1. § (1) A rendelet hatálya Ópusztaszer község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni:

2. § A kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából lényegesnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. Ezek az elemek a következők: Közigazgatási határ, Szabályozási vonalak, Beépítésre szánt és nem szánt területek lehatárolása, Területfelhasználási egység határa, Területfelhasználási és övezeti besorolás, Védőterület.

3. § A mezőgazdasági terület beépítésre szánt területén az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás után lehet engedélyezni.

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.

(2) Beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

(3) A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

5. § (1) A beépített és beépítésre szánt területek határát a Vé-1, Vé-2, Vé-3, Vé-4/M, Vk-1/M, tervek tüntetik fel.

(2) Beépítésre kijelölt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (tereprendezés, telekalakítási terv, vízelvezetés és elő-közművesítés) el kell végezni.

(3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig legalább részleges közművesítettség az általános szabályoknak megfelelően biztosítandó.

(4) Az építménymagasság az utcai építési vonalon álló épületekre vonatkozik, az ettől különálló épület az előírt épületmagasságnál kisebb is lehet.

(5) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).

(6) A tervezett központi-, ill. pihenőpark védelme érdekében a lakótelkeknek a parkkal közös hátsó telekhatárán legalább 2,00 m magas tömör kerítés építendő.

(7) Az Lf és Lk jelű lakóterületeken és a Vt jelű Településközponti vegyes övezetben csak áttört jellegű utcai kerítés építhető, legfeljebb 60 cm magas lábazattal.

(8) A Lakóterületeken lapos tetős utcai épület nem építhető

6. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi, építési övezeteket jelöli ki:

(2) Meglévő épület funkcióváltása esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az általános szabályokat be kell tartani.

(3) Az övezetekben ill. területeken szennyvizet csak vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig.

7. § (1) Az Lf jelű falusias lakóövezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően lakóépületek, valamint az általános szabályoknak megfelelő egyéb építmények helyezhetők el.

(2) Az 1. jelű övezet területén:

(3) A 2. jelű övezet területén:

8. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, kertvárosias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az általános szabályoknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) Az 1. jelű övezet területén:

(3) A 2. jelű övezet területén:

9. § (1) A Vt jelű Településközpont - vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató – kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az az általános szabályoknak megfelelő egyéb építmények helyezhetők el.

(2) Az 1. jelű övezet területén:

(3) A 2. jelű övezet területén:

10. § (1) A Gip jelű övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű és logisztikai célú épületek elhelyezésére szolgál, mely övezetbe tartozik a külterületen már meglévő majorközpont (állattartási telep) ill. mezőgazdasági üzem is.

(2) A telkek előkertjének 10,0 m szélességben, hátsó és oldalkertjének 6,0 m szélességben 2 fasor beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak.

11. § (1) A Gksz jelű övezet területe nem zavaró hatású gazdasági. – kereskedelmi – szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A telkek előkertjének 10,0 m szélességben, hátsó és oldalkertjének 6,0 m szélességben 2 fasor beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak.

12. § (1) A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az általános szabályok tartalmazzák.

(2) A különleges területeken épületek elhelyezése szabadon álló módon 5,00 m elő-, 5,00 m oldal-, és 6,00 m hátsókert biztosításával lehetséges.

(3) Egy telken több épület is elhelyezhető.

(4) Terepszint alatti építmény a telekterület 4%-át nem haladhatja meg.

(5) Különleges területekre tartozó létesítmények:

13. § (1) A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. §.-a tartalmazza.

(2) A terv szerint kijelölt védőterületek biztosítása szükséges.

14. § (1) Zöldterületekre vonatkozó előírásokat az általános előírások tartalmazzák.

(2) A Zp jelű pihenő és a Zk központi közparkokat a szabályozási terv jelöli.

(3) A közparkokat más célra igénybe venni tilos.

(4) A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles, - a telekhatárától az útburkolat széléig.

15. § (1) Az „Ev” jelű védőerdő, az „Et” jelű turisztikai-szociális-egészségügyi erdőterületekre valamint az „Eg” jelű gazdasági erdőterületekre vonatkozó előírásokat az általános szabályok tartalmazzák.

(2) Az erdőterületbe ékelődött meglévő tanyaudvar építményei a kialakult beépítettség mértékéig átépíthetők.

16. § (1) Az Má, Má1, Má2, Má3, Má4 jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó előírásokat az általános szabályok tartalmazzák.

(2) A külterületen az Má jelű általános mezőgazdasági terület, tanyás gazdasági övezet.

(3) Az Má jelű, általános mezőgazdasági terület tanyás gazdaságok övezetének területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:

(4) Az Má1 jelű általános sajátos – mezőgazdasági terület. Ezen a területen épületet elhelyezni nem lehet, mivel ezek a részek védett természeti értékű területek

(5) Az Má2 jelű általános mezőgazdasági terület, amely Önkormányzati tulajdonú. Ezen a területen építményt elhelyezni az OTÉK 29. § előírásainak megfelelően lehet.

(6) Az Má3 jelű sajátos mezőgazdasági terület, mely a „Szegedi síkvidéki árvíztározó” tervezett területe. A területen csak ideiglenes nyári szállás jellegű állattartási épület építhető – kártalanítási igény kizárásával – a Kiskunsági Nemzeti Park és a Vízügyi Igazgatóság előzetes engedélyével. A területen meglévő építmények csak felújíthatók.

(7) Az Má4 jelű sajátos mezőgazdasági terület, mely a Nemzeti Emlékpark műemléki jelentőségű területének műemléki környezete. Ezért ezen a területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A terület csak mezőgazdálkodási célokra hasznosítható.

(8) Az Má5 jelű általános mezőgazdasági terület, mélyfekvésű és belvízveszélyes, ezért ezen a területen építményt elhelyezni nem szabad.

(9) A Tk jelű Tájvédelmi körzet területe a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt védett természeti terület, melynek szakfelügyelete az Igazgatóság alá tartozik. A területen csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes hozzájárulásával lehet bármilyen építési tevékenységet végezni.

(10) A Tt jelű Természeti területek jellegét, jelenlegi terület és művelési ág felhasználását megváltoztatni nem lehet. A területeken mindennemű tevékenységhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulása szükséges. Ezeken a mélyfekvésű, belvízveszélyes területeken építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A területek határától 50,0 m-en kívül lehet csak épületet, trágyatárolót, komposztálót elhelyezni és műtrágyázást végezni. Ezeken a részeken birtok-központ nem alakítható ki.

17. § (1) A V jelű területekre vonatkozóan az általános szabályokat be kell tartani.

(2) A község területén V jelű terület: Csatorna nyomvonalak: melyek mindkét partja mentén 6,0 – 6,0 m széles sávot kell szabadon hagyni, ill. biztosítani a csatorna kezelése érdekében.

18. § (1) Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni.

(2) Légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából a község területére az idevonatkozó rendeletet figyelembe véve az „F” zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) Töltőállomás létesítésénél és üzemeltetésénél az idevonatkozó KTM. rendelet előírásait kell betartani.

(5) A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni az idevonatkozó rendelet védőövezetre vonatkozó előírásait.

(6) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.

(7) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, ill. technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az elsőfokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(8) Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre az építés hatósági eljárás csak a jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.

(9) Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos Önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos.

19. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani az idevonatkozó rendelet követelményeit.

(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.

(3) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló az idevonatkozó rendeletbetartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.

(4) A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek az idevonatkozó rendelet belső terekre vonatkozó követelményei.

(5) A község területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek az idevonatkozó rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről című rendelet előírásai.

(6) A zajszennyezésre érzékeny gyermek-, egészségügyi-, szociális-, egyházi és temetési létesítmények körül az idevonatkozó rendeletek követelményeit be kell tartani.

20. § (1) A község és annak igazgatási területén szennyvizet elvezetni ill. a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) Külterületen, szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával – közműpótló (szikkasztó) – is létesíthető, mely esetben az idevonatkozó rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A szenny-, és csapadékvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Az idevonatkozó rendelkezés értelmében csapadékvíz – csatornába, ill. árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.

(4) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.

(5) Talajt- és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.

(6) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében az idevonatkozó rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében az idevonatkozó rendelet előírásait kell figyelembe venni.

21. § (1) A szabályozási területen levő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.

(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybeveendő település tisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

(3) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban az idevonatkozó törvény valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.

(4) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az idevonatkozó rendelet előírásai az irányadóak.

(5) Hulladékgazdálkodási szempontból az Országos Hulladékgazdálkodási és a Regionális Hulladékgazdálkodási tervekkel összhangban kidolgozásra került Települési Hulladékgazdálkodási Tervet kell irányadónak tekinteni.

22. § (1) Az NE jelű terület az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területe, melyen belül csak az Örökségvédelmi ügyekben hatáskörrel rendelkező területileg illetékes Hivatal előzetes engedélye alapján lehet bárminemű tevékenységet végezni.

(2) Az NE jelű területen csak a Nemzeti Történeti Emlékpark funkciójához kapcsolódó létesítmények helyezhetők el, melyhez az Örökségvédelmi ügyekben hatáskörrel rendelkező területileg illetékes Hivatal szakhatóságkénti közreműködését biztosítani kell. A területen tervezett létesítmények terveit az Építési Engedélyeztetés előtt Területi Tervtanácson be kell mutatni.

(3) Helyi védettség alá kell helyezni: a Rk. Templomot, - 96 hrsz. Az épület homlokzata nem változtatható meg. A homlokzatra kiterjedő Építési engedélyezési eljárásba az Örökségvédelmi Minisztérium területileg illetékes Hivatalának szakhatósági közreműködését biztosítani kell.

(4) A község beépített területének kulturált megjelenése érdekében az elhanyagolt vagy romos épületekre az Önkormányzat kényszer felújítást vagy bontást rendelhet el.

(5) „A IMV jelű „Szermonostor” ideiglenes műemléki védelem alatt áll.

23. § (1) A Tt jelű Természeti területen és a Tk jelű Tájvédelmi körzet területén végzett mindennemű tevékenységhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes engedélyezése szükséges.

(2) A szabályozási tervben jelölt Tt jelű Természeti területen és a Tk jelű Tájvédelmi területen a művelési ág nem változtatható meg.

(3) A Pusztaszeri Major területe a Natura 2000 hálózat részét képezi, ezért a területen:

24. § (1) A Tk jelű Tájvédelmi Körzet területén végzett mindennemű tevékenységhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes engedélyezése szükséges

(2) Építkezésre vonatkozó előírások: Lásd a 9. § (3) bekezdés f, g, h, pontjait.

(3) Tájvédelmi Körzet besorolás alól feloldást nyer: 044/11 a-b; 044/12; 044/14 a-b; 044/15; 044/21; 044/22; 044/23, 044/38; 044/42 ingatlan nyilvántartási helyrajzi számú Ópusztaszeri - Majori földterületek. Valamint a 44/18 hrsz-ból 3,5347 ha (az X: 729790,77; Y: 127559,85; X: 729805,47; Y: 127566,73; X: 729802,74; Y: 127274,0 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól délre fekvő rész). A 054/4 hrsz-ból 0,0924 ha (az X: 729804,76; Y: 127265,62; X: 729802,74; Y: 127274,0 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól keletre fekvő rész).

(4) A Tájvédelmi Körzethez lett csatolva és védetté lettek nyilvánítva az Ópusztaszer 071/28; 071/29; 071/30; 071/31 a-b; 071/32 a-b; 071/33; 071/34 a-b; 071/35 a-b; 071/36 a-b; 071/37; 071/ 39; 073/2 ingatlan nyilvántartású helyrajzi számú földterületek.

25. § (1) A település teljes közigazgatási területén az R jelű nyilvántartott régészeti lelőhelyek ex lege védettek.

(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai az idevonatkozó törvény szerint régészeti érdekű területek.

(3) Művelési ág váltás (különösen szőlő, gyümölcs és erdő telepítés esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Ópusztaszer Község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

26. § (1) A védőterületeket az általános szabályoknak megfelelően kell kialakítani, továbbá a jelen rendelet 13. § (2) bekezdés előírásai szerint.

(2) Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőterületet saját telken kell biztosítani és kialakítani.

(3) Külterületen az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet - kell biztosítani:

(4) Az állattartó telepek védőtávolságát a lakó és intézményterületek telekhatárától kell biztosítani. A számszerű értékeket az üzembe helyezési eljárást megelőzően kell megállapítani, az állatok száma, fajtája és a tartási technológia figyelembevételével, mely védőtávolság legalább 300,00 m.

27. § A tervezett létesítmények ± 0,00 terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott útmagasságok figyelembe vételével kell megállapítani, az Építési Hatóságnak az engedélyezések során.

28. § Ez a rendelet 2008. szeptember 11-én lép hatályba.