Jelen indokolás biztosítja a rendelet megfelelő értelmezéséhez szükséges információkat, mivel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján az önkormányzati rendelet nem ismételheti meg más jogszabály szövegét, így a rendelet nem vehet át részeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből (a továbbiakban: Mötv.). A rendelet önmagában nehezen értelmezhető, ezért a jogértelmezés és a tájékoztatás céljából jelen indokolás kerül kiadásra.

Az általános rendelkezések között az önkormányzat alapvető adatai kerültek rögzítésre.

Itt kerül megadásra az Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye.

Az Mötv. II. fejezete tartalmazza a feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket.

Az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja:

- a törvényben meghatározott kötelező és

- az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Az Mötv. 20. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy:

Az Mötv.41. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

- a polgármesterre,

- a bizottságaira,

- ha van részönkormányzat, akkor a részönkormányzat testületére,

- a társulására.

A képviselő-testület:

- az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat,

- a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja.

A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Az Mötv. 42. §-a tételesen felsorolja azokat a hatásköröket, melyeket a képviselő-testület nem ruházhat át. Ide tartoznak:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Az ülések évenkénti minimum számát a szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. A képviselő-testület 6 rendes ülést tart évente.

Az ülés szám megváltoztatható, de 6-nál kevesebb nem lehet.

A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

Az ülések előre ütemezéséhez, a megfelelő előkészítéshez, a határidős feladatok teljesíthetőségéhez a helyi rendelet szerint éves munkatervet kell készíteni, melyben minimum hat rendes ülésnek szerepelnie kell.

A rendkívüli ülésekkel kapcsolatban a rendelet úgy rendelkezik, hogy a rendkívüli ülés összehívásának vannak kötelező és nem kötelező esetei.

Kötelező összehívni a rendkívüli ülést az Mötv. 44. § második mondatával meghatározott esetben, azaz ha azt

- a települési képviselők egynegyede,

- a képviselő-testület bizottsága, vagy

- a kormányhivatal vezetője indítványozza.

Rendkívüli ülést a polgármester összehívhatja, - azaz ilyen ülés összehívása nem kötelező - hogyha véleménye szerint olyan körülmények keletkeztek, melyek miatt a testületnek üléseznie kell.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.

A képviselő-testületi ülések összehívásával kapcsolatban az Mötv. részletes szabályokat nem határoz meg. Az Mötv. 45. §-a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

Az Mötv. 45. §-ában adott kötelezés alapján a helyi rendelet a polgármesteri, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, valamint a polgármester, az alpolgármester tartós távolléte helyzetét szabályozza, és adja meg az ülés összehívására és vezetésére való felhatalmazást.

Az ülés összehívásával kapcsolatos részletes szabályokat a rendelet a helyi sajátosságokhoz igazodva határozza meg, így rendelkezik arról, hogy:

- a képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni, azonban ha a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, akkor a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható,

- a képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni,

- a rendkívüli ülést mikor lehet összehívni.

A képviselő-testületi tagok, a tanácskozási joggal résztvevők, valamint a meghívottak részére a rendelet írásos meghívó kiküldésének kötelezettségét írja elő.

A rendelet felsorolja a meghívó kötelező tartalmi követelményeit.

A helyi rendelet meghatározza a lakosság képviselő-testületi ülésekről való előzetes tájékoztatásának követelményét. A tájékoztatás módját a helyi önkormányzat a helyi lehetőségekhez igazodva határozhatja meg.

Az Mötv. nem határozza meg a képviselő-testületi előterjesztések szabályait. Annak részletes belső előírásait a képviselő-testület szabadon határozza meg.

Az Mötv. nem határozza meg a képviselő-testületi előterjesztések mellé csatolandó határozati javaslatok szabályait sem. Annak részletes belső előírásait a képviselő-testület szabadon határozhatja meg.

Az Mötv. alapján a képviselő-testület ülése lehet nyilvános vagy zárt.

Az ülések alapvetően nyilvánosak. Ezt mondja ki az Mötv. 46. § (1) bekezdése is.

A zárt ülések tartásának kötelezettségét, illetve lehetőségét az Mötv. 46. § (2) bekezdése határozza meg.

A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,

b) az érintett kérésére:

- választás,

- kinevezés,

- felmentés,

- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása,

- fegyelmi büntetés kiszabása és

- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

- a vagyonával való rendelkezéskor,

- az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,

- a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdeket sértené.

A helyi rendelet rögzíti, hogy csak a nem kötelező zárt ülés körébe tartozó ügyek esetében kell szavazással dönteni a zárt ülés elrendeléséről.

Az Mötv. 46. § (3) bekezdése meghatározza, ezért a helyi rendeletben már nem szabályozható, hogy a zárt ülésen kik vehetnek részt.

A zárt ülésen részt vehet:

- a képviselő-testület tagjai,

- a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

- a jegyző, aljegyzők,

- meghívása esetén

- a Polgármesteri Hivatal ügyintézője,

- az érintett és

- a szakértő.

Törvény, vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

A rendelettervezet részletesen meghatározza az ülés vezetése során ellátandó feladatokat.

Az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg a képviselő-testület határozatképességének feltételeit. A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.

Az Mötv. nem rendelkezik a napirendi javaslat előterjesztésének és elfogadásának rendjéről, így az önkormányzati rendeletben rögzített szabályok a helyi igények és az általános elvárások, szokások alapján kerültek meghatározásra.

A napirendek tárgyalására vonatkozóan az Mötv. nem ad meg kötelező szabályokat, így annak kialakítása a képviselő-testület saját elképzelése, bevált gyakorlata alapján történik.

A helyi gyakorlatban alkalmazásra kerül:

- a napirendi pont előtti szóbeli kiegészítés (ez nem kötelező, csupán csak lehetőség),

- a napirendi ponttal kapcsolatban kérdésfeltevés lehetősége az előterjesztőnek,

- a vita és az észrevételek összefoglalása.

A rendelet felhívja a figyelmet arra, hogy nem csak az ülés elején, hanem az ülés folyamán, különösen a szavazás előtt ellenőrizni kell a képviselő-testületi ülés határozatképességet. Csak határozatképesség esetén szabad szavazásra bocsátani valamely döntés tervezetet.

A rendelettervezet megerősíti a jegyző azon jogát, mely szerint a tanácskozás bármely szakaszában joga van törvényességi észrevételt tenni. Ennek célja, hogy megakadályozza a jogszabályellenes döntések meghozatalát, és a helyes jogi útra terelje a testület döntéseit.

Az önkormányzat döntéseit

- egyszerű vagy

- minősített többséggel hozza meg.

Az egyszerű többség tartalmát az Mötv. 47. § (2) bekezdés első mondatának első részére adja meg, miszerint: egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

Az Mötv. 50. §-a rögzíti, hogy a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges:

a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., és 7. pontjában foglaltak esetében, azaz

- a rendeletalkotáshoz,

- a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

- az önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiválásához,

- külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodásról, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz

- intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

b) törvényben meghatározott ügyek eldöntésekor,

c) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben,

d) a képviselő kizárásához,

e) az összeférhetetlenség megállapításához,

f) a méltatlanság megállapításához,

g) a képviselő-testületimegbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint

h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, azaz ha a zárt ülést azért kívánja a képviselő-testület elrendelni, mert a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghozatala, a pályázat megtárgyalása, illetve ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A rendelettervezet nem bővíti a fenti kört.

Az Mötv. nem rendelkezik részletesen a képviselő-testület döntéseiről.

A döntések körében megkülönböztetésre kerül:

- a jegyzőkönyvi rögzítésre kerülő, de önálló döntést nem tartalmazó döntések,

- az önálló döntésként dokumentált döntések, ezeken belül:

- a határozatok, valamint

- a rendeletek.

A képviselő-testület maga határozza meg, hogy melyek azok az ügyek, melyekben jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat (és rendelet) nélkül dönt.

A helyi rendelet rögzíti a képviselő-testület döntés hozatalai módjait, melyek a következők:

- nyílt szavazás, ezen belül:

- nem név szerinti szavazás,

- név szerinti szavazás,

- titkos szavazás.

A döntéseket általában nyílt szavazással kell hozni. Ezt mondja ki az Mötv. 48. § (1) bekezdése is.

A helyi rendelet - az Mötv. 48. § (2) bekezdésében foglalt kötelezés alapján - részletezi a nem név szerinti nyílt szavazás formáját, mely szerint szavazógép segítségével történik.

Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell tartani:

- ha a képviselők egynegyede indítványozza, illetve,

- azokban az ügyekben, melyekben a szervezeti és működési szabályzat a név szerinti szavazást írja elő.

A helyi rendelet nem él azzal a lehetőséggel, hogy kötelezően előírjon olyan ügyeket, melyekben név szerint kellene szavazni.

A név szerinti szavazás módját az Mötv. 48. § (3) bekezdés alapján a rendeletben szabályozni kell. A helyben meghatározott rend, hogy jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

A titkos szavazás lehetőségét az Mötv. 48. § (4) bekezdése rögzíti. A szavazás lebonyolításának részletes szabályit nem határozza meg, hanem a szervezeti és működési szabályzat szabályozási körébe utalja.

Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet tartani, amelyek esetében kötelező vagy pedig elrendelhető a zárt ülés megtartása.

A rendelet sajátos eleme, hogy tartalmazza a határozatok pontos jelölési módját.

A jelölés úgy kerül meghatározásra, hogy az igazodjon a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet – rendelet megjelölésére vonatkozó – előírásaihoz.

A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik arról is, hogy melyek a határozat kötelező tartalmi elemei: így:

- a testületi döntés,

- a végrehajtás határideje,

- a végrehajtásért felelős megjelölése.

A rendelet a rendeletek jelölésére vonatkozó előírást – az adott önkormányzatra konkretizálva – a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján tartalmazza. Ettől az előírt formától eltérő megjelölést a rendelet hatálybalépését követően megtárgyalt és elfogadott rendeletek esetében nem lehet alkalmazni.

A döntéshozatalból való kizárás szabályait Mötv. 49. §-a rendelkezik. E jogszabályhely alapján:

- a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti,

- az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget,

- a kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt,

- a kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

Az Mötv. 49. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

Mivel a bejelentési kötelezettség elmulasztása egyfajta kötelezettség, ezért a testület az előzőekben említett lehetőség alapján alkalmazhat tiszteletdíj és természetbeni juttatás elvonást.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről.

A kötelezés alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat kimondja, hogy az ülés vezetője felel az ülés rendjének biztosításáért, meghatározza a hozzászólásra vonatkozó előírásokat.

Az ülés rendjének biztosítás esetén a képviselő-testület jogosult szankciót alkalmazni az ülés rendjét megzavaró, ezért kötelezettséget szegő képviselővel szemben.

Az ülés rendjét nem csak a képviselő, hanem nyilvános ülés esetén a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévők is zavarhatják. Az ülésvezető az ilyen személyeket szóban kéri fel a nem megfelelő magatartás abbahagyására.

Ha ez nem vezet eredményre,

- két alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el,

- a harmadik rendzavarást követően javasolja az ülés bezárása érdekében a tárgyalandó napirendi pontok csökkentését, majd az ülést bezárja.

A rendelet kimondja, hogy:

- napirendi pontként kell tájékoztatást adni a lejárt idejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

- napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni

- az időszerű kérdésekről,

- a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

Az ülést be kell zárni, ha:

- az ülés határozatképtelenné válik és más kérdés, hozzászólás nincs,

- a napirendi pontokat megtárgyalták és már kérdés, hozzászólás nincs.

Az Mötv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei:

a) a testületi ülés helye;

b) időpontja;

c) a megjelent önkormányzati képviselők neve;

d) a meghívottak neve, megjelenésük ténye;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontok;

f) az előterjesztések;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényege;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma;

i) a döntéshozatalban résztvevők száma;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő neve és a kizárás indoka;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzés;

l) a szavazás számszerű eredménye;

m) a hozott döntések és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak.

A rendelet – központi szabályozás hiányában – saját hatáskörben állapítja meg a tárgyalt napirendi pontnál rögzítendőket, a jegyzőkönyvhöz csatolandó dokumentumokat.

Az Mötv. 54. §-a rögzíti azt, hogy a képviselő-testületnek évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartania, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

Az elhangzott javaslatra és kérdésre a közmeghallgatáson, vagy ha az ott nem lehetséges legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

Az önkormányzati képviselő megbízatásának keletkezésével és megszűnésével és jogállásával kapcsolatos szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 28. §-ától 33. §-ig szabályozza.

Az Mötv. egyidejűleg felsorolja azokat az alapvető kötelezettségeket is, amelyeket az önkormányzati képviselőnek teljesíteni kell, de lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy ezek körét bővítse. A jelen tervezetben a korábbi Szmsz-ben meghatározott többletkötelezettségek kerültek átemelésre. Új szabály, hogy a kötelezettségét megszegő képviselővel szemben szankció alkalmazható. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy ez csak a törvényileg előírt kötelezettségekre, nem pedig a rendeletileg meghatározott többletkötelezettségekre vonatkozik.

A szankció mértékét a tervezet a személyes érintettségét be nem jelentő, illetőleg a képviselő-testületi ülés rendjét megzavaró képviselővel szemben korábban is alkalmazott szankcióhoz igazítja, azaz 6 hónapra a tiszteletdíj 25%-ának megvonásához.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36-37. §-a tartalmazza az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályokat.

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket – így az eskütételre az Mötv. 40. §-a tartalmazza.

A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg az Mötv. 35. §-ában meghatározottak figyelembe vételével.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja előírja, hogy a Szervezeti és működési szabályzatban rendelkezni kell az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól.

Az önkormányzat lehetséges szerveit a 41. § (2) bekezdése tartalmazza.

Az önkormányzat - rendeletben meghatározott - szervei:

- a polgármester,

- a képviselő-testület bizottsága,

- a Polgármesteri Hivatal,

- a jegyző,

- a társulás.

A polgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv. szabályozza.

- a polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.

A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a tartalmazza, azaz a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

A polgármesteri tisztség megszüntetése

A polgármesteri tisztség és megszüntetésének szabályait az Mötv. 69. §-a tartalmazza.

Az Mötv. 70. §-a értelmében a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban a polgármester nem vesz részt, de a határozathozatalnál a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. A bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

A polgármesteri tisztségről való lemondás

Az Mötv. 69. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a polgármesteri tisztség megszűnik a tisztségről történő lemondással.

A polgármester feladatellátás

A polgármester feladatellátására vonatkozó főbb szabályokat az Mötv. 65. és 67. §-a tartalmazza.

A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

b) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja az alpolgármestere, a jegyzőre, a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjére

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

A rendelettervezet a 54. § (2) bekezdésében az Mötv. által meghatározott feladatokon túlmenően további feladatokat határoz meg a polgármester számára.

Az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján az szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni azokról az ügyekről, melyekben a polgármester döntést hozhat akkor, ha a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

Az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján szintén a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyeket, melyek a két ülés közötti időszakban merültek fel és halaszthatatlanok.

Az Mötv. 74-79. §-ában rögzíti az alpolgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat.

A képviselő-testület az Mötv. rendelkezéseit követve tagjai közül egy alpolgármestert választ, míg az Mötv. adta lehetőséggel élve, nem a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ (külsős alpolgármester). A mindkettő alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

Az Mötv. a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az 57-61. §-ában rögzíti.

A képviselő-testület által létrehozott bizottságok lehetnek

- állandó vagy

- ideiglenes bizottságok.

Az Mötv. 57. § (1)-(2) bekezdése értelmében a képviselő-testület határozza meg

- a bizottságait,

- a bizottságok tagjainak számát,

- a bizottság feladat- és hatáskörét,

- a bizottságok működésének alapvető szabályait,

- a képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot köteles választani,

- a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát bizottság végzi,

- törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti.

Az Mötv. 58. §-a ad iránymutatást a bizottság tagjaira vonatkozóan.

A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

Fontos szabály, hogy nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja:

- a polgármester,

- az alpolgármester.

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket – így az eskütételre, és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az Mötv. 40. §-a tartalmazza.

A bizottságok működésének szabályait a rendelet csak szűken szabályozza, mivel az Mötv. 60. §-a is kimondja, hogy:

A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

A bizottságok által ellátandó általános feladatokat az Mötv. 59. § (1) bekezdés tartalmazza.

A bizottság a fentiek alapján következő feladatokat látja el:

- feladatkörében kezdeményezi a képviselő-testület döntéseit,

- feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

- a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

A bizottságokkal kapcsolatos általános szabályok

A rendelet meghatározza a bizottságokkal kapcsolatos általános szabályokat.

Az Mötv. 61. §-a alapján a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

- indítványára össze kell hívni a bizottságot,

- felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

A bizottságok működésével kapcsolatosan a helyi rendelet részletszabályokat határoz meg az Mötv. rendelkezésein túl.

A bizottságoknak a részletes működési szabályaikat a bizottsági ügyrendben kell meghatározniuk.

Az Mötv. 81. § (1) §-a határozza meg a jegyző jogállását, miszerint a jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

Az Mötv. 81. § (3) bekezdése sorolja el a jegyző alapvető feladat- és hatáskörét, így a következőket:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

Az Mötv. 82. § (1) §-a határozza meg a jegyző kinevezési rendjét. A jegyző kinevezésére a polgármester jogosult.

Az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére, legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok milyen módon kerülnek ellátásra.

A rendelet ez esetben úgy rendelkezik, hogy a jegyzőére megállapított képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali dolgozót kell megbízni. Ha a hivatalban ilyen dolgozó nincs, akkor más hivatal jegyzőjét kell megbízni.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Polgármesteri Hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában

Az Mötv. 84. § (2) bekezdése alapján, figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározott hivatalos megnevezési formákat, a Képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatban rögzítenie kell a Polgármesteri Hivatala elnevezését. A következő formát kell alkalmazni: (település neve) -i Polgármesteri Hivatal.

A szervezeti és működési szabályzat a Polgármesteri Hivatal részére nem határozza meg a részletes feladat és hatáskört, mivel a törvény meghatározza a főbb feladatokat, így amelyek

- a képviselő-testület önkormányzati működésével,

- a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, végrehajtásával,

- a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával

kapcsolatosak.

A szervezeti és működési szabályzat a korábbi szervezeti és működési szabályzatokkal ellentétben nem szabályozza a hivatal szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, mivel e döntés nem rendeleti, hanem határozati formában kerül elfogadásra a polgármester előterjesztésében. /lásd Mötv. 67. § /

A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásait nevezi meg.