.
(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(9) Azokat a zárt ülésen hozott határozatokat, melyeknek a nyílt ülésen történő ismertetésére a (7) bekezdésben foglaltak szerint nem került sor, külön Határozatok Tárában kell kezelni.
(10) A képviselő-testület munkaterv szerinti nyílt üléseiről – ha a műszaki lehetőségek biztosítottak – a helyi kábeltelevízió közvetítést ad élőben, illetve felvételről
A rendkívüli ülés napirendje
17. § A rendkívüli ülés napirendjére a rendes testületi ülés napirendjére vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal a megkötéssel, hogy a rendkívüli ülésen interpelláció előterjesztésére és a 22. § szerinti kérdésfeltevésre nincs lehetőség.
A rendes ülés napirendje
18. § (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester, akadályoztatása esetén az ülés elnöke tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívó szerint, a 23. § (4)-(9) bekezdéseiben meghatározott sürgősségi előterjesztésekre figyelemmel.
(2) A tárgysorozat elfogadása előtt a
a) polgármester, képviselő és a jegyző – indokolással – javaslatot tehet a tárgysorozat sorrendjének megváltoztatására, az előterjesztések napirendről történő levételére,
b) az előterjesztőnek – indokolással – joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt,
c.) a tárgy szerint illetékes bizottság elnökének joga van napirendről levetetni azt az előterjesztést, amelyet a bizottság, bár hatáskörébe tartozott, nem tárgyalt, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette a napirendjére vagy a napirendjére vette, de döntést nem hozott.
(3) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a képviselő-testület vita nélkül határoz.
A napirendek tárgyalásának sorrendje
19. § A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
Az interpelláció
20. § A képviselők a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, a jegyzőhöz – önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyekben – interpellációt terjeszthetnek elő.
21. § (1) Interpelláció: írásbeli tudakozódás, az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési és döntés végrehajtási jellegű ügyekben.
(2) Az interpellációt írásban kell beadni a Közös Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Irodájára.
(3) Az interpelláció tartalmi követelményei:
Kérdésfeltevés
22. § (1) A képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, a jegyzőhöz – az önkormányzati hatáskörükbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben – szóbeli kérdést tehetnek fel az első napirendi pont keretében.
(2) A kérdést legfeljebb 2 perces időkeretben lehet feltenni, a válaszadás tartama sem lehet több 2 percnél. A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban, vagy – amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, az azt követő 15 napon belül, amennyiben a válaszadás más szerv közreműködését igényli, úgy 30 munkanapon belül – írásban kell megadni. Ebben az esetben a Képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.
(3) Képviselői kérdés során vitának helye nincs.
Az előterjesztések rendje
23. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan beterjesztés, amely a képviselő-testület vagy bizottságok döntését igénylő kérdésre irányul.
(2) Előterjesztések benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) bizottságok elnökei a bizottsági határozat alapján,
d) képviselő,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére felkér.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani.
(4) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi előterjesztést.
(5) Sürgősségi előterjesztés: az ülés munkaterv szerinti napirendjében és meghívójában nem szereplő előterjesztés vagy interpelláció. Sürgősségi előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző jogosult.
(6) A sürgőséggel beterjesztett előterjesztésnek az 5. mellékletben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a sürgősség indokolását is.
(7) Az előterjesztés alapján hozott határozat végrehajtásért felelős személyként polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, bizottság elnökét, önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati intézmény vezetőjét lehet megjelölni.
(8) Az előterjesztést, sürgősségi előterjesztést törvényességi ellenőrzésre a jegyzőhöz le kell adni, törvényességi véleményezés nélkül az előterjesztés nem tárgyalható.
24. § Az előterjesztést tárgyaló ülésen a napirendi pont előadója az előterjesztést benyújtó vagy az előkészítésért felelős személy, bizottság esetén annak elnöke.
A tanácskozás rendje és a határozatképesség
25. § (1) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet az ülés elnöke, a jegyző segítségével az ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.
(3) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen vagy az ülés alatt határozatképtelenné válik, a testületi ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
Az elnök ülésvezetési feladatai
26. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távollétében, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.
(2) Az elnök ülés- és vitavezetési jogosítványai:
a) Megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést, a testületi ülésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatja.
b) Előterjeszti a napirendi javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
c) Tájékoztatást ad a két ülés között eltelt eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
d) Tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, a képviselők által előzetesen írásban benyújtott interpellációkról, kérdésekről. Javaslattal élhet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására.
e) Napirendi pontonként felkéri az előterjesztőt az előterjesztés ismertetésére, az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bizottsági elnököket arra, hogy ismertessék a bizottsági véleményeket, megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét.
g) Hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében jogosult a hozzászólások időtartamának korlátozására és a vita lezárására.
h) Azt a képviselőt, aki a tanácskozáshoz vagy a tárgyhoz nem illően, másokat sértően fogalmaz, illetve más módon a képviselő-testülethez vagy képviselői jogállásához méltatlan magatartást tanúsít, az elnök az alábbi sorrend betartásával rendre utasítja
ha) figyelmeztetés,
hb) rendreutasítás,
hc) szómegvonás.
i) Az ülésvezetés körében nem lehet a korábbi felszólalásokat vagy felszólalókat - a tárgytól való eltérés tényének megállapításán túl - minősíteni.
A napirendhez kapcsolódó felszólalások típusai
27. § A képviselők az ülésrend szerinti helyükről teszik meg felszólalásaikat, hozzászólásaikat, miután az ülésvezetőtől szót kértek, és az szót adott.
Ügyrendi felszólalás
28. § (1) Ügyrendi kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Az ügyrendi kérdés tárgya:
a) jelen rendelet, az Mötv. szabályainak megsértése,
b) tárgyalási szünet elrendelésének kérése,
c) napirend elnapolása,
d) név szerinti szavazás kérése,
e) titkos szavazás elrendelésének kérése,
f) hozzászólások időbeli korlátozása.
(3) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik képviselő, a jegyző és az aljegyző szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.
(4) Az ülésvezető köteles a szót megvonni attól, aki ügyrendi kérdésben kért szót, de felszólalása nem ügyrendi jellegű. A szó megvonását az érintett képviselő köteles vita nélkül tudomásul venni.
Napirendhez kapcsolódó felszólalás
29. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előadó vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztésben illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bizottság nevében a bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontját.
(2) Önálló indítvány: a képviselő-testület tagja – a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – a munkatervben nem szereplő indítványt írásban terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott tartalmi, formai és időbeli követelményeknek, amelynek elkészítéséhez a jegyzőn keresztül a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézői segítséget nyújtanak.
(3) A szóbeli kiegészítésnek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat és az előterjesztés lényegét kell tartalmazni.
(4) Az ülés során, amennyiben a felszólaló a tárgytól eltér, az ülés elnöke azonnal félbeszakíthatja, erre a tényre figyelmezteti, majd ismételt figyelmeztetés eredménytelenségét követően a szót megvonja tőle.
(5) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. A tanácskozási joggal meghívottak a jelentkezés sorrendjében – a képviselők hozzászólásait követően – az ülésvezető engedélyével felszólalhatnak legfeljebb 2 percben, illetve kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz.
(6) Az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke döntéshozatal előtt felszólalhat.
A napirendek vitája
30. § (1) A napirendek vitájánál az ülésvezető először a hatáskör szerint illetékes bizottság elnökének, majd a jelentkezés sorrendjében a képviselőknek adja meg a szót.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak a képviselők felszólalásait követően, illetve megszólításra az ülésvezető engedélyével, a számukra külön elhelyezett mikrofon előtt teszik meg a felszólalásukat.
(3) Az előterjesztőt megilleti a kérdésekre a válaszadás joga is.
(4) A hozzászólásokat, felszólalásokat a jogosultak minden alkalommal legfeljebb kétszer tehetik meg.
(5) A napirendi pont tárgyalása során az ülésvezető bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet, kivéve a közmeghallgatásnál.
(6) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(7) Amennyiben a vita során kiderül, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé, a megalapozott döntés érdekében – még az érdemi döntésről szóló szavazás megkezdése előtt – bármikor
31. § (1) A vita során a jegyzőnek, az aljegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely előterjesztés, javaslat vagy indítvány tekintetében észrevételt kíván tenni.
(2) Módosító javaslatokat a képviselők a vita keretében terjeszthetnek elő.
A Képviselő–testület döntéshozatala
32. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének, azaz – a polgármesterrel együtt – 5 képviselőnek az igen szavazata szükséges.
A Képviselő-testület minősített többségéhez kötött döntései
33. § Minősített többség szükséges az Mötv.-ben – figyelemmel az Mötv. 50. §-ára – és egyéb központi jogszabályokban foglaltakon kívül, a következő döntésekhez:
A szavazás módja
34. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
(2) A vita lezárása után először a módosító javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé – majd ettől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.
(3) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(4) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti és a titkos szavazást. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján is.
(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(7) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárásról való döntéshozatalban az érintett képviselő is minden korlátozás nélkül részt vehet. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(8) Amennyiben a képviselő elmulasztja a (6) bekezdésben foglaltakat, és az ülés vezetője vagy a képviselő-testület tagja tudomással bír a kizáró okról, ezt jelzi, és az ülés vezetője felhívja az érintett képviselőt arra, hogy személyes érintettségét jelentse be.
(9) Amennyiben a képviselő úgy nyilatkozik, hogy személyesen nem érintett az ügyben, azonban a körülményekből és tényekből megállapítható, hogy érintettsége fennáll, a kizárásról a polgármester javaslatára a képviselő- testület dönt.
(10)1 A képviselő (9) bekezdésben foglalt mulasztása esetén, és abban az esetben, ha az adott választási cikluson belül bebizonyosodik, hogy a képviselő elmulasztotta az érintettségére vonatkozó bejelentését, a képviselői tiszteletdíja 50%-ának 6 hónap időtartamra történő csökkentéséről dönt a testület az Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság érintettségi vizsgálatának eredménye alapján.
(11) A (10) bekezdésben foglalt szankció a következő választási ciklusra nem vihető át.
Nyílt szavazás
35. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról nyílt szavazás esetén az ülésvezető gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
Név szerinti szavazás
36. § (1) A név szerinti szavazásnál az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani.
(2) A névszerinti szavazást külön jegyzéken kell rögzíteni, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzékről a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, amely felkerül a jegyzékre. A jegyző összesíti a szavazatokat, és a jegyzéket átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzéket az ülésvezető és a jegyző aláírásukkal hitelesítik.
(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő ügyrendi kérdésekben.
Titkos szavazás
37. § (1) A képviselő-testület titkosan szavaz az alpolgármester megválasztásáról.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben megjelölt esetekben.
(3) A szavazás – a képviselő-testületi bélyegzővel ellátott – szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4)2 A titkos szavazást a polgármester javaslatára a jelenlévő képviselőkből létrejött ideiglenes bizottság bonyolítja le és a jegyző gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.
(5) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
A Képviselő-testület döntései és azok jelölése
38. § (1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy normatív határozat.
(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot, egyedi ügyekben határozatot hoz.
Rendeletalkotás
39. § (1) Rendeletalkotást indítványozhat, illetve kezdeményezhet: a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a jegyző, a szabályozandó tárgykörben érintett szervek, helyi társadalmi szervek, azzal, hogy a rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármester részére kell írásban benyújtani.
(3) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület bizottságai előzetesen megtárgyalják és véleményezik.
(4) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal (amely arab szám), évszámmal, dátummal kell ellátni:
40. § (1) A rendelet hiteles szövegezéséről, kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetben való közzétételéről is, továbbá szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(2) A jegyző 3 munkanapon belül köteles gondoskodni a rendelet kihirdetéséről.
(3) A rendelet kihirdetése a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján (6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.) 15 napra történő kifüggesztéssel valósul meg.
(4) A rendeleteket a jegyző és a polgármester írja alá.
A képviselő-testületi határozat
41. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, a határozat meghozatalának időpontját jelző dátummal és „Kt.” rövidítéssel kell ellátni a következők szerint:
42. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.
(2) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
A jegyzőkönyv tartalmi követelményei
43. § (1) Általános követelmények:
a) a jegyzőkönyvnek alkalmasnak kell lennie a testület törvényes működésének megítélésére,
b) megfelelően dokumentálnia kell a testületi döntéseket, illetve a döntéseket kialakító, befolyásoló körülményeket,
c) terjedelme és tartalma lényegre törő legyen,
d) a jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül el.
(2) A jegyzőkönyv bevezető részeként minden esetben írásba kell foglalni:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a megjelent és távolmaradt testületi tagok nevét (a távolmaradás előzetes jelzésére vonatkozó megjegyzés feltüntetésével),
c) a testületi tagokon kívül az ülésen végig, valamint az egyes napirendi pontoknál tanácskozási joggal jelenlévők név szerinti felsorolását,
d) határozatképesség szám szerinti megállapítását, valamint az ülés megnyitását, az elfogadott napirendi pontok tárgyát.
(3) A napirendi pontok tárgyalásánál a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) napirendi pontok tárgyát és előadóját,
b) szóbeli előterjesztés esetén annak lényegét, a határozati javaslatot pedig teljes terjedelmében,
c) az előadóhoz intézett kérdések lényegét és a kérdésre adott válaszokat,
d) a hozzászólások lényegét,
e) a határozati javaslatok feletti szavazás eredményét, pontosan feltüntetve a határozat mellett és ellen leadott szavazatok, valamint a tartózkodók számát,
f) a hozott határozatok számát, teljes szövegét,
g) a megalkotott rendelet számát, teljes szövegét,
(4) Az ülés befejeztével kapcsolatban a jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:
a) az ülés lezárásának tényét,
b) a polgármester, a jegyző aláírását.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletei:
a) jelenléti ív,
b) meghívó,
c) a megtárgyalt előterjesztések,
d) a jegyzőkönyvbe be nem szövegezett rendelet,
e) az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb írásos beadványok,
f) titkos szavazás eredményéről készült jegyzőkönyv 1 példánya,
g) a névszerinti szavazásról készült jegyzék.
Jegyzőkönyvre vonatkozó egyéb szabályok
44. § (1) Az ülést követő 30 napon belül bármelyik képviselő, az adott napirendi pont előadója és az ülésen felszólaló írásban, az általa elhangzottak tekintetében a jegyzőtől kérheti a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését. Ebben az esetben a hangfelvétel meghallgatásának van helye.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselőnek az adott ülésen tett indítványára dönthet arról, hogy:
a) valamely hozzászólás vagy
b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.
45. § (1) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, azokat évenként bekötve őrzi.
(2) A jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének megküldi, és további egy példányt – kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a Petőfi Emlékkönyvtárban papír alapon kell elhelyezni.
46. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülés kivételével – készült jegyzőkönyv eredeti példányát a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Irodáján ügyfélfogadási időben, vagy egy hitelesített másolati példányát a Petőfi Emlékkönyvtárban lehet megtekinteni. A jegyzőkönyvet elektronikus úton, Sándorfalva honlapján lehet megtekinteni.
(2) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vonatkozó előterjesztésébe, illetve tárgyalási anyagába a jegyző írásbeli engedélyével az érintett betekinthet.
47. § A képviselő-testületi ülésről készült hangfelvételek őrzésére, tárolására a helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadására vonatkozó jogszabályban rögzítettek az irányadók.
A települési képviselő
48. § (1) A képviselők jogait az Mötv. 32. §-a sorolja fel, illetve jelen szabályzatban korábban tárgyalt fejezetek tartalmazzák.
(2) A települési képviselők jogai azonosak, a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóikat, a település egész lakosságának érdekeit.
(3) A képviselők fogadóóráikat az általuk előre meghirdetett, a képviselői tevékenység gyakorlására alkalmas helyen és időben tartják.
49. § (1) A képviselők kötelezettsége különösen:
a) részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) a képviselő-testület, illetőleg – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni, és a munkájában tevékenyen részt venni,
c) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
d) testületi ülésen a tanácskozás ideje alatt a távollétét vagy végleges eltávozását az ülés elnökének bejelenteni,
e) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a vita előtt bejelenteni,
f) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,
g) választóival kapcsolatot tartani,
h) a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat megtartani, titoktartási kötelezettsége a megbízatása után is fennáll,
i) segíteni a polgármester munkáját.
(2) A képviselő jogosult a képviselő-testület feladat és hatásköréhez kapcsolódó iratokba betekinteni, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével. A betekintés igényét a jegyzőnél kell előzetesen írásban jelezni.
(3) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok díjazását, természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.
(4) A képviselő megbízatása megszűnik az Mötv. 29-31. §-aiban meghatározottak szerint.
Összeférhetetlenségi eljárás
50. § (1) A képviselő köteles az összeférhetetlenségi okot megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül megszüntetni.
(2) Az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezésére, az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatására az Mötv. 37. §-a az irányadó.
A képviselő-testület bizottságai
51. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A Képviselő-testület bizottságai jellegük szerint: állandó vagy ideiglenes bizottságok.
(3) A bizottságok első ülésükön ügyrendben megállapítják működésük részletszabályait, vagy a már meglévőt felülvizsgálják, a jelen Szabályzattal összhangban, a bizottság alakuló ülését követő bizottsági ülésen.
Állandó bizottságok
52. § (1) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.
(3) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését tagjainak számát, feladat és hatáskörüket a 4. melléklet tartalmazza, személyi összetételét a 2. függelék.
(4) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok véleményezik a képviselő-testület elé terjesztett rendelet-tervezeteket.
Ideiglenes bizottság
53. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat, ügy elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság létszámát és működésének időtartamát a képviselő-testület esetenként dönti el.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottsággal kapcsolatos döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Tanácsadó testület, munkacsoport
54. § (1) A képviselő-testület eseti ügyekben tanácsadó testületet vagy munkacsoportot hozhat létre.
(2) A tanácsadó testület és a munkacsoport nem minősül a képviselő-testület bizottságának; munkáját, munkarendjét a testület döntésének megfelelően határozza meg.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt testület felállításáról, személyi összetételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
A bizottságok tagjainak megválasztása
55. § (1) A bizottságok elnökét és – az elnökkel együtt számítva – tagjainak több mint a felét a képviselő-testület tagjaiból kell választani.
(2) A bizottságnak nem lehet elnöke és tagja a polgármester és az alpolgármester. A bizottság elnöke nem lehet más állandó bizottság elnöke.
A bizottságok tagjainak jogai és kötelezettségei
56. § (1) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(2) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani. A titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is, fennáll, kivéve, ha a titokgazda feloldja ezen kötelezettsége alól.
A BIZOTTSÁGI MŰKÖDÉS SZABÁLYAI
Általános szabályok
57. § (1) A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervével összhangban végzik a munkájukat.
(2) A képviselő-testület a tárgyévi munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottsági véleményezés, tárgyalás után nyújthatók be.
(3) A bizottságok ülései nyíltak, azonban az Mötv. 46. § (2) bekezdés alapján zárt ülést tart, illetve tarthat.
(4) Zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A zárt ülésre a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.
(6) A bizottság a tevékenységéről választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.
Határozatképesség
58. § (1) A bizottság határozatképességére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A képviselő köteles részt venni annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. A távollét igazolása tekintetében a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Döntéshozatal
59. § (1) A bizottságok határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályai azonosak a képviselő-testület tagjaira vonatkozó kizárási szabályokkal.
(4) Amennyiben a bizottság önkormányzati hatósági jogkört gyakorol, határozatát a közigazgatási hatósági eljárási szabályok szerint hozza meg.
(5) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügy előkészítésekor határozattal állásfoglalást alakít ki, melyet a képviselő-testületi ülésen a napirend tárgyalásakor a bizottság elnöke, vagy az általa felkért bizottsági tag szóban ismertet.
(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott bizottsági képviselő tag.
(7) A bizottság határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, dátummal és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni. A dátum a határozathozatal időpontját jelzi.
Az összehívás rendje
60. § (1) Az ülést az elnök hívja össze, oly módon, hogy az érdekeltek a meghívót a napirendi pontok megjelölésével, és a tárgyalni kívánt előterjesztéseket az ülést megelőző 3 nappal korábban kézhez kapják. A meghívót elektronikus úton kell kézbesíteni.
(2) A bizottságot 3 munkanapon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot tartalmazó indítványára.
(3) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről, illetve ezzel összefüggésben hozott állásfoglalásaikról a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, illetve az 57. § (5) bekezdés szerinti együttes ülésen megtárgyalni.
(4) A bizottságok a tervezett üléseik időpontjáról, és napirendjükről a polgármestert és a jegyzőt a meghívóval tájékoztatni kötelesek
(5) A bizottságok ülései – zárt ülés kivételével – nyilvánosak, azon bárki részt vehet. A bizottsági ülésre szóló meghívót a nyilvánosság biztosítása érdekében az önkormányzat honlapján, az ülés napját megelőző 3 nappal korábban közzé kell tenni.
A tanácskozás rendje
61. § (1) A bizottsági ülés napirendi pontjainak sorrendje:
1. az ülés határozatképességének megállapítása,
2. az ülés napirendjének megállapítása,
3. napirendek tárgyalása, vitája, határozathozatal
4. bejelentések, tájékoztatók
(2) Az ülés napirendjének megállapítására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottságoknak a döntéseik végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai és technikai, valamint adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.
(4) A bizottságok üléseiket elsősorban a Széchenyi Ifjúsági Közösségi Központ tanácskozásra alkalmas helyiségében tartják.
A bizottságok jegyzőkönyve
62. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
1. a 43. § (2) bekezdésben meghatározott, a jegyzőkönyv bevezető részének tartalmi követelményeit,
2. a kialakított álláspontok összefoglaló ismertetését,
3. a hozott döntést határozati formában,
4. külön indítványra az ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt,
5. összeállításának dátumát.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Amennyiben az ülést nem a bizottság elnöke vezette, akkor a jegyzőkönyvet az ülés vezetője írja alá.
(3) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit a képviselő-testület tagjainak, az adott bizottság külsős tagjainak, valamint a jegyzőnek meg kell küldeni. A jegyzőkönyv 1 példánya a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője számára jogszabályban meghatározott módon is megküldésre kerül.
Tisztségviselők, társulások
Polgármester
63. § (1) A polgármester tisztségét főállású jogviszonyban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napjával jön létre.
(2) A képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője a polgármester.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(4) Hivatali munkarendjében igazodik a Közös Önkormányzati Hivatal munkarendjéhez.
A polgármester feladatai
64. § (1) A polgármester ellátja mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, illetve képviselő-testületi rendelet a hatáskörébe utal.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) összehívja és vezeti a testületi üléseket,
b) képviseli az önkormányzatot,
c) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és közakarat érvényesülését biztosítja,
d) jogosult az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt tárgyalását kezdeményezni a képviselő-testületnél
e) gondoskodik a képviselő- testület határozatainak végrehajtásáról.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti a bizottság összehívását,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
65. § (1) A polgármesternek a Közös Önkormányzati Hivatallal összefüggő és hatósági hatáskörei:
a) az Mötv. 67. § (1) bekezdés a) pontja szerint irányítja a Közös Önkormányzati Hivatalt,
b) a jegyző javaslatát figyelembe véve meghatározza a Közös Önkormányzati Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az aljegyző tekintetében, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok ügyvezetői és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(2) A polgármester gyakorolja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezés, választás, vezetői megbízatás kivételével az egyéb munkáltatói jogokat.
Képviselő-testület által átruházott hatáskörök
66. § A jelen szabályzat felhatalmazása alapján a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a polgármester önállóan gyakorolja.
Az alpolgármester
67. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére főállású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület az alpolgármestert az alakuló, vagy az azt követő ülésen választja meg.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
Jegyző, aljegyző
68. § (1) A jegyző feladatai különösen:
69. §
Társulások
A Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal
70. § (1) A képviselő-testület létrehozza a hivatalát Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, az ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek ellátására.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatára a jegyző tesz javaslatot, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé. A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az 5. függelék tartalmazza.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal Sándorfalva és Dóc települések közötti megállapodás alapján telephelyet működtet Dóc község területén, „Dóci Ügyfélszolgálati Iroda” megnevezéssel.
A lakossággal való kapcsolati formák
71. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátása körében támogatja a lakosság önszerveződő tevékenységét, együttműködik a közösségekkel, civil szervezetekkel.
(2) A lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok:
Az önkormányzat gazdasági alapja, vagyona, gazdálkodása
72. § (1) Éves költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felel.
(4) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
73. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények belső ellenőrzését a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el, amely megállapításairól a jegyzőn keresztül tájékoztatja az önkormányzatot.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés – pénzügyi irányítás és ellenőrzés – és az (1) bekezdésben megjelölt belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) A jegyző olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtet, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
A helyi népszavazás
74. § (1) A helyi népszavazás rendjét a Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 32/2009. (XI. 26.) Ör. rendelete szabályozza.
(2) A helyi népszavazás költségeinek kihatásai a képviselő-testület költségvetését terhelik.
Záró rendelkezések
75. § (1) Jelen rendelet 2019. október 31. napján 16 óra 00 perckor lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (III. 28.) Ör. rendelete, és annak mellékleteit, függelékei.
76. § Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 8/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdésében a „Jegyzője” szövegrész helyébe „Polgármestere” szövegrész lép.
77. § (1) A jelen rendelet mellékletei és függelékei a következők:
1. melléklet
1. rendeletalkotás,
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
3. törvény által hatáskörében utalt választás, kinevezés, megbízás,
4. helyi népszavazás kiírása,
5. önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
6. gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról
7. településrendezési terv jóváhagyása
8. hitelfelvétel, kölcsönfelvétel,
9. kötvénykibocsátás,
10. más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás,
11. államháztartáson kívüli forrás átvétele, és átadása,
12. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, kiválás,
13. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,
14. nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
15. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
16. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,
17. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
18. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti,
19. döntés képviselő, polgármester méltatlansági, vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, összeférhetetlenségi ügyében,
21. döntés a képviselői megbízatás megszűnéséről, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
22. településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,
23. településszervezési kezdeményezés,
24. bíróságok ülnökeinek megválasztása
25. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
2. melléklet
1. tájékoztatási kötelezettség mellett:
2. Rendkívüli települési támogatás
3. Települési támogatás
4. Sándorfalva város címerének, zászlajának, pecsétjének használatának engedélyezése
5. Köztemetés
6. Tulajdonosi hozzájárulás:
7. Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás
8. Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat bírálati sorrendjének felállítása
3. melléklet
1. közterületi engedélyek
4. melléklet
I. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK
1. A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
1. A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.
II. A BIZOTTSÁGOK FELADAT –ÉS HATÁSKÖREI
1. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladatai:
1.1. Véleményezési feladatkörök
2. 3. Humán Bizottság feladatai:
5. melléklet
1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
2. Rendelet tervezet előterjesztése esetén az 1. pontban foglaltakon kívül az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
6. melléklet
7. melléklet
1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 39. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület tagja, valamint a képviselő-testület bizottságai nem képviselő tagjai (a továbbiakban együttesen: képviselő) a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles megtenni.
2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).
3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és jogszabály által meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I / 1. pont szerinti határidőben.
2. A vagyonnyilatkozatokat a közös önkormányzati hivatalban a vagyonnyilatkozat nyilvántartására és ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bizottságának titkári feladatait ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön – külön borítékban adja az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban történik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott zárt borítékban történik.
5. A vagyonnyilatkozatok tartalmi kellékeit (képviselői és hozzátartozói meghatalmazás, igazolás másodpéldánya, borítékolt vagyonnyilatkozatok), a képviselő – testület Bizottsága vizsgálja meg. A vagyonnyilatkozatok tartalmi kellékeit (képviselői és hozzátartozói meghatalmazás, igazolás másodpéldánya, borítékolt vagyonnyilatkozatok), a képviselő – testület Bizottsága vizsgálja meg.
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten, erre a célra kijelölt tároló dobozban, kell tartani, amely páncélszekrényben kerül elhelyezésre.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a Bizottság titkára végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat nyilvános részébe a közös önkormányzati hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.
6. A Jegyző felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas – vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő – testületi tagnak, amelyről igazolást kell kiállítani.
8. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett képviselő a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának az ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.
2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatására a vagyonnyilatkozat tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg pontosan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésére ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a dokumentálni kell.
4. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő - testületet következő ülésén tájékoztatja.
5. A vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat, az eljárást követően 8 napon belül meg kell semmisíteni a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében, az érintett képviselő és az Bizottság legalább egy tagjának jelenlétében, a bizottság titkárának közreműködésével. Az azonosító adatok megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a jegyző a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelésének szabályainak megtartásáért a Bizottság titkára felelős.
1. függelék a 7. melléklethez
2. függelék a 7. melléklethez
3. függelék a 7. melléklethez
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2020. évi munkaterve |
||||||
Az ülés |
száma |
A napirendi pont tárgya |
előterjesztője |
előkészítője |
Véleményező |
meghívottak |
2020.06.25 |
1. |
Beszámoló a Képviselő-testület jogkörében a két ülés között kiadott döntésekről, utasításokról, fontosabb tárgyalásokról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
||
2. |
Beszámoló az EESZI 2019. évi intézményi munkájáról |
Polgármester |
EESZI intézményvezető |
HB |
EESZI intézményvezető |
|
3. |
Szegedi Hulladékgazdálkodási NKft. 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak, Szegedi Hulladékgazdálkodás NKft. |
PTB |
Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. |
|
4. |
Sportkoncepció felülvizsgálata |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
PTB, HB |
||
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2020. évi munkaterve |
||||||
Az ülés |
száma |
A napirendi pont tárgya |
előterjesztője |
előkészítője |
Véleményező |
meghívottak |
2020.09.24 |
1. |
Beszámoló a Képviselő-testület jogkörében a két ülés között kiadott döntésekről, utasításokról, fontosabb tárgyalásokról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
||
2. |
A SÖV Sándorfalva Önkormányzati Vagyonkezelő Közhasznú Nonprofit Kft. 2020. I. félévi mérleg- és eredmény kimutatása, tevékenységéről szóló tájékoztatója |
Polgármester |
SÖV NKft. ügyvezető igazgató |
PTB |
SÖV NKft. ügyvezető igazgató |
|
3. |
Sándorfalvi Építő Kft. Gazdasági év I. félévi beszámolója, gazdasági tevékenységről szóló tájékozató |
Polgármester |
Sándorfalvi Építő Kft. ügyvezető igazgató |
PTB |
Sándorfalvi Építő Kft. ügyvezető igazgató |
|
4. |
Beszámoló a Sándorfalvi Pipacs Óvoda 2019. évi munkájáról, a 2020/2021. nevelési év munkatervének véleményezése |
Polgármester |
Pipacs óvoda vezető |
HB |
Pipacs óvoda vezető |
|
5. |
Beszámoló az Önkormányzat 2020. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
PTB, HB |
||
6. |
Környezetvédelmi program felülvizsgálata |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
PTB, HB |
||
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2020. évi munkaterve |
||||||
Az ülés |
száma |
A napirendi pont tárgya |
előterjesztője |
előkészítője |
Véleményező |
meghívottak |
2020.10.29 |
1. |
Beszámoló a Képviselő-testület jogkörében a két ülés között kiadott döntésekről, utasításokról, fontosabb tárgyalásokról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
||
2. |
Polgármesteri beszámoló a társulásokban végzett tevékenységről |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
PTB |
||
3. |
Sándorfalva Városi Önkormányzat 2021. évi rendezvénynaptára |
Polgármester |
SKK igazgató |
PTB, HB |
SKK igazgató |
|
közmeghallgatás |
4. |
Sándorfalva Város Önkormányzat 2021. évi költségvetési koncepciója |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
PTB, HB |
|
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2020. évi munkaterve |
||||||
Az ülés |
száma |
A napirendi pont tárgya |
előterjesztője |
előkészítője |
Véleményező |
meghívottak |
2020.11.26 |
1. |
Beszámoló a Képviselő-testület jogkörében a két ülés között kiadott döntésekről, utasításokról, fontosabb tárgyalásokról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
||
2. |
Sándorfalva Város Önkormányzat 2021. évi ellenőrzési programja és a 2021. évi ellenőrzési terv időrendi táblázatának elfogadása |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
PTB |
||
3. |
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2021. évi munkaterve |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
PTB, HB |
||
4. |
Sándorfalva Ifjúságpolitikai koncepciója |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
PTB, HB |
||
5. |
Sándorfalva Közbiztonsági koncepciójának felülvizsgálata |
Polgármester |
Jegyző, érintett munkatársak |
PTB, HB |
4. függelék a 7. melléklethez
5. függelék a 7. melléklethez
6. függelék a 7. melléklethez
1. A Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okirata, alapadatai
1.1. A Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Alapító Okiratának
a) nyilvántartási száma (törzskönyvi azonosító száma): 810870
b) kelte: 2013. január 24.
c) az alapítás időpontja: 2013. február 01.
1.1.1. A Hivatal az Alapító Okiratát Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 3/2013. (I. 24.) Kt. sz. határozatával, Dóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 4./2013. (I. 24.) Kt. sz. határozatával fogadta el.
1.1.2. Az ezt követően elfogadott Alapító Okirat módosítások:
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 50/2014. (IV. 24.) Kt. sz. határozata
Dóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 29/2014. (IV. 23.) Kt. sz. határozata
a) 1. módosítás
b) 2. módosítás
2. A Hivatal illetékességi területe
A Hivatal illetékességi területe: Sándorfalva város és Dóc község közigazgatási területe.
3. A Hivatal jogállása és feladatai
3.1. A Hivatal jogi személyiséggel és önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv.
3.2. A Hivatal közfeladata:
3.2.1. A helyi önkormányzatokról szóló mindenkor hatályos törvény alapján ellátja az általános illetékességi területén található önkormányzatok működésével, valamint ezen önkormányzatok polgármestereinek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
3.2.2. A Hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
3.2.3. A Hivatal közfeladatának, alaptevékenységének államháztartás szakfeladat rendje szerinti megjelölése:
a) szakágazat: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
b) alaptevékenysége: TEÁOR 8411.
3.3. A kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeket a 1. melléklet szerinti, a Hivatal Alapító Okirata tartalmazza.
3.4. A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem végez, alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gazdálkodó szervezetek felett nem gyakorol.
3.5. A Hivatal alaptevékenységeinek ellátása során felmerülő kiadások költségvetési forrásait a Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkori éves költségvetési rendelet tartalmazza.
3.6. A Hivatalt a jegyző vezeti, aki ellátja az Mötv.-ben a jegyző számára meghatározott feladatokat.
3.7. A Hivatal ellátja a Sándorfalva Városi Önkormányzat és Dóc Községi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: Önkormányzatok) működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, így különösen:
a) ellátja a Képviselő-testületek, bizottságok (a továbbiakban együtt: testületi szervek) működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, az önkormányzati képviselők munkájának segítését, a vezetést segítő funkciókat, valamint a belső munkaszervezési, igazgatási teendőket;
b) előkészíti és végrehajtja a testületi szervek döntéseit;
c) ellátja a jegyző vagy a polgármesterek számára hatáskört megállapító államigazgatási feladatokat, vagyis előkészíti döntésre az államigazgatási ügyeket és gondoskodik e döntések végrehajtásának megszervezéséről;
d) ellátja a Hivatal, valamint a Sándorfalva Városi Önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények, fenntartásában álló költségvetési szervek, és kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok infokommunikációs rendszereinek működtetését.
3.8. A Hivatal
3.8.1. a Képviselő-testületek tevékenységével kapcsolatban:
a) szakmailag előkészíti az önkormányzati rendeletek tervezetét, a testületi előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, valamint vizsgálja a törvényességet;
b) nyilvántartja a Képviselő-testületek döntéseit;
c) ellátja a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével kapcsolatos feladatokat;
d) szervezi a Képviselő-testületek rendelkezéseinek végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését;
e) ellátja a Képviselő-testületek munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási, ügyviteli adminisztrációs feladatokat.
3.8.2. a Képviselő-testületek bizottságai működésével kapcsolatban:
a) biztosítja a feladat jellegének megfelelően a bizottság működéséhez szükséges ügyviteli feltételeket;
b) ellátja a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével kapcsolatos feladatokat;
c) szakmailag előkészíti a bizottsági előterjesztést, tájékoztatót, beszámolót, egyéb anyagokat;
d) tájékoztatást nyújt a bizottsági kezdeményezés megvalósítási lehetőségeiről, valamint szakmailag véleményezi a bizottsághoz érkező kérelmet, javaslatot;
e) gondoskodik a bizottsági döntések nyilvántartásáról és végrehajtásáról.
3.8.3. a képviselők munkájának segítése érdekében, a IV/10.8.-10.9. pontokba foglalt szabályok szerint:
a) elősegíti a képviselő jogainak gyakorlását;
b) köteles a képviselőt a teljes hivatali munkaidőben fogadni és részére a szükséges felvilágosítást megadni, illetve intézkedni;
c) közreműködik a képviselő tájékoztatásának megszervezésében.
3.8.4. a polgármesterek, alpolgármesterek munkájával kapcsolatban:
a) előkészíti a döntéseket, szervezi a döntés végrehajtását,
b) segíti a képviselő-testületi munkával kapcsolatos tisztségviselői tevékenységet.
3.8.5. a nemzetiségi önkormányzat tevékenységével kapcsolatban, a Dóci Kirendeltség által:
a) szakmailag előkészíti a testületi előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, valamint vizsgálja a törvényességet,
b) ellátja a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével kapcsolatos feladatokat,
c) nyilvántartja a nemzetiségi önkormányzatok döntéseit,
d) szervezi a nemzetiségi önkormányzat döntéseinek végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését,
e) ellátja a nemzetiségi önkormányzat munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási, ügyviteli, adminisztrációs feladatokat.
3.8.6. a pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenőrzési feladatok körében ellátja:
a) az intézményi tervezés, beszámoltatás, intézményi gazdálkodás irányítását,
b) a pályázatok, beruházások, felújítások előkészítését, lebonyolítását,
c) a belső gazdálkodás szervezését, a belső létszám-, és bérgazdálkodást, intézményi pénzellátást,
d) a költségvetési intézmények ellenőrzését, az intézmények számviteli munkájának irányítását,
e) a számítástechnikai, informatikai rendszer kezelését,
f) az önkormányzatok ingatlanvagyonával, vagyoni érdekeltségével és egyéb vagyonával kapcsolatos közgazdasági, pénzügyi, jogi feladatokat.
3.9. A Hivatal az Áht. 10. § (4a) bekezdése alapján az alábbi költségvetési szervek tekintetében látja el az Áht. végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 9. § (1) bekezdése szerinti (gazdasági szervezeti) feladatokat:
a) Sándorfalva Városi Önkormányzat,
b) Dóc Községi Önkormányzat,
c) Dóc Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat,
d) Sándorfalvi Pipacs Óvoda
e) Sándorfalvi Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény
f) Sándorfalvi Művelődési Ház és Könyvtár
g) Dóc Községi Nyilvános Könyvtár
h) Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal
i) Sándorfalva-Szatymaz Szennyvíz,-Csatorna Beruházó Társulás
j) Sándorfalva-Szatymaz-Dóc Települések Egészségügyi Alapellátásának Közös Fejlesztéséért Önkormányzati Társulás
3.10. A Hivatal az önkormányzatok intézményeinél a pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenőrzési feladatokat a Képviselő-testületek által külön határozattal elfogadott együttműködési megállapodások alapján látja el.
3.11. A Hivatal a társulási megállapodások alapján, ellátja az önkormányzat társulásainak munkaszervezeti feladatait.
1. A Hivatal irányítása
1.1. A költségvetési szerv irányítói jogait Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Sándorfalvi Képviselő-testület) gyakorolja.
1.2. Sándorfalva Városi Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: Sándorfalva polgármestere) Sándorfalvi Képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörben látja el a Hivatal általános irányítását.
1.2.1. Dóc Községi Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: Dóc polgármestere) saját hatáskörében irányítja a Dóci Kirendeltséget.
1.2.2. Sándorfalva polgármestere a Sándorfalvi Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában foglaltakra is figyelemmel:
a) pályáztatás alapján, határozatlan időre kinevezi a jegyzőt és az aljegyzőt, meghatározza a pályázati felhívás tartalmát, és gondoskodik annak közzétételéről;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
c) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők felett;
d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben, egyes hatásköreinek gyakorlását jogszabályi felhatalmazás alapján átruházhatja;
e) a képviselő-testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást.
1.3. A polgármester munkáját az alpolgármester segíti, feladatait a polgármester által meghatározottak szerint látja el.
1.3.1. A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.
1.4. A polgármesterek a hatáskörükbe tartozó ügyekben (lásd: IV/5.1. pont) külön szabályzatban szabályozzák a kiadmányozás rendjét.
1.5. Sándorfalva polgármestere heti rendszerességgel vezetői értekezletet tart.
1.6. A Sándorfalvi Képviselő-testület irányítási jogköre nem terjed ki konkrét államigazgatási ügyekre, egyedi hatósági ügyekre, az egyedi döntéseket nem bírálhatja felül, annak intézésére utasítást nem adhat, de a hivatali ügyintézést átfogóan elemezheti, értékelheti, és annak javítására feladatokat is meghatározhat.
2. A Hivatal vezetése
2.1. A jegyző vezeti a Hivatalt , aki:
a) szakmailag felelős a Hivatal szakszerű és törvényes működéséért, az ügyek elintézéséért, a döntések végrehajtásáért;
b) koordinálja és ellenőrzi a szervezeti egységek munkáját;
c) a konkrét ügyek intézésére munkáltatói jogkörében eljárva utasításokat ad ki;
d) tevékenysége során felelős a közérdeknek és a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan, igazságos és színvonalas ügyintézés ellátásáért.
2.1.1. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki:
a) irányítja az Igazgatási és Hatósági Csoportot;
b) ellátja az illetékességi területen működő nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő feladatokat;
c) ellátja a jegyző által esetileg meghatározott feladatokat.
2.1.2. A jegyző a Hivatal szakügyintézőivel együtt, szakmai hozzáértésével segíti a Képviselő-testületek, a polgármesterek és a bizottságok munkáját, másfelől – mint az államigazgatási hatáskörök gyakorlásának önálló címzettje – az állam megbízásából hatósági jogköröket lát el.
2.2. A jegyző, mint a hivatali szervezet vezetője, az Ügyrendben és a munkaköri leírásokban szabályozza a hivatali szervezetre, a szervezeti egységekre vonatkozó részletes tevékenységeket, és a helyettesítés rendjét. Az Ügyrend a Hivatal SzMSz-ének 1. Függelékét képezi.
2.3. A jegyző feladatai a jogszabályokban, továbbá a székhely szerinti önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzítettek figyelembevételével különösen az alábbiak:
2.3.1. A testületek működésével kapcsolatban:
a) összehangolja az előkészítő munkát, gondoskodik a törvényességről, a jogszabályok, önkormányzati rendeletek, határozatok rendelkezéseinek betartásáról;
b) figyelemmel kíséri az előterjesztések, döntéstervezetek előzetes bizottsági megtárgyalását;
c) figyelemmel kíséri a testületi ülések menetét törvényességi szempontból, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni;
d) gondoskodik a jegyzőkönyvek pontos vezetéséről, a döntések érdekeltek részére történő eljuttatásáról, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni;
e) gondoskodik a polgármesterek, alpolgármesterek személyi anyagának kezeléséről.
2.3.2. A Hivatal működésével kapcsolatban:
p1) előkészíti az önkormányzatok és intézményeik, önkormányzati cégek belső ellenőrzésének meghatározására vonatkozó testületi döntéseket,
p2) testületi jóváhagyásra előkészíti az önkormányzatok éves belső ellenőrzési tervét,
p3) fogadja, értékeli a belső ellenőrzési jelentéseket, előkészíti a szükséges intézkedéseket, indokolt esetben gondoskodik ezek testületi előterjesztésre történő előkészítéséről,
p4) előkészíti a testületi előterjesztést a tárgyévre vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési jelentésről.
a) a hivatal belső szervezeti egységei útján ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt hatósági jogköröket,
b) a Hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére javaslatot készít Sándorfalva polgármesterének,
c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az ellenjegyzés és az utalványozás rendjét;
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói (a továbbiakban együtt: dolgozók), az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző felett, azzal, hogy a dolgozók kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához Sándorfalva polgármestere egyetértése, továbbá a Dóci Kirendeltségen dolgozó köztisztviselő vonatkozásában Dóc polgármesterének egyetértése szükséges;
e) ellátja a személyzeti feladatokat a Hivatal köztisztviselőivel, munkavállalóival, az önkormányzati intézményvezetőkkel kapcsolatosan,
f) irányítja a személyzeti munkával kapcsolatos feladatokat;
g) irányítja a dolgozók továbbképzését;
h) vezeti, összehangolja és ellenőrzi a Hivatal belső szervezeti egységeiben a munkát;
i) elkészíti a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet a Képviselő-testületek elé terjeszt;
j) irányítja a Hivatal gazdálkodási tevékenységét;
k) gondoskodik a Képviselő-testületeket és szerveiket érintő, jogszabályban meghatározott dokumentumoknak a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalhoz határidőre történő felterjesztéséről;
l) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó önkormányzati és államigazgatási ügyeket;
m) biztosítja a lakosság tájékoztatását a Képviselő-testületek működéséről, közérdekű döntéseiről, valamint a Hivatal aktuális, az állampolgárok széles körét érintő feladatairól, továbbá rendszeres ügyfélfogadást tart a Hivatal ügyfélfogadási idejében;
n) szervezi az együttműködést a rendvédelmi és más szervekkel a közrend, közbiztonság fenntartása és javítása érdekében;
o) vezetői értekezleteken számonkéri a Hivatal aktuális feladatainak végrehajtását, biztosítja a résztvevők számára az információcserét;
p) gondoskodik a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében különösen:
q) a Hivatal működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszert;
r) gondoskodik a kötelező statisztikai adatszolgáltatások, a kockázatelemzés és a kockázati kategóriába sorolás elkészítéséről;
s) biztosítja a választás, népszavazás törvényes és szakszerű lebonyolítását;
t) vezeti a Helyi Választási Irodát, segíti a Helyi Választási Bizottság munkáját.
2.4. A polgármester évente egyszer ún. összapparátusi -, tehát az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai munkatársai számára – értekezletet tart.
2.5. A jegyző és a polgármester együtt kéthetente, továbbá a jegyző szükség szerint önállóan is hivatali csoportvezetői értekezletet tart.
2.5.1. A Dóci Kirendeltségen havonta egyszer Dóc polgármestere és a jegyző, vagy helyette az aljegyző együttesen tart csoport megbeszélést.
2.5. A jegyző a Hivatal működése szempontjából létfontosságú témákban folyamatosan tájékoztatja a polgármestereket.
3. A Hivatal képviselete
3.1. A Hivatal általános képviseletét a jegyző látja el.
3.1.1. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, eseti képviselettel a Hivatal dolgozója is megbízható.
3.1.2. A jegyző által megbízott személy a Hivatal képviseletét az erre szóló írásbeli meghatalmazásban foglaltak alapján jogosult és köteles ellátni.
3.2. A Hivatal működésével, gazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalásra, ezen belül különösen; szerződés, megállapodás aláírására, megrendelés visszaigazolására a jegyző jogosult a Hivatal költségvetésében rendelkezésre álló összeg erejéig, valamint a Hivatal köztisztviselőinek kinevezési okiratát aláírni, továbbá kötelezettséget vállalni.
4. A Hivatal közreműködése a lakossági tájékoztatás keretében
4.1. A Hivatal feladatai között fontosnak tartja a lakosság tájékoztatását az önkormányzatok tevékenységéről, a Hivatal munkájáról, a lakosság érdeklődésére számot tartó önkormányzati eseményekről, történésekről.
4.2. A lakossági tájékoztatás eszközei:
4.2.1. Sándorfalva város esetében:
a) www.sandorfalva.hu – Sándorfalva város hivatalos portálja;
b) Sándorfalvi Kisbíró havi periodikával megjelenő helyi újság;
c) megyei és országos sajtóorgánumok, valamint a nyomtatott és elektronikus sajtó szükséges tájékoztatása az önkormányzat működéséről, képviselő – testületi döntéseiről, helyi eseményeiről;
d) nyilatkozatok, tájékoztatók készítése a sajtó képviselői részére a fontos önkormányzati, hivatali eseményekről, reagálás a hírközlő szervek által nyilvánosságra hozott, önkormányzatot vagy a Hivatalt érintő cikkekre;
e) szükség szerinti sajtótájékoztatók tartása;
f) a Hivatal közösségi média felülete.
4.2.2. Dóc község esetében:
a) www.dockozseg.hu – Dóc község hivatalos portálja;
b) Dóci Hírhozó – időszaki periodikával megjelenő kiadvány;
c) a Hivatal Dóci Ügyfélszolgálati Irodájának épületében található hirdetőtábla;
d) a Dóc Községi Önkormányzat közösségi média felülete.
4.2.3. A hírközlő szervekben megjelenő cikkekre, véleményekre, nyilatkozatokra történő reagálás módjáról, ha az:
a) Sándorfalva Városi Önkormányzattal foglalkozik, Sándorfalva polgármestere dönt;
b) Dóc Községi Önkormányzattal foglalkozik, Dóc polgármestere dönt;
c) a Hivatallal foglalkozik – Sándorfalva polgármesterével, illetve a Dóci Kirendeltség esetén Dóc polgármesterével történt egyeztetés alapján – a jegyző dönt.
4.3. A nyilatkozatoknál a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló jogszabályban, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabályban foglaltakat kell betartani.
1. A Hivatal belső szervezeti felépítése
1.1. A Hivatal szervezeti felépítését a 3. melléklet tartalmazza.
1.1.2. A Hivatal tárgyévi személyi kiadási előirányzatát Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete minden évben a település éves költségvetéséről szóló helyi rendeletében határozza meg. A Hivatal szervezetét úgy kell kialakítani, hogy a személyi kiadások a tárgyévben ne haladják meg a rendelkezésre álló tárgyévi személyi előirányzatot. A szervezeti egységek létszámát a feladatokhoz igazodóan a mindenkori hatályos költségvetési rendeletben meghatározott létszámkereten belül – Sándorfalva polgármestere, a Hivatal dóci kirendeltsége esetében Dóc polgármestere véleményének kikérése mellett – a jegyző állapítja meg.
1.1.3. A Hivatal álláshelyeinek számát és típusát a jelen Szabályzat 1. számú Függelékét képező Ügyrend tartalmazza.
1.1.4. A Hivatal a rendelkezésre álló személyi előirányzat terhére egyéb feladatok ellátására megbízási szerződést köthet, továbbá a Hivatal munkáját közfoglalkoztatás keretében – az adott időszakra vonatkozó pályázati lehetőségektől függő létszámú – közfoglalkoztatott segíti.
1.2. A Hivatal belső szervezeti egységei
1.2.1. A Hivatal szervezetének tagozódása: csoport tagozódás.
1.2.2. Csoport
1.2.2.1. A Hivatal szervezeti egysége.
1.2.2.2. Egy adott csoporthoz tartozó dolgozók olyan feladatokat látnak el, amelyek funkciójuk szerint egymáshoz kapcsolódnak.
1.2.2.3. A csoport dolgozói külön szabályzatban meghatározott körben kiadmányozási jogot gyakorolhatnak a polgármester vagy a jegyző megbízásából.
1.2.2.4. Egyes csoportok munkáját osztályvezető jogállásúnak minősülő csoportvezetők irányítják.
1.3. A Hivatal egyes szervezeti egységeinek megnevezése:
a) Igazgatási és Hatósági Csoport;
b) Adócsoport;
c) Pénzügyi és Gazdálkodási Csoport;
d) Önkormányzati Csoport;
e) Szociális és Anyakönyvi Csoport;
f) Műszaki és Beruházási Csoport;
g) Településfejlesztési Csoport;
h) Dóci Kirendeltség.
1.4. A Dóci Kirendeltségen (továbbiakban: Kirendeltség ) az 1 fő adóigazgatási feladatokat ellátó ügyintéző tekintetében a közvetlen szakmai felettes az Adó Csoport csoportvezetője. Az 1 fő pénzügyi és gazdálkodási feladatokat ellátó ügyintéző tekintetében a közvetlen szakmai felettes a Pénzügyi és Gazdálkodási Csoport vezetője.
1.5. Egyéb a Kirendeltségen végzett feladatokkal összefüggésben a Kirendeltség csoportvezetője utasítási joggal rendelkezik az ott dolgozók tekintetében.
1.6. A Kirendeltségen havonta egyszer a Dóc polgármestere havonta egyszer, szerdai napon, illetve szükség szerint tart munkaértekezletet tart a jelen szabályzat IV.7.4. pontjában meghatározottakra is figyelemmel. A munkaértekezleteken, előzetes egyeztetés alapján a jegyző és/vagy az aljegyző részt vesz.
1. A munkáltatói jogkörök gyakorlása
1.1. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a dolgozók tekintetében, az 1.3. pontban foglaltakra is figyelemmel.
1.2. A jegyző feletti munkáltatói jogok és részjogosítványok gyakorlása az alábbiak szerint történik: a jegyző tekintetében a kinevezéséhez és felmentéséhez a székhelytelepülés; Sándorfalva polgármestere döntése szükséges, minden egyéb munkáltatói jogot is kizárólag Sándorfalva polgármestere gyakorol felette.
1.3. A csoportvezető a közvetlen alárendeltségében dolgozók tekintetében a jegyző tájékoztatásával gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:
a) a teljesítménykövetelmények meghatározása és a teljesítményértékelés előkészítése;
b) a szabadság kiadása, engedélyezése;
c) a magán- és hivatalos ügyben történő eltávozás, valamint a hivatalos kiküldetés engedélyezése, kivéve a saját gépjárművel történő hivatalos kiküldetést;
d) javaslattétel a munkaköri leírás tartalmának meghatározására;
e) a napi, valamint azon feladatok meghatározása és elrendelése, amelyek az érintett dolgozó munkaköri leírásában tételesen nem szerepelnek, de a munkakör rendeltetéséből megállapíthatóan munkakörébe tartoznak vagy szükséghelyzetből adódnak.
2. A Hivatal ügyfélfogadási és munkarendje
2.1. Általános szabályok:
a) az országgyűlési képviselőt, a Képviselő-testületek tagjait, a bizottságok és a munkacsoportok tagjait a Hivatalban, illetve a Hivatal kirendeltségén munkaidőben soron kívül kell fogadni, azzal, hogy az erre irányuló igényeket a tárgy megjelölésével a jegyző felé kell benyújtani, aki kijelöli az eljáró ügyintézőt vagy vezetőt;
b) az ügyfélfogadás rendjéről és annak változásáról a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell;
c) a Hivatal szervezeti egységeinek szakmai vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy az ügyfélfogadás a munkaértekezletek és továbbképzések alatt is biztosított legyen.
2.2. A Hivatalban a heti munkaidő 40 óra, a munkaközi szünetet a közszolgálati szabályzatban, valamint egyéb jogszabályban meghatározott módon kell biztosítani.
2.3. A Hivatal általános munkarendje munkanapokon:
Hétfő: 07.30-16.00 óra
Kedd: 07.30-16.00 óra
Szerda: 07.30-17.00 óra
Csütörtök: 07.30-16.00 óra
Péntek: 07.30-12.30 óra
2.4. A Hivatal általános ügyfélfogadási rendje munkanapokon:
Hétfő: 08:00-12:00 óra
Kedd: 08:00-12:00 óra
Szerda: 13:00-17:00 óra
Csütörtök: 08:00-12:00 óra
Péntek: nincs ügyfélfogadás
2.5. Az ügyfélfogadás rendjét a Hivatal és a Hivatal kirendeltségének bejáratainál jól látható módon ki kell függeszteni.
2.6. A Dóci Kirendeltség
munka- és ügyfélfogadási rendje megegyezik a 2.3.-2.4. pontokban meghatározottakkal, az alábbi eltéréssel:
a) általános ügyfélfogadási rend:
3. A szabadság igénybevételének rendje
3.1. A szabadságot a Hivatal működőképességének figyelembevételével kell kiadni.
3.2. A jogszabályban meghatározott éves szabadságolási terv elkészítéséről és annak a munkaügyi referens részére történő eljuttatásáról, továbbá a szabadság-nyilvántartás vezetéséről a csoportvezetők gondoskodnak.
4. Bélyegzőhasználat szabályai
4.1. A Hivatal szervezeti egységei csak a hivatalos feliratú és formájú bélyegzőket használhatják, a kiadmányozáshoz Magyarország címerével ellátott bélyegzőt kell használni.
4.2. Azokról a bélyegzőkről, amelyeken Magyarország címere található (hivatalos bélyegző), vagy amelyekre nézve azt elrendelték, nyilvántartást kell vezetni.
4.2.1. A nyilvántartás vezetéséről az Önkormányzati Csoport erre kijelölt ügyintézője gondoskodik.
4.2.2. Hivatalos bélyegzőt csak a legszükségesebb számban szabad forgalomban tartani.
4.2.3. A nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) sorszámot;
b) a bélyegző lenyomatát;
c) a bélyegző kiadásának napját;
d) a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét, a használatra jogosult dolgozó nevét és az átvételt igazoló aláírását.
4.4. A megszűnt szervezeti egység bélyegzőit és az avult bélyegzőket a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell kezelni, nyilvántartani és megsemmisíteni.
4.5. Az átvett bélyegzőt úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
4.5.1. Az átvevő a bélyegző megőrzéséért fegyelmi felelősséggel tartozik, a bélyegző csak hivatali munkával kapcsolatban használható.
4.5.2. Más köztisztviselő részére bélyegző csak az Önkormányzati Csoport általi előzetes átírás után adható ki.
4.5.3. A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a bélyegzőt az Önkormányzati Csoport részére át kell adni, a nyilvántartáson történő átvezetés céljából.
4.6. A bélyegzőhasználattal kapcsolatos szabályok megtartásáról és ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
4.7. A bélyegző elvesztéséről, eltűnéséről, a bélyegző felkutatására tett intézkedésről a jegyzőt soron kívül írásban tájékoztatni kell.
5. Kiadmányozás rendje
5.1. Sándorfalva polgármestere és Dóc polgármestere az Mötv. 67. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kiadmányozás rendjét külön szabályzatban határozza meg.
5.2. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kiadmányozás rendjét az 5.1. pontban meghatározott külön szabályzatban határozza meg.
6. Vagyonkezelés rendje
6.1. A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendeletben (továbbiakban: vagyonrendelet) foglaltak szerint kell eljárni.
6.2. A Hivatal vagyon feletti rendelkezés jogát a vagyonrendelet és Sándorfalva Városi Önkormányzat hatályos költségvetési rendelete határozza meg.
7. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
7.1. A hivatali munka hatékonyságának növelése, a feladatok meghatározása, megosztása, teljesítésük ellenőrzése vezetői értekezleteken, valamint hivatali és szervezeti egység szintű munkaértekezleteken történik.
7.2. Sándorfalva polgármestere hetente önkormányzati vezetői és hivatali csoportvezetői értekezletet tart.
7.2.1. Az önkormányzati vezetői értekezlet résztvevői:
a) Sándorfalva polgármestere;
b) Sándorfalva alpolgármestere;
c) az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok vezetői;
d) Sándorfalván működő oktatási intézmény vezetője;
e) Hivatal részéről; a jegyző, a pénzügyi és gazdálkodási csoportvezető, önkormányzati csoportvezető, és amely szervezeti egység vezetőjének részvételét Sándorfalva polgármestere indokoltnak tartja.
7.2.2. A csoportvezetői értekezlet résztvevői:
a) Sándorfalva polgármestere;
b) Sándorfalva alpolgármestere;
c) jegyző;
d) aljegyző;
e) minden szervezeti egység csoportvezetője;
f) továbbá akinek részvételét Sándorfalva polgármestere indokoltnak tartja.
7.2.3. Az értekezletek, ülések célja az aktuális feladatok egyeztetése, információátadás az egyes területek vezetői között, a felmerülő önkormányzati ügyekkel kapcsolatos döntések meghozatala, állásfoglalások kialakítása, a meghozott döntések folyamatos nyomon követése.
7.3. A jegyző kéthetente vagy szükség szerinti gyakorisággal csoportvezetői megbeszélést tart a Hivatal szervezeti egységeinek szakmai vezetőivel.
7.4. A vezetői megbeszélés témái különösen:
a) az időszerű feladatok meghatározása;
b) a Hivatal egységes koncepciójának kialakítása általános és konkrét feladatokban;
c) új feladatok indítása;
d) az elvégzett feladatok végrehajtásnak áttekintése, értékelése;
e) a munkavégzés koordinálása, munkamegosztás egyeztetése a szakterületek között;
f) a testületi döntések értelmezése;
g) a döntésekből következő prioritások meghatározása;
h) a döntések előkészítése;
i) vitás kérdésekben egységes állásfoglalás kialakítása;
j) a feladat végrehajtás feltételeinek biztosítása;
k) a munkamódszer, munkastílus fejlesztése;
l) a konfliktusok vezetői szintű feloldása.
7.5. Sándorfalva polgármestere és a jegyző negyed évente hivatali munkaértekezletet tart.
7.5.1. A hivatali munkaértekezleten a Hivatal teljes személyi állománya részt vesz, továbbá meghívást kap Dóc polgármestere.
7.5.2. A hivatali munkaértekezleten a polgármester – esetenként az alpolgármester és a jegyző – bemutatja az elmúlt időszakban érkezett új dolgozókat, értékeli a kitűzött szervezeti célok elmúlt időszakban történt teljesülését, meghatározza a következő időszak fő célkitűzéseit, követelményeit, továbbá a jegyző a Hivatal egészét érintő kérdésekben tájékoztatást ad.
7.6. A csoportvezetők az aktuális feladatokról – szükség szerinti gyakorisággal – szervezeti szintű munkaértekezleteken tájékoztatják az adott szervezeti egységhez tartozó dolgozókat.
7.7. Szervezeti kapcsolatok és koordináció esetében a csoportvezetők, valamint a hivatali ügyintézők a Hivatal önkormányzati és államigazgatási feladatainak ellátásával kapcsolatos, szokásos munkafolyamatokban közvetlenül működnek együtt.
7.8. A 7.7. pontban említett kapcsolatok zavara, vagy az ettől eltérő munkakapcsolatok esetén:
végzi el a szükséges és indokolt koordinációt.
a) szervezeti egységen belül a csoportvezető;
b) szervezeti egységek között a csoportvezetők, megegyezésük hiányában a jegyző;
c) végső esetben a jegyző
8. Utasítás és ellenőrzési jogok gyakorlása, beszámoltatás
8.1. A csoportok vezetői tevékenységi körükben utasítási és ellenőrzési jogot gyakorolnak a szervezetileg közvetlenül hozzájuk tartozó munkatársak felett, beszámoltatják őket munkájukról.
8.2. Az átruházott hatáskörben, kiadmányozási jogkörben ellátott feladat gyakorlásához a hatáskör (kiadmányozás) jogszabályi címzettje utasítást adhat, vagy azt visszavonhatja.
8.3. Az utasítás szóbeli vagy írásbeli (ideértve az elektronikus úton megküldött utasítást is).
8.4. A dolgozó az utasítás végrehajtását írásban megtagadhatja, ha annak teljesítése
a) az életét, egészségét vagy testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy
b) jogszabályba, a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne.
8.5. A dolgozó köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:
a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;
b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetőleg a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
8.6. A dolgozó köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a dolgozó a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti.
8.7. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A dolgozót az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.
8.8. Ha az utasítást adó a dolgozónak nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.
8.9. Ellenőrzést a polgármesterek megbízásából vagy saját hatáskörben a jegyző vagy a jegyző által írásban megbízott dolgozók végezhetnek.
8.10. A dolgozót beszámolási kötelezettség terheli,
a) ha a feladat végrehajtásának színvonala, eredményessége, határideje veszélybe kerül;
b) ha a feladat végrehajtása más feladat sorrend szerinti megkezdését vagy programszerű végrehajtását veszélyezteti;
c) az átruházott hatáskörben, illetve kiadmányozási jogkörben ellátott feladatokról az átruházó (kiadmányozó) által meghatározott rendben;
d) jogszabályi kötelezés alapján.
9. Ügyintézési határidők
9.1. Hatósági eljárás lefolytatását igénylő kérelmek esetén az ügyeket a jogszabályokban meghatározott módon és a jogszabályokban meghatározott határidők figyelembevételével kell lezárni.
9.2. A 9.1. pontban meghatározottakon kívüli egyéb ügyekben érkezett írásbeli megkeresésekre (ideértve az elektronikus úton vagy faxon megküldött megkereséseket is) minél előbb, de legkésőbb 30 napon belül írásbeli (postai, fax vagy elektronikus úton megküldött) választ kell küldeni.
9.3. Telefonon érkező megkeresésekre a telefonáló kérésének megfelelően telefonon vagy a fentiek szerint írásban kell a választ megadni.
10. A hivatali út
10.1. A dolgozók kötelessége, hogy a munkavégzés körülményeiről, a feladatok végrehajtásáról, annak zavarairól, vezetői beavatkozást igénylő eseményekről haladéktalanul és teljes részletességgel tájékoztassák az adott szervezet szerinti közvetlen vezetést ellátó vezetőt, és a döntéshez szükséges tájékoztatást, jelentést megadják, a felmerülő, döntést igénylő kérdést feltegyék.
10.2. A csoportvezető intézkedik az adott probléma megoldása iránt.
10.3. Amennyiben magasabb szintű döntés vagy több szervezeti egységet érintő intézkedés szükséges, akkor a csoportvezető értesíti a jegyzőt.
10.4. A jegyző intézkedik a felmerült probléma megoldása iránt, egyben tájékoztatja a polgármestert is.
10.5. Önkormányzati, képviselő – testületi hatásköri döntést igénylő kérdésben egyeztetni kell a polgármesterrel, majd emlékeztető vagy feljegyzés formájában tájékoztatni a vezetőket a további intézkedésekről, teendőkről.
10.6. A döntések végrehajtásáról a csoportvezetők gondoskodnak.
10.7. Másik szervezeti egység vezetőjének kérésére a dolgozók kötelesek a tevékenységi körükbe tartozó tájékoztatást megadni, és erről a közvetlen hivatali felettesnek soron kívül beszámolni.
10.8. Képviselői megkeresés esetén a jegyző által az adott kérés teljesítésére kijelölt dolgozó vagy vezető önkormányzati ügyben köteles az önkormányzati képviselőnek a jegyzőn keresztül a képviselői munkához szükséges és igényelt tájékoztatást – a jogszabályban meghatározott kivétellel – megadni. A polgármester erről a jegyzőn keresztül tájékoztatást kap.
10.9. A jegyző hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a képviselőnek tájékoztatás nem adható, kivéve, ha az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) alapján a képviselő arra jogosult.
10.10. A hivatali felettesek utasításokat csak a vezetésük alá tartozó szervezeti egység dolgozói részére adhatnak, más szervezeti egység dolgozója felé csak az érintett egység vezetője útján intézkedhet.
10.13. A hivatali út szabályozása nem érinti a bejelentési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásokat.
11. A helyettesítés és a munkakör átadás-átvétel rendje
11.1. A helyettesítés és a munkakör átadás-átvétel szabályozásának célja a feladatok ellátásának, valamint az irányító tevékenység folyamatosságának biztosítása.
11.2. Helyettesítésre a dolgozó tartós távolléte esetén (pl.: betegség vagy a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve) kerül sor.
11.3. Az állandó helyettesítés rendje a következő:
látja el.
a) a jegyző helyettesítését az aljegyző;
b) a csoportvezetők helyettesítését a jegyző által megbízott köztisztviselő;
c) egyéb dolgozó helyettesítését a jegyző által kijelölt személy
11.4. A helyettesítés rendjét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.
11.5. A helyettesítést ellátó személy a helyettesítést követően minden lényeges eseményről, a munkavégzés körülményeiről részletesen tájékoztatni köteles a helyettesített személyt és az adott szervezeti egység szerinti közvetlen hivatali felettest.
11.6. A helyettesítést ellátó személyt a helyettesítés során hozott intézkedésért, végzett tevékenységért ugyanaz a felelősség terheli, mint a helyettesített személyt terhelné.
11.7. A dolgozó és helyettesének a munkahelyről egyidőben való tartós távolléte nem engedélyezhető.
11.8. Munkakör átadás-átvételére a közvetlen hivatali felettes által meghatározott körben és személyi változás, valamint tartós távollét – betegség, kiküldetés, stb. – esetén kerül sor.
11.9. A munkakört az új dolgozónak vagy ennek hiányában a közvetlen hivatali felettesnek kell átadni.
11.10. A munkakör átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:
a) a folyamatban lévő feladatok felsorolását és azok végrehajtására vonatkozó adatokat, az elért eredményeket, a mutatkozó hiányosságokat;
b) a folyamatban lévő ügyek iratait, az ügyintézés állásának és a tett intézkedéseknek a megjelölését;
c) az átadásra került iratok jegyzékét;
d) a munkakör ellátása során használt eszközöket, segédleteket, szakkönyveket, stb. megjelölve azok használhatósági állapotát is;
e) a szobaleltárban lévő eszközök meglévőségét;
f) az eszközökben tapasztalt hiányt, illetve a hiányért való felelősség megállapítását;
g) minden olyan lényeges tényt vagy körülményt, amely a feladatellátás zavartalan folytatása, vagy az ügyintézési hibákért, mulasztásokért való felelősség megállapítása szempontjából lényeges.
11.11. Az átadónak és átvevőnek a jegyzőkönyv tartalmával, megállapításaival kapcsolatos észrevételeit a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, melyet aláírásukkal igazolnak.
11.12. A jegyzőkönyvet 5 eredeti példányban, papír alapon kell elkészíteni, melyből 1-1 példány az átadónál, illetve az átvevőnél, 3 példány a munkaügyi referensnél kerül irattározásra.
11.13. A jegyzőkönyvet munkaügyi eljárás részeként kell kezelni.
12. Belső kontrollrendszer
A Hivatal működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszert (a továbbiakban: FEUVE) működtet, amelynek keretében:
a) a FEUVE a szervezeten belül a Pénzügyi és gazdálkodási csoport által folytatott pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amely működtetéséért a jegyző a felelős;
b) a FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek alapján a Hivatal érvényesíti a feladat ellátását szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.
13. Belső ellenőrzés
13.1. A Hivatal belső ellenőrzését a képviselő – testület döntése szerinti, és a 3. Függelékben meghatározott külső szerv végzi.
13.2. A Hivatal a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának keretében gondoskodik különösen:
a) a testületek jóváhagyására előkészíti az önkormányzatok éves ellenőrzési tervét;
b) fogadja, értékeli a belső ellenőrzési jelentéseket, előkészíti a szükséges intézkedéseket;
c) előkészíti a testületi előterjesztést a tárgyévre vonatkozó éves összefoglaló jelentésről.
V. Záró rendelkezések
1.1. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei és függelékei az alábbiak:
a) 1. Melléklet: Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okirata;
b) 2. Melléklet: A Hivatal szervezeti ábrája;
c) 1. Függelék: A Hivatal Ügyrendje;
d) 2. Függelék: A Hivatal működését szabályozó szabályzatok listája.
1.2. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: szabályzat) Sándorfalva Városi Önkormányzat és Dóc Községi Önkormányzat képviselői általi jóváhagyást követően, 2021. január 1... napján lép hatályba.
1.3. A jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Sándorfalvi Közös Önkormányzat Hivatal 2013. április 1. napjától hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata.
Sándorfalva, 2021. január ... |
Sándorfalva, 2021.január …. |
Dóc, 2021.január ... |
Gajdosné Pataki Zsuzsanna |
Dr. Török Éva |
Turda Gábor |
polgármester |
jegyző |
polgármester |
(Sándorfalva) |
(Dóc) |
|
P. H. |
P. H. |
P. H. |
Mellékletek és függelékek
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye
1.1. A költségvetési szerv
1.1.1. megnevezése: Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal
1.1.2. rövidített neve: Sándorfalvi KÖH
1.2. A költségvetési szerv idegen nyelvű megnevezése
1.2.1. Angol nyelven: Common Municipial Office of Sandorfalva
1.3. A költségvetési szerv
1.3.1. székhelye:6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.
1.3.2. telephelyei:
telephely megnevezése |
telephely címe |
|
1 |
Dóci Kirendeltség |
6766 Dóc, Alkotmány utca 17. |
2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések
1.4. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2013. február 1.
1.5. A költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése
1.6. A költségvetési szerv jogállását meghatározó jogszabály: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése alapján a közös hivatal ellátja helyi önkormányzatok képviselő testületei az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
1.7. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv
1.7.1. megnevezése: Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete
1.7.2. székhelye: 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.
1.7.3. megnevezése: Dóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
1.7.4. székhelye: 6766 Dóc, Alkotmány u. 17.
1.8. A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének
megnevezése |
székhelye |
|
1 |
Sándorfalva Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala |
6762 Sándorfalva Szabadság tér 1. |
3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete
1.9. A költségvetési szerv irányító szervének
1.9.1. megnevezése: Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő - testülete
1.9.2. székhelye:6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.
1.10. A költségvetési szerv fenntartójának
1.10.1. megnevezése: Sándorfalva Városi Önkormányzat
1.10.2. székhelye:6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.
1.10.3. megnevezése: Dóc Községi Önkormányzat
1.10.4. székhelye: 6766 Dóc, Alkotmány u. 17.
4. A költségvetési szerv tevékenysége
1.11. A költségvetési szerv közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése alapján a közös hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
1.12. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:
szakágazat száma |
szakágazat megnevezése |
|
1 |
841105 |
Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége |
1.13. A költségvetési szerv alaptevékenysége: A közös hivatal ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat Sándorfalva város és Dóc község települések vonatkozásában. A közös hivatal feladatait részletesen a társult települések önkormányzati képviselő – testületei által jóváhagyott a közös hivatal működésére és fenntartására létrejött megállapodás tartalmazza. Dóc településen a közös hivatalnak állandó kirendeltsége működik, Dóci Kirendeltség megnevezéssel.
1.14. Költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
kormányzati funkciószám |
kormányzati funkció megnevezése |
|
---|---|---|
1 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
2 |
011140 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
3 |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
4 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
5 |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
6 |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
7 |
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
8 |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
9 |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
10 |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
11 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
12 |
044310 |
Építésügy igazgatás |
13 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
14 |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
1.15. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Sándorfalva város és Dóc község
5. A költségvetési szerv szervezete és működése
1.16. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A jegyző kinevezése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 82. § és 83. § -sai, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. A jegyzőt pályáztatás alapján, határozatlan időre a székhely település polgármestere nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. „A jegyző kinevezése az Mötv. 82 – 83. § - ai, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. A székhely szerinti település polgármester pályázat alapján határozatlan időre nevezik ki a jegyzőt. A jegyző fölött a munkáltatói jogokat Sándorfalva város polgármestere látja el.
1.17. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
foglalkoztatási jogviszony |
jogviszonyt szabályozó jogszabály |
|
---|---|---|
1 |
Közszolgálati jogviszony |
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről |
2 |
Munkaviszony |
Munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény |
3 |
Megbízási jogviszony |
Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény |
4 |
Közfoglalkoztatási jogviszony |
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény |
6. Záró rendelkezés
Jelen alapító okiratot a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 50/2014. (IV.24.) Kt. határozat és 29/2014.(IV.23.) Kt. határozattal 2014. április 24. napján kelt alapító okiratot visszavonom.
2.melléklet
Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal
Szervezeti ábrája
1. sz. függeléke
Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje
verzió: 1.0
Általános rendelkezések:
A Hivatal álláshelyeinek száma a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben rögzített, jelenleg 36 fő, (közszolgálati jogviszony, munkaviszony), ebből:
a) 35 fő álláshely teljes munkaidős közszolgálati jogviszonyban,
b) 1 fő álláshely teljes munkaidős munkaviszonyban
2. függelék Hivatal működését szabályozó szabályzatok listája
A Hivatal működését szabályozó szabályzatok listája
verzió: 1.0.
1.Vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályzat
2. A szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje
3. Integrált kockázatkezelés eljárásrendje
4. Ajándékok egyéb előnyök elfogadásának szabályzata
5. Közérdekű bejelentések, panaszok eljárásrendje
6. Etikai szabályzat
7. Közszolgálati szabályzat
9. A Hivatal egyedi iratkezelési szabályzata
10. Kiadmányozási szabályzat
11. Telefonhasználat szabályzat
7. függelék a 7. melléklethez
Tárgy: |
8. függelék a 7. melléklethez
különleges előírások, feltételek
1. Közös szabályok
1.1 A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban KÖH) által az önállóan működő költségvetési intézményekkel - a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről - kötött megállapodást.
1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.
2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok
2.1. A költségvetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.
2.2 A számításokat az önkormányzat által ellátott feladatok ellátási módjának (saját intézmény, társulás, megbízás, stb.), az intézményi struktúrának (önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szervek) a figyelembe vételével kell elkészíteni.
2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (tovább gondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.
2.4. A normatív állami hozzájárulásokhoz az önállóan működő költségvetési szervek feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért az önállóan működő költségvetési szervek vezetője, az adatok ellenőrzéséért a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelőséggel.
Az önállóan működő, valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek által készített adatszolgáltatást a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott formában, tartalommal és a jogszabályban meghatározott határidőig kell elkészíteni, majd a KÖH részéről a Nemzetgazdasági Minisztérium által megállapított határidőig kell továbbítani.
A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.
2.5. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos. munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.
A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának, a jogszabályoknak és a képviselő-testület információigényének megfelelő karbantartásáért) a KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok
3.l . A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni: - a féléves beszámoló elkészítésénél, a
- háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint - az éves költségvetési beszámolásnál.
3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.
3.3. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a KÖH beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)
3.4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) korm. rendeletszabályozza az évközi és éves beszámolók, valamint egyéb adatszolgáltatások elkészítésének határidejét és az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi és formai követelményeit.
1. A költségvetési koncepció elkészítése
1.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:
- a költségvetési szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően - a költségvetési szerv bevételeit,
- majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.
1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a költségvetési szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.
1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.
1.4. A KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:
- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (pl. az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,),
- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,
- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.
A KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A polgármester, a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.
2. A költségvetési tervezés
2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.
Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
2.2. A költségvetési terv javaslatot a jegyző az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.
A jegyző a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy a rendelettervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
2.4. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.
2.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.
1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás
1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által jóváhagyott:
- eredeti költségvetési rendeletből, illetve
- a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.
Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a jegyző és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót - az előirányzat-könyveléseket kővetően - az elkészített főkönyvi kivonat és pénzforgalmi információs jelentés alapján kell összeállítani. A főkönyvi kivonatot és a pénzforgalmi információs jelentést a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni. A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni.
1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy
állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:
- a jogszabályi előírásokat,
- az önkormányzat és a költségvetési szervek belső információs igényét, valamint
- a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.
A beszámolóban ki kell térni
- a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának, - a tartalék felhasználásának,
- a hiány, illetve a többlet ősszege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatására.
1.4. A jegyző a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.
1.5. A beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az önkormányzat féléves beszámolójának elkészítéséről és a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságához történő benyújtásáról.
2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás
2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatót az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézményenként elkészített pénzforgalmi információs jelentés /főkönyvi könyvelés/ alapján kell elkészíteni. A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani.
2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei: - a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának, - a tartalék felhasználásának,
- a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.
A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.
A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.
3. Az éves költségvetési beszámolás
3.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.
3.2. A zárszámadást a jegyző az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A jegyző a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
3.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig kell felülvizsgálni.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:
- a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,
- a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,
- az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,
- a számszaki beszámoló belső, valamint a képviselő-testület és a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága által meghatározott adatszolgáltatással való külső összhangjára.
3.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
3.5. A beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről és továbbításáról a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága felé.
1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletszerint tartoznak felelősséggel.
E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személyt is, akinek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.
2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.
V. A költségvetés végrehajtásának szabályai
1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.
A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:
- az egyes előirányzatok felhasználásakor,
- az egyes előirányzatok módosításakor.
2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni.
Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni keli a tényadatokkal.
3. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények kőzött újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.
4. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozóan pénztár- és bankszámla pénzkezelési szabályzatok, illetve a feladatellátás rendjének szabályzata tartalmazza.
1. sz. melléklet
Sándorfalva Város Önkormányzata
Az önkormányzati költségvetés tervezési folyamat-ábrájának leírása
1. Az önkormányzati költségvetés tervezéséhez, költségvetési koncepció készítéséhez
- Lakossági igények felmérése, megismerése,
- Az önkormányzati intézmények és KÖH szervezeti egységei összeállítják javaslataikat,
- A KÖH és az intézmények között egyeztetés az elképzelésekről
- Más önkormányzatokkal való egyeztetés az elképzelésekről; az önkormányzat és a területén működő gazdálkodó szervek közötti egyeztetés; egyeztetés, konzultálás az érdekképviseletekkel.
2. A helyi ónkormányzat költségvetési koncepciójának összeállításához a Kormány (Nemzetgazdasági Minisztérium, és Magyar Államkincstár útján) rendelkezésre bocsátja a központi költségvetés irányelveit és az önkormányzati forrásszabályozás előzetes elgondolásait.
3. Naturális mutatókról adatszolgáltatás a normatív állami támogatás számításához.
4. Költségvetési koncepciókészítés és egyeztetések
5. A költségvetési koncepciót a képviselő-testület elé terjeszti a polgármester.
6. A koncepcióról szóló képviselő-testületi határozatról tájékoztatás.
7. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg az önkormányzati szabályozásról tájékozódás.
8. Az intézmények és a KÖH költségvetési tervezésének beindítása.
9. Az Országgyűlés megalkotja a költségvetési törvényt; információ a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Államkincstáron keresztül, illetve a Magyar Közlönyből.
10. A költségvetési rendelet tervezet elkészítése. A jegyző által összeállított költségvetési javaslat egyeztetése az érintettekkel (intézmények, érdekképviseletek, kamarák, stb.)
11. A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester benyújtja a képviselő-
testületének.
12. A költségvetési rendelet megalkotása. Erről információ az érdekelteknek.
13. A KÖH elkészíti a KÖH és az önállóan működő költségvetési szervek elemi költségvetését.
14. Az önkormányzati szintű költségvetésről (az államháztartás információs rendszere szerint) információ nyújtása a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán keresztül a kormányzati szervek részére
Költségvetési koncepció tartalmi követelményei
1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogszabályi hivatkozásokat:
Pl: "Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24 §-a alapján a polgármester a jegyző által elkészített, a kővetkező évre vonatkozó költségvetési koncepciót április 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek.
A jegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el."
2.A koncepció összeállításának sarokpontjai
- A koncepció összeállítására az ónkormányzat gazdasági programjának figyelembevételével került sor.
- Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai az önkormányzat költségvetésére.
- A költségvetési koncepció készítésének menetének leírása az 1.sz.melléklet I. pontja alapján.
3. A ... évi költségvetés bevételei és kiadásai
A költségvetés főösszege, ,költségvetési bevételek és kiadások címenként.
A koncepció készítésének időpontjában meglévő adatok alapján a költségvetési rendelet-tervezet szerkezetének megfelelő adatok.
4. A .... évi költségvetés egyensúlya
Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése.
2. számú melléklet
A tervezési és beszámolási feladatokat ellátó személyek kijelölése
A tervezési és beszámolási feladatok jogszabályok, valamint e szabályozás szerinti végrehajtására az alábbi személyeket jelölöm ki:
Név Beosztás Feladat
…………………………. polgármester tervezés, beszámolás ellenőrzése
…………………………. jegyző tervezés, beszámolás ellenőrzése
…………………………. gazd.csop.vezető tervezési, beszámolási feladat
…………………………. EESZI vezető tervezési, beszámolási feladat
…………………………. Sándorfalvi Kulturális tervezési, beszámolási feladat Központ igazgató
Módosította a 16/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. 11. 15-től.
Módosította a 16/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. 11. 15-től.
Hatályon kívül helyezte a 16/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2019. 11. 15-től.