Ópusztaszer Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (VII.09.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 07. 10- 2015. 07. 10Ópusztaszer Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (VII.09.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-07-10-tól 2015-07-11-ig
ÓPUSZTASZER KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
6/2015. (VII. 09.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Ópusztaszer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Ópusztaszer Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye 6767 Ópusztaszer, Tóhajlat 130.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Ópusztaszer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos elnevezése: Ópusztaszeri Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
2. §
Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. §
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. §
(1) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.opusztaszerkozseg.hu.
(2) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján vagy az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététel értendő.
5. §
A helyi önkormányzati képviselők (a továbbiakban: önkormányzati képviselők) száma a polgármesterrel együtt 7 fő, az aktuális névjegyzéket e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. §
(1) Ópusztaszer Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 1. melléklet tartalmazza.
7. §
(1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottságok és a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet félévenként kötelesek tájékoztatni.
8. §
Az állandó bizottsági feladat- és hatáskörét az 4. melléklet tartalmazza.
9. §
Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület munkaterve
10. §
(1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében évenként munkatervet határoz meg.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kér:
a) az önkormányzati képviselőktől,
b) a testület bizottságaitól,
c) a tisztségviselőktől,
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) a napirendi pont tárgyát, előadóját,
c) az egyes napirendi pontokat előzetesen véleményező bizottságok felsorolását,
d) közmeghallgatás időpontját.
11. §
(1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés.
2. A képviselő-testület alakuló ülése
12. §
Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3. A képviselő-testület rendes ülése
13. §
A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart, melyet a Polgármester lehetőség szerint a hónap utolsó hetének csütörtöki napján délután 16 órai kezdettel hív össze.
4. A képviselő-testület rendkívüli ülése
14. §
(1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(4) A rendkívüli ülés vezetése – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.
5. A képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
15. §
(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.
(2) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 3 nappal (a sürgősségi napirendi pontok és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.
(3) A meghívóval együtt
a) az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére – a zárt ülés anyagának kivételével – valamennyi előterjesztést,
b) az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket meg kell küldeni.
(4) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján, vagy CD lemezen) vagy nyomtatott formában történik, oly módon, hogy annak kézbesítési helye az elektronikus kézbesítési cím, a képviselő által megjelölt postai cím.
(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli).
(6) Az (1)-(2) pontban foglaltaktól eltérni csak abban az esetben lehet, ha a Képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a Képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a Képviselő-testületet az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.
(7) A Képviselő-testületi ülésen kiosztandó előterjesztésre csak a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a Képviselő-testületi ülésen ismerteti.
(8) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(9) A Képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát a napirendet is tartalmazó meghívóknak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.
6. Előterjesztés
16. §
(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó
a) tájékoztató,
b) beszámoló,
c) rendelet-tervezet és
d) határozati javaslat.
(2) Az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában meghatározottak kezdeményezésére jogosult
a) a polgármester és az alpolgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
f) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői,
g) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad és
h) akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(3) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően terjeszthetők elő.
7. Sürgősségi indítvány
17. §
(1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a képviselők egynegyede rendkívüli napirendi pont soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az
a) jogszabályban előírt, vagy a képviselő-testület által megállapított határidő elmulasztása miatt, vagy
b) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
c) pályázat benyújtása, elbírálása, véleményezése vagy a projekt eredményes megvalósítása miatt indokolt.
(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testület ülés előtt legalább 24 órával lehet benyújtani a polgármesternek.
(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja. Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre kerülésük sorrendjéről külön határoz.
(7) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem ismeri el, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a képviselő-testület az ügyet mely ülésén tárgyalja.
8. Módosító indítvány
18. §
(1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.
(2) Az írásbeli módosító indítványt – a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően – legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).
9. A meghívottak
19. §
(1) A képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni
a) a jegyzőt,
b) az önkormányzati intézmények vezetőit,
c) azt akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.
(2) A képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja, így különösen
a) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló,
b) a napirendi pont által érintett bizottság nem képviselő tagjai.
(3) Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában kérhetnek szót.
(4) Valamennyi Ópusztaszeren működő önszerveződő közösség képviselőjét tanácskozási jog illeti meg tevékenységi körében a képviselő-testület és bizottsága ülésein.
(5) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és képviselő-testület egyszerű szótöbbségű szavazás alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A képviselő-testületi ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.
10. Zárt ülés
20. §
(1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(3) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(5) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.
(6) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.
11. Határozatképesség
21. §
(1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(3) Ha a képviselő-testület ülése a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.
(4) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül újra össze kell hívni.
12. A képviselő-testületi ülés menete
22. §
A határozatképesség megállapítása után a polgármester
a) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirend előtt tájékoztatást ad
ca) a fontosabb tárgyalások eredményéről,
cb) időszerű kérdésekről,
d) engedélyezi a napirend előtti felszólalást,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
g) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
h) berekeszti a Képviselő-testület ülését.
23. §
A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
b) figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót az érintett személytől,
c) tárgyalási szünetet rendelhet el,
d) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,
e) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
f) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti.
13. A képviselő-testület napirendje
24. §
(1) A képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslatával együtt.
25. §
A napirendet a képviselő-testület fő szabály szerint az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:
a) lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtása,
b) személyi jellegű ügyek,
c) rendelet-tervezetek,
d) határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztések, beszámoló jellegű előterjesztések,
e) önkormányzati hatósági ügyekben beérkezett fellebbezések,
f) kérdések, interpellációk,
g) egyebek.
14. Képviselő-testületi vita
26. §
(1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. Indokolt esetben a levezető elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
27. §
(1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő, a témafelelős, a tárgyban meghívott szakértő, vita előtt öt perces időkeretben szóban kiegészítheti.
(2) Az előterjesztőhöz, a témafelelőshöz, és a szakértőhöz, a képviselők majd őket követően a tanácskozási joggal meghívottak egy perces időkeretben kérdéseket intézhetnek, amelyekre a megkérdezett a vita előtt válaszol.
(3) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében kaphatnak szót a képviselők, majd jelentkezésük sorrendjében a tanácskozási joggal résztvevők. A jelentkezések sorrendjét a levezető elnök állapítja meg.
(4) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot, vagy szóbeli módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(5) A vita során bármikor szót kérhet
a) az előterjesztő,
b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
c) bármely képviselő személyes megjegyzés megtételére,
d) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(6) A levezető elnök bármely képviselő kérésre – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alakalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.
15. Hozzászólások
28. §
(1) A képviselők első hozzászólásának időtartama 5 perc, második hozzászólásának időtartama 3 perc. További hozzászóláshoz a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott határozata szükséges.
(2) Az időkeret túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az Egyebek napirendi pont keretében a képviselőket személyenként 2 perces hozzászólási jog illeti meg.
16. Ügyrendi kérdés
29. §
(1) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. A levezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.
(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
17. Személyes megjegyzés
30. §
A képviselő vita közben a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást a levezető elnök engedélyezi, viszonválasznak, további vitának nincs helye.
18. Törvényességi észrevétel
31. §
A jegyzőnek – a tanácskozás bármely szakaszában – kötelessége észrevételt tenni, amennyiben az ülés során jogszabálysértést tapasztal.
19. A vita lezárása
32. §
(1) A hozzászólásokat követően a levezető elnök a vitát lezárja. A vitát a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előadóját megilleti a zárszó joga.
(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.
(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(4) A választ követően a levezető elnök az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti.
20. A szavazás rendje
33. §
(1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz. Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.
(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, akként, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok vonatkozásában rendel el szavazást.
(3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot – a képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.
(4) A megválasztott képviselők egyharmadának javaslatára az adott napirendi pontról történő döntést követően azonnal, a soron következő napirendi pont tárgyalását megelőzően, egy alkalommal ismételt szavazást kell elrendelni. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a határozatot.
21. Nyílt szavazás
34. §
A Képviselő-testület döntéseit kézfelemeléssel hozza meg.
22. Név szerinti szavazás
35. §
A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
23. Titkos szavazás
36. §
(1) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(2) A képviselő-testület az érintett nyilatkozata szerinti zárt ülés során az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügy tárgyalásakor titkos szavazást tart.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság képviselő-testületi tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – három fős szavazatszámláló bizottságot választ.
24. Személyes érintettség
37. §
(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
25. Interpelláció
38. §
(1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibát, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.
(2) A képviselőt 5 percben interpellációs jog illeti meg. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja.
(3) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.
(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő rendes ülésén napirendre tűzi.
(5) Az interpellált válasza után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszonválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpellációra adott válasz után, de döntés előtt mind az interpellált személyt, mind a képviselőt 2 perces hozzászólás illeti meg, utána vitának helye nincs. Nem kell szavazásra feltenni az interpellációra adott választ abban az esetben, ha az interpelláló képviselő azt elfogadja. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor
a) az eredetileg a polgármesternek címezett interpellációt a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek,
b) az a) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek adja kivizsgálásra és az új választ a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(7) Amennyiben az interpellációra adott újabb választ sem fogadja el a Képviselő-testület, akkor a Képviselő-testület szakbizottsága, vagy a választott Ideiglenes Bizottsága javaslata alapján dönt a Képviselő-testület.
(8) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.
(9) Az interpellációra írásban adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.
26. Kérdés
39. §
(1) A kérdést az ülés megkezdését megelőzően írásban a polgármesterhez lehet benyújtani.
(2) A kérdezett személy a képviselőtestületi ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni.
(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a Képviselő-testülettel nem kell külön elfogadtatni.
27. Az ülés rendjének fenntartása
40. §
(1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időt, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt a Képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja a szót,
c) rendre utasítja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,
d) amennyiben a testületi ülésen olyan jellegű rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,
e) a polgármester saját jogkörében eljárva bármikor szünetet rendelhet el.
(3) Amennyiben a képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
(4) A szavazatok összeszámlálását követően a polgármester megállapítja a javaslatra igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.
28. A képviselő-testület döntései, a döntések fajtái, jelölésük,
kihirdetésük és közzétételük módja
41. §
(1) A Képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) önkormányzati határozat.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) zárt ülés elrendeléséről,
c) kizárásról,
d) szavazás módjának meghatározásáról.
(3) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Ópusztaszer Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete
a ...........................................-ról
(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozat jelölése a következő formában történik:
Ópusztaszer Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati határozata
a ...........................................-ról
(5) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(6) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
29. Rendeletalkotás
42. §
(1) A rendelet-tervezet előkészítéséért a jegyző felel.
(2) A képviselő-testület megbízhatja a rendelet-tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes bizottságot, vagy az e célra létrehozott különbizottságot.
(3) A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a rendelet-tervezetet bizottság készíti elő.
(4) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint külső szakértő közreműködése igényelhető.
(5) Az elkészült rendelet-tervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság vitatja meg.
(6) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak, valamint a jegyzőnek minden egyes rendelet-tervezetet véleményeznie kell.
(7) A Polgármesteri Hivatal feladata megszervezni, hogy a rendelet-tervezetek a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az előzetes egyeztetése megtörténjen.
(8) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal épületében elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel gondoskodik.
(9) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni és Ópusztaszer Község honlapján hozzáférhetően közzé kell tenni.
(10) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról, azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
30. Határozat
43. §
(1) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.
(2) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
31. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
44. §
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a jelen lévő képviselők közül a képviselő-testület által az adott ülésen megválasztott kettő fő képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(4) A tárgyalt napirendi pontoknál az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(5) Az érintett képviselő a vita lezárását megelőzően szóban, de legkésőbb az ülést követő munkanap 16.00 óráig írásban dönthet arról, hogy véleményét, hozzászólását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe.
(4) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(6) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(7) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak,
c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) jegyző törvényességi észrevételét,
f) a képviselői indítványokat,
g) a képviselői hozzászólásokat,
h) a képviselői interpellációkat.
45. §
(1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülései jegyzőkönyveinek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről és naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Tilos a zárt ülések jegyzőkönyveit a nyilvános ülések jegyzőkönyveivel egy kötetbe köttetni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján közzétenni.
(4) Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell, a hangfelvételt tizenöt évig meg kell őrizni.
(5) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.
32. A közmeghallgatás
46. §
(1) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 15 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, bizottság vizsgálja.
(4) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról írásos jegyzőkönyv készül és amennyiben a felszólalók nem kapnak érdemben teljes körű választ a közmeghallgatáson feltett kérdésükre, akkor azt feléjük 15 napon belül írásban meg kell tenni.
IV. Fejezet
Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai
33. Az önkormányzati képviselő
Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
34. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei
(1) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választókat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni,
e) a képviselő-testület ülésein pontosan megjelenni,
f) a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
g) a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(2) Az önkormányzati képviselő jogosult bevonni a lakosságot az önkormányzati feladatok megoldásába, továbbá kezdeményezheti és szervezheti a közérdekű munkát.
(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegi a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
35. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja
50. §
A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.
36. Az önkormányzati képviselők és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése
A önkormányzati képviselők és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai tiszteletdíját, juttatásait, költségtérítését az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
V. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
37. A polgármester
51. §
(1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.
(2) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak,
f) segíti az önkormányzati képviselők munkáját,
g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
h) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
i) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
j) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
k) lakossági fórumokat szervez.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést; továbbá a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, legfeljebb 1 millió forint értékhatárig, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
c) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.
38. Az alpolgármesterek
52. §
(1) A képviselő-testület saját tagjai sorából egy alpolgármestert, továbbá nem a saját tagjai sorából egy alpolgármestert (a továbbiakban: külsős alpolgármester) választ, akik tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el.
(2) A képviselő-testület saját tagjai sorából választott alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése és egyes önkormányzati feladatok ellátása.
(3) A külsős alpolgármester feladata egyes önkormányzati feladatok ellátása.
39. A képviselő-testület bizottságai
(1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
b) Szociális és Vagyonnyilatkozati Bizottság,
c) Ifjúsági, Művelődési és Sport Bizottság.
54. §
(1) Az állandó bizottság elnökét és tagjait a polgármester javaslatára képviselő-testület választja meg.
(2) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.
40. Az állandó bizottságok általános működési szabályai
55. §
(1) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább 3 nappal – írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb iratokat. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amelyeken a rendes üléseit tartja.
(2) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.
(3) A bizottság üléséről a képviselőket tájékoztatni kell.
(4) Amennyiben a képviselő-testület két szakbizottsága tart együttes ülést, abban az esetben az alábbi szabályok szerint kell eljárni:
a) az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon mindkét bizottság külön-külön határozatképes létszámban jelen van, az együttes bizottság ülésének levezető elnökét a jelenlévő bizottsági tagok jelölik ki,
b) az együttes bizottsági ülésen hozott határozatok meghozatalához a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges,
c) a fentiekben ismertetett szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha kettőnél több szakbizottság tart együttes ülést.
(5) A bizottságok egyéb működési szabályaikat (ügyrend) e rendelet keretei között maguk állapítják meg.
(6) A bizottság nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.
(7) A bizottságok közötti feladat vagy hatásköri összeütközés esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kell kikérni. A képviselő-testület dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.
(8) Az állandó bizottságok feladatkörét és létszámát a 5. melléklet tartalmazza.
41. Az állandó bizottság tagjainak jogai, kötelezettségei
56. §
(1) A bizottság tagjai
a) részt vesznek a bizottság ülésein,
b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, és javasolhatják bizonyos témakörök napirendre tűzését,
c) külső szakértők segítségét vehetik igénybe,
d) a bizottság elnökének megbízása alapján képviselik a bizottságot.
(2) A lemondott elnök, bizottsági tag helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt, bizottsági tagot kell választani.
42. Ideiglenes bizottságok
57. §
(1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
43. A jegyző
58. §
A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
44. A Polgármesteri Hivatal
59. §
(1) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal ügyrendje tartalmazza.
(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
VI. Fejezet
Az önkormányzat társulásai
60. §
(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a ) Tiszta Víz Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás,
b) Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás,
c) Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása.
Záró rendelkezések
61. §
(1) Ez a rendelet 2015. július 10. napján lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ópusztaszer Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.
Ópusztaszer, 2015. július 9.
Makra József dr. Lajkó Norbert
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
Ópusztaszer, 2015. július 10. dr. Lajkó Norbert
jegyző
Ópusztaszer Község Önkormányzat képviselő-testületének
6/2015. (VII. 09.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
(indokolás)
Jelen indokolás biztosítja a rendelet megfelelő értelmezéséhez szükséges információkat, mivel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján az önkormányzati rendelet nem ismételheti meg más jogszabály szövegét, így a rendelet nem vehet át részeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből (a továbbiakban: Mötv.). A rendelet önmagában nehezen értelmezhető, ezért a jogértelmezés és a tájékoztatás céljából jelen indokolás kerül kiadásra.
Indokolás az I. fejezethez
Általános rendelkezések
Az általános rendelkezések között az önkormányzat alapvető adatai kerültek rögzítésre.
Itt kerül megadásra az Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye.
Indokolás a II. Fejezethez
Az önkormányzat feladata, hatásköre
Az Mötv. II. fejezete tartalmazza a feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket.
Az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja:
- a törvényben meghatározott kötelező és
- az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
Az Mötv. 20. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy:
- a községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
Az Mötv.41. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:
- a polgármesterre,
- a bizottságaira,
- ha van részönkormányzat, akkor a részönkormányzat testületére,
- a jegyzőre
- a társulására.
A képviselő-testület:
- az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat,
- a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja.
A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
Az Mötv. 42. §-a tételesen felsorolja azokat a hatásköröket, melyeket a képviselő-testület nem ruházhat át. Ide tartoznak:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
Indokolás a III. Fejezethez
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Az ülések évenkénti minimum számát a szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. A képviselő-testület 6 rendes ülést tart évente.
Az ülés szám megváltoztatható, de 6-nál kevesebb nem lehet.
A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.
Az ülések előre ütemezéséhez, a megfelelő előkészítéshez, a határidős feladatok teljesíthetőségéhez a helyi rendelet szerint éves munkatervet kell készíteni, melyben minimum hat rendes ülésnek szerepelnie kell.
A rendkívüli ülésekkel kapcsolatban a rendelet úgy rendelkezik, hogy a rendkívüli ülés összehívásának vannak kötelező és nem kötelező esetei.
Kötelező összehívni a rendkívüli ülést az Mötv. 44. § második mondatával meghatározott esetben, azaz ha azt
- a települési képviselők egynegyede,
- a képviselő-testület bizottsága, vagy
- a kormányhivatal vezetője indítványozza.
Rendkívüli ülést a polgármester összehívhatja, - azaz ilyen ülés összehívása nem kötelező - hogyha véleménye szerint olyan körülmények keletkeztek, melyek miatt a testületnek üléseznie kell.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.
A képviselő-testületi ülések összehívásával kapcsolatban az Mötv. részletes szabályokat nem határoz meg. Az Mötv. 45. §-a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
Az Mötv. 45. §-ában adott kötelezés alapján a helyi rendelet a polgármesteri, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, valamint a polgármester, az alpolgármester tartós távolléte helyzetét szabályozza, és adja meg az ülés összehívására és vezetésére való felhatalmazást.
Az ülés összehívásával kapcsolatos részletes szabályokat a rendelet a helyi sajátosságokhoz igazodva határozza meg, így rendelkezik arról, hogy:
- a képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni, azonban ha a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, akkor a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható,
- a képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni,
- a rendkívüli ülést mikor lehet összehívni.
A képviselő-testületi tagok, a tanácskozási joggal résztvevők, valamint a meghívottak részére a rendelet írásos meghívó kiküldésének kötelezettségét írja elő.
A rendelet felsorolja a meghívó kötelező tartalmi követelményeit.
A meghívottaknak szavazati joguk nincs, de a tanácskozási jog megilleti őket.
Az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan - azaz korlátozás nélkül - megilleti a tanácskozási jog:
- a jegyzőt (ezt kimondja a az Mötv. 81. § (3) bekezdés d) pontja),
- a bizottság nem képviselő tagját,
- az illetékes országgyűlési képviselőt,
- az SZMSZ-ben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
Korlátozott tanácskozási jog illeti meg egy-egy meghatározott napirendi pont megtárgyalására meghívottakat, jellemzően a bizottság nem képviselő tagját.
A helyi rendelet meghatározza a lakosság képviselő-testületi ülésekről való előzetes tájékoztatásának követelményét. A tájékoztatás módját a helyi önkormányzat a helyi lehetőségekhez igazodva határozhatja meg.
Előterjesztés
Az Mötv. nem határozza meg a képviselő-testületi előterjesztések szabályait. Annak részletes belső előírásait a képviselő-testület szabadon határozza meg.
Az Mötv. nem határozza meg a képviselő-testületi előterjesztések mellé csatolandó határozati javaslatok szabályait sem. Annak részletes belső előírásait a képviselő-testület szabadon határozhatja meg.
3. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése
Az Mötv. alapján a képviselő-testület ülése lehet nyilvános vagy zárt.
Az ülések alapvetően nyilvánosak. Ezt mondja ki az Mötv. 46. § (1) bekezdése is.
A zárt ülések tartásának kötelezettségét, illetve lehetőségét az Mötv. 46. § (2) bekezdése határozza meg.
A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
b) az érintett kérésére:
- választás,
- kinevezés,
- felmentés,
- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,
- fegyelmi eljárás megindítása,
- fegyelmi büntetés kiszabása és
- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:
- a vagyonával való rendelkezéskor,
- az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,
- a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdeket sértené.
A helyi rendelet rögzíti, hogy csak a nem kötelező zárt ülés körébe tartozó ügyek esetében kell szavazással dönteni a zárt ülés elrendeléséről.
Az Mötv. 46. § (3) bekezdése meghatározza, ezért a helyi rendeletben már nem szabályozható, hogy a zárt ülésen kik vehetnek részt.
A zárt ülésen részt vehet:
- a képviselő-testület tagjai,
- a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,
- a jegyző, aljegyzők,
- meghívása esetén
- a Polgármesteri Hivatal ügyintézője,
- az érintett és
- a szakértő.
Törvény, vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
4. A képviselő-testület ülésének vezetése, működése, tanácskozási rendje
A rendelettervezet részletesen meghatározza az ülés vezetése során ellátandó feladatokat.
A határozatképesség megállapítása
Az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg a képviselő-testület határozatképességének feltételeit. A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.
Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
Az Mötv. nem rendelkezik a napirendi javaslat előterjesztésének és elfogadásának rendjéről, így az önkormányzati rendeletben rögzített szabályok a helyi igények és az általános elvárások, szokások alapján kerültek meghatározásra.
5. Napirendek tárgyalása – vitától a döntéshozatalig
A napirendek tárgyalására vonatkozóan az Mötv. nem ad meg kötelező szabályokat, így annak kialakítása a képviselő-testület saját elképzelése, bevált gyakorlata alapján történik.
A helyi gyakorlatban alkalmazásra kerül:
- a napirendi pont előtti szóbeli kiegészítés (ez nem kötelező, csupán csak lehetőség),
- a napirendi ponttal kapcsolatban kérdésfeltevés lehetősége az előterjesztőnek,
- a vita és az észrevételek összefoglalása.
A rendelet felhívja a figyelmet arra, hogy nem csak az ülés elején, hanem az ülés folyamán, különösen a szavazás előtt ellenőrizni kell a képviselő-testületi ülés határozatképességet. Csak határozatképesség esetén szabad szavazásra bocsátani valamely döntés tervezetet.
A rendelettervezet megerősíti a jegyző azon jogát, mely szerint a tanácskozás bármely szakaszában joga van törvényességi észrevételt tenni. Ennek célja, hogy megakadályozza a jogszabályellenes döntések meghozatalát, és a helyes jogi útra terelje a testület döntéseit.
Az önkormányzat döntéseit
- egyszerű vagy
- minősített többséggel hozza meg.
Az egyszerű többség tartalmát az Mötv. 47. § (2) bekezdés első mondatának első részére adja meg, miszerint: egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
Az Mötv. 50. §-a rögzíti, hogy a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges:
a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., és 7. pontjában foglaltak esetében, azaz
- a rendeletalkotáshoz,
- a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
- az önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiválásához,
- külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodásról, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz
- intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
b) törvényben meghatározott ügyek eldöntésekor,
c) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben,
d) a képviselő kizárásához,
e) az összeférhetetlenség megállapításához,
f) a méltatlanság megállapításához,
g) a képviselő-testületimegbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint
h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, azaz ha a zárt ülést azért kívánja a képviselő-testület elrendelni, mert a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghozatala, a pályázat megtárgyalása, illetve ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
A rendelettervezet nem bővíti a fenti kört.
6. A képviselő-testület döntései
Az Mötv. nem rendelkezik részletesen a képviselő-testület döntéseiről.
A döntések körében megkülönböztetésre kerül:
- a jegyzőkönyvi rögzítésre kerülő, de önálló döntést nem tartalmazó döntések,
- az önálló döntésként dokumentált döntések, ezeken belül:
- a határozatok, valamint
- a rendeletek.
A képviselő-testület maga határozza meg, hogy melyek azok az ügyek, melyekben jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat (és rendelet) nélkül dönt.
A helyi rendelet rögzíti a képviselő-testület döntés hozatalai módjait, melyek a következők:
- nyílt szavazás, ezen belül:
- nem név szerinti szavazás,
- név szerinti szavazás,
- titkos szavazás.
A döntéseket általában nyílt szavazással kell hozni. Ezt mondja ki az Mötv. 48. § (1) bekezdése is.
A helyi rendelet - az Mötv. 48. § (2) bekezdésében foglalt kötelezés alapján - részletezi a nem név szerinti nyílt szavazás formáját, mely szerint szavazógép segítségével történik.
Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell tartani:
- ha a képviselők egynegyede indítványozza, illetve,
- azokban az ügyekben, melyekben a szervezeti és működési szabályzat a név szerinti szavazást írja elő.
A helyi rendelet nem él azzal a lehetőséggel, hogy kötelezően előírjon olyan ügyeket, melyekben név szerint kellene szavazni.
A név szerinti szavazás módját az Mötv. 48. § (3) bekezdés alapján a rendeletben szabályozni kell. A helyben meghatározott rend, hogy jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
A titkos szavazás lehetőségét az Mötv. 48. § (4) bekezdése rögzíti. A szavazás lebonyolításának részletes szabályit nem határozza meg, hanem a szervezeti és működési szabályzat szabályozási körébe utalja.
Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet tartani, amelyek esetében kötelező vagy pedig elrendelhető a zárt ülés megtartása.
A rendelet sajátos eleme, hogy tartalmazza a határozatok pontos jelölési módját.
A jelölés úgy kerül meghatározásra, hogy az igazodjon a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet – rendelet megjelölésére vonatkozó – előírásaihoz.
A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik arról is, hogy melyek a határozat kötelező tartalmi elemei: így:
- a testületi döntés,
- a végrehajtás határideje,
- a végrehajtásért felelős megjelölése.
A rendelet a rendeletek jelölésére vonatkozó előírást – az adott önkormányzatra konkretizálva – a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján tartalmazza. Ettől az előírt formától eltérő megjelölést a rendelet hatálybalépését követően megtárgyalt és elfogadott rendeletek esetében nem lehet alkalmazni.
7. Személyes érintettség
A döntéshozatalból való kizárás szabályait Mötv. 49. §-a rendelkezik. E jogszabályhely alapján:
- a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti,
- az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget,
- a kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt,
- a kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
Az Mötv. 49. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.
Mivel a bejelentési kötelezettség elmulasztása egyfajta kötelezettség, ezért a testület az előzőekben említett lehetőség alapján alkalmazhat tiszteletdíj és természetbeni juttatás elvonást.
8. Az ülés rendjének biztosítása
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről.
A kötelezés alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat kimondja, hogy az ülés vezetője felel az ülés rendjének biztosításáért, meghatározza a hozzászólásra vonatkozó előírásokat.
Az ülés rendjének biztosítás esetén a képviselő-testület jogosult szankciót alkalmazni az ülés rendjét megzavaró, ezért kötelezettséget szegő képviselővel szemben.
Az ülés rendjét nem csak a képviselő, hanem nyilvános ülés esetén a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévők is zavarhatják. Az ülésvezető az ilyen személyeket szóban kéri fel a nem megfelelő magatartás abbahagyására.
Ha ez nem vezet eredményre,
- két alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el,
- a harmadik rendzavarást követően javasolja az ülés bezárása érdekében a tárgyalandó napirendi pontok csökkentését, majd az ülést bezárja.
9. Tájékoztatás és az ülés bezárása
A rendelet kimondja, hogy:
- napirendi pontként kell tájékoztatást adni a lejárt idejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
- napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni
- az időszerű kérdésekről,
- a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
Az ülést be kell zárni, ha:
- az ülés határozatképtelenné válik és más kérdés, hozzászólás nincs,
- a napirendi pontokat megtárgyalták és már kérdés, hozzászólás nincs.
10.A jegyzőkönyv
Az Mötv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei:
a) a testületi ülés helye;
b) időpontja;
c) a megjelent önkormányzati képviselők neve;
d) a meghívottak neve, megjelenésük ténye;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontok;
f) az előterjesztések;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényege;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma;
i) a döntéshozatalban résztvevők száma;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő neve és a kizárás indoka;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzés;
l) a szavazás számszerű eredménye;
m) a hozott döntések és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak.
A rendelet – központi szabályozás hiányában – saját hatáskörben állapítja meg a tárgyalt napirendi pontnál rögzítendőket, a jegyzőkönyvhöz csatolandó dokumentumokat.
A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett kettő fő jegyzőkönyv-hitelesítőnek is alá kell írni.
A rendelet kötelezi a jegyzőt arra, hogy biztosítsa a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos betekintési jog gyakorlását. Kiköti azonban, hogy a betekintési jogot a hivatali dolgozó jelenlétében lehet gyakorolni. A dolgozó jelenléte a garancia arra, hogy az eredeti dokumentumok fizikai védelme biztosított legyen.
A rendelet saját hatáskörben, célszerűségi okokból rendelkezik úgy, hogy naptári évenként be kell köttetni a nyilvános ülések jegyzőkönyveit.
11. A közmeghallgatás
Az Mötv. 54. §-a rögzíti azt, hogy a képviselő-testületnek évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartania, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
Az elhangzott javaslatra és kérdésre a közmeghallgatáson, vagy ha az ott nem lehetséges legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.
Indokolás az IV. Fejezethez
Az önkormányzati képviselők, a képviselő-testület bizottságának
nem képviselő tagjai
Az önkormányzati képviselő megbízatásának keletkezésével és megszűnésével és jogállásával kapcsolatos szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 28. §-ától 33. §-ig szabályozza.
Az Mötv. egyidejűleg felsorolja azokat az alapvető kötelezettségeket is, amelyeket az önkormányzati képviselőnek teljesíteni kell, de lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy ezek körét bővítse. A jelen tervezetben a korábbi Szmsz-ben meghatározott többletkötelezettségek kerültek átemelésre. Új szabály, hogy a kötelezettségét megszegő képviselővel szemben szankció alkalmazható. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy ez csak a törvényileg előírt kötelezettségekre, nem pedig a rendeletileg meghatározott többletkötelezettségekre vonatkozik.
A szankció mértékét a tervezet a személyes érintettségét be nem jelentő, illetőleg a képviselő-testületi ülés rendjét megzavaró képviselővel szemben korábban is alkalmazott szankcióhoz igazítja, azaz 6 hónapra a tiszteletdíj 25%-ának megvonásához.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36-37. §-a tartalmazza az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályokat.
A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket – így az eskütételre az Mötv. 40. §-a tartalmazza.
A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg az Mötv. 35. §-ában meghatározottak figyelembe vételével.
Indokolás a V. Fejezethez
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja előírja, hogy a Szervezeti és működési szabályzatban rendelkezni kell az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól.
Az önkormányzat lehetséges szerveit a 41. § (2) bekezdése tartalmazza.
Az önkormányzat - rendeletben meghatározott - szervei:
- a polgármester,
- a képviselő-testület bizottsága,
- a Polgármesteri Hivatal,
- a jegyző,
- a társulás.
Polgármester
A polgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv. szabályozza.
A polgármester jogállásával kapcsolatos alapvető szabályokat az Mötv. 63-70. §-a határozza meg, azaz:
- a polgármester tagja a képviselő-testületnek,
- a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő,
- a polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.
A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a helyi rendelet nem részletezi, mivel azt az Mötv. 72-73. §-a tartalmazza.
A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége
A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a tartalmazza, azaz a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
A polgármesteri tisztség megszüntetése
A polgármesteri tisztség és megszüntetésének szabályait az Mötv. 69. §-a tartalmazza.
Az Mötv. 70. §-a értelmében a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban a polgármester nem vesz részt, de a határozathozatalnál a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. A bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
A polgármesteri tisztségről való lemondás
Az Mötv. 69. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a polgármesteri tisztség megszűnik a tisztségről történő lemondással.
A polgármester feladatellátás
A polgármester feladatellátására vonatkozó főbb szabályokat az Mötv. 65. és 67. §-a tartalmazza.
A polgármester
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
b) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja az alpolgármestere, a jegyzőre, a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjére
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
A rendelettervezet a 54. § (2) bekezdésében az Mötv. által meghatározott feladatokon túlmenően további feladatokat határoz meg a polgármester számára.
Az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján az szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni azokról az ügyekről, melyekben a polgármester döntést hozhat akkor, ha a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.
Az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján szintén a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyeket, melyek a két ülés közötti időszakban merültek fel és halaszthatatlanok.
Az alpolgármester
Az Mötv. 74-79. §-ában rögzíti az alpolgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat.
A képviselő-testület az Mötv. rendelkezéseit követve tagjai közül egy alpolgármestert választ, míg az Mötv. adta lehetőséggel élve, nem a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ (külsős alpolgármester). A mindkettő alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
A képviselő-testület bizottságai
Az Mötv. a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az 57-61. §-ában rögzíti.
A képviselő-testület által létrehozott bizottságok lehetnek
- állandó vagy
- ideiglenes bizottságok.
Az Mötv. 57. § (1)-(2) bekezdése értelmében a képviselő-testület határozza meg
- a bizottságait,
- a bizottságok tagjainak számát,
- a bizottság feladat- és hatáskörét,
- a bizottságok működésének alapvető szabályait,
- a képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot köteles választani,
- a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát bizottság végzi,
- törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti.
A bizottságok létrehozása
Az Mötv. 58. §-a ad iránymutatást a bizottság tagjaira vonatkozóan.
A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
Fontos szabály, hogy nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja:
- a polgármester,
- az alpolgármester.
A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket – így az eskütételre, és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az Mötv. 40. §-a tartalmazza.
A bizottságok működése
A bizottságok működésének szabályait a rendelet csak szűken szabályozza, mivel az Mötv. 60. §-a is kimondja, hogy:
A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
A bizottság általános feladatai
A bizottságok által ellátandó általános feladatokat az Mötv. 59. § (1) bekezdés tartalmazza.
A bizottság a fentiek alapján következő feladatokat látja el:
- feladatkörében kezdeményezi a képviselő-testület döntéseit,
- feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,
- a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.
A bizottságokkal kapcsolatos általános szabályok
A rendelet meghatározza a bizottságokkal kapcsolatos általános szabályokat.
Az Mötv. 61. §-a alapján a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:
- indítványára össze kell hívni a bizottságot,
- felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
A bizottságok működésével kapcsolatosan a helyi rendelet részletszabályokat határoz meg az Mötv. rendelkezésein túl.
A bizottságoknak a részletes működési szabályaikat a bizottsági ügyrendben kell meghatározniuk.
A jegyző
Az Mötv. 81. § (1) §-a határozza meg a jegyző jogállását, miszerint a jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.
Az Mötv. 81. § (3) bekezdése sorolja el a jegyző alapvető feladat- és hatáskörét, így a következőket:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
Az Mötv. 82. § (1) §-a határozza meg a jegyző kinevezési rendjét. A jegyző kinevezésére a polgármester jogosult.
Az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére, legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok milyen módon kerülnek ellátásra.
A rendelet ez esetben úgy rendelkezik, hogy a jegyzőére megállapított képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali dolgozót kell megbízni. Ha a hivatalban ilyen dolgozó nincs, akkor más hivatal jegyzőjét kell megbízni.
A Polgármesteri Hivatal
Az Mötv. 84 §-a rendelkezik a Polgármesteri Hivatalról.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Polgármesteri Hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában
Az Mötv. 84. § (2) bekezdése alapján, figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározott hivatalos megnevezési formákat, a Képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatban rögzítenie kell a Polgármesteri Hivatala elnevezését. A következő formát kell alkalmazni: (település neve) -i Polgármesteri Hivatal.
A szervezeti és működési szabályzat a Polgármesteri Hivatal részére nem határozza meg a részletes feladat és hatáskört, mivel a törvény meghatározza a főbb feladatokat, így amelyek
- a képviselő-testület önkormányzati működésével,
- a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, végrehajtásával,
- a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával
kapcsolatosak.
A szervezeti és működési szabályzat a korábbi szervezeti és működési szabályzatokkal ellentétben nem szabályozza a hivatal szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, mivel e döntés nem rendeleti, hanem határozati formában kerül elfogadásra a polgármester előterjesztésében. /lásd Mötv. 67. § /
Indokolás a VI. Fejezethez
Az önkormányzat társulásai
A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásait nevezi meg.
Záró rendelkezések
A rendelet hatályba lépésének időpontjáról rendelkezik.