Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendeletének indokolása
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 04. 01Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról
Részletes indokolás
Az 1–10. §-hoz
A Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal 2022. január 31-én érkezett levelében törvényességi felhívással élt Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rendelet) kapcsolatban. A Kormányhivatal azt kifogásolta, hogy a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítvány témakörét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénytől eltérően, annál szigorúbban szabályozza Rendeletünk, mivel például azt is előírja, hogy az indítványt írásban kell előadni. A Rendelet szabályozásának célja az volt, hogy a gyakorlatban alkalmazhatóvá tegye a törvény rendelkezését. Tudomásul véve a Kormányhivatal állásfoglalását, a tárgyalandó rendelet-tervezetben a törvényességi felhívásban javasoltak szerint újraszabályozzuk a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítvány témakörét.
A rendelet-tervezettel érintett másik témakör a név szerinti szavazás. A képviselő-testületi munkát megkönnyítendő külön rendelkezésben írjuk elő, hogy a magasabb rendű jogszabályban előírt esetekben külön ügyrendi szavazás nélkül kötelező név szerinti szavazást tartani. Ilyen kötelező eset a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (5) bekezdésében meghatározott eset, miszerint eljárást lezáró testületi döntéshozatal esetén név szerinti szavazást kell tartani.
A rendelet-tervezet harmadik témaköre a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) szervezetének átalakítására vonatkozik. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény korábban kötelezően írta elő, hogy aljegyzőt kell kinevezni. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény (Mötv.) 82. §-a viszont már csak lehetőségnek tekinti a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál az aljegyző kinevezését, azaz már nem kötelező.
A jegyzővel, mint a Hivatal vezetőjével folytatott előzetes egyeztetés alapján, teszek javaslatot az aljegyzői tisztség szervezeti szinten történő megszüntetéséről, tekintettel az Mötv. 42. § 2. pontjára, és 7. pontjára, amely szerint a képviselő testület hatásköréből nem ruházható át szervezetének kialakítása, illetve intézmény alapítás, átszervezés, megszüntetés.