Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete

 

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

 

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el.

 

 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Röszke Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 6758 Röszke, Felszabadulás utca 84.

(3) Az önkormányzat telephelyei:

a) 6758 Röszke, Felszabadulás utca 87.

b) 6758 Röszke, Felszabadulás utca 95.

(4) Az önkormányzat bélyegzői:

a) körívben „Röszke Község Önkormányzata” felirat, középen Magyarország címere,

b) körívben „Röszke Község Képviselő-testülete” felirat, középen Magyarország címere.

(4) Az önkormányzat működési területe Röszke község közigazgatási területére terjed ki.

(5) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.roszke.hu címen érhető el.

 

2. § Az önkormányzat, mint jogi személy feladatait és hatásköreit a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulások látják el.

 

3. § (1) A polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése: Röszkei Polgármesteri Hivatal

(2) A polgármesteri hivatal székhelye: 6758 Röszke, Felszabadulás utca 84.

 

4. § Az önkormányzat címerére, zászlajára és pecsétjére, valamint az önkormányzat által alapított kitüntetésekre és címekre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

 

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei

 

5. § (1) Az önkormányzat önállóan gondoskodik a község egészére kiterjedő kötelezően előírt, illetve önként vállalt feladatok ellátásáról, amelynek keretében biztosítja a helyi közszolgáltatások megszervezését, intézi az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket, továbbá működteti a feladatellátást végző intézményhálózatot.

(2) Az önkormányzat és intézményei alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti meghatározását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetési rendeletében - a fedezet biztosításával egyidejűleg - foglal állást.

 

6. § (1) Az önkormányzat hatásköreinek címzettje a képviselő-testület.

(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(3) A képviselő-testület egyéb hatásköreinek átruházásáról rendeletalkotási jogkörében eljárva, az adott tárgykör szerinti rendelet megalkotásakor határoz.

(4) Rendeleti szabályozást nem igénylő kérdésekben a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatában dönt a hatáskör átruházásáról.

(5) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

 

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

 

7. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő, a képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

 

1. A képviselő-testület ülései

 

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de az éves munkaterve alapján évente legalább hat ülést (rendes ülés) tart.

(3) Előre nem tervezhető, halaszthatatlan döntést igénylő, kivételes esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

 

2. Az ülések nyilvánossága

 

9. § (1) A képviselő-testület ülésének nyilvánosságát a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

 

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésterem erre kijelölt részén foglalhatnak helyet.

(3) Az ülésen megjelent állampolgárok felszólalhatnak, a szó megadásáról az ülés vezetője dönt. A nem konkrétan egy adott napirendi ponthoz, témához kapcsolódó felszólalásra, az ülés nyílt részének végén, az egyéb közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok után kerülhet sor.

 

3. Zárt ülés

 

10. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

(2) A képviselő-testület a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző indítványára zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben. Az indítványról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

 

4. Ülések tervezése, előkészítése

 

11. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetének elkészítése és képviselő-testület elé terjesztése a polgármester feladata. A tárgyévet követő év munkaterv tervezetét a tárgyév december 31. napjáig kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkaterv tervezetének összeállításához javaslatot tehetnek:

a) a képviselők,

b) a bizottságok elnökei,

c) a jegyző,

d) a közszolgáltatást végző szervek vezetői,

e) az önkormányzat intézményeinek vezetői,

f) a civil szervezetek.

(3) A képviselő-testületet a munkaterv tervezetbe fel nem vett javaslatokról is tájékoztatni kell.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a soron következő időszak főbb célkitűzéseit,

b) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,

c) azokat az előterjesztéseket, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

d) a szükség szerinti meghívottak megjelölését,

e) egyéb szervezési feladatokat (pl. közmeghallgatás tartása).

(5) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a Röszkei Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal) hirdetőtábláján, valamint meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos honlapján.

 

5. A képviselő-testület összehívásának rendje

 

12. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat és a napirendi pontok előterjesztőit, előadóit,

c) a tanácskozási joggal meghívottak nevét.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, a beszámolókat, tájékoztatókat, a határozati javaslatokat és a rendelettervezeteket.

(4) A képviselő-testület ülésének meghívóját és az ülés írásos anyagait a képviselők, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére elektronikus úton, az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni.

(5) A település lakosságát a képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább öt nappal a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és az önkormányzat honlapján való közzétételével tájékoztatni kell.

^[1]alasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – telefonon is összehívható. Ebben az esetben az ülés meghívóját és az ülés írásos anyagait a képviselők, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére elektronikus úton, az ülés előtt legalább négy órával meg kell küldeni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott halasztást nem tűrő, indokolt esetben a település lakosságát a képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább négy órával a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és az önkormányzat honlapján való közzétételével tájékoztatni kell.

 

13. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

b) a járási hivatal vezetőjét,

c) a napirend szerint érintett szervek, szervezetek vezetőit,

d) a jegyzőt,

e) a polgármesteri hivatal csoportvezető köztisztviselőit,

f) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

g) a településen székhellyel rendelkező civil szervezetek és a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához,

h) a helyi rendőrőrs parancsnokát,

i) a Római Katolikus Egyház képviselőjét,

j) a település díszpolgárait és

k) akiket a polgármester, a jegyző vagy a képviselő-testület indokoltnak tart.

 

6. A képviselő-testület üléseinek vezetése

 

15. § A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

16. § (1) Az ülés vezetőjének feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése,

c) a napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása,

e) az ülés rendjének biztosítása,

f) az ülés félbeszakítása,

g) javaslattétel a hozzászólások korlátozására,

h) javaslattétel napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

i) javaslattétel napirendek összevont tárgyalására,

j) a vita vezetése, koordinálása,

k) a szavaztatás,

l) a szavazás eredményének megállapítása.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője köteles felszólítani a tárgyszerűségre.

(3) Az ülés vezetője figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt figyelmeztetés után a szót az elnök megvonhatja.

(4) Amennyiben az ülést zavarják, úgy az ülés vezetője a rendzavarót, vagy rendzavarókat figyelmeztetheti, ismételt esetben az ülésről kiutasíthatja.

(5) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja.

17. § Az ülés vezetőjének vitavezetési feladatai:

a) a vita megnyitása, berekesztése,

b) a vita összefoglalása és a szavazásra bocsátandó döntési javaslat pontos megfogalmazása.

 

7. A napirend

 

18. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti az ülés napirend-tervezetét, megindokolja, ha az a munkatervtől eltér.

(2) Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét – indokolt esetben – megváltoztathatja.

 

8. A napirend elnapolása

 

19. § A napirendi pont egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz, egyben rendelkezik az újratárgyalás határidejéről is.

 

9. Az előterjesztő

 

20. § (1) A képviselő-testület ülésén előterjesztő a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő, a jegyző, illetve az általuk felkért személy lehet.

(2) Rendelet-tervezetet csak a bizottság, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző terjeszthet elő.

 

10. Az előterjesztés

 

21. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője felelős. Az előterjesztő az előkészítés során köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirendi témában érintett szervek és szervezetek véleményét és javaslatát.

(2) Az írásos előterjesztések tartalmi elemei különösen a cím vagy tárgy, a tárgykört érintő jogszabályi rendelkezések, az előkészítésben részt vevők (bizottság, szakértő, más közigazgatási szerv, stb.) véleménye, mindazon tények, adatok, körülmények, melyek az előterjesztést indokolják, az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslat, a végrehajtásért felelősök megnevezése és a végrehajtás határideje.

(3) A képviselő-testület elé kerülő írásbeli előterjesztést az ülést legalább nyolc nappal megelőzően a jegyzőnek be kell mutatni. A képviselő-testület részére történő kiküldésre csak a jegyző törvényességi véleményezését követően kerülhet sor.

(4) A képviselő-testület ülésén írásbeli előterjesztés kiosztására csak kivételes esetben kerülhet sor. Az ülés vezetője ennek okát a képviselő-testülettel ismertetni köteles.

(5) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők.

 

11. Önálló indítvány

 

22. § (1) A képviselő a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább nyolc nappal kell a jegyzőhöz írásban beterjeszteni. Az önálló indítványban meg kell jelölni annak tárgyát, címzettjét, a benyújtás szükségességének rövid indokolását, s a témában a képviselő-testület döntéséhez szükséges határozati javaslatot.

(2) Az önálló indítványt a jegyző köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni, és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület – az előterjesztő esetleges felszólalása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

12. Interpelláció

 

23. § A képviselő jogosult interpellálni és interpellálható.

24. § (1) Az interpelláció írásban a polgármesternél nyújtható be.

(2) A polgármester biztosítja az interpelláció címzetthez történő eljuttatását.

25. § (1) Amennyiben a képviselő az ülés napját megelőző legalább öt nappal a polgármesternél az interpellációt beterjeszti, úgy az ülésen választ kell adni.

(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpellációt kezdeményező nevét,

b) azt a személyt, akihez az interpelláció szól,

c) az interpelláció tárgyát.

26. § Az interpellációt kezdeményező képviselő az interpellációt az ülésen szóban előadhatja.

27. § Az interpelláció címzettje a válaszát szóban teszi meg.

28. § A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

29. § (1) Amennyiben a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(2) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ennek lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, vagy erre az esetre ideiglenes bizottságot hozhat létre. Biztosítani kell, hogy az interpelláló képviselő is részt vehessen a vizsgálatban.

 

13. Kérdés

 

30. § (1) A képviselők és az ülésen tanácskozási joggal részt vevők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez kérdést intézhetnek, melyet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni az ülés vezetőjénél legkésőbb a testületi ülés megkezdéséig.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén, vagy az azt követő tizenöt napon belül írásban köteles válaszolni a megkérdezett.

(3) Ha kérdező a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

14. Tanácskozás rendje, vita

 

31. § (1) A képviselő hozzászólási szándékát kézfeltartással jelzi, a hozzászólást az ülés vezetője engedélyezi.

(2) Az ülés vezetője az ülés egyéb résztvevőjének hozzászólást engedélyezhet.

(3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(4) Az ülés vezetője minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a vita megkezdése előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt válaszolni kell.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A vita lezárását követően az előterjesztő válaszolhat a hozzászólásokra.

(7) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A jegyző törvényességi észrevételével kapcsolatban a hozzászólás nem tagadható meg.

(8) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. A visszavonás tudomásulvételéről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(9) El nem fogadott előterjesztés tárgyalását a képviselő-testület bármikor újra napirendre tűzheti.

(10) A jegyző vagy a képviselő által előterjesztett ügyrendi kérdésről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

15. Határozatképesség

 

32. § (1) A képviselő-testület ülésének határozatképességére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak az irányadók.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését nyolc napon belüli időpontra, a rendkívüli ülést másnapra össze kell hívni.

 

16. Döntéshozatali eljárás, szavazás módja

 

33. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés vezetője az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító és kiegészítő indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatot szavaztatja meg.

(3) Amennyiben az előterjesztésben szereplő döntési javaslathoz kiegészítések, módosítások kerültek a képviselő-testületi ülésen, abban az esetben az ülés vezetője a döntési javaslat szövegszerűen kiegészített, módosított, a döntés minden lényegi pontját tartalmazó változatát bocsátja szavazásra.

(4) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a döntési javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

34. § A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg döntéseit. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselők "igen" vagy "nem" szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól.  Az egyszerű szótöbbség az ülésen jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó „igen” szavazatát jelenti. Amennyiben a képviselők „nem” szavazata egyenlő arányban áll az „igen” szavazatokkal, vagy meghaladja azokat, abban az esetben a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

35. § (1) Az a képviselő, akit személyes érintettség okán a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak alapján a döntéshozatalból kizártak, nem szavaz. Az egyszerű szótöbbség megállapítására ebben az esetben akkor kerülhet sor, ha a kizárt képviselőn kívül jelen lévő képviselők több „igen” szavazatot adtak le, mint „nem” szavazatot.

(2) A képviselő-testület azon tagjától, aki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.

36. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséről a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A titkos szavazást a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, fülke, stb.) biztosításáról. Előzetes tájékoztatást ad a szavazás mikénti lebonyolításáról, megszámolja a szavazatokat, a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít. A szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(3) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét és

e) a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.

37. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára. Az indítványról a képviselő-testület – az előterjesztő indokolása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelen lévő képviselők pedig a nevük elhangzását követően "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja, és a szavazás eredményéről az ülés vezetőjét tájékoztatja. Az eredményt az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazás eredményét rögzítő névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell mellékelni.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az az ülés vezetője a szavazást köteles megismételni.

38. § Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül a következő döntésekhez:

a) helyi népszavazás elrendelése,

b) kitüntetések és elismerő címek alapítása,

c) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

d) települési képviselő, polgármester méltatlansági és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés,

e) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,

f) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházása, a hatáskör visszavonása,

g) a jogszabályokban és e rendeletben határozott egyéb esetekben.

 

17. Határozathozatal

 

39. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől, 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A határozat jelölése:

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) önkormányzati határozata

(3) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, mely a jegyző feladata.

(4) A határozatok kivonatait az érintettek részére a képviselő-testületet ülését követő tizenöt napon belül meg kell küldeni.

(5) A normatív határozatok közzététele a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik.

(6) A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az elfogadásától számított nyolc napon belül legalább tíz napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját.

 

18. Rendeletalkotás

 

40. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester,

d) a jegyző.

(2) A rendeletalkotásra vonatkozó javaslatot, a soron következő testületi ülést megelőző húsz nappal a jegyző részére, írásban kell előterjeszteni. A javaslatban részletesen ki kell fejteni a rendelet tartalmát és megalkotásának indokait.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése, indokolása, az előzetes és utólagos hatásvizsgálat elvégzése a jegyző feladata.

(4) A rendelet-tervezeteket csak Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság általi tárgyalás és véleményezés után lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) A (4) bekezdés alól kivételt képeznek:

a) az alakuló ülésen tárgyalt rendelet-tervezetek és

b) az alakuló ülést követő ülésen tárgyalt rendelet-tervezetek, amennyiben az alakuló ülésen a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság tagjainak megválasztására nem került sor.

(6) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(7) A képviselő-testület elrendelheti az állampolgárok széles körét érintő tervezet kapcsán lakossági fórum szervezését vagy közmeghallgatás tartását.

(8) A rendelet-tervezethez a polgármester, a képviselők és a bizottságok nyújthatnak be módosító indítványt. A módosító indítványt indokolni szükséges.

41. § A rendelet-tervezet elfogadása után a rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni.

42. § Módosító rendelet elfogadása esetén a módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegét a jegyző írja alá.

43. § (1) A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő legalább 90 napig tartó kifüggesztés útján történik. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napját kell tekinteni.

(2) A jegyző gondoskodik a lakosság tájékoztatása érdekében a rendeletnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéséről is.

(3) A rendelet kihirdetéséért és annak megtörténtét tanúsító záradékolásáért a jegyző tartozik felelősséggel.

(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

44. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől, 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A rendelet jelölése:

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) önkormányzati rendelete {a rendelet címe}

 

19. Jegyzőkönyv

 

45. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések, és azok mellékletei,

d) a megalkotott rendeletek,

e) a képviselői kérésre az írásban beadott hozzászólás,

f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

g) a név szerinti szavazás eredményét rögzítő névsor.

(2) A képviselő vagy más felszólaló a polgármestertől kérheti a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélése szerint nem egyezik az általa elmondottakkal.

(3) A jegyzőkönyv egy eredeti példánya a polgármesteri hivatalban hozzáférhető az állampolgárok számára.

46. § (1) A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készül. Az ülésekről készült hanganyag nem selejtezhető.

(2) A hangfelvételről nem készíthető másolat, de a felszólaló kérheti a hozzászólásának szó szerinti leírását.

 

IV. Fejezet

A képviselő jogai és kötelezettségei

 

47. § Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

48. § Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület külön rendeletben dönt.

49. § Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli hozzászólás útján kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

 

V. Fejezet

A képviselő-testület szervei

 

20. A képviselő-testület bizottságai

 

50. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság (rövidítve: PGÜB),

b) Civil Bizottság (rövidítve: CB).

(2) A Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság tagjainak száma három. A bizottság tagja kizárólag önkormányzati képviselő lehet.

(3) A Civil Bizottság tagjainak száma három. A bizottság tagja kizárólag önkormányzati képviselő lehet.

(4) Az önkormányzati képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de elnök egyszerre csak egy állandó bizottságban lehet.

(5) A bizottságok tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

 

21. A bizottságok feladatai

 

51. § (1) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben:

a) előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

b) eljár, illetve dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben,

c) véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezeteket,

d) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról.

 

22. A bizottságok működése

 

52. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról és az ülés vezetéséről a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt bizottsági tag gondoskodik.

(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző. Az indítványt el kell juttatni az érintett bizottság elnökének.

(3) A bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

23. Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság

 

53. § Feladat- és hatáskörei:

a) közreműködik az önkormányzati rendeletek tervezeteinek kidolgozásában,

b) előzetesen véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezeteit,

c) ellenőrzi az önkormányzati rendeletek végrehajtását,

d) vizsgálja a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás indokait és megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését,

e) a településen vállalkozásbarát feltételek biztosításának elősegítése,

f) a munkahelyteremtő beruházásokhoz a feltételek megteremtésének elősegítése,

g) a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolítása,

h) részt vesz a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, felülvizsgálatában,

i) a képviselő-testület külön rendeletében részére átruházott hatáskörök ellátása,

j) az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése, kezelése és őrzése,

k) az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségi és méltatlansággal kapcsolatos ügyeire irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület esetileg megbízza.

54. § Amennyiben a képviselő-testület alakuló ülésén nem kerül sor a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megválasztására, a bizottság feladat- és hatásköreinek ellátására a képviselő-testület a jelenlévő tagjai közül megválasztott - egy elnökből és két tagból álló – ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása az alakuló ülés végéig tart.

 

24. Civil Bizottság

 

55. § Feladat- és hatáskörei:

a) a település közoktatási, közművelődési és sport helyzetének figyelemmel kísérése,

b) az egész településre kiterjedő közösségi rendezvények szervezésének előkészítésében való részvétel,

c) szakmailag támogatja a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolását, a művelődésre, a társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását,

d) a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatok elbírálása,

e) véleményezi művészeti alkotás közterületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását,

f) közreműködik a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezetek kidolgozásában,

g) a képviselő-testület külön rendeletében részére átruházott hatáskörök ellátása,

h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület esetileg megbízza.

 

25. Polgármester

 

56. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

57. § (1) A polgármester főbb feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatosan:

a) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

b) gondoskodik a képviselő-testületi ülés meghívójának és írásos anyagainak megküldéséről,

c) gondoskodik az interpelláció címzetthez történő eljuttatásáról, és figyelemmel kíséri megválaszolásukat,

d) elősegíti a képviselők munkáját,

e) aláírja az önkormányzati határozatokból eredő valamennyi hivatalos iratot (szerződések, megkeresések, felszólítások, stb.),

f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

g) helyi népszavazásról – amennyiben annak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feltételei fennállnak – a legközelebbi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet,

h) a polgármesteri hivatal irányításával kapcsolatban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt feladatain túl szükség szerint, a polgármesteri hivatal dolgozói részére munkaértekezletet tart.

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott feladatain és hatáskörein túlmenően:

a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

b) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek.

58. § A polgármester rendszeresen, minden hétfői napon 8.00 – 12.00 óra között a polgármesteri hivatalban fogadóórát tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal.

 

26. Alpolgármester

 

59. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

 

27. Jegyző

 

60. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatal hatósági és önkormányzati csoportvezetője látja el.

(2) A jegyző köteles a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, a jogszabálysértő döntések és működés jelzésére irányuló kötelezettségének a döntés meghozatala előtt, vagy ha a jogszabálysértő helyzet a döntéshozatalt követően vagy a működés során jut tudomására, akkor tudomásszerzést követően haladéktalanul eleget tenni.

 

28. Polgármesteri Hivatal

 

61. § (1) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása:

a) Közgazdasági Csoport,

b) Hatósági és Önkormányzati Csoport.

(2) A polgármesteri hivatal részletes szervezeti és működési szabályait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

29. Társulások

 

62. § (1) Röszke Község Önkormányzata tagja a:

a) Domaszék - Röszke Szennyvíztisztító Fejlesztési Társulásnak,

b) Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának,

c) Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának,

d) Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak,

e) Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásnak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti Domaszék - Röszke Szennyvíztisztító Fejlesztési Társulás jogi személy.

(3) A Domaszék-Röszke Szennyvíztisztító Fejlesztési Társulás feladata a szennyvíztisztító üzem bővítésére és korszerűsítésére irányuló pályázat benyújtása és a beruházás megvalósítása. A Társulás a KEOP projekt megvalósítása során ellátja továbbá a projektgazdai feladatokat.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása jogi személy.

(5) A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának főbb feladatai: a regionális szempontból fontos fejlesztések megvalósítása, az egy önkormányzat teherbíró képességét meghaladó innovatív beruházások létrehozása, a kistérség viszonylag homogén gazdasági- társadalmi helyzetéből adódó speciális problémák megoldása, Csongrád megye terület- és településfejlesztésének kölcsönös érdekeltségén alapuló koordinálása, helyzetelemzés alapján javaslatok kidolgozása a gazdaság problémáinak kezelésére, az ipar, a mezőgazdaság, infrastruktúra, valamint az idegenforgalom fejlesztésére, a foglalkoztatottság helyzetének javítására, átfogó területfejlesztési koncepciót, közép- és hosszú távú fejlesztési célokat dolgoz ki, a térségre területfejlesztési operatív programot készít, feltárja a fejlesztési célok finanszírozási lehetőségeit.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti Szegedi Kistérség Többcélú Társulása jogi személy.

(7) A Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának főbb feladatai: szociális ellátás elhelyezéssel,

szociális ellátás elhelyezés nélkül, egyéb humán egészségügyi ellátás, gyermekjóléti -gyermekvédelmi ellátás, szolgáltatás, hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyeleti rendszer összehangolása, közös működtetése, háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat térségi összehangolása, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, területrendezés, esélyegyenlőségi program megvalósítása, koordinálása, határon átnyúló kapcsolatok, határ menti együttműködések szervezése, külföldi térségi kapcsolatok kialakítása, működtetése, foglalkoztatás szervezése, gazdaság-és turizmusfejlesztés, a térség településeinek, a kistérség idegenforgalmi értékeinek közös megjelentetése, belső ellenőrzési tevékenység, közreműködés a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében.

(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás jogi személy.

(9) A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás feladata a hulladékgazdálkodási problémák megoldása, hulladéklerakók rekultivációja.

(10) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás jogi személy.

(11) A Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás feladata az egészséges ivóvíz biztosítását célzó kötelező önkormányzati közfeladat körében meghatározott kötelezettség hatékony ellátása érdekében, a tag önkormányzatok közigazgatási területén belül a KEOP projekt keretében megvalósítandó létesítmények létrehozása, üzemeltetése és fenntartása.

 

VI. Fejezet

Perbeli képviselet

 

63. § Az Önkormányzatot és annak szerveit érintő perekben meghatalmazottként eljárhat:

a) a polgármester az Önkormányzatot és annak szerveit érintő valamennyi ügykörben,

b) a jegyző a Polgármesteri Hivatalt érintő valamennyi ügykörben,

c) a polgármester eseti meghatalmazása alapján az alpolgármester, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal hatósági és önkormányzati csoportvezetője az Önkormányzatot és annak szerveit érintő valamennyi ügykörben.

 

VII. Fejezet

Lakossági fórumok, közmeghallgatás

 

30. Lakossági fórumok

 

64. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok (községpolitikai fórum, falugyűlés, stb.) szervezésével lehetőséget teremt a lakosság és közösségeik számára a helyi ügyekben, döntésekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra.

(2) A lakossági fórum előkészítése, megszervezése és vezetése a polgármester feladata. A szervezési feladatok ellátásában a képviselők közreműködését is igényelheti.

(3) A lakossági fórum tapasztalatairól, az elhangzott javaslatokról a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.

 

31. Közmeghallgatás

 

65. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő civil szervezetek, egyesületek, egyéb szerveződések kérdéseket intézhetnek a képviselő-testület felé, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás időpontját, helyszínét és napirendi pontjait a képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg.

(4) A közmeghallgatás időpontjának, helyszínének és napirendi pontjainak közzétételéről - a helyben szokásos módon – a közmeghallgatást megelőzően legalább 10 nappal a polgármester gondoskodik.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvre és hangfelvételre irányadó szabályok szerint.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, illetve feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, ennek hiányában legkésőbb tizenöt napon belül írásban választ kell adni. A válaszok elkészítéséért és közléséért a polgármester felelős.

 

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

 

66. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

67. § [1]

68. § [2]

69. § (1) A rendelet mellékletei:

1. melléklet: Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti meghatározása

2. melléklet: A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása

(2) A rendelet függelékei:

1. függelék: Az önkormányzat intézményei

2. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora

3. függelék: A bizottságok tagjainak névsora

 

 

Borbásné Márki Márta sk.                                                                Dr. Gácser Tamás sk.

          polgármester                                                                                       jegyző

 

Záradék:

Megalkotta Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2019. október 29. napján megtartott ülésén.

 

Kihirdetve kifüggesztéssel 2019. október 29. napján.

 

Dr. Gácser Tamás

            jegyző