Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat 2021. évi költségvetéséről szóló 2/2021. (III.1.) rendeletének módosításáról

Általános indokolás

1. A tervezett jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A helyi önkormányzat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 23. § (1) bekezdése értelmében a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg, amely elősegíti a jelenlegi pénzügyi helyzetről a valós kép kialakítását és meghatározza az éves gazdálkodási lehetőségeket. A költségvetés végrehajtási során elsőbbséget élvez az önkormányzat működőképességének biztosítása, az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges forrás biztosítása, valamint a korábbi képviselő-testületi döntésekből származó kötelezettségvállalások biztosítása. Az elnyert támogatások saját erő biztosítására a rendelet tervezet hitelfelvételével nem számol, azt saját erőből tudja finanszírozni az önkormányzat úgy, hogy nem veszélyezteti az önkormányzat működőképességét. A pályázatokból megvalósuló beruházás (energetikai korszerűsítések) a működési költségek csökkentését fogja eredményezni.

2. Környezeti és egészségi következményei: A költségvetés rendelkezik támogatás értékű működési kiadás formájában és az érvényes társulási megállapodások alapján – többek között – az egészségügyi és szociális, valamint gyermekjóléti feladatok ellátásáról, ezáltal biztosítja az önkormányzat által közvetlenül ellátandó és az említett feladatokat érintő finanszírozások zökkenőmentes megvalósulását, mely hozzásegíti a fenti feladatokat ellátó intézményt ahhoz, hogy fedezete legyen ezen feladatok ellátására, mely így pozitív kihatással van településünk lakosságának egészségi állapotára, szociális életkörülményeire.

3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A költségvetés elkészítése és a hozzá kapcsolódó feladatok ellátása a munkatársak munkaköri leírásában szerepel, azonban a jogszabályi változások és az egységes szabályozás hiányossága miatt plusz terhet jelent a költségvetés készítői számára. Javasolt a terhek megfelelő elosztása a meglévő munkavállalók között.

4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az Áht. 24. § (2) bekezdése alapján „A jegyző által előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő testületnek.” Ennek elmaradása mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést von maga után, mely esetben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 132. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Kormányhivatal törvényességi felhívással élhet. Fentieken túl, ha a képviselő- testület a költségvetési rendeletet a jogszabályban meghatározott határidőig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról sem alkotott rendeletet, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző év költségvetési rendeletében meghatározott kiadási irányzatok keretei között a kiadások időarányos teljesítésére.

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A költségvetés végrehajtását az Áht. és a számviteli törvényről szóló 2000. évi C. törvény valamint az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013.(I.11.) kormányrendelet előírásai szerint a Hivatal végzi.