Baks Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (VIII. 6.) önkormányzati rendeletének indokolása
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról 10/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 08. 07Baks Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (VIII. 6.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.08.07.
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról 10/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról
Részletes indokolás
Az 1–9. §-hoz
Általános Indokolás
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:
a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;
b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;
c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;
d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;
e) a nyilvánosság biztosításáról;
f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;
g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;
h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;r5
i) a közmeghallgatásról;
j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;
k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;
l) a képviselő-testület bizottságairól.
Részletes Indokolás
1. §-hoz
Az Mötv. 51. § (2) bekezdése előírja, hogy a rendeletek kihirdetésének módjáról az SZMSZ-ben kell rendelkezni. Ez történhet a képviselő-testület hivatalos lapjában (annak megnevezésével együtt), vagy a helyben szokásos módon. A„helyben szokásos mód" esetében konkrétan meg kell határozni a kihirdetés módját (pl: a polgármesteri hivatal hirdetőtáblája, könyvtára, hírlapolvasója, közintézmények jól látható helyei), nem elegendő megismételni csupán azt, hogy ,,helyben szokásos módon".
Kihirdetési formaként csak egy mód határozható meg, mégpedig az, amelyikhez a joghatás fűződik, ugyanis a szabályozott módon történő kihirdetés a jogszabályok egyik érvényességi kelléke. E tények alapján a rendelet 1. § (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép
„Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kihirdetését kell érteni.”
2. §-hoz
Az Mötv. 47. § (2) bekezdése előírja, hogy „A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Az Alkotmánybíróság a 1625/B/1991. AB határozatában kimondta, hogy egyaránt törvényes megoldásnak tekinthető, ha a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza a tartózkodás lehetőségét, és az is, ha nem. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Mötv. 47. § (2) bekezdése „igen" szavazatot ír elő a javaslat elfogadásához, ebből következik, hogy a tartózkodás tulajdonképpen „nem" szavazatot jelent. Fentiekkel összefüggésben szükséges kiemelni, hogy hibás a szavazategyenlőségről rendelkezni az SZMSZ-ben, mivel az Mötv. nem ismeri a szavazategyenlőség intézményét, ekkor ugyanis ténylegesen elutasító döntés születik. Ennélfogva szavazategyenlőség esetére nem állapíthatók meg az elutasító döntéstől eltérő, speciális szabályok. A Rendelet 22. § (1) bekezdés harmadik és negyedik mondata, valamint (5) bekezdése rendelkezik a szavazategyenlőségről, így ezen rendelkezések nincsenek összhangban az Mötv. 47. § (2) bekezdésében foglaltakkal, ezért azokat szükséges hatályon kívül helyezni.
3. §-hoz
Az Mötv. 82. § (3) bekezdése szerint „A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.”
4. §-hoz
A Rendelet 3. § (2) bekezdése szerint „A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja. А képviselő-testület által a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatásköröket 2. melléklet tartalmazza. A 2. melléklet azonban csak a polgármesterre átruházott hatásköröket tartalmazza. Szükséges a Rendelet törzsszövegének és vonatkozó mellékletének összhangba hozása. A rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe ezért az alábbi rendelkezés lép
„A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházhatja. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.”
5. §-hoz
A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - az Mötv. 45. §-ának megfelelően - az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testületi ülés összehívásáról, vezetésének módjáról. Meg kell jelölni, hogy mely személy (pl. a korelnök vagy valamely bizottság elnöke) hívhatja össze és vezetheti a képviselő-testület ülését. Mindenképpen azt kell szem előtt tartani, hogy a képviselő-testület folyamatos működése biztosítva legyen, ezért ajánlott a korelnök végső összehívóként való megjelölése, ugyanis adódhatnak olyan esetek is, amikor a bizottság elnöke is akadályoztatva van. Előállhat olyan helyzet is, hogy amennyiben az alakuló ülésen nem tudják megválasztani a testület bizottságait, akkor a következő ülést a bizottság elnöke nem tudja összehívni. Ajánlható megoldás ezért, hogy főszabályként a korelnök hívja össze a testületi ülést vagy pedig mindaddig a korelnök hívja össze a testületi ülést, amíg nem választanak bizottsági elnököt. A Rendelet 9. § (1) bekezdése és 13. §-a szerint a fenti esetben a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozattételi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését, javasolt azonban fent kifejtettekre figyelemmel ezen rendelkezéseket kiegészíteni a korelnökre vonatkozó szabályozással, illetve az alakuló ülésre vonatkozóan speciális rendelkezéseket meghatározni. A rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe ezért az alábbi rendelkezés lép
„A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-tételi és Ügyrendi Bizottság elnöke, mindhárom személy akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.”
A rendelet 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép
„A képviselő-testületi ülést 9. § (1) bekezdés szerint a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-tételi és Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti az ülését. Mindhárom személy akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést. A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke tartós akadályoztatásának minősül, ha 30 napot meghaladó időtartamra betegség, vagy távollét miatt a tisztségét ellátni képtelen, és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben a döntéshozatal halaszthatatlan.”
6. §-hoz
Az Mötv. 68. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja." A Rendelet nem tartalmaz olyan szabályt, amely a fenti jogalkotási kötelezettségnek eleget tesz, ezért ki kell egészíteni az Mötv. 68. § (2) bekezdésének megfelelően a konkrét ügycsoportok meghatározásával.
Fentiek alapján a rendelet 31. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép
„Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester olyan halaszthatatlan ügyekben, melyekben a döntéshozatal mellőzése valószínűsíthetően kárral járna – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat.
A polgármesternek – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alább felsoroltakra terjed ki azzal, hogy a döntésről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja:
a) pályázat benyújtása az önkormányzat nevében, pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele, ha az nem jár együtt hitel-, kölcsönfelvétellel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalással,
b) hatósági, cégeljárási, peres és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése, jognyilatkozatok megtétele,
c) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.”